A trafó áramát valóban a primer induktivitás szabályozza, már ha van.

Igen. Ha nincs, akkor a lágyindító ellenállás korlátozza.

Szerintem meg pont az látszik a képen, hogy nagyon nem mindegy milyen trafóról van szó. Az EI-nél azért lesz töredéke a bekapcsoláskor a csúcsáram (függetlenül attól hogy épp mikor kapcsolod be) mert abban van légrés, vagyis nem fog telítésbe menni nem úgy mint a toroid.
De ez a gyakorlatban is tetten érhető, egy szinte bármilyen hegesztőtrafót be tudsz kapcsolni, sőt a Co-kat kapcsolgatják is ki/be mágneskapcsolóval, míg ezt egy toroiddal nem tudod eljátszani jóval kisebb teljesítményűvel sem.
Vagy ott van az a hifis körökben sokat emlegetett DC blokkoló dolog is, az is ugyanere vezethető vissza (a toroid morog az EI meg nem morog).

Ez egyáltalán nem így van. A légréstől, ha van, ha nincs ugyanakkora az indukció a vasban. És a nullánál való bekapcsolás az első félperiódus végére kétszeres indukciót fog jelenteni a vasmagban. Ettől fog betelíteni.

Vedd az általánosa használt trafó méretezési képletet. Azt, ahol az indukció maximális értékét is meg lehet adni. Látsz te ott valamiféle légrés megadási lehetőséget? Nem, mert csak a felvett áramban látszik, hogy van e légrés. A menetszámhoz semmi köze.

Egy hegesztőtrafóba minek kell a légrés? Egy trafó úgy néz ki, hogy van soros szórt induktivitása a primer és a hálózat között és van szórási induktivitása a szekunder és a keresztág között. Vagy, ha úgy tetszik a primer és szekunder között. Egy hegesztőtrafó úgy néz ki, hogy a primer oldali szórás is jó nagy, meg a szekunder primer ( kersztág ) közötti is, ez korlátozza be a szekunder áramot. Ha ez kevés, akkor mágneses söntöt építenek be, aminek az a lényege, hogy a fluxus egy része nem arra záródik, ahol a szekunder tekercs van, vagyis a szekunder mágneses körére kevesebb fluxus jut, mint amit a primer gerjeszt. A légrés legfeljebb azért lesz benne, mert a mágneses sönt ( pl: az EI trafó középső oszlopa mozgatható ) mozgását valahogy meg kell valósítani.

Nyilván, ha jó nagy a szekunder oldali szórás, akkor kezd olyan lenni, mintha nem is lenne szekundere a trafónak. Ha még belevesszük, hogy a primer szórása is jó nagy, akkor ez a szórás csökkenti az áramot.

Az, hogy a toroid morog, szerintem azért van, mert abban egyáltalán nincs légrés, az EI-ben akárhogy rakod össze, marad egy kis légrés. Miért morog? Azért, mert egyenáramú gerjesztést kap a hálózat felöl. Ezt a DC gerjesztést kis értéknél elviseli a trafó, de ez azt jelenti, hogy egyik irányban az indukció mondjuk 1,4 T ( mert a vasmagot egyenáramulag felmágnesezi és arra ül rá szimmetrikusan a hálózat szinuszos gerjesztése ) a másik irányban meg mondjuk 0,9T. Ha ez az 1,4T túl közel van a telítéshez, ott kezd megugrani az áram, de persze csak az egyik félperiódusban. Ezt utálják a trafók.

Az igaz, csak nem mindegy, hogy mennyit visel még el telítés nélkül. Minél kisebb a légrés annál kevesebbet. Meg annál több maradhat benne kikapcsolás után remanensen.
A Co hegesztő amiről beszélek az épp az ellenkezője annak amit írsz, mert az nem nagy, hanem kis szórású trafó, szoros csatolással, mégis lehet ki/be kapcsolgatni, pedig van vagy 1 ohm primer ellenállása, mert nem zárt a vasmagja mint a toroidnak. A toroid meg a következő bekapcsolásnál azonnal levágja az automatát. Nem a 3kW-os de a jóval kisebb is.

Akkor biztosan nem tudja a fizikát. De ha így van, akkor nincs mit tenni. Nem igazak a trafókra ismert elméletek.

Egy link erről a csodáról?

