Népszerű...mármint pl. a Tidal a hifisták körében népszerű, jelenleg az elsődleges műsorforrás, ( az "átlagembernek" a Spotify inkább ), de ugye ennek is utána kellene nézni...
Meg annak is, hogy Tidal több millió ténylegesen nagy felbontású hanganyagot kínál, míg a zenéid legjob esetben CD rippek ( felskálázva vagy nem ), vagy valamilyen veszteséges formátumból csinált generált anyagok....

A csőlátással szemben értelmetlen lenne bármilyen érvelés, vita, beszélgetés...

Apa, kezdődik!
Javasoltam egy egyszerű dolgot, bárki kipróbálhatja, utána van csak értelme bármiféle vitának. Persze, egyszerűbb előjönni a fizikával mint érv, bár az is ellene szól de mindegy.

Régebben én is megdöbbentem sok mindenen, ma már inkább csak mosolygok rajta, pl. azon is jót mosolyogtam amikor leírtad, hogy Onkyo-t meg épített darcil-t hallgatsz otthon. Előbbit elmentem meghallgatni egy illetőhöz, utóbbit magam is építettem, jól hallhatóan torzít, meg mérve is. Remélem nem haragszol meg, ha ezek után ignorálom a linkjeidet meg a 950 ezer eurós mittudoménmit, amivel megint nem tudni, mit is szeretnél igazolni...

Semmi gond, első a barátság
Két dolgot azért tegyünk helyre:
1.Nem "hallgatok", Onkyot otthon. Szobadísznek vettem egy hifitornyot, mert megtetszett. Nosztalgia, érzelmek....viszont, ha már megvolt, akkor kipróbáltam. Ez ennyi. Mellesleg semmi köze ahhoz, amit te próbáltál, hiszen ez egy másik típus eleve..

2.Attól, hogy elloptad/használod a "darcil" megnevezést arra amit építettél, az egyáltalán nem az, mint amit én építettem és "hallgatok" otthon. Ne vezessünk félre/csapjunk be senkit...magunkat se.

Az, hogy hol-, mit hallgatok meg, nem igazán releváns információ. A otthoni környezetben kipróbált készülékek esetében tudok mélyebb információt nyerni a készülékek megszólalását, hangjukat illetően. Már csak azért is, mert a saját hangsugárzóm sokkal jobb, mint általában a máshol hallottak, és sokkal jobban ismerem a saját környezet, készülék-környezet okozta sajátosságokat, jobban ki tudom zárni ezeket a tesztjeim során.
És persze azért is hordok haza/vásárolok gyári készülékeket, hogy ezekkel tudjam összemérni a meglevőket.
Pl. legutóbb Hypex és Topping erősítők próbáltak meggyőzni a darcil, mármint a saját implementációm/konstrukcióm gyengeségeiről...

A linkeket utáljuk, nem nyitjuk meg őket...még a végén megtudnánk/tanulhatnánk hasznos, lényeges, alapvető dolgokat...
Nem, mi séróból nyomjuk.

DSP-nek nincs lejátszófelülete (miért is lenne?), hisz az egy DSP. Betölt indulásnál egy programot és azt futtatja. Analóg jelet kap. Ez tulajdonképpen egy ugyanolyan hardver mint maga az erősítő. Van bemenete kap tápot és van analóg kimenete. Egy programozóval lehet programozni hogy mit csináljon. (Sigmastudio-ba lehet összerakni a DSP presetet). A műsorforrást a DAC-ról kapja, streamernek jelenleg RBPi-t használok. Kicsit meg van tuningolva.

Igen fir szürűt használok, ez egy nagyon összetett mérés sorozat eredménye. Nagyon leegyszerűsítve: le van mérve a hangfal, a fir szűrő tervezőbe be vannak importálva az adatok és ő generál rá egy cél fir szűrőt, amivel az adott cél átviteli fázis és frekvencia görbe elérhető. Ha ügyesen csinálja az ember, akkor teljesen full egyenes frekvencia és fázis átvitel kihozható. A jó mérés alapfeltétel, a szobai reflexiókat ki kell szűrni.

Aki több millió forintért vesz hifi cuccot, az simán kifizeti a havi 3000 ft-ot arra, hogy jogszerűen és kényelmesen zenét hallgathasson, bármikor bármit. És elég sok zene van fent, jó minőségben. Persze néha tünnek el albumok, mondjuk ez engem nagyon bosszant. Ezenfelül általában még az 50-60 ezer forintos évi előfizetéses roon-t is ki szokták fizetni. Egyébként tidal jó minőségben kb csak a roon-al hallgatható, a gyári szoftveres megoldásaik kritikán alulian rosszul szólnak. Én legalábbis ezt tapasztaltam több barátommal együtt.

