Megtaláltam a spice modelljét a laterális feteknek. Nagyon bosszantott, hogy nincs benne a CM-ben és nem tudom leszimulálni a kapcsolást. Nagyon pontosan hozza a szimuláció a mérési eredményeket.
- 10MHz-en van a -20dB-es pontja
- 210mA a nyugalmi áram
- 2.4A-nél klippel

A K135/j50 párosnak is van spice modellje. Én mcc-től kaptam.

Majd megkeresem, de az adatlapokból úgy tűnik, hogy ugyanaz a lapka van mindkettőben csak a tokozásuk más.

Igen. Ezért nem értem, hogy miért kellett más típust adni.

Én is nagyon hiányoltam, de most megpróbáltam segítségül hívni a AI-t, aztán elméletileg megkreálta nekem a CM2000 kompatibilis spice modellt. Ha időm engedi, kipróbálom. Ha nem sikerül, akkor majd elkunyizom tőletek.

Valahogy lehet teljesen új alkatrészt is szerkeszteni, de még nem volt lelkierőm hozzá, hogy végig bogarásszam ezt a részét. Legegyszerűbbnek tűnik valamelyik FET-et átparaméterezni.
Csak az új értékeket kell átpötyögni, ez 10 perc alatt megvan (ha már rájött az ember mihez nem szabad nyúlni). A FET típusát még nem sikerült átírni... nem hagyja magát átnevezni, de nekünk így is jó. Oda kell írni a kapcsolási rajzra, hogy SK1058, oszt kész.

Már félig megvagyok, csak reggel indul a munka, ezért most félbehagyom.
Ez a mesterséges nyavalya amúgy minden olyanra jó, amit már amúgy is tudtam, így megint csak magamra hagyatkozok (meg persze rád). Nekem már egyszer sikerült teljesen új mosfetet generálom, csak elveszem a részletekben. Nem fogom titkolni ha sikerül, már csak a büszkeség miatt is.

Hogy felvetetted ezt az összenyitást, a végére akartam járni a dolognak, hogy kell-e félni ettől.
Ezeknél a feteknél nincs olyan, hogy B osztály, abban a formában ahogy azt a BJT-knél megszoktuk. Előfeszítés nélkül sem zárnak le teljesen, jelentéktelen nyugalmi áram folyik rajtuk (6 mA) de ennek nincs jelentősége.
A gate ellenállás nyilván ugyanazt "csinálja" amit a PWM-nél már megszoktunk - kis gate stopper > magasabb határfrekvencia, nagyobb berezgési hajlam - és fordítva. Nincs sok variáció, 10MHz-es határfrekvenciához jó ez a 300R körüli érték. Ezzel a kiemelés maximuma 9,4 MHz-en van és 0,5dB körüli. Csökkentem az értékét, nő a határfrekvencia és nő kiemelés mértéke (és fordítva).
A 22pF kompenzáló kondi a négyszögjel túllövését a negatív félhullámban kb. egy osztással csökkenti, de rendbe nem hoz semmi. Ártani nem használ, meg kell hallgatni.
Szerintem figyelemreméltó, hogy még 15MHz-en is szinte tejesen azonos a fetek kimeneti ellenállása. A P csatornás kicsit lassúbb, torzabb (jó pongyolán fogalmazva), de ez minden félvezetőre igaz. Nagyon tetszenek ezek a laterális FET-ek : )

Nagyon örülök hogy tetszenek ezek a laterális fetek. Külön jó bennük, hogy az UGS határolásával simán lehet áramlimitet csinálni velük, no meg ahogy Nálad is most, elhagyható a drain ellenállás. Meg a szigeteló alátét is.

