bár az alap lábkiosztása a tranzisztornak (fentről lefelé) a bázis kollektor emitter lenne

Tehát akkor feltételezésed szerint tranzisztornak nem kell hűtés, triaknak meg igen...
Érdekes elmélet. Ezt honnan vontad le?
De ezek után már csak arra lennék kíváncsi, hogyan szabályoznak egyenáramú eszközzel váltóáramot? Ezt is levezetnéd? Kérlek...

Azért gondolnám, hogy triak, mert azt elég gyakran használják váltóáramú környezetben teljesítmény szabályozásra (lásd. fázishasításos teljesítményszabályozó, kábé minden porszívóban az van). És hát ugye itt is nagyjából erről van szó, a fúró fordulatszámát szabályozod azzal, hogy mennyire húzod a kapcsolót. Más kérdés, hogy ezt itt ugye jóval kesesebb aklatrészből oldották meg, már amennyiben egy triak, egy kondi, meg egy csúszó potméter kábé az összes elektronika, amit használtak (meg egy zavarszűrő az inputhoz).
Az, hogy nincs hűtése, az sajnos semmire nem garancia, létezik TO-220F tokozású szigetelt triak (ld. például ezt. Sőt vannak ugye TO-92-es tokozású tiakok is, épp most berhelek egy ventillátort, aminek a segesség szabályozása ilyenekkel van megoldva.
Elég idegesítő, hogy ott van rajta kristály tisztán kivehetően a felirat, és mégsem tudom kideríteni, hogy pontosan mi ez, és még a tokozása is olyan, hogy az egész hóbelevanc hosszra kisebb, mint bármilyen "szabvány" méretű, TO-220-as félvezető... :|

Kb 99%, hogy triak az, csak valami egyedi gyártású, kereskedelmi forgalomban nem kapható.
De lehet, hogy a diac is bele van integrálva.
Tegyél bele egy nagyobbat, és vezetékezd ki a nyélbe, ott csak elfér nem?

AC controll with triac.

Hát, azért kicsit még reménykedem, hogy valaki tud segíteni. Feldobom a kérdést az elektroda.com-ra is, hátha valaki a VILÁGON már berhelt ilyet.
Ami a "csak elfér ott"-ot illeti. Sajnos (vagy nem sajnos) hiltiék nem ilyen kínai kutyaütők, elég precíz cuccokat gyártanak, a legtöbb gépükben mindennek meg van a helye, még a kábeleknek is. Nézd meg a csatolt képet. Ez egy TS14S-es Hilti gipszkarton csavarozó nyele. Javítás után egy órát szenvedtem vele, hogy minden oda legyen benne visszarakva, ahol volt, különben sehogy nem ment rá a fedele...

Pont ezért írtam, hogy egyedi lehet, ők a szám alapján tudják a paramétereket, másnak meg semmi köze hozzá. Éppen ezért nem nagyon fogod megtalálni forgalomban, mert akkor legalább a google hozott volna rá valami találatot. Maximum komplett kapcsolót tudnának hozzá neked adni, feltéve ha nem valami őskövület már ez is.

Ui.: De amúgy a kábel bevezetésnél van ott még valami másik TO220 toknak kinéző valami is,
a réz lemez alatt, ha jól látom... Szóval még akár bonyolultabb is lehet, mint az előbb linkelt szabályozó.

Az egész vezérlés kapcsolási rajzát nem láttam ,
én arra tippeltem , hogy ez vezérel még valamit.

Nem tudom , hogy ennek a fúrógépnek mekkora a teljesítménye ?
A triakokon kb. 1 V feszültség esik 3 A mellett ami 3W ,
szerintem annak már kellene hűtés.

A gép 450W-os, 2 Amperes. Gyártó szerint.

