Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Úgy csepegteted az információt, hogy lehetőleg képtelenség legyen értelmesen válaszolni. Ez nem egy jó irány.
- Analóg (mutatós) műszereknek nem kell külön táplálás. - De a kapcsoláson lévő osztók értékeit 200 mV digitális mérőegységekhez számoltam ki. Tehát áramot és feszültséget is ugyanolyan digitális kijelzőn képzeltem el. - Ha mutatós "alap" műszert használt, akkor annak érzékenysége alapján át kell számolni az osztókat. - Ha eleve olyan műszert használsz feszültség mérésre, amiben már van osztó, akkor azt egyszerűen a kimenetre kötöd, és a panelen lévő osztókat nem ülteted be. - Ha az áramot is eleve árammérésre gyártott műszerrel méred (azaz benne van a sönt), akkor azt az áramútba kell bekötni, és ott sem kell használni a panelen lévő osztókat. - És már látom lelki szemeim előtt, hogy most majd kitalálsz még egy olyan mérési kombinációt, amit nem említettem.
Az jó mert még a műszerek meg vannak de infó nincs róluk nekem sajnos.
Le fotózom hogy mi van benne.. Ez alapján indulok ki én is. A hozzászólás módosítva: Feb 14, 2026
Hello!
Ha kezedben a műszer, akkor meg tudod állapítani a paramétereit. Vagy is a belsőellenállását. Rá adsz a feszültségmérőre 30V-ot és megméred a felvett áramát. A kettőt elosztod. Ha nem a skála szerinti a méréstartománya, hanem egy alapműszer, akkor egy soros 10k ellenálláson keresztül adsz rá feszültséget nullától, pld. 10V-ig. Mikor végkitárásbe kerül, megméred az áramot és a műszer kapocsfeszültségét. Ha az árammérő is alapműszer, akkor ugyan úgy jársz el, mint afeszültségmérőnél. Ha tényleg 5A a végértéke, akkor pld. fogsz egy 12V60W-os gépkocsiizzót, sorbakötöd vele és reteszed egy akksira. Leolvasod a mutatott áram értéket és megméred a műszer kapocsfeszültségét. A feszültséget elosztod a mutatott árammal és már is tudni fogod a belsőellenállását. Ezekből aztán ellehet dönteni, hogyan, hova kell bekapcsolni. Ha a műszer 30V-os akkor egyszerűen a táp kimenetére kötöd. Ha az ampermérő, tényleg 5A-es, akkor a táp sönt-ellenállásával sorba kell kötni, természetesen ekkor vastag drótot kell használni. Hiszen ott fog folyni az 5A áram..
Feszültség mérő skálázásnak megfelelően mutatja az értéket.
Az amper mérő 1,25A mellet 1,25 mutat 19mV van a kapcsán.
Hello! Akkor a feszültségmérőt kötheted közvetlen a kimenetre. Az árammérőt pedig a söntellenállásokkal kellene sorba kötni. De ha 45mV feszültségesés megengedhető, akkor a táp és a kimeneti csatlakozó közé is kötheted sorba az ampermérőt. (1mm2-es vezetékkel)
Egyébként egy egyméteres, másfeles vezetéken, a fogyasztó és a táp között is eshet 70mV a 3A esetén. Úgy hogy nem oly nagy durranás. Analóg műszereden nem fogod látni.
Így áll most a tápom jobb oldalát már teszteltem balt még nem mert nem volt időm.
Közel negyed voltot csal a műszer 30V nál a analóg műszer 29.7 körűl mutat. Még vennem kell potmétereket. Köszönöm a segitséget. Még lehet teszek rá hővédelmet ha túl melegszik akkor le kapcsoljon.
Ez -1%-ot jelent, a műszerre pedig +-2.5% van írva..
Teszel egy ilyent a bordára és sorba kötöd a tranyók bázisával. Az a pont úgyis ott van a bordán. (Mondjuk a 100 ohm-ot át kellene helyezni a klixon mögé. mert lehet be fog sértődni.) A hozzászólás módosítva: Feb 15, 2026
El indítottam a táp másik felét és 16V fentebb nem tudom tekerni ez a max ami ki jön belőle.
hiába tekergetem a potit a panelon csak minimálist változtat. Mit kéne meg nézni?
Hello!
Most egyáltalán nem, vagy 16V fölé nem megy? De meg kell mérni a 10V referencia meg van-e. Ha igen, akkora következők miatt, lehet gond.. - Nem elég a főtáp feszültsége. Meg kell nézni, hogy az OPA kimenete, meddig megy fel. Ha az felmegy a táp közelébe, akkor lehet, hogy a visszacsatoló ellenállás értéke nem jó. R3 vagy R9. A hozzászólás módosítva: Szo, 16:44
16V fölé nem megy.
10V meg van az ic 1 lábán
Az áramkorát poti, nincs nullára tekerve?
Az Ic 12-13-14 lábán is kellene feszültséget mérni, 15V kimenet mellett, majd maximálisan feltekerve. Egyébként meg ott a táp másik működő fele, összehasonlíthatod a méréseket..
