A legutolsó információm szerint az áramvédő kapcsolókat időközönként(havonta) ellenőrizni kell a tesztgomb megnyomásával. Tehát kell a nullapotenciál. Nem azt írtam hogy a működés alapfeltétele, bár jól belegondolva a tesztelhetőség alapfeltétel.

Háromfázisúnál gyártófüggő hogy hova van bekötve a tesztgomb. Általában a fázis és a nulla közé, de a legrand pl két fázisra köti. Az eaton ajánlja a 4 pólusút egyfázisúnak bekötve, de a 3L+PE fogyasztókhoz csak úgy, hogy a betáp oldalon a nulla is csatlakozik. Elvileg csak a tesztgomb miatt szükséges.

" betáp oldalon a nulla is csatlakozik." PEN vezetőre gondoltál nemde?

Az Eaton utolsó ábrájára értettem, hogy a betáp oldalán a három fázis mellett a nulla is be van kötve, de az elmenő az tisztán három fázis (meg az elosztó PE vagy PEN sínjéről egy PE is).
PEN-t biztos nem látsz soha belekötve, mert az egyben védővezető is és mint olyan nem megszakítható. Ha viszont az elosztóban csak PEN sín van, arról külön lehet nulla és PE leágazást is csinálni, vagyis a PEN sínről egy kék nullát attól még bele tudsz kötni, de az az áramvédő sorkapcsánál már nem PEN.

Valami okos azt is kitalálta már hogy a tesztgomb működésre bírható ha a nullát egy másik fázissal helyettesíti. Ez viszont a piros ábrán látható, hogy az Eaton által nem elfogadott megoldás, valószínűleg azért, mert ebben a nulla és fázis között van a tesztgomb és a magasabb vonali feszültséget nem viseli el. Most nem tudom melyik gyártónál láttam, de ott a hasonló megoldás nem volt tilos.

havonta
Az már elég régen volt.

Most már nem vagyok egészen biztos, mert egy éve kerestem 10 mA névleges kioldóáramút, de mintha azok már mind feszültséggel működő elektronikások lettek volna. De most hadd ne kezdjek el megint adatlapokat nézni. Az Eatonnak biztos van feszültségfüggő, jelöli is, hogy az elektronikába bemegy a 230 V, és amúgy LED-ek jelzik az üzemállapotokat (Self check (power ON) 1,5 sec - -green), sőt, a próbagomb sem konkrétan hibaáramot generál, hanem az elektronikában indít folyamatot (!).
A kis piros GANZ-nál szerencsém volt, aki felvette a telefont, küldött is egy korabeli katalógust, abban le is van persze írva, hogy "Az áram_védőkapcsoló tápfeszültséggel működik, amely azonos a védett hálózat (kapcsolt főáramkör) feszültségével, Ezért is ügyelni kell a hálózati és fogyasztó oldali vezetékek helyes csatlakoztatására"

"Az már elég régen volt." A 10/2016 (IV.5) NGM rendelet még érvényben van, aszerint munkahelyeken háromhavonta, ideiglenes munkahelyeken havonta az ellenőrzést el kell végezni.

tehát egy egészen speciális környezetben havonta. Csak nem ezt írtad az elején.

Be is ß45zn4, ha havonta próbálgatnák a cégnél. Megy folyamatosan az üzem, kizárt!

Ez senkit nem érdekel, hogy az üzemnek mi fáj.
A lényeg az, hogy milyen előírás van.

fi relé + háromfázisú csatlakozó

Sziasztok! Adott egy családi ház. 3x25A bejövővel, 3 fázisú fi relével védve. A három fázis van szétosztva házon belül, kívül. A garázsban szükség lenne 3 fázisú csatlakozóra (3*L + védőföld).
Kérdésem az lenne, hogy ha a meglévő rendszerre kötöm, akkor a fi relé hibának veszi e, hogy nem jön vissza áram a nulla vezetéken? (Gondolom igen) Hogy oldanátok meg, kb 15 méter a távolság. Vigyek neki külön vezetéket külön háromfázisú áramvédővel? Esetleg más javaslat?

Előre is köszi a segedelmet!

Nem, nem veszi hibának. Sok olyan gép van, amelyik két vagy három fázisról üzemel nulla nélkül. Bővebben innen: Link.

Hello! Nem lesz hiba, ami áram "kimegy" egyik fázison, az visszajön a másikon. Ha hiba keletkezik és a védővezetőn távozik az áramkörből, akkor viszont lekapcsol a védelmi berendezés.

Kérdés, miért tetted fel ezt a kérdést. Ha a garázsba átvezeted mind az 5 vezetéket, és szabályosan szerelsz fel egy aljzatot, abba egy szabályosan bekötött gépet/szerkezetet dugsz, akkor működni fog. De a kérdés feltevése azt sugallja, ebből valami nem teljesül.
Bár ha csak azért kérdezed, mert a házon nincs háromfázisú csatlakozó, és ezután szeretnél egyet, akkor érthető, és működni fog nulla vezető nélküli motorral is.
A másik, legtöbbször azért a melléképületeknek külön FI relét szoktak feltenni, mert ott többször előfordul "baleset", ilyenkor nem jó, ha az egész házban áramszünet lesz. Nem nagy költség, ha van hely inkább külön táplálnám, a háztól függetlenül.

