Ember! A tény, az a mérés, amiről te beszélsz az meg a blabla! Hol a bizonyíték? Szeretném végre látni!

Szerinted hogy müködhetett 25kHz átvitellel egy qadro SQ4.. bakalit lemezen rögzített felvétel?

https://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_2666315.html?r=0.2...666315

Ez a topik is alkalmasabb, bár itt nem csak erre vonatkozó agymenések voltak. Valóban rendet kéne csinálni!

Amit nem mértél csak szerinted tény, szerintem fantázia világa ..!
Lényeg hogy nem mértétek csak a sztereo átvitelét..
Ebböl kis fantáziával lehet rossz következtetéseket levonni.
Nézd meg az SQ4 QUADRO felvétel átvitel spektrumát, az tény és jó néhány éve adott.
Ha valamit nem ismersz, még létezhet, ugye..?.

Azzal kezdeném, hogy ha én csinálok egy erősítőt annak képességeit nem látni, hanem hallani szeretném. De megértem azokat, akik bizonyos mérési eredményekért építenek, de én zenebaráz okok miatt teszem ezt.
Hogy mit hallunk élethűbbnek? Ehhez hozzátartoznak mindenkinek az erre a célra használható saját tapasztalatai.
A témához kapcsolódva, nem elhanyagolható, hogy rendszerben gondolkodjunk. Azaz, ha csak a téma szerinti fülhallgató erősítőt veszem figyelembe, hiába vélem alkalmasnak egy jó minőségű zenehallgatásra, ha nincs hozzá megfelelő minőségű fejhallgatóm, vagy minőségben hozzáillő felvételem.
Élethűség...
Ahogy már megemlítettétek, a dolog az ember érzékelési lehetősége, és a technika ezt utánzó képességeiben rejlene. Ez ott kezdődne, hogy egy mikrofon, és az ezt követő rögzítési lehetőség milyen lehetőségeket kínál. Nos akinek van egy jó rendszere az hallott már olyat, hogy egy felvétel esetén hányféle módon érzékelhető az alkalmazott dinamikakompresszor. Ha belegondolunk, ilyet a saját hallásunkkal nem érzékelünk, már csak az ezt kísérő jel-zaj viszony miatt sem. Az meg még érdekesebb lenne, ha valaki ezt a saját rendszerén mérésekkel akarná jellemezni. Szóval a baj rögtön az elején van a "hifi-nek". Ez csak az alap, mert ezután jön a felvételi helyszín, a hangforrás mennyisége, milyensége, az adott helyszín akusztikai sajátossága, no meg az adott műszaki stáb ehhez való viszonyulása. Ezt követi az adott hordozó elkészítése, majd az egyéni rendszer képességei szerint személyre szabott valóság. Nagy kérdés, hogy egy kiemelt mérésadat mire lenne jó valaminek az élethűségének véleményezésére.
Öreg koromra került egy olyan LP a kezembe, amiről nem is tudtam, hogy volt e kis világunkban. A felvétel utáni érdeklődésemet egy a bejáratások során rádióban hallott zene térhatása váltotta ki. Amikor a kezembe vettem sokat ígérő volt. Persze aggódás is akadt, hogy nem fogok e csalódni. Azonban az új általam eddig nem ismert ffrr bizakodóvá tett.
Hát előkerült a lemezjátszó, és ha már így csináltam az LP-k egy részéről egy tesztet a hibridem jelen képességeire kíváncsian. Meglepetések értek a jelenlegi, általam eddig nem hallott zenehallgatási lehetőségeket tapasztalva. Röviden az előzőekben említett ffrr, ami magyarul teljes frekvenciatartományú felvételeket jelenteni, hallgatva káprázatos teret kínál nagy dinamikával, sávtorzítás nélkül. Az említett Nana Mouskouri CD esetében tapasztalt hangzásbeli hiányosságok nem hogy nem voltak tapasztalhatóak, hanem a hangzástér áttetsző, szellős, és rendkívül tágas és ez által kellemes zenehallgatást ígért. És még sorolhatnám, hogy minden esetben az LP-k mennyire verték hangzásban a CD-ket minden tekintetben. Ehhez hozzátenném, hogy mindkét esetben nem átlagos az a rendszer, amivel a tapasztalataim kialakultak.
És, ami félrevezető, a jó hangzást nem az átviteli sáv szélei adják, hanem, ami azok között jellemzik adott rendszer hangtartományát.

