Nyilván megáll a töltés ha nem süt a nap és nincs a hálózati töltés engedélyezve. A floatként beállított 56V lesz a működési feszültség, addig fogja csak tölteni, és azt a feszültségértéket igyekszik majd tartani.

53,8v amit elért töltés közben pedig rá volt kapcsolva az is hogy hálózatról töltsön.

Talán megvan mi okozza a "hibát" Meg kell adni hogy mikor térhet vissza lemerült állapotból aksis üzemmódra. Az 51v feszültségre volt kapcsolva de ahogy felraktam 57volt és hogy tölthet hálózatból máris 53.8 voltig felment. Ma már alvóba rakom magam mert fáradt vagyok és kezd a fejem nehéz lenni. Holnap ha jó idő lesz a nap ellem mellett még megtámogatom hálózattal is hagy tudjon tölteni fel teljesen hogy jól e gondolom.

Miért kellene 100%-ig feltölteni? Ezt sem értem. Mások minden akksit 80-90%-ig töltenek, hogy kíméljék, plusz leírtam, hogy a kémia miatt ha fel is megy a fesz. 58V-ra, fél óra múlva ismét 54V-on leszel.
Vagy fogjál, és rakjál az akksira 58V 10A tápot, meg fogod látni, hogy nem fog sok áram folyni, mivel túl kicsi a feszültség különbség, és az akksinak nem kell már ez a plusz 4V. Értelmetlen is ebben a tartományban tölteni, mert a töltés lassú lesz, nem tud folyni sok áram, ahhoz még magasabb feszültség kellene (Ohm törvénye...).
A tizedvoltos pontosságú beállítást meg főleg nem értem, vagyis a tanácsot Ge Lee-től. A kábeleken eső feszültség nagyságrendekkel nagyobb. Akkor hogy akarsz beállítani tizedvoltos lekapcsolást??? Beindul a venti az inverterben, azonnal 0.2V-tal kevesebbet mérsz az inverter akksi bemenetén.
Nem Ge Lee használ lithium akksit BMS nélkül és büszke rá, hogy nincsenek a cellák elcsúszva? Ha ő az, akkor miért tanácsolgat tized meg századvoltos beállítasokat, ha neki még BMS-e sincs. Mert az inverternél semmit nem fognak a tizedvoltok számítani... A cellánál közvetlenül igen, de ott meg a századvoltokat kell elfelejteni.
Nem tudom, miért kell túlbonyolítani a dolgokat. Ki kell próbálni. Ha gyengébbek a cellák, más lekapcsolási feszültséget kell beállítani, mint ha nagyobb kapacitásod van, és alacsonyabba a belső ellenállás.

Honnan veszed ezeket az "okosságokat" amiket írsz? Használsz ilyen rendszert? Ha jól tudom nem. Én igen. Nálam a 35-ös kábel helyett csak 25-ös akkukábel van, ezen is csak 336mV esne 120A terhelésen, de ekkora terhelés sosincs rajta, vagy csak nagyon rövid időre, pláne nem éjszaka! Mert ugye, ez lenne a lényeg. Nappal a napsütés fedezi a nagy teljesítményfelvételt, olyankor teljesen mindegy, hogy mekkora feszültség esik a kábelen, mert az akkut fel fogja tölteni a beállított értékre (már ha süt a nap) akkor is ha 0,1V esik a kábelen meg akkor is ha 2V esik rajta.
Ilyen butaságot meg nem tudom honnan veszel, hogy az inverter néhány wattos ventilátorára leesik a feszültség. Nem esik le. Fogyasztás nappal van, éjszaka senki nem áll neki mosni, vasalni, porszívózni, mikrózni vagy sütni. Szerintem. De még tévézni se sokan. Éjszaka mennek a készenléti áramkörök, a hűtő, kamerák, ilyesmik. Ezek felvesznek az akkuból néhány ampert, ami mondjuk néhányszor 10mV feszültségesést jelent az akkukábelen, azaz gyakorlatilag semmit.
És hogy ennek ellenére miért számít minden tized volt? Hát pont azért, hogy az akkuból az eleve nem 100%-osan kivehető kapacitás ne csökkenjen még tovább. Mert nekem legalábbis nem mindegy ha már megvettem az akkut, hogy reggelre átkapcsol az inverter hálózatra mert elfogyott a kapacitás, vagy maradt még benne annyi, hogy elég lesz a reggeli napsütésig amikor beindul a töltés.
Az inverter ventilátora meg kizárólag akkor megy ha nagyobb fogyasztás van, éjszaka el sem indul, ilyenkor az inverterem saját fogyasztása 22-23W.

Nem értünk egyet, de szerencsére nem is kell.

Szegénykém fázott volna így becsomagoltam egy cseppet. 5cm lépésálló de még koránt sincs kész. Kap még egy 2-3cm vastag hungit még majd egy alu lemezt hogy valahogy ki is nézzen.
A faanyag a napelemeknek a raklapjából lett felhasználva. Esetleg még kap egy akvárium fűtő lapot is hogy végkép ne akarjon lefagyni. Tavaszig marad így aztán megindul a padlásfeljáró felújítása és akkor oda fog beköltözni a folyosóról az inverterrel együtt.

