Szervusztok!
Itt, a H.E. oldalán olvastam egy kft. fizetett hirdetését, ami Elektromágneses terek kockázatértékelése és akkreditált mérésével foglalkozik. Ez a cég, a 33/2016 (XI.29.) EMMI rendelet-re hivatkozik, ami kötelezővé teszi a kockázatkezelés elvégzését, gyakorlatilag MINDENRE. Azt már tapasztaltam, hogy időnként, valamilyen lobby ráerőszakolja magát az élet minden területére, vélt- vagy valós problémákat felvetve. Engem, ez elsősorban olyan tekintetben érint, hogy pl. a minimum 100A-es fázisárammal működő berendezésekre is el kell végezni a kozkázatértékelést. Ez az áram már egy nagyobb családi ház esetén is fennállhat, de egy társasház, vagy iroda esetén biztosan. Ha letesznek egy transzformátort a házunk elé, akkor is kell ilyet végeztetnie az üzemeltetőnek (pl. ELMŰ Hálózati kft., ha ő az üzemeltető). ...de én még ilyet az életben nem láttam!
Kérédésem:
- Mit tudtok erről?
- Mi a következménye, ha van egy ilyen kozkázatkezelés (vagy ha nincs)? Mit kell vele csinálni?
- Mi van akkor, ha a számított érték meghaladja a norma szerinti szintet?
- Ki- és mikor követelheti meg ennek a dokumentumnak a bemutatását?

Szia!
1990 előtt még láttam ilyen méréseket + védekezést is ellene---De azóta itt is csak a papirgyártás lett a lényeg.


Régen a POSTA még szem előtt tartotta --ma meg az AH ill a4IG szerint szükségtelen --ugyanott ugyanolyan berendezéseknél.?

Szia!
Köszönöm a válaszod. Ha jól értem, akkor neked a nagyfrekvenciás sugárzás mérésének szükségességéről (szükségtelenségéről) van info-d. Engem pillanatnyilag jobban érdelkelne a kisfeszültségű hálózatok sugárzásával kapcsolatos kockázatértékelés. (Bár az is megérne egy misét, hogy egy 4IG társaság, hogy írhat felül egy élő jogszabályt? De ezt most hagyjuk.)
Több, mint 10 éve, volt egy olyan feladatom, hogy egy, a Váci utcában nyitott üzlet dolgozói öltöző része, az épület pincéjében volt. A mellette lévő pincében pedig volt a terület KÖF / KIF transzformátora. Valamimilyen indíttatásból, kellett keresnem egy akreditált céget, akik kitudtak adni valami papírt, hogy munkaegészségügyileg rendben van-e a dolog? De azok sem mértek semmit, mert az is egy kutyaütő társaság volt, mint ezek, akik itt hírdetik magukat. Valamit "kiszámítottak", és annak alapján "jó volt az úgy, ahogy van...". Persze mindezt jó pénzért. Akkor sem tudtam felfogni, hogyha azt sem tudják, hogy milyen ELMŰ transzformátor van a szomszédban, és hogy helyezkedik el, a szórt mágneses térről sincs semmi információjuk, akkor hogy tudnak erről nyilatkozatot kiadni?
Igazából az érdekelt volna, hogy találkoztatok-e már konkrétan ilyen esettel és mi lett a vége? Valóban megkövetelhetik-e a kockázatértékelést, kisfeszültségű hálózatok esetén?

De mégis milyen munkakörökben kötelező ezt ellenőriztetni? Hiszen aki a földre születik kapásból állandó mágneses térben van... nem is annyira állandó, mert a napszéltől is változhat. Nem beszélve a távközlési jelekről és azok szuperponálódásáról.

A hivatkozott rendelet legvégén egy ilyen van:


A trafóházas példa lehet kakukktojás, mert van hogy társasház alagsorába telepítik a körzetet ellátó trafót. Tudtommal alapesetben nincs KÖF/KIF trafóhelyiségekre komoly elektromágnesesség elleni árnyékolás előírva, jobb esetben vasbeton helyiségek a kötelező tűzgátlás miatt (a beton alapból teljesíti a követelményt), de ugyanúgy megépíthető tűzgátló szendvicspanelből is, igaz az kvázi fémesen összefüggő borítású.

