Bekötöttem az utólag feltekert 20 menetet, így 600 mA az üresjárati áramfelvétel.

Ez a korábbi 2/3 része. Ha még feltekersz 20 menetet és újra mérsz, ki tudjuk silabizálni nagyjából mennyi lenne az optimális. Itthon le tudom szimulálni egy sima toroid trafóval a három áram érték görbét, aztán ráillesztve a tiedre, kiderült hogy meddig érdemes növelni a primer menetszámot. Most már van szabályozható toroidom, így már könnyebb játszogatni.

Újabb 20 menettel 420 mA lett a nyugalmi áram.

Ha van lehetőséged változtatni a tápláló feszültséget (szabályozható toroid), akkor meg kellene nézni a mostani tekercsek mekkora feszültségnél vesznek fel 100-150mA körüli áramot. Ez egyszerűbb megoldás mint meneteket befűzögetni.

Van szabályozható toroid, holnap meglépem azt is. Tavasz van, mindenkinek kell minden és lehetőleg tegnapra.

Miattam egyáltalán ne kapkodj. A felvetésemmel csak könnyíteni akartam a gerjesztés/gerjeszthetőség meghatározásában. Könnyebb a szabályozható toroid tengelyét forgatni, mint trafót tekercselni.
Azt tudod mekkora a vasmag keresztmetszete?
Ez egy látszólag nagy vasmag, és tippelésem szerint ha annak vasminősége megfelelő lenne, akkor az eredetileg rajta lévő kb. 2x165 menetnek is közel elégnek kellene lennie. Persze ez csupa tippelés, TóthBéla majd pontot tesz a bizonytalanságok végére.

Kb. 40 x 80 mm a keresztmetszet. Anyagáról nem tudunk semmit, maximum annyit, hogy nehéz.

Ha 1T gerjesztést tételezünk fel, ami toroidnál egyáltalán nem sok, sőt inkább kevés, akkor 1,4 menet/Volt adódik, ami 230V-os hálózat esetén 324 menet. Kb. ennyi is van rajta, így a nyugalmi áramnak nem kellene ilyen magasnak lennie (nem mérvadó, de mértem már néhány 1 kW körüli trafó nyugalmi áramát, és azok 40-70 mA körüli tartományban voltak).
Egyre inkább úgy tűnik, hogy valami nincs rendben ezzel a.

Nos, ahogy Alkotó is említette, valami nem kerek. A 20 és a 40 menettel kiegészített primer áramot egyszerűen berajzoltam egy koordináta rendszerbe, hátha valami görbére tudom vetíteni a három pontot. A három pont közel egy egyenesbe esik, a meredeksége pedig arra utal, hogy a mag már a túlgerjesztett tartomány nyban van. Az eredeti primer menetszám 170VAC környékén, vagy 230V esetében 90 extra menet felteketésével hozza majd az elfogadható 100mA alatti nyugalmi áramot. Mivel van szabályozható toroidod, meg is tudod mérni.
Viszont így furcsa az a nagy mag. Nekem is 1,5V/menet jön ki még a sima EI magra is, tehát az eredeti primernek elégnek kellene lennie.
Várjuk a toroidos mérést.

Lehet valahol menetzárlat a primerben, de lehet szimplán hőkezelés nélküli mag is. A 300VA-esből egy olyan amin minden jó, 11mA körül vesz fel a hálózatból, míg egy olyan aminek nincs hőkezelve a magja, valamivel kisebb gerjesztés mellett is 48mA-t. Az nagyjából négyszeres áram.
Elvileg az a CRGO (Cold Rolled Grain Oriented Steel) aminek a szalagja hideghengerlés után fel van tekerve tetszőleges méretre/formára és nincs utólag hőkezelve, de nem vagyok benne biztos.

Menetzárlat esetén a gerjesztést csökkentése kevésbé csökkentené a terheletlen áramfelvételt, viszont a mag lehet hogy valami érdekes.

Oszlop bal oldala feszültség, jobb oldala felvett áram.


A primer tekerccsel sorba kötött 60 W-os izzó érdemben nem befolyásolja a felvett áramot. Igaz, izzóval csak 180 V-ig tudok felmenni mert az izzón is esik feszültség, tovább nem lehet tekerni a toroidot. Méréskor csak az eredeti primer tekercset kötöttem a hálózatra.

Milyen módon lehet ilyen táblázathoz hasonló adatsort beszúrni, és miként lehet kiszinezni?

A színezést automatikusan végzi a rendszer. Adott szövegrész kódként van megjelölve (Link és OFF gombok között), válasz íráskor. Programrészlet közreadásakor hasznos, ezért is számozza be a rendszer a sorokat, azt sem én csináltam. Gondoltam így átláthatóbb a táblázat.

Menetzárlat esetén zúgás, melegedés lenne. Van-e ilyen jelenség?

Ehhez már nem sok magyarázat kell.

A mérés is alátámasztja, hogy nincs menetzárlat, hanem a vas ilyen. Tehát vagy fel kell tekerni még a primerre a kiegészítő meneteket ha erősítőbe szeretnéd használni, vagy más munkakörben kell alkalmazni őkelmét. Így eredeti menetszámmal autó bikázónak tökéletesen megfelelne, persze ha szükség van ilyenre.
Egyébként mekkora erősítőt terveztetek járatni róla?

Nekem gyanús, hogy a görbéid alapján ez a trafó 110, (120, 127) V -ra van méretezve.
Akkor kezd telítésbe menni.

Fején találtad a szöget: miután elküldtem a hsz-t, nekem is ez jutott eszembe.