Szia! A kérdés azért volt, mert eddig a házról volt lecsípve a melléképületek áramellátása, most építek ki külön ágat, és eddig csak a villanyóra szekrényben biggyesztett fel valaki 1db. 3 fázisú csatlakozót, közvetlen a 3 főbiztosíték után. (eddig a ház áramellátása, 3*25A 4*1,5-ös vezetéken ment minden)

Egy öreg házról van szó, amiben eddig semmi védelem nem volt, a ház teljes szétverése nélkül kell megoldanom mindent. Nem szakmám, de láma sem vagyok hozzá. jó pár házat átvezetékeltem már. Ezt szakember nem vállalja, mert hatalmas cumi...(ha nem lenne kötelességem segíteni, én sem vállalnám....)

Köszönöm mindenkinek a segedelmet!

Ha már így összeakadtunk, lenne még egy kérdésem...(lehet off lesz)

A villanyóra szekrényben, van két bejövő nullám. Egyik a villanyórától, másik a csúcskizárásostól jön. mivel nem megoldható, nem itt lesznek a kismegszakítók, hanem a házon belül lesz 1 lakáselosztó szekrény. Kérdésem az lenne, közösíthetem e a villanyóránál a két nullát, hogy helyhiány miatt 1 vezetéken vigyem be a lakáselosztóig, és onnan fi relé után, tovább a bojlerekhez. (tudom nem szabályos megszakítva a kizárásos, de a komplett fürdőt szét kellene vernem az egyikhez, a másik pedig kb 15 méterre van a ház másik felén)

Ha sikerül, két kép a jelenlegi állapotról....

Messziről mondhatok mindenféle butaságot. Ha itt válik szét a vezérelt, és a lakás áramellátása, ide jön be az óra nullája, a bojlerek itt kapnak nullát akkor a vezérelt nulláját innét a lakásba bevinni elég értelmetlen lenne. A mondatod másik részét megint nem értem. ha a bojlerek a vezérelten vannak, és FI relézni akarod őket ( jó gondolat) és mindezt a lakáselosztóban, akkor a bojler nullát a vezérelt fázist és a bojler fázisát is oda kell vezetned. Ha a plusz nulla problémás volt, akkor a még két plusz szál még inkább az lesz.
De ettől kezdve inkább egy szerelőt hívj, aki legalább az óra környékét megbízhatóan elrendezi.

Ez a kép, a villanyóránál készült. A képen még látszik is a vezérelt mérő. Jelenleg Így van megtáplálva az egész ház. (zőőődsárga fázisként megy be Pld.)
A vezérelt pen vezetéke most nincs összekötve a földelőszondával. A vezérelt fázisa egy kismegszakító után bemegy a fürdőbe, a nullával együtt, egy kéteres ezer éves fekete alu vezetéken, vakolatban, védőcső, minden nélkül..

A terv az, hogy meghagyom a már itt meglévő biztosítékokat (már csak az alu, réz összekötése végett is) 3x25A 1*16 vez.

Kirángatom a bemenő 4*1,5-es vezetéket 3L+0. ami most a betáp.

a helyére fűznék be 4*4-et, + a vezéreltnek 2*2,5-öt, illetve ha az óránál közösíthető a két nulla, akkor 3*4fázis 1*6nulla 1*2,5 vezérelt.

A főmérő penje, már itt az óránál közösítve van a földelőszondával. ugyan arra a földelőszondára ráköthetem e, a vezérelt penjét is? (mert ugye akkor már közösítettem a két nullát)

Azért kell bevinnem a vezéreltet a lakáselosztóba, mert tovább kellene vinnem, a lakás túloldalán lévő konyhai bojlerhez is. A most vezéreltről működő bojler pedig kb 2 méterre van a leendő lakáselosztótól.

Lakáselosztóba menne 1 db háromfázisú fi, + 1 egyfázisú a vezéreltnek.

Azért nem a villanyórához rakom az áramvédőket, mert utána már nem közösíthető a pen és a nulla, így még a védőnullát is be kellene vinnem a lakáselosztóig.

Nem fukarságból spórolnék, hanem, mert így is kérdéses, hogy be tudom e rángatni az új betápot. Ha nem sikerül, akkor mind1, mert a csempézett fürdőt, vécét szét kell barmolnom.

Azért köszi, hogy foglalkozol a kérdéssel.

Szia!
" mert így is kérdéses, hogy be tudom e rángatni az új betápot. Ha nem sikerül, akkor mind1, mert a csempézett fürdőt, vécét szét kell barmolnom."
Azlrt vannak más magoldások is;
--Pince födémen csatornázva.
--Padláson , csőben.
_-esetleg a ház külső falán csatornában....
Ezek inkább kábellel kivitelezve.

