Sz-Sz-B megye, Vaja

Sziasztok !

Elektromos kazánban szeretnék egy mágneskapcsolót kicserélni szilárdtest relére. Egyenlőre információt kérnék, megfelelnek e az adott termékek a vágyamnak.
A kazán 3 fázisú, 3x3000W. teljesítményű. Plusz a benne levő keringető, de az úgy gondolom, nem lényeges.
A kinézett termékek:
Szilárdtest relé hűtő

Relé

A relé 230 váltóáramú vezérlésű, természetesen itt is a válóáramú változat kerülne beépítésre. A hűtőborda elegendő neki, vagy kicsi? Ha kevés, mekkora az igénye ennek a relének? Ventillátort nem szeretnék, mert akkor ott lennék ahol elkezdtem, hangos.

Köszönöm az építő hozzászólásokat, javaslatokat!

A feszültségesésnek azt írja hogy kisebb vagy egyenlő mint 1.5V. (egyébként olyan 1.25 lehet a reális, de inkább maradjunk a 1.5V-nál). P = 3 * 13A * 1.5V = 58.5W
A hűtőborda az olyan 1K/W körül lehet, bár annál egy árnyalatnyival rosszabb (talán 1.05?) mert annak nincs akkora emisszivitása mint a képen lévőnek ami fekete. A képet innen loptam a 16. oldalról: Bővebben: Link
Ha az SSR és a borda között még van mondjuk 0.05K/W hőellenállás akkor összesen 1.1K/W-tal lehet számolni. Szóval ha minden ideális akkor durván 64 fokkal melegszik majd az SSR. 20 fok környezeti hőmérséklet mellett ez már 84 fokot jelent. Ez tisztán elméleti számítgatás, de én pl azért nagyobb bordát választanék.

Nem értek egy-két dolgot... De nem is akarom igazán. A VF3 témában kirakok két képet ötletadónak.

Köszönöm a szakértő hozzászólást!

Akkor keresek valami combosabb darabot. Amúgy a kazán belsejében hosszabb üzemelés után kb. 32-35 fok van a beépítendő relé helyén.

Akkor most kéred a 30x30x4 mm-es alumínium szögprofilt? Nekem ilyenem van.
A FoxPost, vagy a Posta bárhova elviszi, de ennek szállítási díja van.

Kellene persze. Írok privátban.

Mondhatnám magyarázatnak: ha lúd, legyen kövér.
Valójában fél munkát végeztem a jobb levegőáramlás tekintetében, mivel ami bemegy, annak ki is kell. Szóval felül is hasonlóan jártam el, mint a borda alján. Közben le is síkóltam alul is, így ugrott a kerekítés majd fele. Így úgy öt órában volt az egyik borda. És többet egy perccel sem szánok rá, olyan amilyen. Nem mondom, hogy nem fájt a vállam meg a könyököm utána, hát majd pihenek egyet rá a másik feléig…

Visszatértek a hűtőbordák az eloxálásból, illetve néhány egyéb alkatrész (hátlap, tranzisztor lefogató tömb). Apróbb hibák vannak rajta, de azért szép lett.

Azt hittem, már sosem leszek meg vele...
Részletek a mellékletben.

Ez viszont már tapasztalat...
Öt órás járatás után kb húsz fokos szobahőmérsékleten a bordák nem melegednek. Még Zawinul sem izzassza meg őket. Ha ráteszem a kezem a lamellákra, még azok hűvösek, de a kezem érzi a feláramló langyi levegőt.
Kíváncsi vagyok a melegebb idők változásaira.

Napi 10-12 óra a napi járatási időtartamom. Ma már melegebb volt mint eddig. Sajnos pontos Celsiust nem tudok mondani, de azt igen, hogy a helyzet közel változatlan, csak a feláramló levegő lett kicsit melegebb.