Ezeket most találtam hirtelen...

És ez akkor így jó lenne?
Mert ugye, mint már szó volt róla, az ember nem technikai, hanem biológiai lény. Vagyis, ha be akarod csapni akkor fáradással válaszol, mivel plusz munkára kényszerítjük az agyunkat. A képet ugyanúgy hamar meglehet unni, mint az ilyen hangokat.
A jó kép, és zenei anyag után viszont nem az elfáradás a jellemző, hanem az utólagos megélt élmény.

A téma szerint fejhallgató erősítő lenne az alap. Azaz a hangosságnak lehet halláskárosító hatása.
A közölt szöveged levegőbe hadakozás a lényeg tekintetében, és csak valami táborok ellentétét célozza tartalmilag. Úgy kezdődik, hogy különbség nem csak a hordozófajták között van, hanem egy fajtán belül is. Aztán meg olvasási hiba mindkettőnél lehet. Az egyik esetben idegen zaj (kattogás, recsegés, sugás), a másiknál a felírt adatok olvasási hiba miatti különböző korrekciók, amik önállóan befolyásolják az eredeti hangképet. Innentől kinek mi elviselhetőbb. De ebben már benne van az adott rendszer milyensége, és a tulaj saját elvárása.
No de hát, ha a felvételen hallható az eredeti dinamikakompresszor , akkor azzal mit kezd a plusz dinamika, meg a nagy mintavételezés?

Az LP területen nem ez volt az általános. Ezt kifejezetten a kvadrofon 4 csatornás rendszerhez fejlesztették. Mivel a barázdának csak két oldala van, így ki kellett fejleszteni egy olyan rendszert, ami négy csatorna rögzítését tette lehetővé. Az FM rádióknál már kitalálták a segédvivős sztereo modulátort, így azt gondolták tovább. Azért kellett a magasabb frekvencián is működő pickup, mert a kvadrofon is modulált segédvivőket használ a plusz két csatorna ávitelére. A segédvivőnek meg az alapsáv felett kell lennie, úgy, hogy a két oldalsáv is még benne legyen a letapogatható freki tartományban. Ez is az egyik hátránya volt, ami miatt nem terjedt el széles körben. A magasabb frekis részek sokkal intenzívebben koptak, így idővel a lemezt már csak sztereóban lehetett élvezni.

[i]Ez igaz,de a vita tárgya nem is ez volt rögzíthető max frekvencia! Amit ezzel te is megerősítettél.
Sajnos több megoldást is próbáltak, szabadalmaztak, ami nem vált előnyére.
Ma használatos 5.1 és .. (zenehallgatásra alkalmatlan, persze csak szerintem) rosszabb minonőség mégis elterjedt.

Szerintem nem is igazán a rögzíthető maximális frekvencia a kérdés, mert az sokkal magasabb is lehetne, a vágógéptől, anyagminőségtől függően. A kérdés inkább az, hogy a mechanikus letapogatás a maga tehetetlenségeivel ezt hogy tudja követni. ( Rugóerők, tű ágyazatának a lágysága, stb. ) A SHIBATA pickupot is azért fejlesztették, hogy megfeleljen ennek a követelménynek. Írja is a leírásában hogy a SHIBATA frekvencia terjedelme ( 20 - 60kHz ) háromszorosa a hagyományos hangszedőkének. Vagyis az eredeti kérdésre a válasz a nagyjából 20-25kHz maximum a hagyományos hangszedők esetén. És ez jól egybecseng többek tapasztalatával.

Ez mind igaz, én is emlékszem erre!
De ez a fejhallgató erősítő topik lenne. És egy jó sztereó füleserősítő esetében ez nem téma.
Remélem nem tartod sértőnek az észrevételemet.

Sajnálom, ha nem voltam érthető!
A lényeg az elején dől el alapvetően. A vágás az csak a második helyen lenne. És ha számít is a tű mechanikai sajátossága, akkor sem mindegy, hogy utána milyen a rendszer képessége, mert az többet árthat az egészben. És ha már annyira a mechanikai sajátosság, ami jó is lenne, bizony a karba marad egy jó fejkábelezés híján.

