Tényleg; barna csík. Szelektív látás: fel sem tételeztem, hogy csak 2 k körül lesz a teljes ellenállás, nem figyeltem. Amúgy persze, ki tudom számolni.

"Meglehetősen forró lesz." Az ritkán szokta zavarni a gyártókat. : -)

Fura. Kiváncsiságból mérd meg, hogy az 1k ellenálláson mekkora a feszültség amikor világít.

Védő dióda kell-nem kell ?

Tiszteletem a Fórumnak!
A kérdésem ehhez kapcsolódik, adott egy vagy akár sok-sok miniatűr DC 12V-s bistabil/monostabil relé is a modellvasút vezérlésében. Vita folyt arról kell-e védődióda a tekercs(ek)re? Minden tekercs kap alapból egy-egy LED-s kontroll fényt megfelelő előtéttel.
Véleményem szerint ezek LED-k csillapítják az esetleges induktív lökéseket.
20-25mA-s tekercs áramról van szó, analóg az egész rendszer, tehát nem nagyon van olyan elektronika amit különösebben védeni kellene. Szerintem....

Hello!
A relé tekercs akkor indukál feszültséget, mikor kikapcsol a relé. Ezt hívják ellenindukált feszültségnek. Vagy is a nevében benne van, hogy a polaritás, pont az ellenkezőjére vált, mint ami őt létrehkozta.
Mivel a Led akkor világít, mikor húz a relé, a bontáskor ellentétes irányú feszültséget kap a Led. A led zárófeszültsége.adatlap szerint 5V (gyakorlatban többet is elvisel), tönkre is mehet az ellenindukált feszültségtől.

Amit meg kell védeni az a kapcsoló tranzisztor ami a relét kapcsolója. Kikapcsoláskor a indukált feszültség szembe kapcsolódik a tápfeszültséggel, azaz például az NPN kapcsoló tranzisztor kollektora lesz negatívabb mint az emittere. Ebben az üzemállapotban a tranzisztor is csak néhány voltot (5..7) visel el, mint a LED.

Ha a kapcsoló eszköz egy MOSFET akkor annak DS közötti technológiai okok miatt ott lévő ellentétes irányú diódája elvileg megvédi, de az sokkal lasabb mint például egy 1N4148, én inkább oda is tennék.

Korrigálnám magam. Az indukált feszültség hozzáadódik a tápfeszültséghez, és pozitivban lehet akár 100V is a CE között vádő dóda nélkül.

Hello! 19,7 V DC

Az akkor 20 mA LED áram, ami rendben van.
190 V jut az 51 db LED-re, ebből 3,72V / LED jön ki.
Vajon milyen LED ez ilyen magas nyitófeszültséggel?
True green LED-ek 3V felett vannak, de ez még így is extrém magas.

Nincs félvezető az áramkörben , egyszerű érintkezők , végálláskapcsolók és társaik dolgoznak.

Hello! Értem és a panelen ki is alakítottam a helyet a védő diódának.
Arra gondoltam, a ledek előtétei (2.2k) elég nagyok és alkalomadtán nem kerül akkora feszültség a diódára.

Záróirányba a dióda szakadást mutat. Így a 2.2k sorostagnak nincs jelentösége. Attól még a diódára rá jut a feszültség..

Mi az áram?

Itt hivatkozik az egyik fórumozó egy videóra, ami az áramot magyarázza.
Én figyelmesen végig néztem, tetszett, de több egyéb mellett előre tolakszik bennem egy kérdés. Ha az energia nem a vezetékben, hanem a körülötte lévő térben terjed, akkor miért kell nagyobb áramhoz vastagabb vezeték? Mert a vezeték körüli tér ettől nem lesz nagyobb, csak drágább lesz a vezeték.
Másik alapdilemmám. Ha a vezeték körüli térben áramlik az energia, akkor az árnyékolt kábelek hogyan tudnak működni? Hiszen az árnyékolás igyekszik a vezetéket és a körülötte lévő teret minél jobban elválasztani.

A hivatkozott videó mondjuk úgy, hogy erősen merített a Veritasium 4 évvel ez előtti videójából.

Ami a videóból kiderül, hogy vezeték körül az elektromos tér a vezetéktől sugárirányban kifele mutat, a mágneses tér pedig körkörös, ezekből származtatva az energia áramlás iránya (Poynting-vektor) a vezeték hosszirányába mutató vektor. Az áramforrástól az energia a vezeték hosszirányában jut el a fogyasztóig.

