Te gyakorlatilag az effektív érték(ek)re vagy kíváncsi, a frekvenciaváltó kimeneti jelalakja trükkös, nem sok multiméter tudja jól mérni. Sőt, azt javaslom, ne is méregesd a műszereiddel, a jelalak tönkreteheti azokat.

Szia!
A kimeneten semmi értelme bármilyen mérésnek egy digi műszerrel, 700 V DC körüli a PWM kimenetei feszültség. Nagyon sok mindenütt méregető amatőr műszere hagyta ott a fogát az ilyen ügyeskedésnél. Fogalmam sincs, mire lehetne menni egy kimenet méréssel egyébként.
Tipikus: Mennyi? - Harminc! - Mi harminc? - Mi mennyi?
Ha automatikus ki-be kapcsolással megy majd a rendszer, a terheléshez kell beállítani az indítás jellegét. Egy viszonylag egyszerű váltónak is több oldalas instrukciója van a megfelelő beállításhoz, fel-lefutási idő, terhelés alatti indulás, stb. A szivattyúk általában utóbbiak.

Szia!
A mérőműszerek pontatlansága eredményezheti ezeket az értelmetlen adatokat. Amennyiben a szivattyú üzemel rendesen, akkor felesleges aggódni. Amennyiben a mért értékek valósak és pontosak, akkor a szivattyú már kuka lenne. Szerintem használd nyugodtan.
A frekiváltót illik paraméterezni a hajtott motorhoz, hogy ne legyen gond és felügyelje a motort. Amennyiben ez is megvan, akkor valószínűleg a mérőműszerek hazudnak...

Te már láttál terhelés alatt induló szivattyút? Ez nem dugattyús kompresszor leeresztő nélkül.

A legtöbb mezei műszerrel nem tudod direktben megmérni a frekvenciaváltó kimenetét, de vannak már olyanok, amelyekben van egy alul-áteresztő szűrő beépítve LPF vagy VFC funkciót lehet külön aktiválni.

De hasonlót egy jobb True RMS műszerrel is meg lehet csinálni, ha a frekvenciaváltó kimenetre teszel egy RC tagot, aminek a töréspontja pár száz Hz körül van és elbírja a kimeneti feszültséget. (mondjuk 100 nF / 1000V DC és 10 kOhm 5W) Ez után a C-n mérhető a moduláló szinuszos feszültség nagysága és annak frekvenciája.

Azért True RMS mérő kell, mert a moduláció sokszor nem tisztán szinuszos. És ez csak egy elsőfokú szűrő, ezért bizonyos műszerek még frekvenciát ez után sem biztos, hogy meg tudják mérni.

Köszönöm a válaszokat!
Tudtommal a normál mérőműszerek effektív értéket mérnek és gondoltam, hogy ez lehet a prücök!
Akkor most már tartok egy hosszabb terhelés próbát!

NEM

Ezt azért kicsit kifejthetted volna, mert ebből Deta nem fogja tudni mire gondolsz.

Röviden de igen, effektív értéket mérnek, hiszen ez jelenik meg a kijelzőjükön, ez mutatja a mutatójuk. (Megadott feltételek mellett.)

Hosszabban meg nem:
1. Deprez műszerek mutatója az abszolút középértékekkel arányosan térnek ki, de effectív értékre (négyzetes középértérkre) vannak skálázva, ami szinuszos hullámforma esetén 1.11 * abszolút középérték. Ez azt jelenti, hogy mindig a 1.11 * abszolút középértéket jelenítenek meg, és szinuszos hullámforma esetén ez megegyezik az effektív értékkel, tehet akkor és csak akkor pontos effektív értéket jelenítenek meg. Más hullámforma esetén pedig ez nem lesz igaz.

2. Lágyvasas táblaműszerek ezzel szemben ténylegesen az effektív értékkel arányosan térnek ki bármilyen hullámforma esetén.

3. Normál digitális multiméter, pont mint a Deprez, abszolút középértéket érzékel, de annak 1.11x-esét jeleníti meg, ami szinuszos jel esetén az effektív értékkel lesz azonos.

