A méretezés kiinduló pontja, hány Ohm-os a hangszóród?
Kész erősítő modult szeretnél vásárolni?

A hangszóróm jelenleg 4ohm.
De még az is lehet ha már felújítom a mély ládát az cserélve lesz egyszer......
A kész modulal semmi bajom de ahogy írtad alaktrészeket kellene cserélni.
Akkor nyílván egy építő kit lenne a hasznosabb. Igaz?

Elég egy sima TDA7294. Ha építenél, akkor az E2-t ajánlom.
KIT-nél meg kell oldani (általában megoldható) a jel és a teljesítményföld szétválasztását, hogy ne búgjon az erősítő.

Jól látom, hogy a hangszóró az a táp vagy teljesítmény föld és a hangszóró KI közzé van kötve?
Kell nekem ez a potméteres dolog?
Hisz a jelforrásom rca kimenetéről jön a jel ami nyílván hangerő vagyis kinemeti szint szabályzott maximum 2V-ig.
Pontosabban egy pioneer autórádió sub kimenete.

Írtad:
"Az építési gyakorlat azt mutatta, összetett készülékekben búgás lép fel, ami a közös tápegységes sztereó erősítőknél óhatatlanul kialakuló földhurokra vezethető vissza."

Újabb kérdés ez egydarab monóban hasznát panel esetén is fenn áll?
Itt nincs táp közösködés másik végfokkal sőt semmi mással.

A jel és teljesítményföld szétválasztása akkor válik fontossá egy monoblokk erősítőben, ha például egy meglévő STK-t szeretnél kiváltani.

erősítő zaja

Sziasztok! Egy kis segítségre lenne szükségem. Megépítettem a 7294 hídkapcsolását sztereóban. Bekapcsoláskor mind a két oldalnak van bizonyos zaja. Ha egy picit felhúzom a hangerőpotit, akkor csökken és teljsen elviselhető, de full levéve zavaró. A trafó toroid- graetz kocka 2x 10 000µF szűréssel, +- 15V, a hálózati földelési pont csak a sasszira van rátéve, a trafótekercs középmegcsapolása pedig az elkók közös pontjával és a testponttal közös, tehát földelés nem árintkezik a testtel.
Előre is köszönöm, ha van ötletetek.

Szia! A zaj sustorgás, vagy 100 Hz-es búgás?

Búgás

Első lépésben a búgás helyét határoljuk be!
Az erősítő panel bemeneti csatlakozójánál kösd össze a jel és a test bekötési pontokat.
Ha így is búg, akkor a panelben és a táp huzalozásában keressük a hibát. Ha ezzel a rövidre zárt bemenettel csendes, akkor a rövidzárat visszük előrébb: poti csúszka, poti bemenet, bemeneti csatlakozók.
Mint írod, az erősítő test nincs összekötve a fém házzal és a fémház megkapja az érintésvédelmi földet. A kettőt szerencsésebb összekötni kivéve azt az esetet, ha ez az összeköttetés már megvalósult a jelforrásban.
Az összekötésre praktikus kapcsolót használnod (ground lift néven ismert megoldás) és legyen kb. 1 M ellenállás fixen a ház és az erősítő test között a sztatikus feszültség elvezetésére.

Betettem a panel bemenetére a rövidzárat és búg. Viszont az normális, hogy az erősítő testpont és a hálózati földpont között 26V-ot mérek váltóban, illetve, ha a dugaszolóaljzatot megfordítom a konnektorban, 86V-ot?

A trafó primer és szekunder tekercsei között óhatatlanul van egy kis kapacitív kapcsolat. Ezt mutatja ki a nagy bementi ellenállású voltmérőd. Ha a két pontot összekötöd pár száz Ohm ellenállással, ez a feszültség el fog tűnni.
A következő lépésben válaszd szét a két végfok bemeneti testet. Ezzel megszűnik egy földhurok. Ha ettől zajtalan lesz, akkor ezt a hurkot fogjuk kezelni. Ha zajos marad, akkor mutasd meg a NYÁK rajzot és azt, hogyan huzaloztad a 10000 µF kondikat.

A bemeneti testet csak úgy tudtam szétválasztani, ha ez egyik panel feszültségeit lekötöttem, mert egy táp van és a közös GND kell a két táphoz.Viszont így egy-egy oldalnál jóval kisebb a brumm, meghallgattam mindkét oldalt külön táppal. Ha a táp közös össze van kötve a testtel, hogy tudjuk szétválasztani? Csatolom a táp paneltervét.