Szia!
Igen, tisztában vagyok vele. Egy a probléma, ez egy kívül, belül teljesen felújított ház, amin mindent is megcsináltak, a villanyt elnézve biztos jó minőségben..... Szóval ezért szeretném elrejteni. Ha már csak azt nézem, ahhoz hogy a villanyóra szekrényből kijöjjek, szigetelés bontás, legalább 20-25 cm. mélyen bevésés a 30-as falba stb. Utólag ezt mindig szar csinálni....a szinezés már sosem lesz egyforma...stb

De végül is az eredeti kérdésemre nem kaptam választ, hogy a főmérő nulláját, a vezérelt nullát és a földelőszondát egyesíthetem e közvetlen a mérők után.

Szia!

Keményfalú múanyag csővel elehet kőzetgyapotot de hungarocellt is" fúrni. "A villanyóra szekrény és a pince/padlás között is ,Macerásabb -de nem kell a szinezeést bántani.....

Hello! Erre csak egy sima NEM-el lehet válaszolni.

Az MSZ447:2019 megadja a választ:
9.2.1. Ha a fogyasztásmérő berendezés több, különböző árszabású fogyasztásmérő készüléket tartalmaz (mert
a fogyasztókészülékek elszámolási árszabása nem azonos), akkor ezen fogyasztókészülékek mért fővezetékét
és villamos hálózatát egymástól villamosan elkülönítetten kell létesíteni.

Ha egyetlen földelőszonda van, hogy van mindkét nulla(pen) vezeték rákötve, hogy ne legyenek egyesítve?

Még mindig az említett MSZ447:2019 4.4.2. TN-rendszer esetén a szükséges PE-N szétválasztás a csatlakozó főelosztóban lévő csatlakozási pontnál,
vagy – ha ez műszakilag nem lehetséges – a csatlakozási pont utáni valamely elosztó villamos kötéspontjánál
(pl. a méretlen főelosztóban, a betápláló fővezeték végpontjánál) legyen. A védővezetőt a fázisvezetőkkel együtt
(pl. közös védőcsőben, közös többerű vezetékben) kell vezetni. Több árszabás esetén, illetve több független
betáplálás esetén a PE-N szétválasztást közvetlenül a csatlakozási pont/pontok után, még a méretlen vezeték-
szakaszon célszerű kialakítani.
A felhasználói hálózat TN-rendszerű védővezetőként létesített üzemi PEN-vezetőjének potenciáljára vonatko-
zóan biztosítani kell, hogy azonos legyen a környező talaj potenciáljával. Ennek érdekében a csatlakozó főelosz-
tóban, vagy méretlen főelosztóban az üzemi PEN-védővezető potenciálját önállóan számottevő (lehetőleg nem
nagyobb, mint 10 Ohm értékű) földeléshez kell rögzíteni. A földelés méréssel végzett ellenőrzését az elosztói
zárópecsét bontása nélkül lehessen elvégezni. A mért főelosztó esetén az épületbe való becsatlakozásnál szin-
tén ki kell alakítani a védővezető-potenciál rögzítéséhez számottevő földelést (fő földelőkapocs). Ez lehet olyan
természetes földelés, amely önállóan is számottevőnek minősül (pl. építmény betonalap-földelője), vagy rúdföl-
delő. Ha a fogyasztói mért főelosztó a csatlakozó főelosztóval, vagy méretlen főelosztóval egy egységként (vagy
attól mért 3 m távolságon belül) létesül, a földelővezetővel rögzített potenciálú sínt és a fogyasztói mért főelosztó
PEN-vezetőjét (fő földelőkapcsát), a földelővezetővel azonos keresztmetszetű, folytonos védővezetővel össze
kell kötni.

Javaslom, hogy keress meg egy erre szakosodott szakembert a feladatra. Legfőképp a saját érdekedben is.

Bocsi, nem kötözködöm, tényleg érdekel a dolog

Bejön a fázis a főbiztosítékon keresztül vele együtt a 0(pen) vezeték a pent összekötöd a földelőszondával. pent leosztod a védőföld sínre. Így megy mindkét vezeték fázis+pen az áramvédőbe (fi), majd onnan fázis a kismegszakítóba, pen, védőföld már csak külön vezetéken.

Ugyan ez az eljárás a vezérelt árammal is.

De ha a mindkét pen vezetéket csak ugyan arra a földelőszondára kötöd, akkor már egyesítetted a kettőt...

Vagy én vagyok láma, teljesen hozzá... ha két vezetéket rákötök egy harmadikra, akkor mindhárom közösítve van....

Pontosítok: a bejövő PEN (PE és N) vannak szétválasztva védővezetőre(PE) és nullavezetőre(N). Onnan már nem közösíthetőek. Ugye N megy az AVK-ba. A vezérelt áramkör viszont innen teljesen elkülönített módon megy a felhasználási helyére, nincs közös doboz, cső stb...