De még a NAF/KÖF trafóhelyiség sem árnyékolt, általában természetes szellőzés is biztosítható esővédő lamellákon keresztül. Na meg láttunk már zártkerteken keresztülmenő NAF oszlopokat.

Még az iparban sem megkövetelt a kibocsátás csökkentése és az árnyékolt kábelek használata, igaz a terepi elosztószekrények betápját általában azzal tervezzük. Leginkább a frekiváltók és a motorok közötti szakaszon elvárt az árnyékolt kábel, itt kimondottan a zavarkibocsátás miatt. Továbbá buszkommunikációnál és analóg mérő és szabályzójeleknél, távadóknál és zsalumozgatóknál. Ott elsősorban azért, hogy külső forrás ne zavarja meg a folyamatot.

Fun fact: A Bosch Avenar 4000 sorozatú optikai füstérzékelői aktívan mérik az elektromágneses zavarást és figyelembe veszik, mint környezeti paraméter-zavaró hatás lsd. eSmog.

A 2 - 14 pont momentán nem érint. Sőt, a 1. pont első része sem az én világom.
Viszont a "100A nominális terhelés fölött..." dologgal naponta találkozunk.
Az, hogy a trafóházakra nincs előírva árnyékolás, ám a hivatkozott rendelet kozkázatértékelést ír elő rá, már önmagában is ellentmondásos (szerintem).
Egyelőre nem lettem okosabb a témában.

A terepi elosztószekrények betápvezetékének árnyékolását mi indokolja? Frekvenciaváltó használata esetén, célszerű mindjárt a készüléknél megfogni a zavarjelet.

A törpefeszültségű és általában a gyengeáramú berendezések zavarjel kibocsájtása (EMC) és zavarvédelme egy teljesen más ügy (szerintem). Ez a rendelet kifejezetten a munkaegészségügyi oldalról vizsgálja a témát. Ezt lovagolja meg a hírdető cég is.
- Mire számítsunk, ha nincs ilyen papír a kézben?

Azért kezdtem ebbe bele, mert a ténylegeset ellenőrizni nyilván csak a teljes rendszer elkészülte után lehet, amikor minden a helyén van és a végleges egymásra hatás lép fel. Viszont ha ebben a fázisban valamilyen határérték nem megfelelő, akkor igencsak eső után köpönyeg... és nem csak a plusz költségek miatt, hanem jó esetben egy épület akkorra készül el amikor a beruházó használatba venné, netán közben telepíti a gyártást és indítaná az üzemet és nagyon nem örülne ha ilyenkor még bármit kellene pluszban csinálni, elbontani, átalakítani.

Az első pont mire vonatkozik? 100kV feszültség felett, ha meghaladja a 100A névleges terhelést, vagy 100kV feletti rendszerekre ÉS/VAGY 100A felett bármilyen feszültségszint esetén?

Az "ártalomcsökkentés" ott kezdődne hogy a magas feszültségszintek felől és a nagy teljesítmények felől hoznak intézkedéseket, pl. a trafókamrákban és az elmenő nagy áramú szakaszokon legalább a főelosztóig. Én nem hallottam róla hogy ilyen miatt kellett volna plusz dolgot, kialakítást betervezni. A építészeket is elsősorban a méret és a tűzállóság érdekli az épülethez.

Egy KÖF/KIF trafó sokszor nem több egy vasmagnál és rajta a műgyantába öntött tekercselés. Semmi plusz borítás. Ez vagy kamrába kerül (kb. egy 9m2 helyiség), ahol az ajtónál van egy akadály vagy több kerül egy helyiségbe, de ilyenkor kerítés van körülötte hogy ne lehessen megközelíteni elsősorban a KÖF részeket, de itt a KIF is csupaszon van a több ezer amperes réz sínek közötti kötések miatt. Néha saját acélházban van a trafó beltérben hogy kompaktabb legyen az egység, de ez sem a sugárzás miatt van.
Aztán lehetne tokozott sínt használni a trafó szekunderétől, de ez sem kötelező, be lehet kötni akár különálló párhuzamos erekkel is. Pedig itt 2-3000A van.

