Fórum témák
» Több friss téma |
Ezek csak régi kapcsolások, ennél azért jobb mostanra. Akkor most lehet változtatni a kompenzáción, meg a nyugalmi áram előállításán.
Kértem, hogy küldd el email-ben a kapcsolást, de azt a választ kaptam, hogy keressem meg, mindent kitettél a fórumra. (user:compozit > csak képek keresése) Több rajz itt nincs.
Idézet: „Akkor most lehet változtatni a kompenzáción, meg a nyugalmi áram előállításán.” Ezt most nem értem. Én dolgozzak helyetted? Az eszem megáll...
Valószínű időproblémák voltak a HE privát üzeneteknél, meg a hozzászólások között.
Csak ha érdekel, akkor kell foglalkozni a nyugalmi árammal, meg a kompenzációval, mert lehet máskép is.
Amúgy ennek valamelyik verziója megépült a gyakorlatban is?
Az erősítő tervezésekor párszor oda jutottunk, hogy mire a többi, elsőre kevésbé fontos dolog is belekerül (pl. túláram védelem, hőkompenzálás, túlmelegedés elleni védelem) addigra jóval bonyolultabbá válik a végeredmény. Tehát az elsőre rel. egyszerű kapcsolás sem lesz olyan egyszerű mire egy valóban használható verzió megépül. És persze a mérhető paraméterei sem feltétlenül ugyanolyanok, mint amit a szimulátor mutat. Tehát amit írtál, hogy az LT-vel sokkal kisebb a THD, az szimulációs eredmény, vagy valóságban is kb. tudj(hat)a?
Még nem épült meg és nem is akarok belőle egy bedobozolt valóságot csinálni. Az okait korábban leírtam. A másik kérdésedre nem tudok válaszolni, mert nem rendelkezem jóslási képességekkel.
A hozzászólás módosítva: Hé, 17:32
Kicsit a végfoktól elrugaszkodva elgondolkodtam, hogy a hagyományos aktív krosszover, vagy a DSP alapú krosszover a jobb megoldás. A hagyományos RC elemek nyilván nehezebben tarthatók kézben, de a DSP esetében nem gond hogy a jel átmegy egy A/D, majd egy D/A konverteren. Amíg egy digitális média esetében teljesen jó gondolat hogy még a D/A átalakítás előtt manipuláljuk a hanganyagot, de nektek az XLR szimmetrikus bemenetet látva, vélhetően analóg jelforrásról megy a DSP.
Volt szerencsém hallgatni úgy zenét, hogy a DAC-hoz tisztán digitálisan csatlakozott a szobaakusztika javító DSP, de úgy is, hogy a DAC után az analóg jelbe volt felfűzve. Bár ennek a DSP készüléknek a beépített D/A konvertere is hasonlóan jó mint a csupasz DAC, az A/D átalakítás miatt volt hiányérzetem. Bár így is jobb volt a szubjektív hangminőség, mint amit egy 24/192k felbontású Focusrite hangkártyával sikerült elérni, mivel nekem csak ilyen lehetőségem van, de eddig úgy tapasztaltam, a leggyengébb láncszem továbbra is az A/D konverter egy láncban. Nyilván ez amolyan hajszál hasogatás, de valahogy megfizethető kategóriában mindig ez okoz gondot. D/A konverterrel ilyen gondom nem nagyon volt, mert már az alsó kategória felett egy picivel is kielégíti az igényemet. Neked mi a szubjektív benyomásod a DSP alapú aktív krosszover hangjáról? A végfokok hangjának eleve nagyon jót tesz, ha aktív a keresztváltó. Nagyságrenddel nyugodtabb lesz a hangja, nem kell a teljes hangfrekis sávot átvinnie. Érdekes lehetett volna úgy is meghallgatni a rendszereteket, hogy hagyományos analóg keresztváltó lett volna a végfokok előtt. Amúgy jó ötlet a három út más topológiával történő meghajtása, nekem is van tervben aktív váltós rendszer, de előbb meg kell találnom a végleges hangsugárzómat. Az még várat magára.