Igen, ez tiszta sor. Csak hát vannak, aki hozzáférnek olyan doksikhoz is, amihez halandó ember nem, és ebben reménykedem, hogy hátha lesz valaki, aki tud segíteni. Sajnos eléggé őskövület, konkrétan egy darab kapcsolót sem találtam hozzá a neten, csak olyat, ami már eladtak. Ezért is kínlódom itt vele, hogy meg kéne csinálni.
Nem szedtem még teljesen atomjaira, de nincs más benne, csak amit az eddigi képeken mutattam. Az egész cucc kb akkora, mint két kockacukor. Ez még belemegy egy foglalatba, aminek a belében van egy érintkező, az csúszkál a potméteren (ld. kép). Mondjuk azt még nem berheltem ki belőle, lehet, hogy ott még érhet némi meglepetés, de nem hiszem...

Erről mit gondolsz? Quadrac
Lehetséges, hogy ilyen van benne? Ha jól nézem a példa áramkört, a kötelező eleme egy ellenállás (ami lehet a potméter), egy kondi, meg maga a... kvadrak... ha van ilyen szó magyarul..

nem tudom , hogy ez jó-e bele , de beleférne :
Z0405MF triak 600V 4A
egy diak meg kb. 4 mm hosszú és 2 mm vastag.
Hány ohmos a csúszó ellenállás ?
mert ez a triak 5 mA -nél nyit.
(ezen 2 amper mellett 1.5 Volt esik)

Igen, diakom az van itthon pár darab. Nem tudom, hogy jó -e, majd még átgondolom, de azért nagyon köszi, hogy a tokozását kitúrtad. Ezek szerint ez jobboldalt "csapott" eretnek forma a TO202-3. Közben írtam az Eaton-nak is, hogy ha nem esik nehezükre elárulni egy 20 éve nem gyártott kapcsolójuk komponenséről, hogy micsoda, akkor legyenek szívesek. Mondjuk túl sok reményt nem fűzök hozzá, mert ahogy nézem, ezek ilyen mindent (IS) gyártó banda. Olyan, mintha a google ügyfélszolgálatának írtam volna. Ezek általában azzal szoktak lepattintani, hogy hát sajnos ilyen régi cuccokra már nincs meg a dokumentációjuk. Na mindegy, hátha azért segítőkészebbek lesznek, mint a Hilti...

Nem voltam benne biztos, hogy létezik ilyen alkatrész, csak feltételeztem.
De ezek szerint akkor bele trafálhattam.

Az analógiát követve meg miért ne, csak nem hallottunk még ilyet.
DI-ak (kettő), TRI-ak (három), QUAD-rak (négy)...
Görög numerikus előtagok. Ezt folytatva akár még PENT-ak (öt), HEX-ak (hat)... is elképzelhető.

Ui.: A PENT-óda meg egyébként elektroncsövek közt létezik is.

Igen. Más kérdés, hogy ez egy összekombinált diak meg egy triak. Vagyis azon ritka esetnek lehetünk tanúi, amikor kettő meg három, az.... NÉGY...
Nézve a videót amúgy egyre meggyőzőbb, hogy valami ilyesmiről lehet szó, a végefele pont azt csinálja (és magyarázza), ahogy ez a vacak működik: fog egy darab szén szalagot, és azt használja változó ellenállásként. Pont, mint ahogy ebben is ott a (vélhetően) szénszál, amin a csúszka mozog, ha meghúzod a kapcsolót. Ráadásul egyszerűen sehogy nem jön össze, hogy három komponensből (triak, egy kondi meg egy változó ellenállás) hatékony teljesítmény szabályozást lehetne elérni. KELL a diak, hogy az AC hullám pozitív és negatív ágán szimmetrikusan kapcsoljon be a triak. Na jó, nem akartam ennél jobban szétszedni, de kotorászok még egy kicsit ebben a kapcsolóban, hátha találok még valamit...

Az nem triak, hanem bratak.