Ami a videóban nincs tárgyalva, hogy a mágneses tér a vezeték belsejébe is behatol, szintén körkörös irányban. Az elektromos tér szintén van a vezeték belsejében is, ami sokkal kisebb mint kívül, és nem is arra mutat, mint kívül, hanem a vezeték hosszirányába. Ennek a belső elektromos térnek a mértéke függ a vezető minőségétől, keresztmetszetétől, anyagától. Ez arányos a vezetéken eső feszültséggel.

Ha ebből a vezeték belsejében lévő elektromos térből és a szintén belül is jelen lévő mágneses térből származtatjuk az energia áramlás irányát, akkor az a vezeték belseje felé mutat. Ez lesz az az energia ami nem jut el a fogyasztóig, hanem veszteségként a vezetékben hővé alakul.

A veszteségi energia egyrészt függ a vezető anyagától, keresztmetszetétől (elektromos tér mértéke a vezeték belsejében) másrészt meg a mágneses tér mértékétől. A mágneses tér pedig a fogyasztó fele "áramló" energia mértékétől függ, vagy ha jobban tetszik a vezetéken átfolyó árammal arányos. Nagyobb fogyasztó, nagyobb veszteség.

Az árnyékolt kábel belső ere és az árnyékolás között is van egy kis tér, szigetelés, dielektrikum. Ez elég arra, hogy ott a elektromos és mágneses erőtér is elférjen. Nem is nagy energia átvitelre használják.

Egy kis demonstrációért lásd még:
Bővebben: Link

Köszönöm az értékes kiegészítést.
Ez is egy olyan terület, ahol sokkal bonyolultabbak a valós összefüggések, mint amit könnyen meg tud érteni egy magamfajta.
Mikor már kezdem azt hinni, hogy értek valamit, akkor hamar kiderül mennyire nincs ez így.

Én többször is figyelmesen megnéztem a videót, és van ott még egy érdekesség, olyan sajátosság amit nehéz ép ésszel elfogadnom.
Idézem: "Nem egy elektronfolyam halad át a vezetéken, hanem a töltések eloszlása változik meg az egész rendszerben EGYSZERRE. ... Az egész vezetékben mindez EGY IDŐBEN történik."
Nekem a nagybetűkkel írt szavak azt jelentik, hogy nem gyors (mondjuk fénysebesség), hanem időkülönbség nélküli folyamatról van szó. Egy hosszú vezetéknek, a hosszától függetlenül pontosan ugyanakkor történik a töltések eloszlásának a változása mindkét végén. De honnan tudja AZONNAL egy sok km hosszú vezeték egyik vége, hogy én csináltam valamit a másik végén? Miért nem kell ahhoz idő, hogy odaérjen az információ vagy akármi?

Erősen szerencsétlen, ámbár lehet pedagógiailag szándékolt az, hogy Záhonytól Hegyeshalmig húzza ki a vezetéket, de az elem és az izzó meg egymás mellett van Budapesten. Azt akarja elmagyarázni, hogy nem az elektron sétál végig a dróton. De ha az izzó Hegyeshalmon, az elem meg Záhonyban lenne, akkor többet kellene magyarázkodni (és akkor még kevésbé igaz a nulla késleltetés).
Locsolótömlős hasonlattal is magyarázható.
Ha kinyitom a csapot, azonnal folyni kezd a víz a másik végén, de nem ugyanaz a víz jön ki.
Amúgy a fénysebességnél gyorsabb csak a filmekben van, tehát amiről beszélünk, hogy azonnal, az nem igaz.

Nem időkülönbség nélküli folyamat, ez egyszerűen téves állítás a videóban. A kölcsönhatás terjed kb. fénysebességgel (Wikipédia szerint a fénysebesség 50 - 99 százalékával), míg az elektronok haladási sebessége pár mm/s.

Kb. a vezetékes vízhez lehet hasonlítani, ahogy Gafly is írja. Ha kicsitod otthon a csapot, az egész rendszerben megmozdul a víz a csap felé. Ez, emberi léptékkel nézve, viszonylag gyors folyamat, de mindenképpen idő kell hozzá.

A példában lévő elem sarkai között feszültségkülönbség (töltés megosztás) van, ami kikapcsolt kapcsoló esetén magán a kapcsolón mérhető.A kapcsoló zárásakor ez áthelyeződik a fogyasztóra. A fogyasztó és kapcsoló közötti vezeték, ami korábban negatív potenciálon volt a zárás után pozitív lesz. Sajnos nem sikerült a példát sem lemásolni, mert a magyar videóban a kapcsoló és izzó egy helyen van, ez ott szinte ténylegesen azonnal megtörténik.