Erre inkább én reagálnék, mert kettőnk közül én foglalkozom a DSP-vel.
A hagyományos RC alapú szűrők valóban nehezen kontrollálhatók, és ebből adódóan sokkal többet ártanak a hangnak, mint egy jól megtervezett DSP. Egy korrekt DSP-áramkör – jó analóg fokozatokkal és jó konverterekkel – nem rontja el a jelet. A saját DSP-m „egyenes” presettel a gyakorlatban kb a meghallhatatlan kategória (hogy benne van e a jelútban). Idézet: „de a DSP esetében nem gond hogy a jel átmegy egy A/D, majd egy D/A konverteren” Ha az A/D és D/A fokozat rendben van, akkor nem probléma. Itt nem a technológia a limit, hanem a konkrét implementáció minősége. Idézet: „Volt szerencsém hallgatni úgy zenét, hogy a DAC-hoz tisztán digitálisan csatlakozott a szobaakusztika javító DSP” A szobaakusztikát DSP-vel nem lehet „megjavítani”, maximum a hangfal viselkedése korrigálható. Ez egy hatalmas bullshit! A szoba fizikai problémáit csak fizikai eszközök és a megfelelő szakértelem oldja meg, vagy tudja kezelni. Idézet: „Bár ennek a DSP készüléknek a beépített D/A konvertere is hasonlóan jó mint a csupasz DAC, az A/D átalakítás miatt volt hiányérzetem.” A hiányérzet okát így kívülről nem lehet megítélni. Egy ilyen láncban rengeteg elem van, és a gyakorlatban általában nem maga az A/D a gyenge pont, hanem az előtte/utána lévő analóg fokozatok, a DSP-beállítás, vagy akár az alkalmazott algoritmusok. Persze lehet konkrétan az A/D konverter is pocsék minőségű. Idézet: „Focusrite hangkártyával sikerült elérni… a leggyengébb láncszem továbbra is az A/D konverter” A Focusrite teljesítményéből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Egy jól megépített, dedikált DSP-lánc és egy hangkártya A/D-je között ég és föld a különbség – ez nem ugyanaz a kategória. Idézet: „Neked mi a szubjektív benyomásod a DSP alapú aktív krosszover hangjáról?” Én kizárólag DSP alapú aktív váltóban hiszek. Egy jó DSP + jó végfok kombinációval olyan eredmény érhető el, amit passzív hangváltóval – még csúcskategóriás alkatrészekkel és extrém nagy költséggel – sem lehet reprodukálni. A hangfal hibáinak jelentős része DSP-vel korrigálható, passzív váltóval csak nagyon korlátozottan. Idézet: „Érdekes lehetett volna úgy is meghallgatni a rendszereteket, hogy hagyományos analóg keresztváltó lett volna a végfokok előtt.” Felesleges lett volna. A rendszerem DSP nélkül a saját mércémen hallgathatatlan lenne. DSP-vel 300 Hz–25 kHz között 0,5 dB-en belüli amplitúdó és nagyjából 5° fázishiba jön ki. Passzív váltóval ennek a közelébe sem lehet jutni. A hozzászólás módosítva: Hé, 21:18
Idézet: „A szoba fizikai problémáit csak fizikai eszközök...” Itt egy példa a fiaméktól. Nem hifi célokra van, inkább csak házimozi. Csillapítás a mélyhangokra is a sarkokban.
Nekem itthon sima passzív hangváltós a rendszerem, és közel sem optimális a hangsugárzók elhelyezése sem. Ráadásul többnyire a kicsi D osztályú végfokomat használom. Így a véleményem ezzel kapcsolatban valószínűleg nem releváns, de számomra is nyilvánvaló, hogy aktív hangváltóval mindenképpen jobb eredmény érhető el. DSP-t használva pedig mégjobban hozzá lehet igazítani a szűrőket a hangsugárzóhoz, ez megint egyértelmű.