4. True RMS multiméter. Ez ahogy a neve is mutatja valós effektív értéket mutat bármilyen hullámforma esetén.

Ez egyáltalán nem biztos: Multimeters : Measurement deviation.

Nagyon jó, hogy ezt felhoztad, mert itt más az elvárásunk, és definició és működési elv alapján más amit valójában mérünk. A True RMS műszer ekkor is helyesen mér, csak tudni kell hogy az AC csatolt, és ezért a hullámforma váltakozó feszültségű komponensének az effektív értékét fogja megjeleníteni. Ez nem hibás, csak nem ezt várjuk, ha nem ismerjük a működési elvet.
Ugyanez történik, ha AC csatolt szkóppal mérjük az effektív értéket.

Ha a méredő feszültségünknek van egyenáramú komponense, akkor két mérést kell csinálni, AC és DC, majd ebből ki lehet számolni immár a DC csatolt jel effektív értékét. Urms = gyok(Uac^2 + Udc^2) képlettel.

Vannak komoly multiméterek amik ezt is ki tudják számolni helyettünk, ez a AC+DC RMS érték, lásd a mellékelt képet.

Az állításom tehét igaz, csak pontatlan, annyival egészíteném ki:

„4. True RMS multiméter. Ez ahogy a neve is mutatja a mérendő feszültség váltakozó áramú komponensének valós effektív értékét mutatja bármilyen hullámforma esetén.”

Világos, csak eléggé félreérthető volt a dolog, ezért is linkeltem a tesztet, ahol különböző hullámformák esetén egy méréssel nem lehet kideríteni az effektív értéket.

Frekvenciaváltó kültéren

Sziasztok!

Van egy kút szivattyúm, amire a sűrű ciklusidők miatt vagy egy nagyobb hidrofort vagy egy frekvenciaváltót szeretnék telepíteni. Jelenleg a kútgépészet összes alkatrésze egy vízaknában van és a villanyórától közvetlen ide érkezik az áramellátása is, a házat nem érinti. Jópár vízszivattyúkhoz fejlesztett frekvenciaváltót megnéztem, sajnos még ami IP66-os védettségű is, arra is beltéri használatot javasolnak, átlagosan IP55-ösöket találok. Kevesebb, mind 40 fok, nem kondenzáló páratartalom és jól szellőző helyiség az előírás. Így önmagában biztosan nem tenném le az aknába. Kaptam már tippeket, hogy egy szimpla IP66/67-es dobozban túléli, de a kondenzáció szerintem akkor is gobdot okozna.

A legjobb megoldásnak amire jutottam, hogy érdemes lenne felhozni a szivattyú kábeleit a felszínre és ott elhelyezni egy zárt dobozban, akár egy ventillátorral, ami biztosítaná a jobb szellőzést. Mit gondoltok, mi lehetne a jó megoldás?

A házon belülre csak nagyon nehézkesen lehetnének vezethetőek a kábelek és nem tudom, hogy a nyomástávadónak lehet-e 20-30 méter vezetéke.

Mekkora teljesítményű az a szivattyú? Mekkora a jelenlegi tartályod? Általában olcsóbb és célszerűbb a nagyobb puffertartály. Mekkora a lekapcsolási nyomás?
No meg nem írtad, hogy 1 vagy 3 fázisú a szivattyú.

Szia!
Én úgy gondolom, hogy az általad említett IP66/67 dobozban kibirná, ha nem jut be a párás levegő. Másrészről ha bejut valamennyi pára, a frekvenciaválrő füt. Így nem azon fog lecsapódni a nedvesség.

A nyomásmérés jelét ilyen távolságra olyan eszközzel oldják meg aminek áramgenerátoros a kimenete.
A legtöbb 4-20 mA között dolgozik. Persze ha a vezetéken van egy árnyékolás az bizonyára jól esik neki.

Szia!
Természetesen van készen ilyen. Ezeket kültéren hajófedélzeten is lehet alkalmazni.
Az ára tükrözi a körülményeket.

500 Watt 1 fázisú a szivattyú, 60 liter/perc a szállítása, ebből 50 környékét hoz is, 100 literes tartállyal. 1.5 baros nyomásdifferencia, 30 liter körüli hasznos térfogatot kapok vele.