Elkezdtem beilleszteni a spice modellt. A robot azt javasolta, hogy helyezem be a spice modellt a könyvtárba. Nos, meg is találtam. Az az érdekes, hogy van *national semiconductor" könyvtár, meg "Motorola" könyvtár is. Én behelyeztem az egyikbe. Meg is jelent a programban, vagyis az IRF540 és az Irfp240 mellett ott volt a sok között a 2sk135 is. Ezt másoltam be. Csak valami még nem király, mert valamit még át kell állítani.
Ha sikerülni fog, elküldöm a könyvtárat. Egyszerűen csak be kell tenni a CM2000/lib könyvtárba. Az eredeti fájlt ki fogja cserélni, ezért én is elment ettem az eredetit, amiből akármikor vissza tudom állítani a birizgálás előtti állapotot.

Arra voltam nagyon kíváncsi mennyiben térnek el a szimulációk eredményei a mérésektől. Sok felesleges munkát meg lehet takarítani ha meg sem kell építeni a kapcsolást és mert már előre látjuk a végeredményt (de ezt már sokszor leírtuk, mégis sokan vannak akik nem hisznek ebben).

Ha a hozzávezetések szórt induktivitásait is bepötyögném szerintem 90% pontossággal hozná azt amit a szkóp mutat, de az eredmény így is meghökkentő. (Titkon reméltem, hogy most sem fogok csalódni a CM-ben.) Körülbelül egy oktávval mutat magasabb határfrekvenciát a szimulátor a mérésnél, ezt azért bele lehet/kell kalkulálni egy szimuláció pontosságába... vagy pedig sokkal több energiát kell belefektetni a modellezésbe (ami nem mindig éri meg, cserébe viszont nagyon kell tudni hozzá).
Megmutatom mekkora a jelalak torzulás mértéke 15MHz-en már attól is ha csak a terhelés induktivitását csökkentem a felére.

Egy dologban mindenképpen verhetetlen a szimulátor. Mérni csak állandósult állapotot tudunk, szimulálni viszont bármit. A beállási időt, a kezdeti feltételeket és az első impulzust is. Zenében nincs állandósult állapot, csak váratlan élmeredekségű és amplitúdójú impulzusok sorozata van.

Szerintem ezen már rég túl vagyunk mióta pl. a DSO-kban sok MegaSample memória van a tárolásra. Simán megmérhetők bekapcsolási tranziensek, egységugrásra adott válasz, burst jelek. Szükség esetén nem csak a trigger utáni, hanem a trigger előtti jeleket is lehet vizsgálni. Többcsatornás szkóppal olyan összefüggések is kimutathatók, amelyek a modell tökéletlensége folytán a szimulációból esetleg nem derülnek ki.

Ettől függetlenül abban igazad van, hogy a szimuláció nagyon hasznos tud lenni (ha jók az alkatrészek modelljei), sok esetben később, a megépített áramkörben ugyanaz látszik az oszcilloszkópon, mint amit a szimulációban láttunk.

Amit többször tapasztaltam szimulátorral kapcsolatban, hogy a torzítás mérése annál pontatlanabb, minél kisebb torzítású az erősítő amit vizsgálunk. Csak a példa kedvéért: az ezred százalékos tartományban már megjelenik az ellenállások torzítása is, ezt nem könnyű szimulálni...

Mostanában egy ilyen gyári előerősítő/fejhallgató erősítő hangzásának - számomra kedvezőbb - módosításán ügyködöm. Ebben úgy néz ki a jelút az alábbi mérés esetén:
- 1db OPA bal-->unbal funkció
- 10 db relével megvalósított ellenálláslétra hangerőszabályzó
- 1db OPA unbal-->bal funkció
- 1-1 OPA a szimmetrikus jelnek
- 4-4 párhuzamosan kapcsolt OPA a szimmetrikus fejhallgató kimenet meghajtására

Mindenhol vékonyréteg ellenállások. Mekkora lehet azoknak a mérhető hatása itt?

Azért arra még picinyét várni kell, hogy a valóságban megtörtént akusztikus zenét/éneket/környezetét szimulálni tudjátok
( Addig is maradnak a "videójátékok" programjai)
TJ.

