Jó a szöveg, korábban jókat beszélgettünk ilyen dolgokról.
A 20-20000 Hz közti sáv, de talán még szélesebb is hallható, csak a hallásküszöb és a fájdalomküszöb metszészpontjai behatárolják az élvezhető tartományt. Nyilván a didergő királyfi is addig fűti a palotáját, amíg égési sérülést nem szenved.
Az a jó, ha már hallható a hang, de még nem fáj. Ez amúgy lehet hogy edzést is igényel, mert én például járok rock koncertekre, de most kezdtem újra 10 éve. Régebben sokat jártam, de család, gyerek, meg akármi okból majd 20 év kimaradt. Amikor 2015 nyarán megint beugrottam a mély vízbe, minden hang túl erős volt nekem. Ma már nem zavaró, de szerintem keresem is a nagyobb hangnyomást. A halk részletekkel nincs baj, de vélhetőleg azért hallgatok néha nagyobb hangerővel zenét, mert a sáv szélek felé jobban kinyílik a tartomány.

Illetve gyakorlatilag majdnem minden hozzászólásban ugyanazt a néhány, általa felállított szabályt ismétli, amit gyakorlatilag már mindenki kívülről ismer, aki olvas a topikban. Hamarosan az MI is megtanulja és akkor a gyerekeink nem Karesztől, Bélától és sok más elismert embertől fognak tanulni...

Látod itt van a probléma ebben a témában például veled. Amiről itt szó lenne azt nem mástól, hanem saját érdeklődés alapján tanulhatja az ember. Se Karesz, se Béla, sem én nem egymástól tanultunk zenei érdeklődést. Nagyon szomorú ha valakinek a gyereke idegentől tanulja a zenei érdeklődést.

Ne várj sokat egy ezotérikus elmélettöl. Az nagyon hasonlit a zöld elméletekhez. Azokat is ugy osztják mint a pap a templomban a Mi atyánkot, de pap legalább tudja mit jelent, a zöldeknek ilyesmiröl fogalmuk sincs.

Sajnos ma sok koncerten a hangerö a rossz hangot jelenti, részben a koncertek méretei miatt részben a be nem tartott hangositási szabályok miatt. Ma nincs gond 100-120 dBA hangot is kicsalni a hangszorokbol, amit az emberi fül aligha képes feldolgozni. És még azon az alaphangerön némi dinamikát is akarnak produkálni. Egy stadionban általában be lehet mérni az erösitést, mert fixek a határok, egy reptéri koncerten ez már gond. A stadionban gyakran a visszhanggal van baj, azzal meg amugy sem igen foglalkoznak. A jo hanghoz nagy tömeg esetén rengeteg hangfal kellene, amire nincs mindig keret vagy idö a pontos bemérésre.

Tőled nem tanulok semmit, az biztos. De az említettektől és még sok mástól igen. (nem akarok neveket írni, mert nem lenne teljes)
Te viszont az ismétléseiddel olyan frankón tréningezed az MI-t, hogy ha valakinek a gyereke a közel jövőben építeni szeretne egy jó kis erősítőt, akkor a következő receptet adja ki:
-A kapcsolás milyensége nem számít. (kapcsolás csatolva)
-Szigetelődjél el a paneltól üveggyönggyel.
-Duálmono.
-Földcsillagpont, dekadikus tagokból.
-Ezüst huzal.
-VCSKRZ.
-BCSKRZ.
-600 óra járatás és nem mindegy a hanganyag milyensége.
-Hangszóró kábelből a hálózati csatlakozó vezeték.

Nem is értem, hogy Karesz minek pörgeti magát, amikor íme, itt a szent grál.

Elkezdtem tápegységet mérni hátha találok valami nem tudom mit. Most mértem meg először rendesen, hogy mit is csináltam. Eddig csak elméletek voltak és a "hallgassukmeggyorsan hogyszól". A langyos vizet megint nem találtam fel puffekondi-ügyileg, de egy bakit találtam.

Úgy gondolkodtam, hogy van ugye egy csillagpont -amit mi nevezünk ki csillagpontnak a nyákon- egy tetszőleges helyen. Nálam ez pont a fázisjavítótag ellenállásának a lába a földön. Véletlenül jött így ki. Ott szimmetrikus mindenre a nagyáramú föld. Abba pontba folyik azon a 14 mm hosszú pacán az áram a hangszóróból. Elvileg akkora fóliaszakaszon nincs számottevő feszültségesés... tehát úgy gondolkodtam, hogy a bemeneti jelföld GND pontja legyen a hangszóró csatlakozón - az a szakasz árammentes (a banán aljzattól a GND furatig).

Aztán mérem-mérem és akárhonnan mérem, van 1.5 mV zavarjel a stabilizátor kimenetén. Eleinte ezt a vezetékre fogtam, hogy az összeszedi valahonnan, vagy esik rajta, vagy valami. A pufferkondin eső feszültséghez képest ez mindössze 50dB elnyomás, ami nagyon kevés. Aztán kiderült, hogy a csillagpont és a banán aljzat közötti fóliaszakaszon éppen ez a másfél mV esik (2Ap kimeneti áramnál) amit keresek, hogy honnan kerül oda. És ezt a másfél mV "referencia feszültségként" jelenik meg a bemeneti földponton, amit a VAS szépen felerősít a 6.8-szorosára, amiből lesz 0.4% akármilyen jellegű torzítás. Plusz még egy zavarjel is a stabilizátor kimenetén.

