Ez komoly? Miniszertől többet várnék.

Nagy súly miatt nehezen tudom elképzelni a mágnescsapágyazást, de akkor mégis megoldhatták.

Sajnos manapság ilyen IQval rendelkeznek sokan a klimahiszteria hatására.

Nemcsak az a gond, de annak a lendkeréknek még a mozgási energiát valamilyen hatásos modon elektromos árammá is kell alakitania. Az teny, hogy vákuumban forognak..

Keress rá a MAGLEV kínai szélgenerátorra!

A lendkerék tengelyén ott van a motor - generátor forgórész. Az energiát a burkolaton keresztül viszi be és veszi ki. Van, amelyiknél a tekercs is belül van, csak a drót jön ki. Kicsit bonyolultabb újratekerni. Bár nyugatabbra inkább eldobják és vesznek másikat.

Rákerestem. ~20 éve tele voltak a hírek a kínai szélgenerátor tervekkel. 5 MW-os függőleges tengelyű mágneses csapágyazású szélerőművet terveztek. Akkor a VESTAS és egyéb gyártók még csak 2 MW-nál tartottak. Már nem emlékszek a méretekre, de hatalmas lett volna. Ha igaz, 100 m magas, talán 30 m átmérőjű henger. Biztos átgondolták.
Ma már nyomát sem találni.

Tényleg ez a marhaság fut szerda óta?

Eszembe jutott a kép, amit a bolond gépészről rajzoltak régen. Összekötött egy villanymotort és egy generátort, és egy nagy kérdőjel volt a feje felett.
Most: ha egy lendkereket közéteszünk, akkor mi változik?
Nem, ingyenebéd így sincs.

Újságírók bármit leírnak.
Nem számít az, hogy értelmetlenség -a lényeg, hogy sokan elolvassák.

Miért lenne ingyen? A lendkereket felpörgeti valami. Lehet szél, napelemekből nyert villany...
Ez nem ingyen energia, legfeljebb azt lehet mondani, hogy a megvalósítás után, az aktuális karbantartások után "ingyen" termel. Mindössze arról van szó, hogy egyfajta energiát átalakítunk egy másikra.

Akkor semmi szükség nem lenne a lendkerék másik oldalán a villanymotorra.
Valójában ezesetben lendkerék sem kell.
Tényleg nem tűnik fel? Vagy azt hisszük, hogy a "vicces-mókás"-ban tréfálunk?

Szerintem, nem érted a lényeget. A lendkerék felpörgetéséhez elhasznál mondjuk napenergiát, egy motoron keresztül. Ezzel a napenergia mozgási energiává alakul. Ha nem süt a nap, akkor a felpörgetett lendkerékben tárol energiát vesszük ki. Vagyis a lendkerék energiatárolóként funkcionál.

Hogyne érteném akár azt is, amit írtál.
De
1 -az eredeti dolog eleve nem erről szó
2 -francért kellene a napenergiát először motor, majd lendkerék, végül generátor láncán hasznosítani? Ennél egyszerűbb módja létezik.

Nem akarjuk látni az eredeti képen a szélhámosságot?
Villanymotor hajt generátort. Ékszíjjal, lapos (vagy keresztbordás) szíjjal közéiktatva egy lendkerék.
Marhaság. Ki merem mondani.

Szerinted mit az egyszerübb modja?
S most ne ebböl a játékbol indulj ki. Ez legfeljebb arra jo, hogy a miniszternek megmutassák mi az elve az eljárásnak.

Van nekik komolyabb. Pont nemrég láttam erről videót, megtaláltam cikk formában is. Bővebben: Link

Szó se volt újságírókról. Az említett "free energy" a lendkerekes tároló angol reklámszövegében van. A kínai szövegben, gyanítom, nem ebben az értelemben szerepel.

Azt a masik hozzászólasodra válaszoltam...

Hogyne érteném akár azt is, amit írtál.
De
1 -az eredeti dolog eleve nem erről szó
2 -francért kellene a napenergiát először motor, majd lendkerék, végül generátor láncán hasznosítani? Ennél egyszerűbb módja létezik.


Azért ezt megválaszolhatnád... Tehát, mi az egyszerűbb módja?