Viszont lényeges az időtartam is. A hosszantartó kitettség a kulcsszó. Ezek körül a berendezések körül általában nem járkálnak, csak ellenőrzés, karbantartás folyik. Az épületekben azért több tíz méterre szokott zajlani az állandó munkavégzés, addigra a terek is jelentősen gyengülnek. Általában a beruházó szemében ez a szükséges rossz, ami elveszi az értékes területet a termelés elől... Száműzik, sokszor a tetőre telepítik rendes gépházba a gépészettel együtt. Az sem ritka hogy az épület mellett épül pár helyiség a KIF és KÖF elosztónak és a trafókamráknak. Talán a legközelebbi a gyártócsarnokban volt egy acél emelvényen.

A fenti pontok viszont állandó munkavégzés mellett értendők, radarok, távközlés, ívkemence, indukciós olvasztás egész nap mehet.

Megnéztem egy szakértői véleményt...

63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet
a 0 Hz–300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről

33/2016. (XI. 29.) EMMI rendelet
a fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről

Egy hatalmas középfeszültségű kapcsolótér villamos és mágneses tér szimulációján alapul a helyiségre kiterjedően.

A lakosságra vonatkozó hálózati frekvenciás (50Hz-es) villamos- és mágneses terekre vonatkozó határértékek folyamatos emberi tartózkodás esetén:
Elektromos térerősség (E, 50Hz): 5kV/m
Mágneses indukció (B, 50Hz): 50uT


A munkavállalókra vonatkozó hálózati frekvenciás (50Hz-es) villamos- és mágneses terekre vonatkozó határértékek
Elektromos térerősség (E, 50Hz): alsó beavatkozási szint: 10 kV/m, felső: 20 kV/m
Mágneses indukció (B, 50Hz): alsó beavatkozási szint: 1.000 μT, felső: 6.000 μT

Az alsó beavatkozási szint az érzékelési küszöbszint, a felső beavatkozási szint az egészségügyi határérték szintje.
A felső beavatkozási szint 20%-át elérő terek esetén a munkáltatónak bejelentési kötelezettsége van a hatóság felé, kockázatelemzést kell végeznie és járulékos intézkedéseket kell foganatosítania az expozíciónak kitett munkavállaló személyek egészségvédelmével kapcsolatban.

Csillapításként figyelembe vett: elosztóberendezés fém burkolata (elektromos térre), az épületszerkezet az árnyékolási paraméterek hiánya miatt nem vehető figyelembe
A referenciasík +1,8m

Eredmény: A villamos tér értéke a határérték alatt marad. A mágneses tér értéke meghaladja a megengedettet az elosztó kb. 1m-es körzetében.

Védelmi intézkedések:
Ahol nincs kezelőterület ott bójákkal és műanyag lánccal le kell határolni a kapcsolóberendezés körüli térrészt.
A kezelőterület környékén megengedett a megközelítés, így itt a védelmi intézkedés a veszélyt jelző tábla... pl. pacemaker esetén.


Ebből látható hogy a villamos térrel kisebb a probléma, az gyorsan csökkenhet fémszerkezetek, betonvasalás, fém elosztóházak esetén.
Viszont a társasházban lévő trafóra kíváncsi lennék mekkora a szórt mágneses tere, mi mérhető a lakásokban...
Épp nemrég volt téma a villanyszerelő topikban a lakásokba telepített fűtőfilm. Ennek a térerőssége padlószinten 2kV/m körüli.

Szia!

Egy ilyen társasház sarkába (a nagyszoba alá )telepitett 20kv---10kv /0,4kV 400 kVA trafó szórására én is kiváncsi lennék.
Nagyon régen a 60-70 években láttam egy keretantennás kisérletet --világitott a skála izzó !


A másik; Régen a hegesztők és a műhelyek is veszélyes térnek minősültek.
Ma már erről sem hallani.

No, ez is egy nagyon jó kérdés. Már a jogszabály alkotóról is egy képet ad, hogy alapjában értelmezhetelen, amit ír. És gondolom, ez átment néhány kézen, mielőtt megjelent a rendelet.
A gondolatindító Kft. hírdetésében, egy KIF elosztó fényképe szerepel, amiről feltételezhető a 100A körüli (feletti) áram. Tehát nem 100kV-ról beszélnek! (Az egyébként engem nem is érintene, mert közöm nincs hozzá.)
A transzformátorház közelsége egy mukahelyhez, csak nagyon ritkán fordult elő az életemben (konkrétan egyszer). A radar, ívkemence, indukciós olvasztás stb. szintén nem érdekel.
Viszont a KIF 100A /50Hz dologgal napi szinten fogalakozom! Ezzel kapcsolatban és erre fókuszálva szeretném eloszlatni a sötétséget a fejemben.
- Tehát még egyszer: megkövetelhetik a kockázatértékelést 100A KIF berendezés közelében?
- Ha igen, kik és mikor?