Számszerű értéket nem tudok tippelni, ez sokmindentől függ.
Ha szimmetrikusan hajtod meg, akkor a sima, 1db opampból álló kivonó erősítő "félig neminvertálóban" megy, ez azt jelenti, hogy a bemenetei jel szempontjából nincsenek gnd-n, ennek minden ismert hatása ott lesz (hacsak nem valami spéci szimmetrikus opamp-al dolgozol). Ha előfordul közös módusú zaj, az sima opamp esetén "modulálni" fogja a jelet. Ha az ellenállások nem elég precízek, akkor a tökéletlen közös módusú elnyomás hatásai is jelentkezhetnek.

Még az analóg szkópos időben órákon át, különféle zenékkel tekergettem az időalapot, keresvén az impulzusokat, de egyet sem találtam. Minden egyes hang szinuszjelekből tevődik össze, maga a zene meg kismillió hosszabb-rövidebb szinuszjel összege. Ha impulzus vagy tranziens van a jelben akkor azt az erősítő tette bele.

Meglehetősen félrevezető megfogalmazás, hiszen a valós zenei hanganyagban szigorúan limitáltak ezek a jellemzők. Pl. egy mikrofon nagyon max. 50kHz-en produkálhat még valamilyen jelet, azt is rendkívül alacsony szinten, amely még inkább csökken/eltűnik a további folyamatok során, és egyébként is a magashangok szintje nagyon alacsony a zenei jelben. Tehát a zenei hanganyagban előforduló jelmeredekségek is csekélyek és limitáltak....a MHz-ekhez semmi közük...

Az imortált hangmintával történő szimuláció régóta létező funkció, ha arra gondoltál.

Másrészt a szimuláció sokszor rávilágít arra, hogy az eredetileg elképzelt működés jóval bonyolultabb valójában, jóval mélyebb ismereteket igényelne.....még egészen primitív áramkörök esetén is...

Semennyit sem kell várni, a Tina évek óta tudja, de ha jól emlékszem a Multisim is, tetszőleges wav fájlt be tudsz importálni a mérésbe.

A FET-es erősítőddel Te is rengeteget foglalkoztál, hogy ne csak szép legyen, meg spéci alkatrészekből épüljön, hanem pl. a torzítása is viszonylag kicsi legyen. Ebben is sokat segíthet egy jó modellre épülő szimuláció.

Még a legelső deszkamodell kapcsolásról van szó. A kimeneten a két SAL doboz párhuzamosan (az impedancia minimum 3 Ohm körüli, a fázistolás +/-60 fok úgy emlékszem, nem találom a mérést). Dirrdurrcsittcsatt zene: a CAM4144-en.
Ezen a zenén a gate áram analóg szkópon. Nem akkora katyvasz, mint amilyennek látszik:
- kb. 2 kHz-ig nincs mérhető gate áram
- a félhullámok periódusideje 30-50 us (10-15kHz).
- a gate áram: 200mV/div / 150R = 0,4 mApp átlagosan.
- shany: tehát a magas hangok szintje kicsit sem elhanyagolható a zenei jelben
- a 250. és a 860. us-nél látunk egy csúnyán kiugró csúcsot ami inkább háromszögjelre emlékeztet, mint szinuszra. Na... az a tranziens torzítás.

skori: Te lehet, hogy már rég túl vagy ezeken a méréseken - én még nem.

Azért megnéztem mennyiben tér el a gyakorlat az elmélettől (a szimuláció a méréstől).
Ha figyelmen kívül hagyom a visszacsatoló ellenállás hőtorzítását (amit ezen a 115 uW teljesítményen el kell fűtenie) akkor ezt a THD-t mértem illetve szimuláltam.
A VAS nincs ott a buffer előtt, a mérésnél meg igen.