Nem értetted pontosan hogy müködik a szerkezet ami nem uj, csak uj célra használnák. Az ilyen szerkezet pl a Ward Leonard rendszer, ahol egy motor egy másikat hajt, aminek más jellemzöi vannak, pl nagyfeszültsegü váltoáram kisfeszültsegü egyenáram a kimenet. ( az 50 es evekben ilyen mozdonyok is voltak a MAVnál amik egy tulajdonsága volt, hogy leengedett áramszedövel is meg egy ideig tudtak mozogni.
Azt sem látni a képen, hogy mi van abban a két nagy szijtárcsában a lendkerek tengelyén. Nincs kizárva, hogy abban egy elektromos vagy csak szabadonfuto kuplung is van, ami áramhiány esetén bontja a kapcsolatot a hajtomotorral, de összekapcsolja a generátorral a másik oldalon.
Ilyen gép rengeteg van sok kritikus helyen ( korház, számitoközpont, bunker, adotorony stb) csak a bemeneti oldalon egy dizelmotor van ).
Van olyanis, (2 évig a munkám része volt a rendszeres ellenörzése), ahol a generátor egyben motor is. Azaz, ha van villany a hálozatban, addig csak a lendkereket forgatja, ha meg nincs, akkor egy kuplung összeköti a lendkereket a dizel motorral, aminek meghatározott idön belül el kell indulnia ( ezt kellett negyedévente ellenörizni, és jegyzökönyvezni) és folytatja a lendkerék pörgetését és az addig hajto motor áramot termel a belsö hálozatba. Az esetemben a dizel motor 16 hengeres kolosszus volt.

Ezt a sok okosságot biztosan nekem akartad címezni?

Azért nem akkora rejtelem ezt megoldani, függőleges tengellyel kell beépíteni a lendkereket (ez helykihasználás miatt is célszerű, elfér egy nagy átmérőjű kerék a padló alatt) és akkor a kanyarodás lényegében érzéketlen rá, hiszen a lendkerék forgástengelyével párhuzamosan fordul a jármű. Az utaskomfort szempontjából mondjuk érdekes lehet a giroszkóp hatása a jármű bólintó/orsózó mozgására.

Abban a trolibuszban is függöleges volt a lendkerék tengelye.

Mikor suliba jártunk ott is volt ilyen szerkezet. Jópár kW-os. Hülyeséget fokozva, a generátor ugyan arra a hálózatra dolgozott, amiről a motor az energiát nyerte.
( És hogy legyen értelme : fázisszög kompenzálás ipari méretekben.)

Azon még gondolkozom, hogy miért kell ekkora fordulatszám az anódnak.
Ha én csináltam volna, akkor 3000 fordulat lenne, merthogy pontszerű túlmelegedés ellen az is pont elég...

Első munkahelyemen volt egy szinkromat feliratot viselő gép.
Motor, lendkerék, generátor +szabályozás .
Feladata volt a 220V 50Hz stabil delej előállítása a műszereinknek.
Bónusz szolgáltatása volt, hogy a pár kW teljesítményt áramkimaradáskor jó percig tudta, (így biztonságosan ki tudtuk kapcsolni a műszereket, ha kellett...)

Igaz a reggeli indítása volt vagy 5-6 perc

Pakson is lendkerék van, reaktoronként hat...

Chip produkcio

Mint ismeretes az amerikai kormány pár éve inditotta a 52 milliárd dolláros programot visszahozni a kontinensre az elektronikai cégeket és föleg a chip gyártást. Az Intel volt az elsö majd jött a taiwani nagyágyú, a TSMC. Mind a ket cég Arizonát választotta az uj gyár helyének a tektonikus stabilitás miatt. A TSMC már tavaly tervezte a gyár beinditását, de ez nem sikerült és ugy néz ki, hogy ez nagyon hosszu agonia lesz.
Az eredeti terv az volt, hogy egy az egyben megépitik a taiwani gyárat, s mint kiderült ez a másik kontinensen nem müködik, söt a jelenlegi helyzet szerint még évtizedek mulva sem fog müködni.
Kb 2 éve a cég és részvényesei ugy döntöttek, hogy nemcsak a gyár minden komponensét Taiwanrol viszik Phoenixbe, hanem a személyzet felét is. Ez sajnos komoly konfliktusokat okozott annyira, hogy ha nem is nyilvánosan, de a helyi szakszervezet megakadályozta uj emberek felvételét.

A minap publikált beszámoloban rengeteg gondot soroltak fel, amik egy része elöre ismert volt ( ezt fájlalják a részvényesek leginkább).

Néhány pont a beszámolobol.