A pufferek majdnem tökéletesen vannak összekötve. Kicsit javíthatsz a szűrésén, ha C8-C9 azonos hosszúságú vezetősávot kap. A mellékelt ábrán a piros X vágás, az ívelt vonal átkötés 1-1,5-ös huzallal.
Kérlek mutasd meg a végfok NYÁK-rajzát! Tennék javaslatot a földhurok csillapítására és a maradék búgás kiküszöbölésére. Ez utóbbi gyakran a helyi tápszűrő kondik elnagyolt vezetősáv-kialakításából származik. A hidalt kapcsolást eddig sikerült csiszolnom Bővebben: Link

Rendben, megcsinálom a tápban az átkötést és küldöm a rajzokat.
Kérdezném még: az eredeti földelés és testelés külön választása maradhat, vagy azt is új alapokra helyezzük?

Nézd meg a jelforrásodnak védőföldeléses-e a csatlakozója és a védőföld, valamint a kimeneti test között sípol-e a szakadásvizsgáló. Ha igen, akkor maradjon így az erősítő.
A NYÁK-ot igyekeztem a legkevesebb módosítással javítani. A hatásosságáról majd várom a beszámolódat. Az egyik módosítás, a plusz-mínusz táp bekötési pontja kerüljön rá közvetlenül a kondenzátorok lábára. A másik, a bementi test áthelyezése a szűrő kondi mögé.

A jelforrásom pillanatnyilag egy asztali CD játszó, kettős szigetelésű, kvázi nincs földelése.
Megcsinálom az átkötésekez.

A háztartási audio eszközök nagy többsége kettős szigetelésű. Az erősítő testet rákötheted a sasszira. Ha rugalmasabb megoldást szeretnél, akkor az alábbi ábra szerint építs be kapcsolót.

Megcsináltam minden átkötést és nem lett jó. Most kialakítottam egy csillagpontot az ELKO lábán és onnan összefűztem külön vezetékkel minden gnd-t, testet, sasszit és a földelési pontot, az egyik oldal még mindig búg.

És a panelen a bemenetek rövidzárral ellátva.

Amelyik oldal búg, arról kösd le a bemenet jel és test ágát, csak tápot kapjon és hangszórót. Legyen fent a bementi rövidzár.!
Ha így is búgást észlelsz, akkor a táp huzalozást és a NYÁK-ot fogjuk felülvizsgálni.

Bemeneten rövidzár, táp rajta, búg.

Le tudnád fotózni ennek búgós panelnek a forrasztási és az alkatrész oldalát?

Persze, le tudom, de most tudod mire lettem figyelmes? Külön- külön egész elviselhető a brumm, ha indítom az egyik oldalt teljesen jó, és ha ráindítom a másikat akkor nő meg és természetesen fordított indításnál is.

És mindez rövidzárt bemenetekkel.

A bemenetről lekötötted a testvezetéket? Ha esetleg nem, akkor földhurok is okozhatja a jelenséget. A bemeneti rövidzár ez ellen nem véd.
Kézenfekvő megoldás lenne a táp puffer megduplázása, de nem adnám fel ilyen könnyen a szakszerű megoldást.

Ha a plusz-mínusz tápot közvetlen a kondenzátorra kötve, kevésnek bizonyul a két hídnak a 10000 µF puffer, az is megeshet, hogy a két tápoldalon jelentősen eltér a kondik valós kapacitása.
Van eszközöd kapacitásméréshez? Ennek hiányában a kisülés időtartamának szimmetriáját vizsgáld meg, feltűnik-e jelentős különbség a tápoldalak között?

Egyelőre csak érdeklődöm, van-e a fiókodban párban 100-470 µF kondi az erősítő panelen lévő 2200 µF kiváltására? Nekem oda mindig elég volt 100 µF Bővebben: Link Nagyobb kondi, nagyobb szűrőáram, ez nem tesz jó az olyan panelnek, ahol a jel és a teljesítményföld egybe van ömlesztve. A hídnál ráadásul a teljesítmény föld nem is kap gyakorlati szerepet, mert hangszóróáram nem folyik rajta.

Privátban épp a napokban hánytorgatták fel, miért ócsárolom szegény Pedro munkáit (ezt a NYÁK-ot is Ő tervezte). Igyekszem majd az észrevételeimet és módosító javaslataimat a lehető legtapintatosabban megfogalmazni. Előre is elnézést kérek, ha emiatt néhol nyakatekert leszek.

A bemeneten nincs csatlakozóvezeték, panelon rövidzár csak, így nincs bejövő föld.
Van még itthon egy komplett 2x4700µF-os egységem, de a panelen lévő elkókat is ki tudom cserélni szerintem, megcsinálom. Azokra én is gondoltam, mert az igazából nem a feszültség simítása miatt van benne, ha jól gondolom.

Egyelőre ne cseréld ki a kondenzátorokat!
Vegyük el a paneltől az amúgy is felesleges teljesítményföldet! Az eljárás igen egyszerű.
A pufferek felől soros 22 Ω ellenálláson keresztül kösd be a testet.

Az ellenállás teljesítménye nem fontos?

Bemenetek rövidrezárva, 22 ohm betéve, a zaj nagyjából a felére esett, tudunk még rajta finomítani esetleg?