A hungarocell hőszigetelés tűzveszélyes...a kőzetgyapot talán biztonságosabb lehetne.

Ilyet próbáltam már ólmos akkuval, semmit nem ért. Csak bezártam az akkuba a benne lévő hideget. Igazából fűteni kellene a pakkot, ezen még én is agyalok.

Ha már égni fog már mindegy az a 2 tábla hungi. Egy rakéta lesz úgy is belőle nem mindegy?

Igen tudom hogy ottmarad a hideg, de kapni fog fűtőlapokat. Valami hasonlóval.


Bővebben: Link

Jó reggelt. Kicsit fura dolog állt elő.
SBU módban vagyok, és csak napelemről töltse az aksit. Aksis üzemre való visszatérés térés 46v. Aksi lemerül 42v. Reggel 6 kor még 45v állt az aksi. Tehát lemerülést még szóba sem jöhet. Na mármost a napelem tette a dolgát, sajnos az inverter átkapcsolt hálózati módra mégiscsak mikor az aksi félig van és csak azt tölti. Kicsit zavaró hogy a hálózatból vételezek áramot és aksi elég áramot szolgáltatna. Aksi menü user módban van. isolar sml iii 5 5kw 48v

Szerintem nem furcsa.


Még nem tért vissza aksis üzemmódba, majd akkor fog, ha feltöltődött 46V-ra. A nap töltögeti, de míg nem éri el a 46V-ot, addig hálózatról táplálja a fogyasztókat.
Az enyémet az aksis üzemre "kényszeríteni" akkor lehet, ha egy kis ideig lekapcsolom a bejövő hálózatot. Utána már csak akkor kapcsol vissza hálózatra, ha eléri a lemerülési szintet. (De akkor is visszakapcsol hálózatra, ha olyan kevésnek méri az akkufeszültséget akkukábelen lévő feszültségesés miatt, hogy lemerülésnek érzékeli. Az akkukábel csere előtt az indulási áramlökések csináltak nálam ilyet. Mondjuk akkor az akku kapacitás is kisebb volt...)

49,6 volt esetén már rég vissza kellett volna térni aksis üzemmódra sőt át sem kellett volna váltani neki mivelhogy nem volt lemerülve. Kép jobb felső sarka. 35mm2 kábelek vannak rajta.

Sziasztok!

Egy rokonom napelemes rendszerében találtuk ezeket a (feltehetően) hibás modulokat. Elmondása szerint keveselli a lejövő feszültséget, ezért állt neki táblánként lemérni - és volt is, ami közel 0 áramot tudott leadni, vagy a feszültsége volt fele az előírtnak. Ezek többségén a fotókon látható "repedések" vannak.

A modulok beszerzése bő 10 éve történt (aztán az előző tulaj félbehagyta a projektet, ott álltak évekig terheletlenül a tetőn), ráadásul "valami olcsó AliExpress-es" forrásból az elmondás szerint. Az számomra nem is kérdéses, hogy ezeket cserélni kell, ha többet akar kihozni a rendszerből - de kíváncsi vagyok, a fotók alapján van-e bármi tippetek, mi történt ezekkel..? Gyártási hiba (esetleg eleve gagyi selejt)? Öregedés? Vagy időjárási behatás, víz jutott be netán..?

A rokonodnak ajánlom hogy ezekkel már nem érdemes foglalkozni. Túl régiek kicsi teljesítményű. Szedje le és adja el pótlásnak valakinek. Aztán a meglévő konzolra szereljen fel őjjakat. Ezek kb saccra maximum 200w panelek lehetnek még. Fele helyen el fog férni. Az ok bármi lehet. Szakszerűtlen szerelés, időjárás. Felhevülés. 10 év sok idő.

Szia!
Szerintem a károsodás alapja a mikrorepedések voltak, de több tényező is összejátszik.
Én azt mondanám, hogy ez szó szerint valami ócska kínai napelem, aminél egyik összetevő és a gyártás sem volt jó minőségű.

Valószínűleg már azelőtt voltak mikrorepedések rajta, hogy megérkeztek a napelemek. A gyártáskor, a hátlap laminálásakor is keletkezhetett, de a szállítás is okozhatta, annál is inkább ha pl. állított helyett fektetve hozták jó messziről a magyar utakon...
Valószínűleg kezdetben olyan kicsik voltak a mikrorepedések, hogy a tulaj átvételkor nem is látta egyértelműen.
A repedéseket csak súlyosbította a tíz év a tetőn, szélterhelésnek, rezgéseknek és hőtágulásnak kitéve.

Ezen felül én úgy látom, hogy durván oxidosak a gyűjtősávok is a cellákon. Ez arra utal, hogy a hátlapi laminálás/EVA? igen rossz minőségű, vagyis jelentős nedvesség is bejutott a cellákhoz.

Én égési sérülést nem látok, valószínűleg villámcsapás nem érte, viszont PID hatás, egyfajta kúszóáramút is lehetett a dologban ha magas volt a rendszerfeszültség.