Ugyan Neked címeztem, de remélem más is olvassa.
Ma hallottam a rádióban egy riportot egy trombitaművésszel. Ide vonatkozólag a lényegnek azt tartom, amikor azt mondta, hogy a zenekarban senki senki sem a másik zenésztársával vetélkedik, hanem egymással karöltve akarnak jó produkciót nyújtani. Jó lenne, ha itt a fórumon is ez divatba jönne. Lennének bizony előnyei...

Szerintem vissza is mehetnenk oda. Talan tenyleg jobb helye lenne ennek a temanak

Nem vitatva a meglátásodat, csak az elhomályosodó, szerintem nem elhanyagolható alapja a dolognak, hogy a felmerült perifériák a fejhallgató erősítők kapcsán kerültek megemlítésre. Igaz, hogy mindegyiknek akadna külön témája is akár, de ott meg szintén a levegőbe lógna adott készülék alkalmassága, milyensége, ha az adott tapasztalatokat nem helyezzük adott rendszer hátterébe. Az meg hogy ki hogy áll mások véleményéhez az szerintem témafüggetlen. És előnyösnek tartanám a tapasztalatok közlését mások javára, nem személyeskedéssel hitelteleníteni mások tapasztalatait. Ez azért érthetetlen, mert mindenkinek saját tapasztalatai lehetnek, és azt mások véleménye nem befolyásolhatja.
És még, a fülemen a K701, és a Kormoránnal csodálatosak a hibrid basszusai. A gyomromba érzem és nem folyik a közepekbe. És ezt a tunerrel hallottam.

Ha valóban akarsz előrébb lépni a fejhallgató témában, akkor éppen most jött szembe ez a kis szösszenet, amiben a szimmetrikus és az aszimmetrikus hajtást említik. Ők alapvető előnyt látnak az egyikben a másik rovására. Persze ehhez ezt kiszolgálni tudó eszközt kell építened.
Itt a link, de lehet be kell lépned hozzá a facebookra.

Kedves Alkotó!
Az általad említett dolog sajnos félúton van az audiofil, és e téma között. Ez itt általános építés szerint taglalna. Ugyanakkor, mint írtam a másikban, ott meg meghatározó lenne, hogy hangfalas, vagy fejhallgatós üzemmódról tanakodjunk.
Köszönöm a tanácsodat! Azonban sajnos nem ismered a jelenlegi készülékem képességeit. És innentől minden elméleti. Hozzátartozik a dologhoz, hogy akit az említett elhajlás az audiofil felé érdekelne, az látogassa meg az audiofil témát. Ugyanis innentől a dolog igencsak komplexitás igényű.
Röviden Neked, ki ebben, ki abban lát előrelépést. Ha engem kérdezel, és olvastál odaát, akkor egy professzionális hallgatóban látok a magam részéről jelentős továbblépést.

Persze, tégy belátásod szerint. De azért az ott említett típusok nem tűnnek gagyinak, ha csak az árából indulok ki (ami nem feltétlenül a helyes irány). És mint ott is elmondják, nem a Te hallgatódat célozzák meg a javaslattal, hanem egy bizonyos szint feletti kategóriánál látnak fantáziát a szimmetrikus meghajtásban.
Aztán azon lehet lamentálni, valójában mekkora zavarjelet tud összeszedni, egy alig 2 m-es aszimmetrikus kábel, ami még le is van zárva egy alacsony impedanciával. Vagy közelíthetjük onnan is a kérdést, miért hagynánk ki egy ilyen lehetőséget, ha ígér valami jobbságot.

Erre azért válaszolnék itt, mert kicsit kuszának tartom az érvelésedet. Először is az ízlés kérdése kinek a HD800s, és kinek AKG The Composer, és van akinek Focal Stellia. Persze ez sem igaz egészen, mert az első 300 ohmos, a második 22 ohmos, és a harmadik meg 35 ohmos. szóval vannak eltérő szempontok is egy név mögött. Szóval nem elég a nevekkel dobálózni.

Az audiofil témában erre is kitértem. Énnálam nem jellemző a többméteres kábel, és készüléken belül sem lengedeznek 20cm-es vezetékek. Nem vagyok stúdiós, és színpadi technikus. Mondjuk max 50cm a kábeleim hossza. Persze van 1,5m-es is egy különleges esetekre. Azonban el kell mondanom, ha előkerül sem okoz gondot. Ezért kell jól megépíteni egy erősítőt, hogy ez így legyen.