Itt a környéken csináltak néhány cserepes lemezes tetőt, meg trapézlemezes melléképületet az elmúlt időszakban, megkérdeztem a tulajokat, megnéztem a kész műveket, meg egyszer sikerült beszélnek a kivitelezőkkel.
Azt gondoltam volna logikusnak, hogy a púpra megy a csavar, mint mondjuk egy hullámpala esetében, mert ugye a púpról a víz lefolyik, a gödörbe. És meglepődtem, mert nem így van. Az a hivatalos technológia, ehhez is készülnek a csavarok, hogy nem a púpban hanem a gödörben van csavarozva. Leginkább azért, mert itt nincs idő azzal vacakolni hogy lukakat furkálnak, sorjáznak stb, hanem önmetsző csavarok vannak amiket géppel kell pillanatok alatt betekerni, és ez a móka a púpon nem működne mert itt ott behorpadna tőle a lemez, lévén, hogy ehhez erősen nyomni is kell míg a csavar át nem lyukasztja a lemezt.
Tehát a gödrökbe megy a csavar. Beázás ellen van a csavar feje alatt egy gumi tömítés is. És itt jön az egész dolognak a szépséghibája. Azt a gumit előbb utóbb vagy megeszi majd a nap, vagy csak elreped, stb. De ez a kisebbik gond. A nagyobbik az amit láttam is amikor a szomszéd házát csinálták. Néha, hogy ne kelljen annyit menni, és gyorsabban haladjon a dolog, az emberke különféle akrobatikus mutatványokhoz folyamodik, hogy több csavart tudjon betekerni egyetlen állásból, azaz fekvésből, emiatt előfordul, hogy némely csavar nem pont merőlegesen lesz betekerve hanem enyhén ferdén.
A szomszédnál ez ki is derült az első komolyabb eső után, mármint, hogy melyek ezek a csavarok, mert ott a gumi alátét nem zár rendesen, és ott beázott neki az új tető.

Ez ugye normál dőlés esetére igaz amit írtam, a 10 fokosra én csak annyit hallottam, hogy olyan lejtésre igazából már nem ajánlott semmiféle lemez. Ha én magamnak csinálnám, inkább bevállalnám a jóval több időt és macerát, kifúrnék előre minden lyukat és úgy tekerném be a csavarokat, már ha találnék hozzá olyan hosszúságban, ha nem, akkor azt is házilag kéne gyártani, mármint a gumi alátéteket.

Időközben szemügyre vettem a szomszéd épületét is, azon is így van felfogatva az "árokba" csavarozva.

Idézet:
„A nagyobbik az amit láttam is amikor a szomszéd házát csinálták.”

Nagyrabecsült fórumtársunknál simán otthagyták sittet (pala, ami innentől kezdve veszélyes hulladék).
De lehet majd sufnit építeni belőle, vagy szánkózódombot az unokának, vagy simán elásni...

Felesleges egy munkából kettőt csinálni. Azt a kb 0.4es lemezt az önmetsző csavar kifúrja. Nem a technológiával van gond, hanem -ahogy le is írtad- az emberrel. Ha olyan rossz lenne, minden lyuknál beázott volna. De csak ott ázik, ahol nem merőlegesen lett behajtva.
Előre meg, hogy tudnád kifúrni? Lehet nem ott lesz a léc ahová a lyukat fúrtad. Azt ott jó fent a helyén. Nem kell két géppel bűvészkedni, bele a behajtóba a önmetsző és hajrá.
A gumi meg elég jól bírja. Nem tudom miből van, de 20+ évesen se áznak be amire rálátásom van.
Nálam pont most lesz a műhelynek a körbelemezelése, havernál meg a palát cseréljük lemezre.

Elektronikai oldal helyett érdemes lenne egy bádogost megkérdezned, de nagyon jó szerelési segédletek is vannak.Mielőtt bevinnének az erdőbe.
Csak példa:

https://www.badogbazar.com/termekek/trapezlemez/szerelesi-segedlet/

https://lemezker.hu/tudastar/trapezlemez-csavarozas?srsltid=AfmBOor...QMZ9n3

A trapézmagasságtól függetlenül mindig a hullámvölgy kerül csavarozásra, a megfelelő önmetsző csavarral.Fémszerkezetre 20 mm-es, fa szerkezetre 38 mm-es csavar használatos, fűzőcsavarként szintén 20mm-es.
A csavarozás azért a hullámvölgyben történik, mert ez biztosít megfelelő szorítóerőt a szerkezethez,és így érvényesül a vízzáró tömítés.
A csavarok korróziógátló bevonattal ellátott, a lemez színével megegyező RAL színnel
festett EPDM alátétes típusok.(Tehát nem gumi, UV álló anyag, nem fog egyhamar tönkremenni...)
A lemezt tilos előfúrni, vágni kizárólag kézi vagy gépi lemezollóval ajánlott, sarokcsiszoló "flex" használata TILOS.(Hőt fejleszt, a galvanizálás megmelegszik, esetleg megég, és hamar korrodálódik.)
Nálam több épület is ezzel van fedve, van amelyik 10+ éve, és semmi probléma nincs vele, talán csak annyi hogy idővel a lemez festése megfakulhat...
Bátran ajánlom egyébként, olcsó, gyorsan szerelhető technológia, a lemezek elérhetők antikondenzációs, "filces" bevonattal/kivitelben is.
Helyes felszerelés esetén nagyon tartós fedés készíthető vele.