§. A helyi épitkezési vállalatok képtelenek megfelelö munkát végezni. A sok cég egyikének sincs tapasztalata ilyen igényes épitkezéssel ( az épületnek olyan tisztasági és stabilitási kriteriumnak kell megfelelnie ami az USAban ismeretlen, viszint Taiwanon 30 éves tapasztalat van) .
Pl a lézer litografia egy több mint 100 tonnás berendezés, aminek a stabilitása kritikus. Az amerikai cég nem tudta garantálni mert nem messze ( kb 1 km) egy forgalmas autopálya van.
Többek között az is le van irva a beszámoloban, hogy egy ilyen gyár épitése nemcsak a gyárra korlátozodik, hanem a környezetre is meg az fontos infrastrukturára, ami Phoenixben teljesen hiányzik.
§ Ha valaki 1-1ben másol egy meglevö gyárat, akkor mindent a villanykapcsolotol a WCig ugyanolyanra kell épitenie, ami gyakran a helyi szabványokba ütközik
§ amig Taiwan rendelkezik a teljes beszállitoi infrastrukturával, gyakran duplán, ha az egyik nem tudna szállitani Arizonában ennek még alig van nyoma, söt az egész kontinensen nincs egyetlen cég sem aki megfelelö tisztaságu kénsavat tudna szállitani. Igy azt most Taiwanrol hozzák hajóval Los Angelesbe majd onnan teherautoval (600 km) Phoenixbe. Ez kb 1 honapos ut, azaz megnövekednek a raktározási költségek.
§ párhuzamosan az Intellel vagy 40 taiwani cég telepedett Arizonába mintegy 7700 alkalmazottal, hogy ellássa ezeket a cégeket.
§ A légtisztito berendezést a taiwani gyárhoz képest meg kellett duplázni az arizoniai porviharok miatt.
§ Közben meg az igények is megnöttek és már 4 um-s chipeket kell majd gyártani az eredeti 5 um helyett. A beszámolo szerint ez elméletileg a gyár bejáratása után is kétszer olyan drága lesz mint Taiwanban.
(A hiányzo infrastruktura, és a drágább alapanyagok anyagok miatt).

2024ben indult egy probaüzem, amit le is állitottak, mert nem lettek jok az eredmények ( szinte csak taiwani dolgozokkal).

Ami a gyárépités mellékhatása, hogy a sivatag kellös közepén rengeteg extrém tiszta vizre van szükségük. Miután friss vizforrás alig van, igy kénytelenek a gyárban felhasznált minden vizet ujraforgatni extrém tisztaságura alakitani - ha igaz amit irnak 1 m³ vizben 3-4 nem odatartozo atom lehet. Ha ez tényleg sikerül, lehet hogy megoldják az emberiség gondját is a vizzel.

Az arizonai egyetemen megprobálnak szakembereket nevelni, de az ország lakossága elenyészö és a lakosság több mint fele nyugdijas, akik oda költöztek a kényelmesebb nyugdijas élet miatt.

A hiányzo infrastruktura nagyon lassan epül, s közben egyik más cég már tönkre is ment az elhuzodo üzembehelyezés miatt. Ráadásul Taiwanon a helyszüke miatt ezek a külsö cégek szinte közvetlenül a gyárak mellett vannak, söt sok cég terméke egyenesen csövezeteken kerül a TSMC gyárba, mert sok összetevö stabilitása nem engedi meg a hosszabb szállitást. A beszállitok szakemberei is ott vannak a kerités mellett s nem a messze Ázsiába vagy a kontinens másik végén.
Most ugy döntött a helyi kormány, hogy a gyár körüli sivatagot kultiválja, hogy odatelepedhessenek a beszállito cégek, de ez még évtizedekig eltarthat.

Tényleg érdekel, hogy szerinted ebben mi a (műszaki) érdekesség. Mert kb. azt írod le (sokadszorra), hogy egyesek milyen rosszul végzik/végezték a munkájukat.

Pl az, hogy milxen tisztaságu anyagokra van szükség meg milyen munkásokra, de ha ez neked nem érdekesség, akkor ne olvasd el.

Hát nem műszaki érdekesség, viszont alátámasztja az alábbiakat:

"A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos." - Albert Einstein - * Más fordításban: "Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség, bár a világegyetemben nem vagyok biztos." (idézi: Jean- François Marmion - A hülyeség pszichológiája,