Nekem olyan emlékem van, hogy ez mást jelent. A mutató és a mögötte lévő skála között van egy kis távolság, ezért ha nem szemből történik a leolvasás, akkor a látószög miatt változik a leolvasott érték. Ezért kitalálták, hogy tükröt tesznek a skálába, és ha abban takarja a saját képét a mutató, akkor pontosan szemből történik a leolvasás.
Proli megelőzött, most vettem csak észre.

Leovasási hiba magyarul . Viccnek szántam a kértdést de precíz pontos választ kaptam ...

Egy kis nyelvtani/helyesírási nácizmus: parallaxis

Annyira precíz azért nem volt a válasz, lehet ezt még ragozni !
A parallaxis hiba csak egy része a leolvasási hibáknak. Inkább oldalnézeti hibának hívhatnánk.
A leolvasási hibába még több dolog is beletartozik, pl: ha vonal jelöli az egész és a fél Voltokat,
ha a kettő közé áll a mutató, akkor nem nagyon dönthető el hogy az most 3/5-öd, 5/8-ad
vagy pontosan mennyi.

Labor táp

Sziasztok!
Kész a labor tápom végleges Feszültség mérő be állitva.
Áram mérők azok nem jók azok cserések sajnos.
De meg mértem az egyiket ki vettem a söntöt belőle.
35mV kell az 5A mutasson belső ellenállása 1.85 Ohm.
Ez így marad be állitotam a fix 3A határt annál nem megy fentébb.
Köszönöm.

Hello!
Ha a műszer jó, akkor a söntöt el lehet készíteni hozzá. 7,03 milliOhm-os sönt kell hozzá.
De mitől nem jó egy sönt? Maximum megnyúlik, vagy megszakad.

Vagy melegszik, és megváltozik az ellenállása, vagy nagy az induktivitása, és hasonlók.
De egy ilyen tápnál, ha a négypontos kivezetés jól van megcsinálva, és nem füstöl el, nagyjából tök mindegy...

A labortápnak van saját söntje. Ha a műszereddel (amiben már nincs benne a sönt) sorba kötsz egy ellenállást (vagy inkább trimmert az elején), és ezt párhuzamosan rákötöd a labortápban lévő söntre (3 db 0,68 R ha jól emlékszem), akkor máris áramot fog neked mérni a műszer.
Azt is eldöntheted, hogy marad az 5 A-es végkitérés, és csak így mérsz 3 A-ig, vagy rajzolsz másik skálát aminek 3 A a végkitérése.
Kb. 34R-os soros ellenállással fogsz végkitérést kapni. Ezért 47-100 R közötti trimert érdemes a teszteléshez használni.

Kérjük, figyelj jobban a helyesírásra és a nyelvhelyességre, mert szörnyű olvasni az írásod! (Egybeírandó szavak, előtagok.)
Köszönjük!

Szia.
Bocs ha kötözködésnek tűnik, de egy jó sönt kialakítása legtöbbször egy darab drótnak látszik, ami fél menet induktivitás. Ez nem tudom hogy változhat meg? A pár centis drót ellenállása persze nagyobb áram hő hatására változhat...

Szia.
Megint köztözködnék, bocs. Van sönt, és van előtét ellenállás a nomenklatúra, és pozíciója szerint. szerint.

Azt írja az építő, hogy kivette a söntöt, és így mérte meg az alapműszer sajátosságait.

Ezért látszik ideális megoldásnak az egyébként is a labortápban lévő söntöt használni, leosztva az azon eső feszültséget az alapműszer számára.

Sikeresen meg csináltam a tápot 3A be tudtam állítani.
Egy kérdés ha én + Gnd - feszültséges erősítőt akarnék tesztelni használhatom ilyenre a tápot?
mind a 2 panel külön tápról jár.

Ha jól figyeltem, akkor a tápot már korábban megcsináltad, most a méréssel volt gubanc. Végül most mit csináltál vele? Az árammérést hogyan oldottad meg?
Ha a két tápegység galvanikusan független egymástól, akkor azok kimeneteit sorba kötheted, amivel kialakul a közös ponthoz képest a pozitív és negatív tápfeszültség.

A műszereket a sőntel párhuzamosan bekötöttem és a műszer elé 22+27 Ohm ős ellenállást tettem.

Kábelvarrás

Sziasztok !

Van valakinek használható leírása, bemutatója a régi kábelvarrásról ?
Még 90 előtt varrtam kábeleket, de nem túl sokat és most hogy gondoltam kicsicsázom készülő tápegységemet, rá kellett jönnöm hogy kiment a fejemből a tudás.

Köszönettel, ha tudtok segíteni !

Ma már ez elavult megoldás, nem alkalmazzák. A műanyag kábelkötegelőkből van sok méret, amik jól kiváltják a madzagos módszert.
De valójában a dolog nagyon egyszerű, viszont valóban egy "fordított" csomózás jellemzi, aminek az a lényege, hogy ha bárhol elvágod a spárgát, akkor nem bomlik fel végig a köteg. Ahol kábel csatlakozik be a kötegbe, vagy éppen kicsatlakozik belőle, ott dupla hurok kell, és a kezdetnél és a végén tripla hurok. Nincs más szabály.
Ha találok egy darab vastagabb zsinórt, akkor estére lefotózom neked milyen ez a csomó.

Ha mindezt lépésről-lépésre meg tudnád mutatni, akár egy cikk formájában...

Attól, hogy elavult technológia, még lehet érdekes. Példának okáért engem is érdekel

Ezekkel tisztában vagyok, mint írtam csináltam is régen, csak maga a csomó esett ki az emlékeimből.

A megnevezésed sem telitalálat...nem kábelt (vagy azt is?), hanem vezetékeket kötöztünk össze egy fonal/spárga/stb...segítségével, talán találóbb lenne a "kábelkorbács készítése" ...egy külön topikban?!

Azt inkább kábelfának szokták hivni ma már erre specializálodott cégek vannak ahol pl az autokba gyártják az egész kábelozást.

megkérdeztem a mindentudót.

Egyszerre hívtuk kábelfának és kábelkorbácsnak,
ki így, ki úgy, vagy melyik műhelyben mi terjedt el.
Aztán amikor kötöttük, mindenki kábelt kötött.
De hogy ennek a mellékes kérdésnek önálló topikot nyitni...

Itthon az iparban nem így kötöttük.
Ez a sima hurok könnyen kilazulhat, ráadásul mindig duplán kötöttük.

Találtam információt.
A kezdeti csomónál egy ravasz megoldást választ, ami jó, de nem feltétlenül szükséges. Ahol én kötegeltem, ott e helyett a normál „haladó” hurokból tettünk kettőt a kezdethez, és hármat a kábel ki-be csatlakozáshoz. Képi illusztráció1.
Hasonló tartalom, csak hosszabban fejtegetve, és itt is mutat rafináltabb megoldásokat a ki-be csatlakozásra és kezdésre. Képi illusztráció2.

Köszönöm, ránézek !
És a többieknek is köszönöm, hogy foglalkoztak a dologgal !