A képeken az építés alatt lévő hibridem hűtőbordái láthatóak.
Két szempont szerint készültek. Az első, a Canamp megmaradt darabjait hasznosítottam, mivel utánam a szemétbe végeznék. Ezek régi darabok voltak, rendesen csáréra vágva. A másik az alájuk szerelt hőpuffer elemek, amiket frissen vásároltam, és otthon derült ki, hogy kalapálták is őket. Maradt a gépi megmunkálás (nem ingyen). Mindkét esetben spórolós megoldással, mivel sokat nem akartam az anyagokból elfaragtatni. Ami nem lesz szem előtt, azt nem egészen húzattam tisztára. Továbbá, a bordákat meghagytam teljes hosszban, ezért lógnak ki majd hátul.
Ennek oka a bizonytalanság. Ha elegendő lesz így ahogy van, vagy még enged kisebbítést is, akkor a puffer méreteire fűrészelem. Ha meg így is kevés, akkor bordacserére lesz szükség.
Az eddigiek alapján bejött a repülőgép szárnykiképzés az EVAmp-TB-ME-nél, tehát itt is alkalmazom. Természetesen a paneltől elszigetelés is jelen lesz. Mivel a borda rögzítését a lábaival oldottam meg. A földelést a középső csavaron át fogja kapni.
Kezdő építőknek: felülről a borda alá teflonlap kerül, alulról pedig a képen látható lépcsős teflon
szigetelőgyűrűk biztosítják az elszigetelést.

Éjszaka egy kicsit reszelgettem. Jobb lett volna esztergán csinálni, de fiatalnak is jó volna lenni.
A hibrid stabjának bordája lenne. Amíg nem teszteltem a hőelvezetési képességét, addig a lamellákkal nem foglalkozok. A rászerelt alutömb elsődleges feladata nem a hőelvezetés lenne, hanem ez fog beérni a doboz belsejébe. A négy menetes szárral pedig a doboz hátfalához lesz rögzítve.

A hibridem készítése során szerencsémre az aktuális hűtőborda a stabilizátorba bőven elég volt.
Ám a behemót külseje piszkálta a szememet, ezért most nem hőtanilag, hanem „szépészetileg” estem neki a reszelőimmel. Csúnyán indult, nem haladtam, és rendkívül igénybe vett a dolog.
Hát kénytelen voltam kiegészíteni a meglévő reszelőimet a munkálatoknak megfelelő durva tűreszelőkkel. Azonban a 73 évemnek már sok volt a többnapos, többórás fizikai adj-neki.
Így a másik borda reszelgetését a hibrid készülékházának elkészültéig elhalasztottam. Levettem a furatmintákat egy másik bordának, és pár hónap rendelkezésre áll majd az elkészítésére a bejáratás alatt…

Szia! igaz, régi a bejegyzés, de ha olvasod, tudsz küldeni anyagot hűtőborda méretezésre? Gyakorlatias is lehet, pl. diagramokból kiindulva. Köszönöm.

A végéhez közelít a hibridem építése. Így eljött a kellemetlen hűtőpaszta felkenése a bordákra. Utálatos dolog a járulékos piszkossága miatt... Én azt a technikát alkalmazom, hogy az egyik elemre felkenem a pasztát, és a másikkal azt forgatva egyenletesen szétkenem mindkét felületen.

Milyen autót építesz át hibridre? Vagy esetleg napelemes hálózatra tápláló invertert alakítasz át. Nekem pl. a kis Rába-15-ösöm már gyárilag hibrid. Dekompresszort kihúzva néhány m-t meg tud tenni akkumulátorral. Ha csak kisebb elmozdulás kell, felesleges beindítani (1 henger, dízel, borosüveg méretű löket.)

"Hibrid" az bármi lehet...reméljük a jelző mellé egyszer a főnév is megneveződik, hogy tudjuk mire is vonatkozik... Bővebben: Link

Valamelyik régebbi Honda Goldwingnek van úgy lépésben működő hátramenete, hogy valami fogaskerék odébb mozdításával az indítómotor nem a főtengelyt, hanem a váltó behajtótengelyét forgatja meg gombnyomásra.

Még a végén Oscart kap kollégánk "Hybrid" film rendezéséért.

Történt nemrég, hogy egy fényes hűtőborda került az útra. Arra járt három királyfi, kiket elbűvölt tolakodó fénye.
Mondják a bordának: borda, borda mondd meg nékünk, ki a legokosabb, szellemesebb e vidéken…?
Mondja a borda: Ki is lenne más okosabb szellemesebb e vidéken, mint ti királyfik, hiszen az öreg hobbista úgy elbutult, hogy válaszolt néktek.
Ezzel a borda lassacskán, békésen megindult végső helyére, a fejhallgató erősítőbe.