Már megint nem értelek!?
Például valós zenei anyag... Mi lenne a valóság benne? Az, hogy milyen hibákat alkottak benne a stúdióban? Vagy, hogy milyen akusztikájú teremben készült a felvétel? Vagy épp milyen mikrofonokat használtak hozzá? Digitális alap volt, vagy analóg? Melyik cég égisze alatt került forgalomba az a bizonyos zenei anyag, ami az alapokat képezne az említett beállításokhoz.
A téma szerint hallható eredmények lennének irányadóak, nem a mérések kacifántossága, mivel a hallható eredmények a valóság. Most nem kellene egyéni hozzáállással foglalkozni, de a mérés legfeljebb irányadó, és ezért nem biztos, hogy maga a lehetséges hallható eredmény. Ott még lenne pár dolog. Nem mennék bele adott rendszer milyenségébe, annak gyakorlati hallható eredőjébe. A modellezés, akármilyen hasznos, nem a végleges eredmény a hangzás tekintetében. Egyik program sem tud különböző alkatrészek fehasználásának esetére a várható hangképre jósolni. Leírások vannak, de mondjuk használható táblázat nincs, mert nem is lehet arról, hogy valamelyik elemnek mennyi a bejáródási ideje, és az az adott rendszer hangképén milyen változást jelent. Nem mondom azt, hogy nem szép, mikor valaki érti, amit csinál, és van hozzá kellő eszköze is, de az audiofil zenehallgatás az ennél több lenne, így nem a mérési eredmények jellemzik, hanem a hallhatóak.

Ha valamiben félreértettelek, Akkor elnézést!
Audiofil oldalról vizsgálva manapság az alapvető felvételi probléma, hogy milyen, mekkora visszacsatolás kell egy stúdiómunkához (szerintem). Véleményem szerint hadakozik a múlt a jelennel. Először is az analógot sosem fogja a digitális felvéte felülmúlni, ugyanis a sok kiegészítő áramkör hatása hallható egy igényes zenehallgató számára. Nevezzük diszkrét műhangnak. De minden felvétel esetében alapvető gond az eltérő hangerők torzításmentes megjelenítése, közelítve a természetes hallásunhoz. Hát ez műszakilag nemigen megy, így maradt ennek illúziója. Limiterek? No igen, de ez valójában nem mindent tud megoldani, és csorbul a természetesség. Szóval én azt vallom, és szerintem ebben nem vagyok egyedül, hogy az audiofilben, kevesebb alkatrész, kevesebb hangzásra gyakorolt hatás. Persze mindennek ára van a mai világ felvételei között, ezért értek egyet kedves mentorommal: egy erősítő kevés a zenei felvételek jobb élményének lehetőségéhez, akármilyen előnyösek is egy erősítő mérési eredményei.

Ezért van az, hogy csak nagyon kevesen tudják használni a szimulátort. Kihasználni a lehetőségeket meg még kevesebben.

Vasárnap addig jutottam, hogy megvan a spice modellje a laterális feteknek. A pontos szimulációt most már le tudom futtatni. Hosszasan tanakodtam magammal és arra a következtetésre jutottam, ha a gyakorlatban nem az történik amit a szimulátor mutat, akkor kizárólag a gyakorlati kiviteléssel (a felépítéssel) lehet probléma. Tehát úgy kell kivitelezni a kapcsolást, hogy abban nem lehetnek szórt kapacitások, szórt induktivitások és olyan alkatrészek amik a mérést meghamisítják. Néhány MHz azért még nem számít olyan magas frekvenciának, hogy ott ne lehetne normálisan megmérni egy erősítőt - főleg ha ilyen egyszerű kis kapcsolásról van szó. Az a néhány nH-s (alkatrész-) lábinduktivitás talán még elnézhető ebben a frekvenciatartományban.

1. Tehát a szimulátor ezt mutatja a hurokerősítésre. Egyszerű másodfokú rendszer.
A visszacsatolási tényező kisfrekvencián 71.4 dB és ez 1kHz-től 20dB/dekáddal csökken.
20kHz-en még mindig 46dB - a HEC kisfrekvencián tud 34-40dB-t.
A fázistartartalék 83 fok és minden egyéb lényeges paraméter fel írva/rajzolva a Bode-on.

