Erről még szó se volt, mikor ~60 éve az Orion rádióiban 110, 127, 190, 220, 230 és 240 V-os beállítási lehetőségek voltak. 190 V-os fokozat nem volt túl gyakori, de létezett.

Kettő évvel ezelőtt egy speciális induktív fogyasztón kellett a menetzárlat gyanúját igazolnom vagy cáfolnom.
Akkor igyekeztem utána olvasni a témának. Kettő linket be is csatolok, ami nekem segített:
1. Sorkimenő teszter ez az egyszerűen megépíthető készülék az induktivitás jósági tényezőjének romlása alapján segít azt meghatározni, hogy menetzárlattal van dolgunk.
2. Angol nyelvű anyag motorzárlat keresési módszerről
Magam részéről a 2. anyagban leírtak szerint egy kondenzátort "sütöttem" rá a tekercsre, és rögzítettem a lengéseket. Az erősen csillapodó lengések mértem, aminek az egyik képét csatolom [CH1 (narancs): Kondenzátor feszültsége 100V/div, CH2 (lila): Tekercs árama 20A/div Időalap: 0,5msec/div]. Ez után a tekercset szétbontották, és ténylegesen menetzárlat volt benne.
Biztosan vannak más egyszerűbb és praktikusabb mérési eljárások transzformátorokhoz, nekem ez a módszer megfelelő volt akkor.

Ez a kondis módszer érdekes !
Feltöltök egy nagyobb kondit mondjuk 25V-ra, rásütöm a tekercsre és nézem szópon.
A lényeg, hogy lehet viszonyítási alap is, hiszen ugyan ezt megtehetjük egy rövidre zárt menet mellett is és akkor a kettő különbsége már mutathat valami értékelhetőt. Hacsak nem akkora a zárlat, hogy már egyből látszik.
De ugyanebből kiindulva mérhetünk egyszerűen áramot is, mert ugyanezzel a rövidre zárt menettel már lesz mihez hasonlítani még ismeretlen trafónál is.
Ezt még jó lett volna kipróbálni a trafóval, mielőtt megszakadt.

Belegondolva nem is kell ehhez hibás trafó !
Ha lesz időm kipróbálom egy jó trafón, hiszen az fogja csak megmutatni a módszer használhatóságát.
1 Adok a tekercsre feszt és mérem az áramot
2 Rakok a tekercsre egy rövidre zárt menetet és áramot mérek
3 Rakok még egy rövidre zárt menetet és áramot mérek

Ha az 1 és 2 között nagy a különbség, és a 2 és 3 között sokkal kisebb, akkor a gyanús trafó jól szűrhető lenne azzal, hogy 1 rövidre zárt menetet rárakva alig nő az áram.
Ez egy nagyon egyszerű detektálási lehetőség lenne, ha működik.

60 éve még nem volt 230 V-os hálózat, az a 90-es évek közepétől lezajló egységesítés eredménye, ezért a régi ORION rádiókon is inkább csak 220 V és 240 V-os állás lehetett a különböző hálozati feszültségek támogatására (Egy rajzot néztem, ott nem volt 230 V állás).

A 127/220 V-os rendszer erősen megszűnőben volt már akkor is. 110/190 V-os rendszer meg európában nem tudom volt-e. Ezek támogatására volt az átkapcsoló.

Ha arra gondolsz, hogy a szóban forgó transzformátoron is ezért van több kivezetés, lehetséges. Bár amikor ez készült kb. akkortól már minden forgalomba kerülő készüléknek 230 V-ra kellett készülni, emiatt egyáltalán nem lett volna szükség a másik két kivezetésre európai cél piac esetén.

Hát ez nem jött össze !
Kipróbáltam a fent leírt módszert, de a mért áram nem függött attól, hogy hanyadik zárlatos menetet raktam a trafóra.
Leginkább attól függött, hogy mennyire tekertem össze a vezetékek végét, és mekkora zárlati áram alakulhatott ki a vezetékben.
Viszont érdekes volt megtapasztalni, hogy a menetet alkotó vezeték mennyire melegedett !
Egy ilyen erős zárlat nagyon hamar kivégezné a tekercset, tehát általában csak valami részleges, nagyobb átmeneti ellenállású vezetések alakulnak ki.

Az leginkább azért lehet, mert nem érintkezik rendesen...

Ha végiggondoljuk, hogy hogyan is lesz a menetzárlat, akkor nehéz is ilyen durva áramokat létrehozni.
Ahhoz hogy átüssön valahol a szigetelés, nem nagyon lenne elég egyetlen menet feszültségkülönbsége, tehát több meneten folyik az áram, ami mindenképpen kisebb.
Ehhez még hozzáadódik a kontaktus ellenállása, ami inkább lehet valami elszenesedő szigetelés.
És innen már annyi a változó, hogy egyszerű méréssel ugyan mérsz valamit, de vajon mit ?