A többszörös A/D - D/A konverziók viszont nyilván nem javítják a hangminőséget, tehát ez egy kompromisszum, amiben az előnyöket-hátrányokat kell mérlegelni, az adott rendszerelemek ismeretében. Mivel én nem használtam ilyen rendszert, nincs rendes összehasonlítási alapom, de adnék esélyt a DSP-s megoldásnak, ill. ha minden jól megy akkor a közeljövőben meg is tudom majd hallgatni. Utána valószínűleg lesz majd határozottabb véleményem is a dologról. Egyelőre azt tudom mondani, hogy a legnagyobb különbségeket én mindig a hangsugárzók között hallottam, szerintem a legtöbb rendszerben még mindig ez a leggyengébb láncszem.
Hogy mennyire úgy van ahogy írod, és hogy mennyire szétmossa egy passzív hangváltó a zenét, annak igazolására javaslok egy egyszerű kísérletet amit bárki elvégezhet otthon, nem kell hozzá milliókat költeni. Ugye, azt már nem sokan vitatjuk, hogy pl. egy DC csatolt végfok mennyivel másképpen szól mint mondjuk egy olyan, amiben van három kondi is a jelútban, egy a bemeneten, egy a kimeneten, meg egy a visszacsatolásban.
Joggal feltételezhetjük, hogy akkor ez egy hangdoboz esetében is így van. Nos, nem csak hogy így van, hanem a doboz esetén ez még hatványozottabban igaz! És akkor a kísérlet. Nem hiszem hogy bárki megcsinálja, de ha mégis, utána írja majd meg ide hogy úgy van-e ahogy írtam. Kell ugye egy olyan kétutas doboz ami működik hangváltó nélkül is, azaz, meghallgathatjuk ugyanazt a dobozt a hozzá méretezett váltószűrővel, meg anélkül is. Ehhez kell egy akármilyen mélyközép, meg egy jobb piezo, nem tudom manapság kapható-e olyan ami nem susog mint a veszedelem hanem normálisan szól, 30 évvel ezelőtt volt még ilyen. A piezo az ugye elvisel egy 20-30W-os közvetlen zenei hajtást direktben is, mindenféle szűrés nélkül. Ha szerncsénk van, még a "váltás" is megvalósul anélkül, hogy hatalmas lyuk vagy kiemelés legyen az átvitelben. Össze kell szedni 20-30 (vagy akármennyi) zeneszámot, két három napon át hallgatni kell őket a szűrő nélküli dobozokon. Utána be kell tenni a méretezett váltószűrőt, és meg kell hallgatni ezeket a zeneszámokat úgy is. Hangkép, térérzet, stb. tekintetében kb. olyan lesz a változás, mintha egy highend végfok után bekötnénk a rendszerbe egy 800Ft-os gyufásdoboz méretű pwm végfokot. Úgy 35 év után eljutottam oda, hogy végfokot már nem keresgélek, most jöhet(ne) a többi. Elmondom nekem mi ezzel a bajom. A Foobar-ral hallgatok zenét. Ebben van egy olyan DSP plugin ami tulajdonképpen egy equalizer, kipróbáltam, de nem használom. Viszont, nagyon jó lenne, ha létezne olyan hangkártya, meg hozzá egy olyan plugin a szoftverbe, ami még a digitális oldalon megoldaná nekem a 3 utas rendszert. Tehát a hangkártya ugyanúgy sztereó lenne mint most, de nem 2 hanem 6 kimenete lenne, és a kétszer 3 kimenetre a plugin megoldaná nekem a váltást, és az analóg oldalon már csak a 3 (magas, mély, közép) sáv jönne le, ott az analóg részben már nem kavarna bele a hangba semmi. Aztán menne a kétszer 3db végfok a hangszórókra. Szóval van egy jó elméleti rendszerem amihez jelenleg nem létezik még hardver, vagy csak én nem láttam még.