Köszönöm, hogy utánanéztél egy konkrét esetnek. De, ez megint csak nem a "napi problémák" körébe tartozik (kivéve a fűtőfilm kérdését, amivel valóban napi szinten találkozunk).

- A kérdés továbbra is az maradt, hogy kötelező-e ilyen kozkázatkezelést csináltatni? Mikor, milyen esetben?

Mondjuk elég nehéz beadni egy építtetőnek, hogy fizessen egy ilyen kockázatértékelésért 200.000,-ot, amiben várhatóan az lesz a végső konkluzió, hogy folyamatos terhelés esetén is, az egészségügyi határérték <0,001%-a lesz a térerősség a lakásában. Ha a mágneses tértől nem is betegszik meg, de a feleslegesen kifizetett számla láttán biztosan gutaütést kap! (vagy engem ver agyon, hogy ilyen költséget varrtam a nyakába, tök feleslegesen)

Igen, pl. ilyen problémára gondoltam.
Ez a belvárosban sok helyen így van, hogy vagy lakás, vagy üzlet van a trafó fölött/mellett.
Ahogy korábban írtam, én egy váci utcai üzlet esetében találkoztam ilyennel, de a CORVIN PALACE-be (az idősebbek kedvéért a volt Convin áruház) alagsorába is letettek ilyen trafót, aminek a közelében munkahelyek vannak (meg persze vásárlók, de a rövid ott tartózkodás miatt, velük nem foglalkozunk).

Igen, a hegesztés is 100A / 50Hz fölötti tevékenység. Ha jól értelmezem a jogszabályt, akkor az is a vizsgálandó munkaheklyekhez tartozik (?).

Valószínűleg szimplán 100A feletti áramra gondoltak, ez esetben viszont az üzemeltetés szó nem a legcélravezetőbb, hiszen ez egy gyárban csak "gyengeáram", egy terepi elosztó környéke. Egy gyártósor is alapból úgy néz ki, hogy végighalad felette minimum egy 6-800A-es áramsín, alatta dolgoznak a fix helyeken a munkavállalók, akik ott vannak napi sok órában a közelében, mégsem a hálózatüzemeltetés a dolguk.
Vagy a probléma komolyságát is jelezheti, hogy ténylegesen csak a villamos karbantartókra vonatkozik, de akik más munkakörben akár több időt is eltöltenek abban a környezetben azokra nem.

Pár éve ipari épületek tervezésében vagyok benne, mégsem találkoztam ezzel. Lehet, hogy a cég munkavédelmiseire tartoznak ezek a kérdések és ha szükséges elvégeztetik ezeket a vizsgálatokat, de hozzánk még sosem jöttek, hogy ez meg az gond volt korábbi építésnél munkavédelmi szempontból, most máshogy kellene tervezni.

Egykor az Óbudai Hajógyárban 2 db 2000 A-es hegesztődinamó dolgozott rá a sólyatéri hegesztőket ellátó sínrendszerre. Rendszeresen cseréltük a kefesorokat, de ilyesmi fel se merült. Igaz, az DC volt. Az orosz fedőporos hegesztő AC 1000 A-t tudott, bár általában csak 450 A körül terhelték. A ponthegesztő gépen dolgozó asszonyokat se kérdezte senki, eléggé vonzódnak-e már? Pedig ott akár 10-15000 A is folyhatott és a karok "résén" kicsúszott ez-az (egymenetes tekercs). No meg a solti nagyadó környezetéről is meséltek már itt többször. Igaz, ott a mágneses teret mérő műszer azonnal elsülne.

A Villamosiparban 100kV feletti feszültségek esetén is van bőven 100A feletti áramérték, egy átlagos NAF/KÖF transzformátor primer árama is több ettől (a szekunder meg még ~x10).
Láttam pár mérést, a transzformátorok elég kis teret gerjesztenek, az áramvezető sín nagyobb értéket produkál, de az igazán nagy mágneses tere a vasmag nélküli (légmagos) fojtóknak van. Ezek kifejezetten alállomások berendezései.