De miről kell link? Minden egyes Co trafó ilyen és így működik. Tehát pont ellenkezője a hegesztőtrafónak. A hegesztőtrafóra (elektródás, pálcás) van tekerve 50-60V szekunder feszültség jó nagy szórással, azaz a szekunder a primer mellé van téve a vason. Ugye azért, hogy ívfogáskor amikor hozzáér az elektróda az anyaghoz vagyis rövidzár lesz, a feszültség essen le, meg ne legyen nagy zárlati áram.
Ezzel szemben a Co (védőgázas hegesztő) meg úgy működik, hogy csak 15-27V szekunder (átkapcsolhatóan) van rátekerve, a szekunder a primeren van, pont azért, hogy ívfogáskor a feszültség ne essen le, és tudjon jó nagy áram folyni. A vasmagok kialakítása az viszont lehet ugyanolyan is akár.
Akkor mondom tovább. Nekem saját készítésű (én csináltam a nulláról) Co hegesztőm van, ebbe viszont nem EI vas van hanem vágott szalagmag (hiperszil) mert ez volt ingyen, készen, csak a szekunderből kellett letekernem. A mag csak össze volt szorosan húzva, légrés csak annyi amennyit a síkköszörült felületi egyenetlenség ad. Minden harmadik bekapcsoláskor lenyomta a 16A-es automatát. Ekkor szétszedtem a vasat, tettem bele 2 réteg kaptont, összehúztam, utána már nem nyomkodta le bekapcsoláskor, lehetett használni. Ennyit segített némi légrés a bekapcsolási áramlökés csökkentésében.
De borzasztóan elkanyarodtunk a JLH-tól, elnézést kérek.

Egy olyan gépről tegyél be linket, ami 3 kW-os és nem veri le az automatát. Egy adatlapot.

Van lágyindítós téma esetleg ott lehet jobban kitárgyalni ezt. Az NTC szerintem jó megoldás, gyakorlatilag minden gyári tápban NTC a lágyindító, amit nagyobb teljesítmény esetén, relével (késleltetve) áthidalnak. A relés áthidalás miatt az NTC nem marad forró, le tud hűlni, így a következő indítás is nagy valószínűséggel hideg NTC-kkel indul majd, akkor is ha kikapcsolás után szinte egyből visszakapcsoljuk.
Annak idején építettem egy leválasztó trafó + szabályzó toroid + műszer + kismegszakítók kombóból álló készüléket. A fejembe vettem, hogy a trafó primer oldalán egy 4A-es kismegszakító lesz a dobozba építve... (700VA-es toroid a leválasztó trafó) Ezt természetesen leoldana a trafók bekapcsolásakor - ezért kapott egy lágyindítót, amiben a stabil működés érdekében 6db NTC-t kötöttem sorba - hogy megfelelően korlátozzon. Ezzel így már akár villanymotort is lehetne indítani A 6db NTC még mindig kisebb helyet foglal annál, mintha nagyteljesítményű ellenállásokat építettem volna be, és a komoly túlméretezés miatt aligha fognak tönkremenni. Mondjuk az NTC hiba gyári készülékekben sem vészesen gyakori - pedig azokban többnyire 1db-al oldják meg a feladatot.

Sziasztok,

Az élesztésnél feszültség beállítása világos, hogy a csatoló kondi előtt kell mérni tápfesz közepet. A nyugalmi áramot viszont pontosan hol? Ahol a potin folyik keresztül, vagy a végtranzisztorok bázisa és a közös pontjuk között?

köszönöm!

Két potisra csináltad? Mert nekem valami olyasmi rémlik, hogy a hangszóróimpedanciához és a tápfeszhez meg volt adva, hogy hová milyen ellenállás/kondi kell.
De ha multit bekötöd a pozitív tápfeszbe sorosan árammérő állásban akkor megmutatja

Itt a nyugalmi áramot a tápfeszültségen a legkényelmesebb megmérni.

Nyugalmi áramnak azt az egyenáramot nevezik, ami kivezérlés nélkül folyik a végtranzisztorokon a táp, és a föld, vagy szimmetrikus táp esetén a két táp között.
Mivel a JLH erősítőben nincsenek a végtranzisztorok emitter körében emitter ellenállások, amiken eső feszültségből számolható lenne a nyugalmi áram, ezért a tápáramot célszerű mérni, annak ellenére, hogy abban benne van a meghajtó fokozat árama is, ami viszont elenyésző az "A" osztály nyugalmi árama mellett.
Másik opció, hogy az alsó végtranzisztor emittere, és a föld közé teszel egy árammérőt, ami korrektül csak a nyugalmi áramot fogja mérni.