Ezt írtad:
Erre kérdeztem meg, hogy is lesz akkor lejátszással és hát nem meglepő módon te is használsz PC-t...málna PC-t...

A FIR designer szoftver típusa publikus?

Érvelés, értelmes vita, beszélgetés, valódi érvekkel lenne lehetséges, olyasmivel nem, amikor valaki jobban tudja nálam, hogy nekem milyen forrásból, és milyen zenéim vannak. Azzal sem akarok vitatkozni, aki szerint az az egyetlen jó megoldás amit ő annak gondol, pl. mert népszerű.
Attól még hogy sok birka megy a főkolompos után, nem biztos, hogy az jó és egyetlen út... és ha egymillió légy mondja, hogy együnk sz@rt, szerintem akkor sincs igazuk... De amúgy most jól megmondtad mindenkinek a tutit, gratula... Szóval én inkább hagyom.

Az nem az itteni hobbista kategória. Azon kívül ez nem garantálja azt, hogy valóban jó is a hallása ehhez, lehet, hogy csak státusszimbólum, mert a havernak olcsóbb van. Biztos jó a Tidal meg a többi, kivéve ha éppen offline vagy, mert a netszolgáltatód éppen karbantart. De akinek megéri használja, nincs ezzel semmi gond, csak azt lássuk be, hogy nem ez az egyedüli jó megoldás. Nekem pl. sokkal szimpatikusabb, ha nem függök egy további szolgáltató cégtől.

Circlotron elvű erősítő

Maga az elv még az elektroncsöves korszakból származik Bővebben: Link, de ilyen elven lehet pl. csak N csatornás FET-tel teljesen szimmetrikus erősítőt készíteni. A működési elvről találtam a google képkeresőjével egy elvi rajzot - csatolom.
A Yamaha A-S3000 erősítője elvileg ilyen felépítésű (szintén google képkereső találata).
Készített-e hobbiból bárki ilyen elvű erősítőt?
Szerintem ügyes dolog, de ehhez tényleg sok független táp kell....

Igen, ez a Twin Servo elektroncsöves OTL erősítő, amely több példányban is megépült - információ itt:

https://audiodiyers.hu/viewtopic.php?f=62&t=4178

TJ.

Szép dolog ez, de engem a félvezetős megoldások jobban érdekelnek. A yamaha specifikációját megnéztem a neten, és semmi extra, átlagosnak mondható torzítás, és zaj. Az meg nyilván nincs specifikálva, hogy mennyire jó vagy sem a hangja. Ugyanakkor azt vártam volna, hogy ha már egy bonyolultabb felépítésbe beáldozzák a plusz erőforrást, azt valahol megtérül, specifikálható, és mérhető paraméterekben is. Ami ettől még nem jelenti azt, hogy ebből, illetve ilyen elven ne lehetne jó erősítőt készíteni. Kérdés, hogy érdemes-e?

Készített. 2018-ban. Körülbelül úgy szólt, mint a földelt kimenetűm. Játszani jó, ez is kihívás valamilyen szinten.

Egy erősítő hangja a kapcsoláson kívül még sok mindentől függ.

Két erősítő, egy pár fül

Nekem az elmúlt 3 hónapom, 2 erősítőm rossz és jó hangjáról szólt. Ugyan az az erősítő, ugyan az a kapcsolás, ugyan az a kivitelezés, de teljesen máskép tud szólni.