Ezeken így elmorfondírozva átkötöttem a jelföldet abba a túloldali furatba a csillagpont mellé, amit eleve azért fúrtam oda, ha netán megszívatnám magam akkor legyen ott egy tartalék lyuk. Rögtön le is csökkent a zavarjel 6dB-lel a stab kimenetén, amit már tényleg az a hosszú hozzávezetés okoz. Valószínűleg. Így már nem mérek semekkora zavarjelet a csillagpont a bemeneti föld között (pedig még nem is ezüstből van az a hosszú vezeték).

Aztán meghallgattam mit csináltam. Jól észlelhető a különbség. Mélyebb tónusú lett, a hangkép, nagyobb felbontású, nyugodtabb. Olyan egy orto a különbség, ami jelentős, mert ingyen van.
A pufferkondi kérdéssel is előrébb jutottam. A jobb kondi jobban szól : ) És az is látszik, (a szkópon) hogy egyáltalán nem sok ez a 800VA-es trafó és ez 132 mF szűrés még ennek a 10W-os végfoknak sem. A tápegységet nem lehet eléggé túlméretezni (szerintem).

Ha már kondik, kicsit a saját őrültségemről:
A osztályú monoblokkjaim tápjában csatornánként CRC formában szumma 128ezer µF-nyi kondival "lesajnálóan" nézegettem a diyaudio.com-on akik ennyit vagy kicsit többet 2 csatornára használtak.
Egyszer aztán rámértem a táp oldali brummra (I = 1,8A). Teljes kétségbeesés, 120mV (ha jól rémlik) kimeneten közben szinte semmi, de az érték nagyon zavart.
Nagyon régóta emlegetik diy körökben "sok kis kondi párhuzamosan jobb, mint a néhány nagy". Az elv a gyorsabb töltődés és kisülés, kérdés ez mennyit számit.
50 db 680µF-os (egyenként 4A, ESR: 11mOhm) Panasonic hibrid polimer kondiból csináltam "kondibankot". Ez így nagyságrenddel gyorsabb, mint a bentlévök és az ESR is kisebb. Tehát vegyesen használtam a nagy elektrolit kondikat es a kondibankokat.
Úgy voltam vele, hogy ha nem jön be beleteszem az előfokba ...
Hát bejött, mért brumm csökkent, de nem extrém módon (talán kb.80mV lett). Viszont hangilag a hatás jól hallható, jelentős. Kis panelen vannak a kondik csatlakozóaljzattal a könnyű szerelhetőség és teszt lehetőségével.
Látva a táp fontosságát és hallhatóságát CLC tápra építem át a táppanelt és mind a hagyományos, mind a kondibank részt növelem( 96db-ra)? Így 44mF - 5,3mH - 66mF+31,68mF(bank) lesz mind + mind - ágban.
És mindez csatornánként.

A 120mV hullámosság, ekkora áram, és ennyi kapacitás mellett nagyságrendileg teljesen reális. Ha a végfok olyan kapcsolású, hogy jó a tápelnyomása, akkor ennek nincs igazi hátránya. Ha ennél jobb táp kell, akkor passzív megoldásként LC szűréssel lehet reálisan kisebb hullámosságot elérni, de itt esetleg gondolni kell az alacsony frekvenciás L-C rezonanciából adódó lengésekre, azaz érdemes lehet korlátozni az LC kör jósági tényezőjét, esetleg nemlineáris alkatrészekkel, pl. zenerekkel, szupresszorral, + ellenállással megfogva a tekercsen a lengéseket. Persze akkor már el lehet gondolkozni aktív szűrőn is, mert egyszerű áramkörrel is nagyon hatékony szűrőt lehet készíteni.

Bár nem audio technika, de egy példa ilyesmire (és szimulátorban is jól modellezhető):
előtét-kondenzátoros hálózati ledmeghajtót használtam, de itt a reálisan beépíthető kondenzátorral a ledeken átfolyó áram hullámossága az átlagérték 10%-a körül volt (60mA / 7mA). Beraktam egy egyetlen FET-el megvalósított "elektronikus induktivitást" sorosan, és az áram hullámossága kb. a 100-ad részére csökkent. Abban az áramkörben ez kb. 10...20H induktivitásnak felelt meg, ami valódi tekercsént elkészítve elég brutális méretű lett volna...

Egy bizonyos mennyiségű kapacitás felett (ill. kellő nagyságú tárolt energia felett) már nem sok haszna van, a pufferkapacitás további növelésének, legfeljebb pszihikailag nyújthat némi elégedettség érzést a nagy pufferkapacitás. Ugyanakkor ha a megfelelő lágyindítás megoldott, fizikailag is elfér, és a plusz súly, ill. plusz ár sem gond, akkor nincs említésre méltó hátránya sem a sok puffernek.

Nem tudom. Talán olcsóbb és egyszerű stabilizált tápról járatni az egészet, mint telepakolni a dobozt kondikkal. A múltkor árult itt valaki az apróban 24 V-os szuperkondenzátor bankokat, gondolkodtam rajta, hogy megveszem, de sajnáltam rá a pénzt... meg nyűgösnek is tűnt a használata.