A passzív váltós rendszer az más (nekem is az van), ott sokat jelent hogy minden hangszóró valami nem zéró értékű impedancián keresztül van meghajtva. Így aztán hiába az erősítő kiválóan magas damping faktora, oda az egész. De ez más téma.
Szóval oda jutottam, hogy fel kell tennem a kérdést magamban, kell e félni a DSP alapú aktív váltótól. Továbbra is az a véleményem, hogy a lánc leggyengébb eleme az A/D átalakító, de tisztán digitális média lejátszása esetén ez ugye kimarad, így lehet ez a kegjobb megoldás. Ezzel akár a hangszórók késleltetését is meg lehet oldani. Nem kell úgy faragni a hangsugárzó dobozt, hogy a membránok felülete egy síkba essen. Van is ilyen aktív sugárzó, nem is mai fejlesztés. De hangsúlyozom, tisztán digitális jelforrásról használva. Nekem is van DSP alapú kétutas aktív sugárzóm, de az nem audiofil, hanem zenekari. Annak van analóg bemenete, szimmetrikus XLR mint a tiétek. Meglepően elevenen szól, nem mosott a hangja. Ez gondolom a direkt hajtásnak köszönhető, azaz hogy nincsenek mindenféle LRC tagok a hangszórók előtt. De félreteszem az előítéletem, nem tartom magam távol csak azért, hogy kötekedjek. Ennek ellenére nem biztos hogy egy analóg aktív váltó nem szól jobban mint a DSP alapú. Persze biztosan sokkal nehezebb fizikai alkatrészekkel megvalósítani egy ilyet, mert láttam aktív monitort kétutas reflex kialakításút, ahol nem csak egyszerű keresztváltó került a hangszórók elé, hanem precíz fázismenetű hálózat. Az ugyanis nem titok, hogy egyetlen hangszóró sem lineáris fázismenetű, az egész sugárzó meg főleg nem az. Tehát nem elégséges, ha csak az erősítők átvitelét tartjuk szép grafikai pontosságú formában. Továbbra is elismerem, tisztán digitális forrás esetén ez a legjobb. Egy diszkós egyszerű számítógép+hangkártya segítségével már akkor csinált aktív váltást, amikor én még csak ismerkedtem a digitalizálás menetével. Persze egy diszkóban elsődleges szempont, hogy a jel/zaj arány és a frekiátvitel jó legyen. Ennek a diszkósnak csináltam korábban excitert meg analóg zajprocesszort, így kerültem vele kapcsolatba. Persze akkor még LP és kazetta, jobb helyeken orsós magnó volt a jelforrás. Élveztük a hatalmas dinamikát, meg a velőtrázó mélyeket és a pengeéles magasakat. Ott találkoztam először ring sugárzóval, tetszett a fürgesége, de ez nem hifi. Szóval ha a mérleg egyik oldalán a passzív váltós analóg (a PWM erősítőt is analógnak veszem) rendszer, a másikon a DSP alapú aktív váltós áll, akkor utóbbi a nyerő. Tisztán elméleti játék, mert poénból nem farag az ember analóg aktív váltót, de szívesen meghallgatnám egy A/B tedzten a DSP ellen analóg jelforrásról.
Egy ilyen PC alapú, lejátszó + DSP kombó ügyes dolog lenne, is nem is tűnik lehetetlen dolognak, igazából egyszerűen több sztereo DAC-ot kellene a PC-re kötni,a lejátszó meg kezelhetné ezeket a látszólag egymástól független hangkártyákat együtt: innentől csak szoftver kérdése az egész.
Néha én is agyalok ilyen megoldásokon, csakhogy sokkal több dolgon agyalok mint amennyit meg tudok valósítani. Ez a része tulajdonképpen hobbi, és kb az is marad, amíg az ember idejének nagy részét elviszi az, hogy a megélhetésért dolgozik. Meg persze van még pár nagyobb prioritású dolog vagy nehézség (amiből nekem talán az átlagosnál több jutott). De talán mire öreg leszek és süket, addigra kész lesz a tökéletes HiFi rendszerem is
Talán rá is tapintottál a lényegre. De ha gondolat ébresztőnek jó az ilyen agyalás, máris volt értelme.