Első számú versenyzőm a horror kardon volt. Nem, nem Ge Lee dicsérete miatt vettem meg. Úgy indult, hogy szerettem volna venni egy olyan erősítőt, aminek a damping faktor-a legalább 100 és 70 ezernél ne nagyon kerüljön többe. Csak ez a két kritériumom volt. Szó esett itt az LM3886-ról. Többek között látóterembe került egy alsó polcos Cambridge Audio is, amit azért ejtettem, mert a kapcsolását megnézve LM3886 végfoka volt. Annyi pénzt nem adok ilyenért. És akkor láttam itt, hogy megy a veszekedés a harman kardonon, gondoltam akkor ez olyan rossz nem lehet, ilyet veszek. Úgy hogy azért vettem harman kardon-t, mert veszekedtetek rajta.
Először nagyon rossz, kiabáló közepe volt. Csak tekertem lejjeb és lejjebb a hangerőt, mert harsogott a közepe. 3-4 szám után ki kellett kapcsolnom, mert nem volt hova letekerni, nem tudtam tovább hallgatni CD-vel. A lemezeket szerette, azzal nem volt baj. De a CD és a Line in harsogós volt. Ge Lee írt itt kondi cseréről. Én először a becsatolót és a visszacsatolókörben lévőt, valamint a kábelezését cseréltem. A harsogás egyből eltűnt és egy hangsúlyos, de érthető közép lett belőle. Olyan az énekes itt van elötted, a zenekar meg a háttérben kiséri hang. Jött az Audio Expo és az egyik szobában nem fogom elfelejteni a felismerést, hogy ez az én rendszerem és még legalább három szobában hallottam vissza a harman hangképét. Nekem itt van a hifi show a szobámban minden nap. Közben terveztem (nem egyszerű terv egy sor 8-as DIL8-as átalakítót kanyarintani) egy műveleti erősítő cserét a Yamahámban. AX-350, van aki szereti, van aki nem a Yamaha féle natural sound-ot.

Így lett ő a második versenyző. Nem sok kondi volt benne. Hibátlannak tartottam, brumm és zaj mentes. De kizárólag csak a kis hangfalammal tudtam hallgatni. Az is közrejátszott az új erősítő vásárlásban, hogy ezt csak kis hangfallal, PC erősítőnek tudom használni, mert nem tudom a hangját megszokni. Nem harsog, nem kiabál, szép magasa van és egy picit hiányzik az alsó tartomány. Első hallásra hibátlan, semmi rossz, másodikra se rossz, de valami nem stimmel, harmadikra mi nem jó?, negyedikre nem jó, ötödikre, de jó hogy kikapcsoltam. Átkondizás és műveletierősítő csere után megjelent a hiányzó alsó tartomány, nem is kicsit. A gyári NJM2068 helyett kapott OPA2134-et. Először. Másodszor LM4562-et. Mert megjelent egy icipici zaj, az adatlap szerint és a valóságban is az OPA2134 zajosabb, mint a gyári NJM2068. De nagyon picit, mert így is két napig bekapcsolva maradt, mert nem hallottam, hogy be van kapcsolva, tehát olyan nagyon nem lehet zajos, de a nincshez képest, ha nagyon figyelem azért valami volt.
Eltűnt az a elsőre minden meg van, de a végén csak valami mégsem érzés. Énekelt, de még hogy. Ilyen hangot nem hallottam sehol előtte. Az a minden stimmel és még meg is fog. Ha ilyen hangja lett volna nem vettem volna a harman-t. Elképesztő volt a változás. Most, hogy a harman jó lett, arról letudom írni, hogy mi a jó benne, de a Yamaháról nem. Nem tudom jellemezni. Az Erősítő. Talán azt tudom róla írni, hogy minden a helyén van és kész. Ha most 10-es, akkor előtte 6-os volt.

Ennek hatására kondiztam át kompletten a harmant. Átkondizás után, hát, fura érzés fogott el, mert a Yamaha közelébe se ért, az magasra tette a lécet. Javult a mély tartomány, a közép mintha csillapodott volna, de megtartotta azt a hangsúlyosabb, érthető, tiszta (hifisós) jelenlétét, a magas ellenben, letompult. Hol tiszta, hol tompa volt. Olyan tipikus, járatós hangja lett. Érzékeny lett a felvételek magas tartományára, ha kevés volt, akkor keveset, ha sok volt akkor sokat adott vissza, nem volt meg az az egyenletes hangkép. Jó pár napot ment, plusz még az újonnan megépült hangfalamat is azzal járattam és a végén eltűnt az a fodros, hol van, hol nincs magas. Eltűnt az a hogy is szóljak bizonytalanság és megtetszett a harman hangjában az, hogy az énekek érthetően szólnak, a szóló hangszerek szólóznak és a háttérben kíséri őket a zenekar, de mégsem hangosak.