2. A gyakorlati kivitel szándékosan mek-elek stílusban. Nem biztos ám, hogy hülyeség amit mek-elek csinál - kivéve, hogy nem tud a vezetékek induktivitásáról... ami az ezüstnek is annyi, mint a réznek/vasnak.

3. A bemeneti jel CAM04251: 50 ohm generátor impedancia, 50 Ohm lezárás. A generátorom 24ns élmeredekségre van soecifikálva, annyi is, megmértem. Mire eljut a bemenetig a 40cm vezetéken, lesz belőle 31-32ns. És kicsit "berogy a négyszög" 90%-os amplitúdó fölött (de lehet, hogy a mérőcsúcs terheli be).

4. A kimeneti jel CAM4249 800 kHz-en: Azt hozza amit a szimulátor mutat.
Felfutóél 41ns, lefutóél 44ns. Lehetne ebből határfrekvenciát számolgatni, de nem lenne egyszerű.

5. 6.-7. kép: Jelemelkedési sebesség. 14 Vpp-nél már kezd elfogyni a meghajtó fokozat árama.

6. Határfrekvencia CAM4257. Négyszögjellel, szemre, ezt csak "saccolni" lehet. Kb. 6MHz.

Tehát a szimuláció és a mérés megegyezik. Más tanulság (most) nincs.

A mancs a kettes pontodért. No nem mert a nevemet említetted, hanem a tartalmi részéért. Nem vagyok én atomtudós, csak zeneszerető ember. A többi? Olvastam, hallottam, kipróbáltam, és bejött. Utóbbit a Béla is úgy hallotta. Hálisten! Ami az induktivitást illeti, segít a csillagpontos, paneltől elszigetelt szerelés. Mivel az egyenként tápra kötött alkatrészeknek kisebb a csatolási lehetősége. Az meg, hogy hogy néz ki? Én hallgatom nem nézem. De ha másnak csinálnám az lehetne megrendelésvadász, mert nem én hallgatnám.

A csillagpontig is el kell jutni valahogy. Én továbbra sem hiszem el, hogy jól szólnak a kapcsolásaid. Az alapok megtanulását sajnos nem lehet megúszni. Ha megértenéd mi az amit most csinálsz, úgy járnál mint az a bizonyos hályogkovács : )

Karesz, abban hiszel, amiben akarsz. No meg nem attól szól jól az építésem, hogy Te mit hiszel arról. Hogy miket nem írok!? De már annyira lerágott csont, hogy a lényeg, amit hallani mindenféle adatok hátterével.

A csillagpontnak is megvan a helye, de nem mindig az a legjobb megoldás.

Viszont látok egy irányt ami a profi technikából szivárog be (nem is véletlenül), és szinte mindenki ismeri, csak éppen nem mindenki alkalmazza. Ez a szimmetrikus jelvezetés, ha mondjuk a DAC-tól szimmetrikusan megy a jel, és még a végfok is szimmetrikus (és hidalt), akkor a GND vezetékeken gyakorlatilag nem folynak áramok, ha mégis előfordulna hibaáram, az a jelbe nem kerül bele. Emiatt sok probléma eleve fel sem merül ilyenkor. Ráadásul a berendezések között kialakuló földhurok is könnyedén megszüntethető ügyes kapcsolástechnikával, ill. gyakorlatilag nullára csökkenthető a hatása.

Biztos így van. Én azonban főleg a fülesemen lógok egy részt a szomszédok, másrészt az akusztikai gondok miatt. A fülessel nincs helységakusztika. DAC, ha olvastad volna az EVAmp-TB-ME erősítőbe a DAC bele van építve, hogy megspóroljak egy drága összekötő kábelt. És ha már annyira, az egész a paneltől elszigetelt kivitelezésű 5db külön táppal, és mind csak pufferes kivitelű, és külön csillagpontos szerelésű. A DAC szimmetrikus kivezetésétől duál monó minden erősítőrész a fülesig. Nincs abban semmilyen földhurok gond. És ha jelenleg rádugom a hibridemet parádés a sztereótere. Azonban az eredő mindenképp az adott felvételen múlik.