Van már időpontod? Az audiológiára.
Ekkora teljesítményű erősítővel, ami erre a bordára lehet építeni, kirúgathatod a dobhártyádat.
Ja! De mi a hibrid?

Az, hogy elé tesz egy csövet. Vagy az nem McEleké? Ezt a sok okosságot reménytelen követni...

Tudod, annyiféle dologra használják manapság a hibrid kifejezést a tigroszlántól az öszvéren át az autókig, hogy ha nem nevezik meg, mit mivel kereszteztek, nem jelent semmit. Lásd a nyuszi esetét a lódarázzsal!

Bordahosszúság?

Nézegetem mostanában a hűtőbordák méretezésének lehetőségeit. Ehhez kapcsolódva szeretnék állásfoglalást kapni a többszörözés lehetőségéről.
Mellékeltem a HEStore-ban kínált bordák közül sz SK08-at, és az adatlapját is, valamint a hibás adatra is tettem utalást.
Tételezzük fel, hogy van egy TO3-tokos félvezető, ami annyi hőt termel, amit képes mondjuk egy 50 mm-es SK08 borda leadni a környezetének (adott melegedési viszonyok mellett). Mennyire helyes megközelítés az, ha nem 1 db, hanem mondjuk 3 db ilyen félvezetőt akarunk hűteni, akkor a borda hosszát is háromszorozom. Így elvileg minden félvezetőnek most is jut 50-50 mm (a szélső lap felületét elhanyagoltam)?
Azért merült fel bennem a kérdés, mert egy duplázott hosszúságú borda termikus ellenállása (ha így hívják a °C/W adatot) távolról sem feleződik. Az SK08-nál például 2,3-ról 1,5-re csökken.

A borda hőellenállása a lényeg ebből a szempontból.
Ha három különálló egyforma bordán lenne egy-egy tranzisztor, akkor meglenne a 3x teljesítmény elfűtésének lehetősége. Viszont ha a 3 borda egy helyen van (esetleg egy darabban is) akkor mindegyik magasabb környezeti hőmérsékleten dolgozik (egymást melegítik), ezért nem lesz fele - harmada a hőellenállása.

A forszírozott hűtés (pl. ventilátorral) drasztikusan javítja a hőleadást, már egészen kicsi légáram mellett is. Gyakorlatilag ilyenkor a borda körüli környezeti hőmérséklet sem tud annyira megemelkedni, és a bordák között sem marad ott a meleg levegő.

Lásd pl. egy régi pentium 4 hűtő méreteit, ugyanakkor az a proci, ha jól emlékszem akár 85W-nyi hőt is leadhat. Ventillátor nélkül hatalmas méretek adódnának (az egész PC ház egy hatalmas forró borda lehetne). A PC-s példánál maradva: vannak passzív hűtésű PC-k, azoknál az a titok, hogy rendkívül alacsonyra leszorítják az elfűtendő teljesítményt. Pl. a közismert és népszerű intel N100 - mindössze 6W TDP-vel, vagy a korábbi kis-fogyasztású Jxxxx sorozat.

A számolás leegyszerűsítve, egy pédával:
Rt = Rtj + Rtc + Rth = 1,5K/W + 0,5K/W + 3K/W = 5K/W (teljes hőellenállás eredője a chiptől a környezetig)
Tjmax = 175°C (félvezető adatlapról)
Ta = 40°C (feltételezett környezeti hőfok a borda körül)
dTmax = 175°C - 40°C = 135°C (max hőmérséklet különbség a chip és a környezet között)

Pmax = dTmax / Rt = 135°C / 5K/W = 27W (az adott félvezető adott alátéttel, ezen a bordán max ennyit fűthet el)

Th = Ta + Pmax * Rth = 40°C + 27W * 3K/W = 121°C (ekkora lesz a borda hőmérséklete Pmax esetén)

Hozzátenném, hogy a valóságban nem szoktunk 150°C feletti chip hőmérsékletet megengedni, valamint a szigetelő alátétek, és hővezető paszták között is hatalmas különbségek lehetnek.
Rtj szempontból a régebbi TO3 tokozású tranzisztorok (a sejtett értékekhez képest) kifejezetten rosszak. Egy modern TO247, de még egy modern TO220 tokozású tranyó esetében is előfordulhat, hogy jóval többet tud disszipálni, mint egy régi TO3 tokozású félvezető.