A néhol széteső, néhol túlmagyarázó fogalmazásom olvasása során "A hangot" keresőknek gondolom feltűnt, hogy egy síkúan, csak a mély-közép-magas balanszról vekengek itt. Ez azért van, mert ennek a háromságnak hallottam a határozott változását a teljes kondenzátor csere után. Az erősítő igazi karaktere, az esszenciája , dinamika, tér, mélység, nem változott vagy a nagymértékű balansz eltolódása elvonta róla a figyelmemet. Érdekesség, hogy ezt a mély-közép-magas változást hangszínszabályzóval nem lehet kompenzálni, pedig én hangszínszabályzós ember vagyok, abból is a rosszabb, az a tekergetős fajta. Nálam minden album nulláról (12 óra állás) indul, aztán kiderül, majd meglátom, meghallom, kivéve a régi lemezek, mert azok mély hiányosan vannak nyomva egy újhoz képest.
Van egy teszt zeném, ami a három erősítőmmel háromféleképp szól. Ez Deák Bill - Üvöltsön a szél dala. 2:20-tól, csak is 2:20-tól és a kórust kell figyelni benne. Az egyiken a kórus körbe veszi az énekest, a másikon a színpad teljes szélességében állnak, a harmadikon, meg valahol messze a színpad mögött méterekkel. Ez a kórus teszt stabil és határozott végeredményt hozott idáig mindig.

Hallgatom még egy pár hónapig, aztán visszakábelezek az Akai receiver-re, amire azt mondtam, hogy megérkeztem, nem kell jobb, majd a Yamaha, aztán vissza harman-ra. Szerencsére van mit mire cserélni és jobbnál, jobbak.

Akkor most ezek az erősítők jó hangúak vagy rossz hangúak? Ez most átalakítás vagy javítás volt? Vagy az eredeti, gyári állapotot állítottam vissza?
Két tanulság számomra, hogy ugyan azt az erősítőt lehet szeretni és nem szeretni. ÉőŐéss, egy 30 éves erősítő eredeti kondenzátorokkal automatikusan hibás. Hi-bá-á-ás.

Az én elvem pl. az, hogy sehol ne legyen a hang útjába csatolókondenzátor. Így biztosan nem árthat. Egy kapcsolás sokszor alapjaiban határozza meg az áramkör maximum tudását, így néha tényleg vannak tartalékok egy készülékben.

Köszönjük. Írt itt más is nemrég az audiofil-es topikban a HK-ról, alaposan végig olvastam, na azóta nem érdekel hogy az illető miket ír, mert veled és velem ellentétben teljesen mást fogalmazott meg vele kapcsolatban. Egy szót nem írt pl. arról, hogy a HK közép - közép magas tartománya harsány, pedig nagyon is az, sőt ez az első jelleg amit a bekapcsolás után azonnal kihallani belőle.

Tehetnél be egy jó fényképet a beléről hogy hogy is néznek ki most a kondik benne mert engem érdekel, ha nem akarod ide akkor jó lesz nekem email-ben is.

Nekem a HK610-ből van itthon kb. 7db (meg van egy 640 is ami ugyanaz csak nagyobb teljesítményű), ebből egy az majdnem selejt mert darabokban ért ide a németektől, egy teljes napom rá ment hogy megszólaljon mert volt több hajszálrepedés is a nyákon, az a nem is nagyon látszik, de el van szakadva több helyen a fóliasáv fajta, az összes poti kettétörve és kiszakadva a nyákból stb...
Nekem így a Sansui-zás után a HK-val kapcsolatban jött egy olyan ötletem, hogy szerintem az is lehetne egy olyan erősítő ami szakítana a gyári hangképével és egy teljesen más erősítő lehetne, csak meg kéne csinálni azt is DC csatoltra, ki kéne venni az egész nvcs-s hangszínszabályozót belőle elkóstól mindenestől.

És igen, most jöhet az a hozzászólás, hogy a méregdrága highend erősítőbe is van elkó a jelútban, ahogy a 950 ezer eurós dobozban is.
Meg FR4-es nyák is van, sőt, csak az van, ennek ellenére én olyanra nem építek semmit, kizárólag papír-fenolgyanta hordozóra, ahogy régen is tették...

Még egy kérdés, ezt elfelejtettem de már rég meg akartam kérdezni. Ez a vinyl kontra CD játszó harsogás különbség ez ugyanúgy megvan minden erősítőn vagy csak a HK-n jött ki ennyire?