Lehetett volna joval kisebb dobozba is rakni ... az elolap es a nyak kozotti "repuloter" felesleges.
A bordakat fuggolegesen szereltem volna fel, "kéményhatás" . Sejtem a 4db deprez ilyen szeles, a dobozod meg ilyen mely ekkora szelessegben. Akar belulre is rakhattad volna a bordak. Alul levo resek fole. Valoszinu a teteje is hasonlo a doboznak. Ha nem akkor perforaltam volna . A hosszu vekony kimeno vezetekek se tul jok a tapegysegben. Ugyan ugy a potik bekotese se legyen hosszu ... par 10 nanos kondit tennek ra a nyak oldalon hidegiteni. A hozzászólás módosítva: Szo, 17:18
Nincs le tekerve.
IC12 3,7V IC13 4,2V IC14 13,9V
Nem cserélted fel a 12 és 13-as lábat? Mert ha a 13-as magasabb, akkor az OPA kimenetnek 0..-5V-on kellene lenni.
Szia,
Hány A-es lesz a tápod és mit számoltál a 3db végtranzisztor maximális disszipációjának együttesen? A hozzászólás módosítva: Szo, 17:26
én 3A akarok max ki hozni belőle nem számoltam mert nem találtam meg a teljes leírását a tápnak.
Az R22 1,5k helyett, nem 15k? Mert 13,9V OPA kimeneti feszültsége mellett, kb, 16V lenne a kimenet.
Amíg a szabályozási hurok zárt (mint normál esetben, a 12 és 13-as bemeneten, azonos feszültségnek kell lenni.
Ha a 12-es (+) magasabb, mint a 13-as akkor a kimenetnek az Ic tápjának közelébe kell lenni. Ha a 13-as láb magasabb, mint a 12-es akkor a kimenetnek a negatív tápon kellene lenni. De ha a 13-as a magasabb, akkor a kimenet nem lehetne 12,9V-on!
Így már értem.
Le tekert I potméter mellet 2V van a kimeneten. IC ket át cseréltem hogy esetleg nem e az rossz de nem.
A T1..T5 egy végfokozatot alkot. Ennem feszültség erősítését az R22 és R12 határozza meg.
Au=1+(R12/R22)=1+(3,3k/1.5k)=3.2 Ha a kimeneti feszültség 30V. akkor a T1 emitterében 30V/3.2=9,37V feszültség van. A T1 bázisa, ennél 600mV-al magasabb. Tehát az OPA 14-es kimeneti lábán nincs szükség nagyobb feszültségre, mint 9,37V+0,6V=9,97V. Tehát ha most 12,9V a feszültség, akkor a végfokozatban van hiba, mert az túl sok, ha az erősítés 3,2. Tehát nem annyi az erősítés. Megnézted az R22 és R12 értékét? Ha az rendben van, akkor valahol a végfokban "elakad a jel". Mindazonáltal, az OPA feszültségei sincsenek rendben. Nem lehet a két bemenet között feszültség különbség. Kivét, ha gerjed az OPA (vagy ha nincs negatív visszacsatolás), esetleg növeld meg a C2 1nF-ot 10nF-ra (vagy ami van) és nézd meg változik-e a helyzet.
R22 1,5K az R12 3K3 azok rendbe vannak.
Akkor keress fordítva betett tanyó, vagy NPN-PNP cserét.
Ha kiveszed a tokból az LM324-et, akkor az IC 14-es lábáról is 0..10V- al vezérelheted közvetlen a végfokozatot. Nézd meg, hogy a T6 "negatív tápfesz védelem, nem befolyásolja-e az áramkörödet. A T6 bázisán, az emitterhez képest negatív feszültségnek kell lenni. Vagy is alapból a tranyó zárva kell hogy legyen. Nem húzhatja az R11 közös pontját.
T6 tranzisztor B E közt 0,3V van
Z2 diódám rossz. A hozzászólás módosítva: Szo, 19:49
Arra nem szabadna hogy kinyisson a tranyó.
Próbáld meg amit írtam, kivenni az Ic-t és a másik tápról vezérelni az R11-en keresztül a végfokot. Az probléma, ha a Z2 rossz, mert nincs negatív tápfesz. (Nem fordítva van az áramkörben?) A -2,5V negatív tápnál lenne a T6 bázisán a +0,3V. A hozzászólás módosítva: Szo, 19:57
meg csináltam amit írtál.
23V ig ment fel a kimenetem 9,6V adtam neki a másik oldalról.
Akkor pedig a végfokozatnak jónak kellene lenni. Mert 9,6V-ból lejön a 0,6V, marad a 9V.
És 3,2 erősítésnél, ez 28,8V. Persze ha a nyílthurkú körerősítés végtelen lenne, de nem az Azt azért nézd meg, hogy terhelhető-e. Így leginkább a negatív táp javítása és a gerjedés vizsgálata van hátra. De gondolom, szkópod nincs.
Akkor nézd meg az OPA kimenetét. Ha ott receg, akkor gerjed.
Itt a kimenete az OPA nak 1 rossz a másik a jó oldal.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |



















