Már én is gondolkoztam egy ilyesmin...
Nálam bimetálos kapcsoló van, ami adott hőmérsékletnél indítja a szivattyút és letiltja a gázkazánt.
Az a gondom vele, hogy csak akkor indul el, amikor már a kimenő csövön elért egy adott hőmérsékletet, viszont a kazánban már korábban elég magas a hőmérséklet ahhoz, hogy fűtsön. Ezért tettem rá egy kapcsolót, amivel közvetlenül el tudom indítani a szivattyút, de azt meg le kell kapcsolni, hogy automata maradjon, miután már a bimetál is bekapcsolt. Azért kell automatán maradni, mert amikor leég a fa (mondjuk hajnali 4-kor), a gázkazán el tudjon indulni...
Tehát a begyújtás után még ott kell maradnom egy ideig...
Talán majd egyszer megcsinálom...
De a képeid egy lépéssel közelebb vittek ahhoz, hogy rászánjam magam...

Ez pontos mint a svájci óra ! Vagyishát nem teljesen mert beállítottam 1-2 °C hiszterézist



Hajrá, meg tudod csinálni !

Nagyon igényesen szerelted meg azt a dobozt!
Abban a kazánban van egy belső érzékelőnek kialakított csö, ami belóg a víztérbe. Ha abba tetted volna az érzékelőt, gyorsabb, pontosabb lenne a vezérlés. De ez csak egy tanács, amit a képből feltételeztem, előfordulhat, hogy elnéztem a kazán tipusát, és nincs benne cső a hőmérőjének.

Nálam is be volt építve egy olyan kapcsoló amit írsz, de természetesen az esetek többségében bekapcsolva maradt. Ezt úgy oldottam meg, hogy egy relés nyomógombos megoldást alakítottam ki. Ha megnyomom a nyomógombot akkor bekapcsol a relé, öntartást ad magának, ha eléri a beállított hőmérsékletet akkor ezt az öntartást megszakítja a hőmérsékletkapcsoló elektronika és már megy minden ezután automatikusan.

Köszi, örülök, hogy tetszik ! Van egy belső hőmérője (analog, az elején) , de öszintén szólva át sem néztem , hogy van-e hely a szenzornak . Ezzel a módszerral azért jó mert könnyen hozzá lehet férni, és JIG-en van 2 csavar ami ha van egy kis hőtágulás, akkor sem engedi elmozdulni a szenzort.

Tegnap teszteltem a rendszert ,na jó, nem volt hideg de ki kellett próbálni . Mind alsó mind közepes tartományban (22-46 °C) ugyanazt méri a beépített analog is meg ez a digitális is. A Riasztás majd hőlégfúvóval lesz tesztelve.

Rack doboz

Egy kis munka rack szekrényebe táp elosztó.
Még hiányzik belőle egy 16Amperes kismegszakitó meg egy zavar szűrő.
Dobozt az Elimex től vettem.
A konektorokat és az ipari csatlakozót a Mixviltől vettem.
A mérő műszert Hestore ból vettem.

Még 2 kép

Szép munka. Senki se mondta, hogy rack szekrény csak számítógépes dolgokhoz (pl. hálózat, szerver) lehet használni.

Volt egyszer egy olyan fogalom, hogy hifi-torony...

Én maradtam a hagyományos megoldásnál. Felraktam egy csőtermosztátot. Beállítom a tekerentyűn a kívánt hőfokot és működik.

Szép. Bár van gyári megoldás. A Schracknál létezik Rack - DIN sín adapter, ami maszkos kivitel. Tudsz bele sorolható dugaljakat ( akár ledeset is) szerelni és a kismegszakító is szépen belemegy, sorkapcsok stb. RACK adapter

Jó ez nekem sose tetszet hogy elől vannak a kábelek.

Bár a hi-fi torony az általában nem rack szekrény szokott lenni.

Tanmese következik:
Mikor még vezetéken ment minden, két gigász dömöckölte egymást: AXE lovag, és EWSD vitéz.
Az egyik pajzsára az volt írva, hogy mindent kábelt előre, a másikéra pedig az hogy minden kábelt hátra.
Egyik csapást a másik után vitték be:
Nekem van igazam, mert ocsmányul néz ki az a sok kábel.
Nekem van igazam, mert ha minden elöl van, akkor háttal oda lehet tenni a falhoz.
Ha a falhoz teszed, akkor nem lehet körbejárni.
Minek kell körbejárni, nincsen hátul semmi. Ha körül akarod sétálni, akkor tegyél kettőt fenekével összetolva.
Ha minden hátul van, akkor olyan bonyolult, drága és sérülékeny hátlapi NYÁK kell, életfogytig szívtok vele.
Ha minden elöl van, akkor csak addig néz ki valahogy, ameddig telepítés után hozzá nem nyúlnak. Pár kártyacsere és átkonfigurálás után blöáf az egész.
Emberöltőn keresztül ment az adok kapok a két páncélos gigász között, mikor megjelent egy strandpapucsos fiatal:
Nézd már a két vén hülyét. Nem is kell minden telefonhoz külön drót.
Le is győzte őket hamarosan.
Úgy hívták, hogy mobil vitéz.

Szerintem meg a ritkán-jóesetben párszor használatos kábeleknek hátul van a helye, pl :hálózati csatlakozás, a fejhallgatóé pedig elöl, az én szemembe így logikus.

HIFI torony és hasonlók esetében tökéletesen igazad van.
Ám AXE lovag és EWSD vitéz esetében teljesen más a helyzet.
Békésen zümmög/süvít a gépteremben, oda te aztán be nem tudsz menni, nemhogy bármit is beledugjál.
Professzionális szemlélettel két mérőszám van:
TCO

COS

Egyszerűen megfogalmazva:
- Enyimé
- Ha volt pénzed majomra, legyen banánra is
Átlag emberként nehéz elképzelni, hogy mennyibe kerül egy gépterem/irodaház négyzetméter költsége. Nagyon nem mindegy, hogy mekkora alapterület kell (foot print). Ha körbe kell járni, akkor sokkal nagyobb. Meg mennyit fogyaszt a legdrágább (szünetmentes DC 48 V), áramból évtizedeken keresztül. Ja, és kell-e évente kondenzátort cserélni, vagy nem.

Annyira nem, hogy hangtechnikában (stúdió, hangosítás) is viszonylag bevett dolog, szállítóládákban sokszor rack van belül, még félprofi hifi készülékeknél sem ritka a rackbe szerelhető kivitel.
Az Elimex is hangtechnikai szakbolt

Azért sem lehet elől minden kábel, mert akkor nem látod tőlük a villogó LED-eket

Lemaradt a géptermi légkondi költségei...

Banándugó

Van jópár noname banándugó a fiókban, legtöbbjük műanyag része a menetnek álcázott recézésnél repedt, meghúzni nem lehet, álandóan kilazul. A fém rugós lemezelt része viszont használhatónak tűnik, úghogy készítettem pár új burkolatot, melyeket az átlagos méretűnél kisebbre esztergáltam, (D8 L23) így jobban idomul a szintén méretre készített gyengeáramú mérőzsinórjaimhoz.
Félreértés ne essék, van minőségi dugóm is, és mérőzsinórokban sem szűkölködöm, de bosszantott az akár filléres áru hasznavehetetlensége, és megpróbáltam a magam ráérős módján használhatóvá tenni..