Tudom, hogy buta kérdés, de ugye a 2 primer tekercset sorba kötötted?

Nem tudom mennyire lenne értelme egy olyan mérésnek, hogy csak az egyik tekercset kötöd be, és a másikon méred a feszültséget (izzóval terhelve és anélkül)?
Mivel van változtatható toroidod, így mehet mondjuk 10-120 V között.

Ha ebből indulnánk ki, és tudjuk, hogy kb. 330 menet van most rajta, akkor ez kb. 0,5 T gerjesztést jelentene. Leírva ez nem tűnik olyan nagy bajnak, de valójában iszonyatos pazarlás ezt a trafót használni, hiszen dupla, menetszámokat kapunk mint amit egy normális 1 T adna. A sok vezeték sok felesleges költség, nagyobb súly, nagyobb térfogat, azaz csupa hátrány az egész.

De nem tudjuk, hogy kb 330 menet van rajta, az csak a számolásod eredménye (és előszedtem a képletet, kiszorogattam-osztogattam, csakugyan ennyi jön ki ekkora vaskeresztmetszetre 230V-ot feltételezvén).

A mérés szerint is 100V után, 120V környékétől felfelé nő nagyon az áram.

A feltekert 20 menet éppen azért kellett, hogy meg lehessen határozni a menetenkénti feszültséget. A fél primerre 30VAC-t kötött, így 3,6VAC jelent meg a 20 meneten. (30/3,6)X20=166,67, azaz ennyi menet van a fél primeren. Természetesen a mérés pontatlanságát is be kell kalkulálni, de akkor is 162-170 menet a fél primer. A teljes pedig 324-340 között van.

Úgy van. Ezért gondolom: lehet, hogy ez 110V-ra van tekerve -és nagyon jó110/110-es leválasztónak? Nem való 220-ra sorbakötött primernek?
Aztán: én csakugyan nem szakértője vagyok ennek, tehát örömmel fogom olvasni a cáfolatot is.

ui. bár most el is kell gondolkodnom ezen
Á, ellentmondas van a gondolatomban...

Az még kimaradt, hogy ez a trafó igazából még el se készült. Lehet, hogy a mérnök úr a magkeresztmetszet alapján kiszámította a menetszámot, majd rájött hogy valami nem kóser. Kis túlzással egy normális tekercset toroid mag helyett egy böszme acél alátétet tekert meg.

Öregemnek van egy 70-es években készült hegesztőtrafója, valami szag ember készíthette. A lemezek kb. 25-30%-a trafólemez (gondolom nem volt több), a többi pedig mezei 0,5-ös lemez, egyik oldalán festve. Az 9A-t vesz fel a hálózatból üresen. Ezt leszámítva, meg hogy egyszer leégett a primerje mert az meg valami pamut szigetelésű huzalból volt sorszigetelés nélkül, remekül teszi a dolgát a mai napig. Két szál 1,6mm átmérőjű CuZ-t fogtam össze párhuzamosan, az lett az új primerje, kapott soronkénti szigetelést, plusz lakkot.

Proli007 javaslata szerinti aktív áramkört is összeraktam, ami a Skoriéval egyező eredményt ígér (ennek is van 1A és 5A-es méréshatárja).
Az érdekesség kedvéért a két kapcsolást felfűztem ugyanarra a vezetékre, és persze külön is mértem a benne folyó áramot.
Ez a kapcsolás is remekül hozza a pontosságot, a két műszer szinkronban van.
Köszönöm mindkét szakember értő segítségét és türelmét.
Mindkét megoldásban külön lehet kalibrálni a két méréshatárhoz tartozó kilengést. Ezt meg is tettem, és így tesztelgettem őket. Viszont (mivel ez könnyen megtehető volt) a beállítás után kipróbáltam a mi történik ha minden egyéb változatlanul hagyása mellett megcserélem a két mutatós műszert. Ekkor a mutatott érték már nem volt azonos, volt köztük kb. 5%-os eltérés. Azaz a műszerek sem pontosan egyformák, szükség van finom-állítási lehetőségre.

Megpróbálok mindenkinek válaszolni:

Zúgás van, de az valószínűleg a fizikai kialakítás miatt, rajzot is mutattam. Melegedé snincs, hőkamerával ellenőrizve, minen része azonos hőmérsékletű.

Megpróbálok belesni a menetek közé, hátha látszik valami igaz, azzal sem sokra megyek, ránézésre nem tudom megmondani milyen anyagú a vasmag. A távtartók nagyon jól illeszkednek a "sarkokba", persze lehet egy ügyes esztergálás eredménye is. Eredetileg is erősítőhöz készült a trafó, magyar szaki tekercselte, biztosan 230 V-os hálózathoz, tutira nem leválasztó trafóként. Azért nem került rá szekunder, mert a trafó készítésekor a megrendelő még nem tudta, milyen szekunder feszültségekre lesz szükség. Azóta eltelt "pár" év és előkerült a monstrum. Ha jól emlékszem, 1000 W-os (2 x 500) erősítő van tervben.

Mindkét primer tekecs be volt kötve teszteléskor. Mindkét primer tekercs azonos menetszámú, egyszer megmértem, a középső összekötésen a tápfeszültség fele volt mérhető. Minden bizonnyal az áram egy primer esetén is felmenne kb. 1 A-ig, csak elég lenne 120 V. Holnap rápróbálok, ezen már ne múljon.

Ha melegedés nincs, akkor akár így is használható. Nekem is van Regent 100 erősítő lemezes trafója, az 130mA-t eszik és a trafó 200VA lehet. Az sem melegszik. Ez meddő áram, együtt lehet élni vele.