Szerintem ez egy komplett triakos áramkör. Csak egy poti van a szabályzáshoz. Keresnék egy fúrógép szabályzót bele.

nem találsz hasonlót?
https://www.aliexpress.com/w/wholesale-drill-speed-control-switch.h...A8N7sB
Én ilyesmit https://www.aliexpress.com/item/1005009422835430.html sikerrel bebarkácsoltam a , fúrómba, dekopírfűrészembe. De sajnos sikerült már gagyit is vennem, amiben csak egy dióda van, félhullámos egyenrángatás, fele teljesítmény...

Háát, a fene tudja. Elég sok fórumot olvasgattam, sőt, még a robotot is megkérdeztem róla, és hol ezt írják, hol azt. Van, ahol az a mondás, hogy a diak az márpedig közelező eleme a fázishasításos teljesítményszabályozásnak, másutt meg azt írják, hogy opcionális. Például a robot is ezt írja (ld. csatolmány)...
Aztán lehet, hogy mindenkinek igaza van, lehet, hogy mondjuk egy fényerő szabályozónál kvázi kötelező, mert bár valamennyire működne a dolog nélküle is, de mondjuk imbolyogna a fényerő, amit kapsz, vagy ilyesmi. Egy fúró teljesítmény szabályozásánál meg lehet, hogy hótmindegy... De csak találgatok... Mindenesetre egy ilyen cégtől, mint a Hilti azért fura, hogy ezt kispórolták belőle (ha kispórolták).

Ezeket az alis kapcsolókat már kívülről ismerem. Van, amire jók, pl. egy régi Sparky fúróhoz vettem már olyat, ami jól működött, de sajna ez a régi Hilti cucc ez sok szempontból elég speckó. Leginkább a kialakításában (az egyik végére kell rápattintani a szűrő kondenzátort, a másik végét direktben ráhúzni a motor állórészének két kivezetésére, meg a kapcsoló kar, amit húzol, az is vagy 10 centi hosszú, szóval fura állat ez...)

Szerintem fordítva működik.
A diak nélkül a nulla átmenet után hamarabb kapcsol be a triak , ( itt is el kell érnie a triak nyitóáramát )
így a teljes bekapcsolási tartomány kevesebb lesz a 100 %-nál.
Diakkal később kapcsol be amivel még kevesebb lesz a 100 %-nál.
És a szinusz hullám csúcsánál később már nem tud bekapcsolni ,
így a minimum szabályzási érték lesz a kb. 50 %.

Igen, aztán rájöttem már én is, kértem moderációt, de még nem törölték...

Pedig nem mindegy. Ha tudod, mi a célja a diaknak, akkor könnyen eldöntheted, hogy mikor szükséges alkalmazni, és mikor nem. Gyakorlatilag olyan mint egy két irányú zéner dióda.
Tehát váltófeszültség értékétől függően vagy vezet, vagy nem. Általában 30-40V közöttit szoktak alkalmazni, és annyit tesz, hogy a triakra csak a nyitófeszültségénél nagyobb időben adja az inditó impulzust. Ha van diak, akkor a triak nem tud bekapcsolni csak akkor, ha a feszültség már nagyobb mint a diak nyitó impulzusa.

Magyarán fogalmazva, ha nincs diak, akkor a szabályozás 0-100% közötti.
Ha van benne diak, akkor meg nyitófeszültség-X% közötti.

Tehát a diakkal azt lehet beállítani, hogy a szabályozás hol kezdődjön a nullponthoz képest.

Ha nincs diak, akkor a triak be tud kapcsolni a nullátmenetnél, így kb 0-100% szabályozás lesz.
Ha van diak, akkor a nullátmenethez képest csak késleltetve tud bekapcsolni a triak,
így pl 0-95% szabályozás lehetséges.
A diak nyitófeszültsége határozza meg, hogy mennyi a szabályozás felső határa.
Nagyobb nyitófeszültségű diakkal kevesebb maximális teljesítmény szabályozható.