Típust tudsz írni? Találtam IP66-ost is, persze jóval drágábban, mint egy IP55, de még ezekre is beltéri használatot írnak elő.

Ahol én láttam, ott két szekrény volt egymásba illesztve a jobb hőszigetelés miatt. Gondolni kell a hűtésre (szűrt levegő) és fűtésre (elektrolit kondenzátorok) is, már ha télen is kinn marad.

A távadó vezetékének hossza elvileg nem gond, a frekvenciaváltó kimenete sem, ha megfelelően árnyékolt kábelt használsz mindkettőre.

A lényeg az, hogy egyik sem olcsó megoldás.

Ehhez legfeljebb lágyindítót lehet használni, nem frekvenciaváltót. Lehet növelni a pufferméretet, de ilyen háztartási szivattyúkkal olyan rendszereket is építenek, hogy nincs puffer. Nyitod a csapot, megy a szivattyú. Elzárod, megáll. Mint a magasnyomású mosó. Ha folyamatosan fogy a víz, folyamatosan megy.

Az átfolyáskapcsolóra gondolsz és háztartási felhasználáshoz az abszolút nem ajánlott. Egyrészt a sűrű indítások, rövid járással gyilkolják legjobban a szivattyúkat, másrészt gondolj bele, ha megnyitsz egy 10-20 liter/perces csapot és a szivattyúd vezérlés nélkül tol 60 litert percenként, a maradéknak valahová tűnnie kell. Ez a visszafojtás viszont szintén nem tesz jót a szivattyúnak.

Nekem több mint 20 évet ment így a szivattyúm. (Grundfos)

Ha nem sűrű a bekapcsolási intervallum, például öntözésre van használva és nem nagy a fogyasztó és a szivattyú közötti differencia a szállítási kapacitásban, akkor jó megoldás, öntözőrendszerek esetén ez az egyszerűbb. De háztartási felhasználásra nem véletlen a hidrofor használata és a gyártó sem véletlenül ad meg maximális bekapcsolási számot. Minden bizonnyal léteznek szivattyúk, amik bírják a sűrű bekapcsolási üzemet is, de számomra nem ismert ennek a szivattyúnak a várható élettartama, csak a gyári előírásokat ismerem. Persze a nagyobb/mégegy hidrofor is egy jó megoldás és telepítés szempontjából egy nagyságrenddel egyszerűbb, helyhiány miatt viszont kérdéses annak megoldhatósága.

A visszafojtás semmit nem jelent a szivattyúnak, hiszen arra készült. A sokszori indítás igen. Ennek ellenére kaphatók gyári megoldással ilyen start-stop rendszerű házi vízellátók. Amit tömegével találsz a kereskedelemben, a maguk 20-25 l-es tartályával is majdnem ott vannak.
Sokkal nehezebb, bár nem lehetetlen, egyfázisú frekvenciaváltót venni. Ennek megfelelően az ára jóval magasabb, mint a 3 fázisú. Erről is értekeztek itt már többször is.

Igazat adok, sikerült beszélnem egy Pedrollo technikussal, a PressControl lesz számomra a költséghatékonyabb megoldás. Amit én néztem, az 80-90-e környékén lett volna, ennyibe kerülne a tartály is. Ő 120 körül mondott megbízhatót, ami kibírja tapasztalat nélkül az aknás körülményeket. Nyilván egy PressControltól jóval drágább. Viszont PressControlt is telepített háztartási felhasználásba, mivel a hidrofor tart egy kezdeti nyomást, így a háztartási felhasználásolban is redukálható az indítások száma, ez lényegében a nyomáskapcsoló és az áramláskapcsoló kombinációja. A kívánt háztartási/öntözési nyomást egy nyomásszabályzóval lehet beállítani. A szivattyúnak az tesz csak rosszat, ha a jelleggörbe alsó, nem optimális tartományában üzemeltetjük folyamatosan, ez nálam 10 liter/perc alatti használatot jelenti, de ezek is csak tartós távon problémásak.

Köszönöm mindenkinek a segítséget!