Én inkább a felső végtranzisztor kollektorkörébe beépítenék egy 0,1R/5W-os teljesítményellenállást, és az azon mért feszültségesésből kiszámolnám a rajta folyó áram értékét.
A mérés után természetesen rövidrezárnám egy vezetékkel azt az ellenállást.
TJ.

Ezt most találtam meg a műhelyben...akkor megépítem, ha megvan hozzá a nyák. Nem tartom kizártnak, hogy annó ehhez készült...a JLH is legalább 6 éve pihent egy dobozban...most vettem elő, hogy befejezzem.

Szerintetek milyen kábelt érdemes használni pl a nemzeti jel vezetékezéséhez, és a végtranzisztorok nyákhoz való kábelezéséhez, mert nekem külön lenne a hűtőbordán. Illetve a kimenet kikábelezéséhez a csatlakozóig. Tápkábelre gondolom annyira nem érzékeny bár gondoltam, hogy árnyékolt kábelekkel kéne, és a leföldelném a bordákkal és az alaplemezzel együtt a árnyékolást is. Vagy vegyek egy sima audió kábelt hozzá?

Megint tanulni fogok valamit, ha megmondod, ez mi:

Bemeneti jel akar lenni, csak a hibajavítás közbeszólt.

Neten találtam, de már nem elérhető...

Mindenkinek a saját építése szerintit. Ugyanis az építés milyensége adja a megfelelő ráfordítást. Ha kevés, rontja az összképet, ha sok pénzkidobás. Viszont célszerű a vezetékfajtát a végfoktól a hangszórókig végigvinni Van aki a tömörre esküszik, van aki a sodrott híve. Az OFC azért előnyösebb hangzásra. Ez a bemenetnél is igaz lenne. Az árnyékolt vezeték ront a hangzáson. Ezért a kivitelezést úgy szerencsés kialakítani a bemenetet, hogy az RCA, és a poti egymás nyakán legyenek. A földelés alapkérdés, mármint a jó földcsillagpont kialakítása, stb...

Ezek szerint már a mondanivaló nem fontos, a "hibajavítás" az okos? Kezdek aggódni.

Jó a hozzászólás. Semmitmondó. Nem is lehet okosnak lenni egy ennyire szubjektív hobbiban.

Van aki a tömörre esküszik, van aki a sodrott híve.

Üdv,
Eljutottam az élesztésig. Áramot a potival kb 800 mA és 1.2 A között tudom állítani. Ez talán rendben van így, viszont a gnd és a csatoló kondi előtt ( vagy a két végtranzisztorok közös pontján) nem tudok tápfesz közepet állítani. Első bekapcsolásnál 10V körüli érték jött ki, poti egyik végállása körül már majdnem tápfesz megvan ( ami kb 40V alatti érték) majd a poti maradék 80% állítási lehetőségénél marad ez a 10V. Az egyik oldalt lehet sikerült is elfüstölni valamit, mert már a tápfesz van a kimeneten, gondolom az egyik végtanyót.
Valami okos ötlet mi lehet a probléma? Vagy hogy hogyan próbáljam éleszteni?
Bemetet és kimenet üresjáratban van, esetleg zárjam rövidre a bemenet és terheljem le egy 8 ohmos hangszóróval a kimenetet?

Eszedbe ne jusson hangszórót rá tenni!

A kimenetet terheld le (a kimeneti csatoló kondi után) 10 Ohm 2 W-os ellenállással. Ha melegszik vagy füstöl, akkor gerjed.
Jó lenne látni a kivitelezést néhány fotó erejéig.

Szia! Ez a hiba a rossz lábkiosztással beültetett első tranzisztornál szokott jelentkezni.
Melyik változatot építetted? Fotózd le a panelt!

Ezt a rajzot építettem meg, amit a képen küldtem. A táprész hasonló, durván 40V a tápfesz.
Q1: BC556B
Q2: BC141
Q3,Q4 2N3055

Ebből még nem dönthető el, hogy helyesen sikerült megépítened. Úgy emlékszem az ehhez a rajzhoz tartozó NYÁK-terven a kimeneti feszültség állítás másnak is problémát okozott.
Fényképezd le a panelt!

Vajon mi indokolhatja, hogy a trafó primer körébe két biztosítékot is berajzoltak?