Pl 40 voltos diakkal a bekapcsolás fázisszöge 6.8°, ugyan így a negatív hullámban is.

Aham. Tehát lényegében a diak beállít egy amolyan alapértelmezett feszültség értéket, ami a szinusz hullám végeit alapból levagdossa, tehát ott a triak mindenképp OFF, közte meg azon múlik, hogy a hasítás hol van (hol kapcsol be a triak), hogy mik a kondi meg a potméter állása? Pontosabban a potméteré, mert a kondi az ugye fix... Valahogy úgy, ahogy a képen?

A kikapcsoláshoz nem sok köze van már a diaknak.
A triak akkor kapcsol ki, ha a tartóárama egy bizonyos érték alá esik, adatlap.
Ez lehet később is, mint ahogy a diak már nem vezet.
Előző ábrán pl 173.2° -nál a diak kikapcsol, de a triak még 177°-nál is bekapcsolva lehet,
ha akkor a triak tartóárama még nagyobb a kikapcsolási küszöbénél.
De kikapcsolni mindig valahol a nullátmenet környékén fog.

De ez már nagyon nem ide való téma úgy érzem.

A diak egy trigger elem. Tényleg vagy használják, vagy nem. Tucatnyi egyéb megoldás létezik.

Okés, elnézést, hogy eltérítettem a topic-ot. Zárszóként a "kell -e diak a fázishasításos teljesítmény szabályozáshoz" témához annyit, hogy állítólag azért kell a diak az áramkörbe, hogy a triak szimmetrikusan kapcsoljon. Merthogy a tiaknak négy működési kvadránsa lehetséges a kapufeszültség illetve a terminálok polaritása szerint. Tekintve, hogy jelen esetben AC-ról beszélunk, minimum két működési kvadráns van, és egyszerűen az a helyzet, hogy a az AC hullámforma pozitív ágán más kondíciók (kapufeszültség/áramerősség) mellett kapcsol(hat) a triak.
Ennek akár konstrukciós oka is lehet, hiszen - ellentétben pl. a diakkal - a triaknál van ugye egy kapu terminál is, ami szükség szerint fizikailag (is) aszimmetrikussá teszi az eszközt. Vagyis a diak funkciója az áramkörben tkp. az, hogy függetlenül attól, hogy az AC hullámforma pozitív, vagy negatív oldalán járunk, a triak a kis kapujára mindig ugyanazon az abszolút feszültségen és áramerősségen kapja meg a szükséges delejt a kapcsoláshoz. Bővebben okos emberek a kvadránsokról például: Bővebben: Link
Summa summarum: az áramkör működik diak nélkül is, "csak" esélyes, hogy mást kapsz a hálózati feszültség hullámának a pozitív ágán, mint a negatívon, és az nem szerencsés... Hacsak nem utókezeled valahogy ezt a problémát.
Mindenesetre visszatérve az eredeti témához, ha valakinek van ötlete a komponensre, szívesen várom az ötleteket, legalább a tokozást már kiderítettük (TO-202).

Szia!

Most az aprón van ez a hirdetés:
Eladó 4db AEG TW6N 500 triak hűtőbordával. 500 ft/db.
VGZA
Ha nem fér bele a nyélbe, tegyél a tetejére egy " családi gyufásdobozt",
és működik ...
Ha nagyon ráfexel a témára, akkor ajálom a MOC3041 (vagy testvérei) null átmeneti optocsatolós megoldást,
némi késleltetéssel a gyújtáshoz.És máris nagy teljesítmény szabályzót csináltál.
Majd írd meg a "Ki mit épített " rovatba.

Boy

Te mostan google találatokat fordítol géppel magyarra, azzal foglakoztatsz bennünket?

Igen, azzal... nincs jobb dolgom, úgyhogy idejöttem foglalkoztatni téged google fordítóval... ez a titkos hobbim...