A hűtőbordát sem szeretjük 80...90°C fölé engedni.

Ezen kívül nagy fizikai méretű bordák esetén a borda távolabbi részei felé történő hővezetés (vagy hőellenállás) szintén növeli a borda eredő hőellenállását, ha csak egy pontban melegítjük. Erre szokták megoldásként az úgynevezett "hőcsöveket" alkalmazni, amelyek nagy távolságok esetén is nagyon alacsony hőellenállást produkálnak. Ezért pl. a borda aljába sajtolva egyenletesebb hőeloszlást, és ezzel jóval nagyobb teljesítmény leadását lehet elérni.

Az a katalógusbeli K/W érték erősen függ attól hogy hol helyezed el rajta hőforrást és mekkora a hőforrás felülete a hűtőbordához viszonyítva. Nem tudjuk pontosan hogyan mérték ki, de gondolom középen helyezték el és a mérete valahol 1-20 cm² körül lehet(???). A 3 db tranyódhoz ha háromszor hosszabb bordát választasz és elosztod a felületen arányosan akkor az szerintem jó lesz.

Csak a segítőszándék hozott, bár a saját elgondolásom áll mögötte. Ha elvileg vesszük, a bordának állni kellene a jobb levegőáramlás miatt. A TO3 szerintem a legnehezebben hűthető tok, mivel a lábai útban vannak a vastagabb fémfelületre szerelés esetében. ha viszont vékony amire szerelik, hogy a lábai átérjenek, akkor oldalirányban szűk a hőközvetítés. No meg, ha egymás fölé három hűtendő kerül, akkor a legfelső tranyót bordaszakaszának lamellái már az alsó kettőről érkező forró levegő feláramlása miatt nem tud kellőképpen hűlni. Én azt mondanám, hogy használj egy vízszintes pufferfelületet, fogd rá térközökkel a három tranyót, és közéjük rögzítsed az említett bordákat, hogy a bordák mindegyike egyformán hideg levegőhöz jusson alulról.

A hőcsövekről. Egy zárt cső amelynek a belső felülete drasztikusan meg van növelve különleges vegyi eljárásokkal úgy, hogy kapillárisok alakulnak ki benne (esetleg az egészet fémes-szivacsos szerkezet tölti ki). A töltet kis mennyiségű víz (esetleg alkohol vagy más könnyen párolgó adalékkal). A levegőt kiszívják belőle, így a víz felforr szobahőmérsékleten, és egy része gőz formájában van jelen a csőben, a maradék víz jelentős része pedig a kapillárisokban van. Amikor a cső egyik végét melegítjük akkor az ott levő víz gőzzé alakul, jelentős mennyiségű hőt elvonva. A gőz a cső hidegebb végén lecsapódik vízzé, és felszívódik a kapillárisokban. Az állandó halmazállapot változás rendkívül kicsi hőellenállásúvá teszi a hőcsövet, egészen hosszú szakaszok is lehetnek tized K/W nagyságrendben.
A csőben levő nyomás folyamatosan alkalmazkodik az üzemi hőmérséklethez, azaz mindig jelen lesz folyékony víz, és gőz is a csőben, egy meglehetősen széles hőmérséklet tartományban.

Anno amikor hwfejlsztőként dolgoztam, egy kollégám saját, hőcsövekből álló, "süni szerű" hűtőt tervezett, egy fizikailag meglehetősen kicsi, de 500W teljesítményű ledhez. Itt komoly kihívást jelentett a kicsi felületről ennyi hőt elvezetni úgy, hogy ne süljön meg a led.

Végszóként még annyi: hogy mindig a mérés ad valós eredményt, azaz fűtsük fel a bordát ismert teljesítménnyel, adott félvezetőt felhasználva, és mérjük a hőmérsékletet. Az elmélet szép dolog, de a gyakorlatilag csak közelítésre jó, mindig túl kell méretezni. Ill. ha valami már elméletileg sem lehet jó, akkor a gyakorlatban biztosan nem is lesz az.