Valamikor digitálisan vettem fel helyi zenekar demóját, de mindig gond volt, hogy utólag nem tudtam sávonként hozzányúlni, mivel csupán sztereó hangkártyám volt. Viszont lehetőségem volt rá, hogy egyszerre több hangkártyával szimultán rögzítsek sávokat, így négy hangkártyával 8 párhuzamos csatornám lett. Ez már jó volt gyakorlásra. Visszajátszani is 8 sávon tudtam, ráadásul bármit, azaz akár ugyanazt a két sávot 2X4 kimeneten. Minden kimeneti csatornához rendelhettem bármilyen plugint, akár szűrőket is. Nos, gondolom jobb lett volna ha eleve egy több csatornás hangkártyával próbálkoztam volna, de olyanom nem volt. Később vettem egy 7.1 csatornás hangkártyát, de soha nem használtam ilyesmire. Talán foglalkozni kellene kicsit vele újra. Igazából vannak olyan programok amelyek az ilyen több csatornás hangkártyáknak natív módon hozzáférnek a DAC részéhez, vagyis csak szoftver kérdése az egész, hogy digitális aktív hangváltónk legyen.
Bár a Foobar-t nem hiszem hogy felkészítették ilyen multicsatornás izére, keresni kell valami olyat, ami nem keveri be a Windows nyavalyáját a bitfolyamba. Nem tudom hogy az akkoriban használt Cakewalk szoftver hogy kezelte a zenei bitfolyamot, de majd ránézek. Az ötlet mindenesetre nem rossz.
De miért kellene ilyennel játszani, mikor van tökéletes DSP-s megoldás, és akkor nem kell a PC. Csak gondolj bele, hogy egyes lejátszóprogramok között is mekkora különbség van hangban, mit művelhetne ha ő lenne a DSP. Egy erre készült dedikált DSP processzor az optimális erre a feladatra.
Bárki összevetheti a saját analóg x-over-jét nálam a DSP-m mellett. De értelme nem sok van, mert a DSP fog győzni, nem kicsit. Mert ott sokkal több lehetőség van mint egy sima x-over. Nyilván jó minőségű DSP kell. (Nem mini dsp)
Hmm...újabb mélységek...leelőzöd tohtbela-t is...
Mindig megdöbbent, hogy errefelé mennyire figyelmen kívül hagyják a fizikát, az ingyenesen hozzáférhető szinte végtelen mennyiségű szakirodalmat, információ tömeget...a valóságot. Szinte látom magam előtt a Marten Coltrane Supreme Extreme ( 950.000 EUR ) - amely talán a világ legjobb hangsugárzója ( és történetesen passzív ) - szerencsétlen tulajdonosát, amint veri a fejét a falba, hogy a passzív hangváltója szétmossaa zenét. Néhány alapszintű gondolatom a témában linkekkel!!! - a jelenlegi hangsugárzóm upgradje kapcsán- csupán további gondolatébresztő jelleggel.
Milyen média lejátszó felülete van ennek a DSP-nek, hogyan a kezeli a legnépszerűbb műsorforrást, a streamet mint Tidal, Qobuz?
Ha jól értettem, FIR szűrőket használsz. Hogyan generálod ezeket, mi a folyamat? A hozzászólás módosítva: Sze, 8:10
Attól, hogy egy műsorforrás népszerű (pl. Tidal) az csak azt jelenti, hogy az átlagembernek teljesen megfelel - de szerintem nincs közvetlen összefüggés a népszerűség és a minőség között.