Egyetértek.
A korrekt bádogosok felmennek a lemezre, és felülről csavaroznak, a megfelelő fejjel, így könnyen megoldható a merőleges csavarozás.
A mellécsavarozás pedig csapatózsinóros jelölés esetén nullára redukálható.
Az alátét nem gumi, hanem UV álló műanyag, EPDM.
És valóban nagyon tartós.

Ha púpra a csavar, akkor biztosan kell alá távtartó a tartó léc és a púp közé. Létezik-e ilyen méretben.

Köszönöm a véleményeket. Sajnos rám minimális hatással van a "másoknál így láttam" megközelítés. A nélkül, hogy én akarnám megmondani a tutit, leírom szerintem mit érdemes mérlegelni, és ez alapján dönteni.
Van két alapvető sajátosság, amit nem lehet megkerülni.
- A csavar akkor képes vízzáróként működni, ha a képlékeny EPDM (nem az, de hívjuk guminak) ideális mértékben van eldeformálva (a túlhúzás sem jó).
- Másik tény, hogy az árokban lévő csavarfejek bizonyos esetekben elmerülhetnek a csapadékban, és a tetőn összegyűlő sárban, levelekben, egyéb szemétben, illetve gátolják, a sár lefolyását, torlódást okozhatnak (ez nem előnyös).

Ha van egy stabil lécezés vagy egyéb csavart fogadó idom, illetve viszonylag nagy a lejtés (mondjuk 30° vagy nagyobb), akkor tökéletes eredményt ígér az árokban való csavar elhelyezés, én is így csinálnám. Azért ezt ajánlják a leírások, mert eleve ezt a körülményt tételezik fel.
Ezzel szemben a gyakorlatban nem ritkán látni szélsőséges viszonyokat. Egyáltalán nem ritka a minimális tetőlejtés, 2,5 cm/m lejtés már elfogadott melléképületek esetében. Ez olyan enyhe lejtés, amin a víz már lefolyik, de nem sietve teszi. Sár, hó, havas eső, vagy egyéb ónos csapadék meg egyáltalán nem akar megmozdulni rajta. Ehhez társulhat -manapság egyre gyakrabban- szendvicspanellel megvalósított tetőkialakítás, aminek minimális a rögzítőképessége mert csak egy vékony lemez van a felületén. E miatt a csavarokat csak óvatosabban lehet meghúzni, hogy az ne szakadjon ki a vékony lemezből. Ilyenkor is deformálódik a gumi alátát, de kevésbé mint stabilan meghúzott csavar esetén. Ezért minimális lejtés, és szendvicspanel alátát esetén én határozottan jobb megoldásnak tartom a dombon való csavar elhelyezést.

Ilyenkor szokták azt mondani, hogy "csináld úgy, ahogy akarod". Általában az idő fog igazolni minden elképzelést. Ha jól emlékszem 20 év volt az általam akkoriban vásárolt lemez átfutási ideje, amit már bőven túlélt és nincs beázás, rohadás és a csavarok is rendben, pedig mi kókányoltuk saját kezűleg. Pár évente lemostam magasnyomású mosóval és ennyi volt a gondozás.

Ez teljesen korrekt,és jó dolog.Az a lényeg, hogy ne vessz el a részletekben.
Már csak a félinformációkat, a feltételezéseket, és a saját tévútjaidat kell elengedned,és helyette a technológiai utasításokra, és szabályokra, szabványokra fókuszálnod.
Akkor biztos, hogy jól kerül felszerelésre a trapézlemez.
A hirtelen idekerült szendvicspanel már más történet, de arra is megvannak a technológiák.
Persze semmit sem kötelező betartani, a trapézlemezt is fel lehet szegelni a "púpon" 65-ös szeggel , mint ahogy régen a hullámpalát sem a gyári szerelvényekkel, hanem százasszöggel, sörös/üdítőskupakkal, meg biciklibelsőből kivágott gumikoronggal tették fel a tetőre.
Magyarok vagyunk, és vannak dolgok, amik sohasem változnak.

Ha falevelek hullanak rá, azok eső esetén elakadnak az árokban lévő csavar fejekben. Ilyen kicsi lejtésnél nem viszi le a víz.