Emlékszem erre az erősítődre, érdekes megoldás. Valami hasonlón én is agyaltam annak idején, de végül nem készült el (de ki tudja, hátha egyszer megjön a kedvem hozzá )
Viszont ennek a működése elve legfeljebb csak távolról hasonlít a circlotron elvű megoldáshoz. Ez szerintem egy ügyesen vezérelt teljes híd (drain kimenettel), a circlotron meg inkább egy olyan félhíd, ahol a ± oldal tápját külön választjuk, azért hogy mindkét oldalon egyforma félvezetőt használhassunk. Ez utóbbihoz kell szimmetrikus nagyjelű fokozat, mivel a kimeneti feszültség csúcsértékének kb. a felével kell meghajtani (de mivel mindkét oldalát, ezért gyak. 1 körüli az erősítése), tehát ennek a vége inkább source követőhöz hasonló, míg a te kapcsolásod kimenete földelt source kapcsolású. Nem azt mondom, hogy jobb vagy rosszabb, csak azt, hogy a kettő másképp viselkedik.

Ez igaz, de a kapcsolás, ill. a működési elv is jelent egy korlátot, ami a maximálisan elérhető minőséget illeti.

Ez a harman-os hangsúlyos közép kompromisszummal kezelhető jelenség. Egyik bekapcsolás után azt vettem észre, hogy eltűnt. Streamert hallgattam, ez a dal is jól szól, az is jól szól, a következő is, azután is. Aztán észrevettem, hogy lemez hallgatás után nem tekertem vissza középre a mélyet. Visszatekerve vissza jött a közép is.
A régi lemezeknél automatikusan tekerem a mélyet 3 órára és ha kell tovább koppig. Új lemezeknél nincs ilyen, rendesen szól a mély tartomány közép állásban. Tegnapelőtt hallgattam N'to -t, hangszínszabályzó középen, van rendes mély és így már van közepe is. Sőt, néhány régi, de új kiadású lemez is jól szól pl. Lucky Peterson. De egy eredeti Chris Rea - On the Beach, ZZ Top - Eliminator (van új és eredeti is) ezeket én kitekerem (nem fogom kopogósan hallgatni), így ezek visszafogott középpel, lágyan, selymesen szólnak.

A félhullámú nem teljes híd hanem két félhíd, de első ránézésre valóban hídnak tűnik.
Az egyik fele a pozitív félhullámot erősíti, a másik fele a negatívot. Az alapötlet az volt, hogy az alsó fetek kapcsolóüzemben működjenek, de a gyakorlatban kicsit meg kellett emelni a BIAS feszültséget 0V helyett 3-4 V-ra. Nagyon vicces jelalakok voltak a félhidak kimenetein, de valahogy összerakta a kimeneti jelet.
Értem, hogy a circlotron kicsit más elven működik.

Tessék.
Csak a két nagy puffert hagytam meg. Panasonic-ok, ha minden igaz.

Szia!
Valahogy csak kezdek megbarátkozni a DSP alapú hangváltással, így ha akartam ha nem, életem részévé kezd válni.
A kérdésem annyi, hogy milyen processzort használsz? Én jelenleg egy belépő szintű ADAU1701 procival ismerkedek. Tudtomon kívül itt figyeltek az aktív hangfalaimban, de nem vettem tudomást róluk. Ez zenekari cucc, gondolom hifihez van jobb is.
Úgy gondoltam, jó lenne játszani vele egy kicsit, de ha már játszok, legyen használható a végeredmény. Viszont nem tudom mivel kellene próbálkoznom. Ebből az ADAU1701-ből már beszereztem két modult, meg hozzávaló interfészt, de ez csak játék lesz, vagy legfeljebb basszus erősítőbe rakom mint meredek HP szűrő. Oda ugyanis nagyon kell.
Mivel határ a csillagos ég, ezért gondoltam megkérdezem hogy mi a középút ahol a befektetett munka+ anyagköltség kiegyenlítődik.
Mivel nem sorozatgyártásban gondolkodom, sem a munkaóra, sem a költség nem limitált szigorúan, inkább csak valami ésszerű kompromisszumot szeretnék találni.

Van ez a könyv amit belinkeltem a múltkoriban - Anton Montagne: Strukturált elektronikai tervezés. Szerintem érdekes könyv, a diyAudio-n sokak szerint haszontalan... nem tudom. Átfutottam, de így elsőre nyilván csak a töredékét értem (lehet ez ötödjére is így marad).
De már a bevezetés is elgondolkodtatott. Aszongya hogy:

Az erősítés elve
"... a jelerősítés elektromos tápforrások és passzív elektronikus eszközök megfelelő összekapcsolásával érhető el. Ilyen eszközök pl. a MOS tranzisztorok, a bipoláris tranzisztorok, a vákumcsövek. Ezek az eszközök tápforrásokkal kombinálva egységnél nagyobb teljesítményerősítést tudnak biztosítani; ami az erősítők megkülönböztető tulajdonsága. Emiatt ezeket az eszközöket gyakran aktív eszközöknek nevezik... "
Később megfogalmazza, hogy azért helytelen az "aktív" elnevezés mert ezek önmagukban nem képesek energiát szolgáltatni.
Nincs ennek az egésznek semmi különösebb jelentősége, de nekem megtetszett az, hogy valaki valamit másképpen lát mint a "többség". Gondolkodik.
Bár Bélával már mi is megállapítottuk egyszer, hogy az aktív eszközöket működésük szempontjából valójában feszültséggel és/vagy árammal vezérelt ellenállásokként is fel lehet fogni.