Az átlag igény ugyanis meglehetősen alacsonyan van. Ha pedig magamból indulok ki: bolond lennék rendszeres havidíjat fizetni, azért hogy hallgathassam a kedvenc zenéimet, sokkal jobb (és olcsóbb) ha ott van a saját gépen, vagy a saját szerveremen... Az pedig, hogy egy hangsugárzó ára irreálisan magas, szintén nem biztosítja azt, hogy a minősége ezzel egyenesen arányos is... simán előfordulhat, hogy vannak olyan olcsóbb hangsugárzók amelyek jobbak... Bár aki ilyet vesz közel 1M euróért, ott olyan mértékű placebó és/vagy pszihoakusztikai hatás van, hogy biztos, hogy neki mindennél jobban szól.
Népszerű...mármint pl. a Tidal a hifisták körében népszerű, jelenleg az elsődleges műsorforrás, ( az "átlagembernek" a Spotify inkább ), de ugye ennek is utána kellene nézni...
Meg annak is, hogy Tidal több millió ténylegesen nagy felbontású hanganyagot kínál, míg a zenéid legjob esetben CD rippek ( felskálázva vagy nem ), vagy valamilyen veszteséges formátumból csinált generált anyagok.... A csőlátással szemben értelmetlen lenne bármilyen érvelés, vita, beszélgetés...
Apa, kezdődik!
![]() Javasoltam egy egyszerű dolgot, bárki kipróbálhatja, utána van csak értelme bármiféle vitának. Persze, egyszerűbb előjönni a fizikával mint érv, bár az is ellene szól de mindegy. Régebben én is megdöbbentem sok mindenen, ma már inkább csak mosolygok rajta, pl. azon is jót mosolyogtam amikor leírtad, hogy Onkyo-t meg épített darcil-t hallgatsz otthon. Előbbit elmentem meghallgatni egy illetőhöz, utóbbit magam is építettem, jól hallhatóan torzít, meg mérve is. Remélem nem haragszol meg, ha ezek után ignorálom a linkjeidet meg a 950 ezer eurós mittudoménmit, amivel megint nem tudni, mit is szeretnél igazolni...
Semmi gond, első a barátság
![]() Két dolgot azért tegyünk helyre: 1.Nem "hallgatok", Onkyot otthon. Szobadísznek vettem egy hifitornyot, mert megtetszett. Nosztalgia, érzelmek....viszont, ha már megvolt, akkor kipróbáltam. Ez ennyi. Mellesleg semmi köze ahhoz, amit te próbáltál, hiszen ez egy másik típus eleve.. 2.Attól, hogy elloptad/használod a "darcil" megnevezést arra amit építettél, az egyáltalán nem az, mint amit én építettem és "hallgatok" otthon. Ne vezessünk félre/csapjunk be senkit...magunkat se. Az, hogy hol-, mit hallgatok meg, nem igazán releváns információ. A otthoni környezetben kipróbált készülékek esetében tudok mélyebb információt nyerni a készülékek megszólalását, hangjukat illetően. Már csak azért is, mert a saját hangsugárzóm sokkal jobb, mint általában a máshol hallottak, és sokkal jobban ismerem a saját környezet, készülék-környezet okozta sajátosságokat, jobban ki tudom zárni ezeket a tesztjeim során. És persze azért is hordok haza/vásárolok gyári készülékeket, hogy ezekkel tudjam összemérni a meglevőket. Pl. legutóbb Hypex és Topping erősítők próbáltak meggyőzni a darcil, mármint a saját implementációm/konstrukcióm gyengeségeiről... A linkeket utáljuk, nem nyitjuk meg őket...még a végén megtudnánk/tanulhatnánk hasznos, lényeges, alapvető dolgokat... Nem, mi séróból nyomjuk. A hozzászólás módosítva: Sze, 10:25
DSP-nek nincs lejátszófelülete (miért is lenne?), hisz az egy DSP. Betölt indulásnál egy programot és azt futtatja. Analóg jelet kap. Ez tulajdonképpen egy ugyanolyan hardver mint maga az erősítő. Van bemenete kap tápot és van analóg kimenete. Egy programozóval lehet programozni hogy mit csináljon. (Sigmastudio-ba lehet összerakni a DSP presetet). A műsorforrást a DAC-ról kapja, streamernek jelenleg RBPi-t használok. Kicsit meg van tuningolva.