Általában nem , de ha mégis,száradás után leviszi a szél.
Két helyen is van alacsony dőlésszögű tetőm T20 lemezzel, egyszer sem látott eddig senki
hogy söprögetem a tetőn a leveleket.
Hihetetlen, hogy műszaki emberekként mennyi "összeesküvéselméletet" tudtok összehordani.

Érdekes amit írsz...
Vajon az időjárás tényleg tudja, hogy egy eső, egy száradás? És amikor a nap már egy kicsit megkezelte a lemez felületét, akkor azért lehetséges, hogy jó rászárad a fonnyadt levél. No persze két helyen sem a szél iránya, sem az ereje nem biztos, hogy egyforma. Ha meg igen, akkor a szélvihar nem csak a leveleket, hanem a tetőt is tesztelni fogja.

Ha a lemeztetőn feltapadna minden vacak, akkor a cseréptetőkön is, de egyikre sem jellemző.
Csak a saját, személyes tapasztalataim írtam le, ha akarod elhiszed, ha nem- nem, ettől még a dolgok folynak a maguk medrében....

Erről jutott eszembe, egy ács-tetőfedő ismerősöm, mondjuk ő könyörtelen a szakmájában, aki kontár munkával keresi meg azt el is küldi tovább, mindent papíroz, jegyzőkönyvez stb, ha az előírásoktól vagy elveitől eltérően kell mégis megcsinálnia valamit (a megrendelő semmiképpen nem akar hófogót a tetőre) akkor aláirat az illetővel egy papírt, hogy azt ő kérte, és bármi kára lesz belőle az a saját felelőssége.
Egy utca végi (szélső) házra cserepeslemezt kértek. Ő kézzel lábbal tiltakozott ellene, pláne, hogy az uralkodó szél is onnan fújt, hogy ő mindenképpen cserepet rakna a tetőre. A megrendelő nem akarta, nem is rakott fel semmit, más valaki rakta fel később a cserepeslemezt. Rá két évre jött egy komoly vihar és a tető északi részének nagy részéről lebontotta a lemezt. Megállt a tulajnál, mondja neki, na látja uram, ezért akartam én ide cserepet tenni.

Engem sem, mert nem látnak oda a szomszédok. De le kell szednem a leveleket, sok van, szélvédett hely, alacsony lejtés, műanyag hullámlemez.

Na igen, szélvédett helyen biztosan nem tudja lefújni a szél, meg ugye a
műanyag hullámlemez a púpon van csavarozva, ott meg elakadhatnak a levelek.

Nem a púpon csavarozás miatt, egyenletes levélréteg mindenhol.

"Hullámlemez távtartó műanyag ívelt " ez a pontos gyári neve amit vettem a hullámlemez alá. Van "távtartó".

Fém trapézlemezhez való? Ilyet még sosem hallottam, mindenki a völgyekbe csavaroz, két lemez közé meg a rövid "fűző" csavar. Elég érdekes lenne felrakni is.

Műanyag hullámlemezhez, de az elv ugyanaz. Ennél a púpra csavarozás a technika, ezért van hozzá a távtartó. Olyan egyszerű sufnikhoz teraszokhoz használatos, ahol általában nincs belső burkolat alatta, hozzáférni alulról.

Na ebből a kézműves termékből szerintem egy protkótípus készült.
Tetőlemez meg eltűnt, hogy ne károsodjon a csapadékól, mert még megkérdeznék, hogy miért a földön van.

Mi a baj?

Vajon mi baj volt azzal a hozzászólásommal, hogy létezik trapézlemezhez távtartó?

A teljes beszélgetés-szál került törlésre, felhasználói kérés alapján. Az egyedülálló válaszod értelmetlen lett volna előzmény és folytatás nélkül.

Nézd úgy a dolgot, hogy a moderátor nem igazán mérlegel, nem nézi egyenként a hozzászólásokat, hogy ki, mit és miért mondott. Nem igazán áll módjában (idő, például) és szándékában átszerkeszteni a levélfolyamot, hogy kerek egész maradjon.
Személy szerint megértelek, mert semmi sértőt vagy butaságot nem mondtál. A kolléga meg azért kérte a törlést, mert kiderült, hogy van gyári távtartó trapézlemezhez. És nem akarta, hogy ott maradjon az a félrevezető információ, hogy nincsen.
Ez egy ilyen fórum. Az igazat megvallva, nem tudom mi lenne erre a tökéletes megoldás.

Engem mondjuk érdekelne, hogy ott mi a technológia, azaz, hogy teszed alá, hogy találod el a csavarral a helyét?
Láttam valakinél olyat melléképületen, hogy feltette, feljelölte, levette, kifúrta a lyukakat a púpokon (volt alatta léc így nem horpadt be egyetlen furatnál sem) majd feltette és simán felszegelte. Mondjuk, azt nem tudom, hogy a szegeket miként állította meg a kellő helyen. Utána nyomott egy sziló gombócot minden szeg fejére és így van neki már 6 éve, eddig nem ázott be.