Időnként játszok ezzel a tápáram vezérelt végfokkal. Lehet, hogy tetszik ez a kapcsolás... még ezt sem tudom. Elővettem a szimulátorban ezeket a fent említett teljesítmény viszonyokat. Ugye egészen másként fest a dolog ha berajzoljuk a tápegységet is. Haladjunk sorjában.

Van a generátor teljesítmény és van a kimeneti teljesítmény. A teljesítményerősítés a generátortól a kimenetig 275 000-szeres. Elég nagy. De ha belegondolunk, a generátor teljesítményét erősíti fel az "ennyiedszeresére" a 183 uW-ot 50 W-ra.
Megnézhetjük mekkora teljesítményt vesz fel a hálózatból. Ez ugye egy látszólagos teljesítmény, hatalmas, 750 W-os csúcsokkal.
A pufferkondin is van teljesítmény, ami meddő, tehát nem termel hőt. Töltődik 300 W körüli csúcsokkal és leadja az energiát 170 W körüli csúcsokkal. Érdekes nem? Hatalmas áramimpulzusokkal dolgozik egy tápegység. És ezt a lüktető energiát kell átalakítania egy végfok kimeneti fokozatának (lehetőleg) torzítatlan kimeneti jellé.

Számszerűen is megnézhetjük ezt a folyamatot állandósult állapotban. A számok a hatásfokot is mutatják.
És a végfetek disszipációja. A végfetek dolga, hogy a veszteségi teljesítményt hővé alakítsák.

Ez a dupla FET-es megoldás itt is jobb eredményt ad a szimulációban (pl. THD), mint amikor csak 1-1 db, P és N FET van az áramkörben? Értem, hogy a célja a szimmetria javítása, de hoz ténylegesen mérhető javulást?

Úgy, hogy ez egy kapacitás-sokszorozó áteresztő tranzisztora.
De ezt már lerajzoltam egyszer.

Ja... igen. Brahiból terveztem hozzá nyákot is. De még nem biztos, hogy meg fogom csinálni : )

Egy igen/nem válasz is elég lett volna, esetleg konkrét THD a szimulációból, de végülis annyira nem fontos. Érzésre tudna működni a két szélső FET nélkül is, és nagyobb lenne a kivezérelhetősége is úgy, csak akkor egyszercsak visszajutnánk a korábbi egyszerűbb kapcsoláshoz.
Ha tápáram vezérelt kapcsolást akarnék (de nem akarok) építeni, akkor kb. ebben az irányban (is) lehetne továbbmenni (csatolt kép), ha javítani szeretnék a paraméterein.
(R2-re esetleg mehet még további soros RC tag is)

Oké. Akkor most rajzolj egy olyat légy szíves, hogy stabilizált tápegysége legyen. Mert én meg most ilyet szeretnék. Nem tudom miért. de mindig van valami újabb mániám... és a laterális fet.

Mekkora R1 értéke és a hurokerősítés ha lat fetet használsz aminek 0.7 V a nyitófeszültsége?

Nekem nincs ilyen mánián Mármint sem a laterális FET, sem a stabilizált táp nem igazán hoz lázba, szerintem nincs szükség egyikre sem.
Az R1 és a tranzisztor kollektora mehet ám néhány V-al magasabb feszültségről, mint a FET source, és akkor szinte tetszés szerint lehetne méretezni, tehát nem lenne különösebb gond az alacsony nyitófesz sem. De én nem hajtanék spec FET-ekre, az előnyei mellett, van számos hátrányos tulajdonsága is. Kapcsoló FET-ből sokkal nagyobb választék van, és gyakorlatilag a nagy részük teljesen jó lineáris üzemre is.
Az ellenálláson eső + tranyó BE nyitófesz talán nem is adna nagyon rossz hőfokfüggést sem a FET-tel együtt. De ez csak elmélkedés, nálam valószínűleg a szimulációig sem fog eljutni.