Igen fir szürűt használok, ez egy nagyon összetett mérés sorozat eredménye. Nagyon leegyszerűsítve: le van mérve a hangfal, a fir szűrő tervezőbe be vannak importálva az adatok és ő generál rá egy cél fir szűrőt, amivel az adott cél átviteli fázis és frekvencia görbe elérhető. Ha ügyesen csinálja az ember, akkor teljesen full egyenes frekvencia és fázis átvitel kihozható. A jó mérés alapfeltétel, a szobai reflexiókat ki kell szűrni.
Aki több millió forintért vesz hifi cuccot, az simán kifizeti a havi 3000 ft-ot arra, hogy jogszerűen és kényelmesen zenét hallgathasson, bármikor bármit. És elég sok zene van fent, jó minőségben. Persze néha tünnek el albumok, mondjuk ez engem nagyon bosszant. Ezenfelül általában még az 50-60 ezer forintos évi előfizetéses roon-t is ki szokták fizetni. Egyébként tidal jó minőségben kb csak a roon-al hallgatható, a gyári szoftveres megoldásaik kritikán alulian rosszul szólnak. Én legalábbis ezt tapasztaltam több barátommal együtt.
A hozzászólás módosítva: Sze, 13:03
Ezt írtad:
Idézet: „De miért kellene ilyennel játszani, mikor van tökéletes DSP-s megoldás, és akkor nem kell a PC.” Erre kérdeztem meg, hogy is lesz akkor lejátszással és hát nem meglepő módon te is használsz PC-t...málna PC-t... A FIR designer szoftver típusa publikus?
Érvelés, értelmes vita, beszélgetés, valódi érvekkel lenne lehetséges, olyasmivel nem, amikor valaki jobban tudja nálam, hogy nekem milyen forrásból, és milyen zenéim vannak. Azzal sem akarok vitatkozni, aki szerint az az egyetlen jó megoldás amit ő annak gondol, pl. mert népszerű.
Attól még hogy sok birka megy a főkolompos után, nem biztos, hogy az jó és egyetlen út... és ha egymillió légy mondja, hogy együnk sz@rt, szerintem akkor sincs igazuk... De amúgy most jól megmondtad mindenkinek a tutit, gratula... Szóval én inkább hagyom. A hozzászólás módosítva: Sze, 15:48
Idézet: Az nem az itteni hobbista kategória. Azon kívül ez nem garantálja azt, hogy valóban jó is a hallása ehhez, lehet, hogy csak státusszimbólum, mert a havernak olcsóbb van. Biztos jó a Tidal meg a többi, kivéve ha éppen offline vagy, mert a netszolgáltatód éppen karbantart. De akinek megéri használja, nincs ezzel semmi gond, csak azt lássuk be, hogy nem ez az egyedüli jó megoldás. Nekem pl. sokkal szimpatikusabb, ha nem függök egy további szolgáltató cégtől. „Aki több millió forintért vesz hifi cuccot, az...” Circlotron elvű erősítőMaga az elv még az elektroncsöves korszakból származik Bővebben: Link, de ilyen elven lehet pl. csak N csatornás FET-tel teljesen szimmetrikus erősítőt készíteni. A működési elvről találtam a google képkeresőjével egy elvi rajzot - csatolom.A Yamaha A-S3000 erősítője elvileg ilyen felépítésű (szintén google képkereső találata). Készített-e hobbiból bárki ilyen elvű erősítőt? Szerintem ügyes dolog, de ehhez tényleg sok független táp kell.... A hozzászólás módosítva: Csü, 10:45
Idézet: „Készített-e hobbiból bárki ilyen elvű erősítőt?” Igen, ez a Twin Servo elektroncsöves OTL erősítő, amely több példányban is megépült - információ itt: https://audiodiyers.hu/viewtopic.php?f=62&t=4178 TJ. |
Bejelentkezés
Hirdetés |