A mérete alapján ezek szigetüzemű, alacsony feszültségű napelemek, vagyis a kisebb gyártási mennyiség is közrejátszhatott az alacsonyabb minőségben.

Van valamilyen konkrét típus, adattábla rajta?

A lifepo4 aksikat össze kell szorítani ha nem tévedek. 280kg nyomással amit írtak az eladó oldalon. 4 darab 10 menetszár milyen nyomatékon kell meghúzni őket?

Bocs, hogy kötekszem, de a kg az nem nyomás..
Akkor sem ha az oldalon azt írták. a korrekt értéket itt N/m2 ben kellene megadni.

Holland nyelvről fordítva. Elnézést én is így olvastam.

Miért kell összeszorítani? Melyik oldalon írták?

Szerintem ez valami félrefordítás lehet (még a kínairól valószínűleg). Nem hiszem, hogy indokolja valami, hogy össze kellene szorítani a cellákat...

Pedig de. Mert dagad gazososik.

A magyar nyelv szépsége: gazosodik avagy gázosodik. Ezért kell(ene) ékezeteket használni.
A mechanikai feszültség szétrobbantaná, kilyukasztaná a pakkokat, ezért inkább gyűrődő, összenyomható, rugalmas közdarabokat alkalmaznak.

Telefonról vagyok és dolgozom. Néha sunyiba tudok csak írni és ilyenkor nem mindig nézem hogy mit írok. Igen tudom hogy használnak köz darabokat. De milyen erővel kell össze nyomni?!

Itt egy videó,
ebben azt mondja a készítője, hogy kb. az első 10 töltés-kisütés idején van esetleg értelme, hogy a gyártás során benne maradt buborékok eltávozzanak (ha a gyártó nem csinálta ezt meg a gyártáskor). Azt mondja, hogy utána semmi értelme, mert a duzzadást úgysem tudod semmilyen nyomással megakadályozni, és az öregedés miatti kapacitásvesztés nagyobb, mint amennyi a használat elején a nyomás hiányából adódna.
Néztem magyar forgalmazókat, sehol nem írják, hogy összeszorítva kellene használni.
A forgalmazók árulnak a cellákhoz összekötő lemezeket, töltőket, balanszereket, BMS-eket, de összeszorító szerelvényeket meg nem...
Nem csak ekkora LiFePo cellákat árulnak, hanem sokkal kisebbeket is (góliát elem méretűeket is), azokat nem kell szorítani?
Értelmetlennek tűnik ez a szorítás számomra...

Itt: Bővebben: Link írnak erről a szorítósdiról, de olyan kis eltérések vannak, hogy annak sokszorosát lehet bukni hibás használattal. A gyári grafikonok is ezt mutatják, lásd melléklet. 2500 ciklus után a szabadonálló ~81 %-os, a szorított ~84 %-os. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a szabadonálló az élettartama elején kevesebbet veszít a kapacitásából, mint a fűzővel nyomorgatott. Első ránézésre (számolgatások nélkül) inkább ártalmas, mint hasznos.

Szerintem is inkább valami félreértés lesz itt. Ha gázosodik, akkor ott már valami gond van.

Ui.: Persze ha még csak gazosodik, azt még körbe lehet kapálni is.

De, meg tudod akadályozni. Sőt. Mivel a cellák fent össze vannak egymással rögzítve, így ha puffad egy cella, akkor ott feszültség keletkezik, és sérül a cella csatlakozási pontja. Ha össze vannak a cellák szorítva, akkor nem változik a a cella helyzete (nem távolodik el a többitől), fent pedig kinyílik a szelep, és kifúj a cella (ezt lehet érezni, lithium szaga lesz a szobának), a többi, normális cellát nem nyomja el oldalra, nem törik le a csatlakozási pont sem.
Lithium polymer (modellautóknál használt) akksinál elegendő egy 0.6mm-es alu lemezzel összefogni a cellákat kívülről, plusz ragasztó körbe, és már nem is látható a puffadás (csak a nyomás nő a cellában). Szedtem szét akksit, ami kívülről tökéletesen nézett ki, szétszedve pufik voltak a cellák. Ezzel a szorítással elkerülhető az is, hogy a cella belsejében ne történjen mechanikai változás. De ez csak az én véleményem.
Én a lithium polymer akksiból indulok ki, nagyon ritka az, ami nem fújódik kicsit fel hosszú idejű használat alatt, Topi írt róla, hogy a gyártás folyamán a levegő párájában levő vízet nem tudják teljes mértékben kizárni.
Az én használt LiFePo4 akksijaim is puffadtak kicsit, de volt olyan is, amit inkább nem raktam be a csomagba. Elképzelhető, hogy a terhelés nagyságától is függ, de amíg egy cella 1C terhelést kap, addig én összeszorítanám.

Köszönöm a válaszát mindenkinek akkor lényegében egy kelleme szorítást fogok alkalmazni rá amit kézzel tudok rácsavarni a csavarokra. Azért kellemetlen ha púpos a cella és 0 volt mérhető rajta. Igan tudom GÁZOS nem gazos.