Veritasium videojában a kapcsoló a telep mellett helyezkedik el és közöttük olyan hosszú vezeték van, amit a fény 1 sec alatt tenne meg oda vissza. Ahogy a többiek irták a töltés áthelyeződésnek idő kell, ha nem is sok, de nem 0. Viszont ha a Veritasium-os példát nézed akkor ott a két nagyon hosszú vezeték definiáltan 1 méter távolságra helyezkedik el végig egymástól. Pont olyan mint egy tápvonal. És ha már olyan akkor a dupla vezeték minden kis szakasza helyettesíthető két soros induktivitásal és 1 kondenzátorral. (A soros ellenállást elhanyagolta a példában)
Ha így nézzük akkor a töltésmegoszlásnak nem kell a vezeték végéig majd vissza szaladni, mert helyben már kondenzátorként viselkedik, és mivel bekapcsoláskor egy hirtelen tranziens esemény zajlik, ezért a töltésmegoszlás a vezetékpáron, mint kondenzátoron kereszül fog először megtörténni "helyben" és szinte azonnal. A bekapcsolás pillanatában mindegy milyen hosszú az a dupla vezetékszakasz, és hogy a vége nyitott vagy zárt.

Tehát az idő az amennyi alatt a fény az 1 métert megteszi, és nem az ameddig oda vissza megjárná a vezetéket.

De ez nem jelenti azt, hogy mindenhova és azonnal és egyszerre jut el a töltés a vezetékpárban, a végéhez ahol visszafordul például elméleti 0,5 sec alatt jutna el.

Potméter

Potméternél milyen sorrendet állítanátok fel az anyaguk szerint ha a tartósságot/megbízhatóságot nézzük?

Elvileg a huzalpotik bírják legjobban, de gyártótól és kiviteltől is sok függ. A kisebb ellenállásúban vastagabb a huzal, ezért kevésbé sérülékeny mint a nagy ellenállású. A szénréteg potik esetében is nagyon meghatározó, hogy milyen gyártmányú, milyen kivitelű. Lehet olyat gyártani ami kb. örökké tart, meg olyat is ami hamar széthullik.

Egy időben dolgoztam olyan helyen, ahol potik naponta sokat voltak használva, a fémházas (normál méretűek/teljesítményűek) kivitelek mindig sokkal tartósabbak voltak, pár hónap után már csak olyanokat építettünk a gépekbe.

Ha találsz valahol görgős vagy nyomólemezes potit, akkor az örök élet. Nem csúszik, hanem egy vékony lemezt nyom a pályára. Egyszer ültem olyan mellett, akinek volt ilyenje. Kérdés, mire kell, mágnesesek is jók.

Hálózati zavarszűrő

Üdv a fórumozóknak! Vásárolni szeretnék hálózati zavarszűrőt erősítőhöz, de van 1000- 150.000 ig mindenféle, csak azt nem tudom ,melyiket érdemes lenne megvenni ? 10.000 Ft- ig , ennél többet erre nem költenék. Volna valakinek ötlete ? Köszi

Milyen problémát tapasztalsz, miszerint úgy gondolod, hogy erre neked szükséged van?

Azt olvastam, hogy a hálózati zavarások forrása maga a fogyasztó. Mivel az egyes fogyasztók nem függetlenek egymástól, ezért az egyik fogyasztó által okozott zavarok befolyásolják a másik fogyasztó által a villamos hálózaton vételezett energiát, amely zavar pl. az ideális szinuszos hullámalakot is megváltoztatja. Rádiójelek, GHz-es adattovábbítók frekvenciái is ráülnek az erősáramú hálózatra.

- Miért, hallasz valami problémát, zajt, zavart?
- Ha elárulod az erősítő típusát és találunk hozzá rajzot, meg tudjuk mondani, eleve van-e már benne hálózati zavarszűrés.

Tápfeszültség változtatásra kell 100-tól 200-ig, 0-tól 90-ig és mondjuk 600-tól lefelé.

Warmer R2R . Néha a VU mérő láthatóan bemozdul,pedig nincs jel a bemeneten

Csak tippelek. Ebben az erősítőben csöves bemeneti fokozat van. A csövek pedig hajlamosak az úgynevezett sörétzajra, azaz néha bejön egy-egy zajimpulzus. Nem biztos, hogy ez van, de ha igen akkor a hálózati zavarszűrő valószínűleg nem fogja megoldani a problémát. Tantálkondik is szoktak úgy rohadni, hogy néha egy-egy pillanatra átvezetnek, főleg akkor ha nincs túlméretezve (tehát mondjuk a 15V-os kondi, 15V-on üzemel). Tehát sokminden okozhat ilyen hibát, nem csak hálózati zavarok.