A szigetelés nem szokott csak úgy átütni. A huzalok mozgásától elcsiszolódik a szigetelés, míg össze nem ér. Ha láttál volna már menetek között kialakuló zárlatot, nem írnál ilyeneket. A zárlat helyén időnként kis golyókba olvad a réz. Akár több szálat is egybeolvaszt. A nagy hőt a kialakuló ív adja. A huzalvastagság mellékes. Akár 0,1-es huzal is produkálhat ilyent.

Így van. A zárlat az egymáson lévő menetek közt alakul ki, kb. teljesen mindegy, hogy a két adott menet között 10 vagy 100V feszültségkülönbség van. Nem a feszültségkülönbség okán "üt át" a lakk, és igazából nem is üt át, hanem egyszerűen összeér a két szál huzal mert megsérül rajtuk a lakkréteg.
Kisebb trafóknál ezt szinte mindig szakadás kíséri, mert előbb olvad el a vékony huzal mint ahogy kiolvadna a biztosíték, nagyobb trafóknál pedig, pláne ha olvadó biztosíték sincs (pl. hegesztőtrafó) masszív zárlat lesz mert összehegednek az összeért szálak, és le fogja verni a kismegszakítót.
Épp emiatt, amelyik trafóban nincs minden egyes sor között szigetelés, az nagyobb eséllyel jár így, főleg ha terhelve is van rendesen, mert ugye a melegedéssel minden anyag tágul, csak nem egyforma mértékben, már amiatt sem, hogy a hő sem egyformán oszlik el, hanem belül koncentráltabban. Emiatt szoktak a hagyományos trafók inkább az alsó 2-3 sor valamelyikének közepén menetzárlatosak lenni. A toroid az más tészta, annál ez bárhol kialakulhat, lévén annál sorok sincsenek, a primer csak összevissza van feltekerve. Bár a nagyobb teljesítményű (több kW), ipari kivitelű változatok nem, azok szépen sorról sorra készülnek, sorszigeteléssel.

toroidtrafó készítés

Sziasztok!
Toroid transzformátor készítésére keresek megbízható szakit.
Van valakinek ilyen kontaktja?
Köszönöm szépen!

Valami egyedi feszültség áram ? Nem találsz készen ?

Ha nagy darabszámról van szó, akkor azt hivatalos gyártóval érdemes készíttetni. Egyetlen darab esetében viszont drága lehet.
Kiindulásképpen írd le, milyen trafót szeretnél. Azaz maximális magasság, átmérő. El kell férnie ugyanis a tervezett helyen.
Primer feszültség és frekvencia (az USA 60 Hz-et használ), a szekunder feszültségek és ezek áramterhetősége. Folyamatos vagy szakaszos üzemre kell. Esetlegesen olyan szekunder ami kiemelkedően magas feszültségnek van kitéve, például oszcilloszkóp fűtőtekercs.
Ha ezeket az adatokat megadod, megeshet hogy létezik ilyen trafó. Ez a legkedvezőbb, valamint a legolcsóbb.
Köztes megoldás, hogy csak néhány kiegészítő tekercs kell egy már meglévő toroidra. Ilyen esetben néhány lelkes fórumtárs is tud segíteni.

Üdv.meg tudom csinálni a tekercselést.
Hálózati trafó és imp.trafó Smps1 és/vagy nagyfesz.trafó tekercselésében is jártas vagyok.

Trafó teljesítmény vasmag alapján

Keresgéltem itt a topikban és találtam egy hozzászólást ezt
Ennek viszont ellent mond az itt berakott táblázat.
Melyiknek higgyek ?
Azért kezdtem keresgélni, mert van 2db bontott trafóm, aminek próbáltam kideríteni a lehetséges képességeit.
Tehát van egy vasmagom, M 75x75x34 mérettel, ami 34x34mm magkeresztmetszetet ad, de én a fellelt táblázatokban nem találtam ilyen méretet.
Kérdésem tehát, hogy ez a vasmag mennyi teljesítményre képes ?
Hab a tortán, hogy a két linkelt számítás pont ennél a méretnél van kb egálban.

A keresztmetszet alapján 130 VA lehet(ne), ha az ablakba belefér(ne) a huzalmennyiség. 3.5-3.8 lehet a V/n. Szakaszos üzemre a kevesebb. Ha megírod az ablakméretet (M vasaknál általában szűkebb), pontosabbat mondhatok. Milyen a lemezvastagság? Biztos az oszlopméret? 25 mm lenne inkább. Tehát 25x34 az oszlop.

Igazad lesz ! Elmértem.
A mag szélessége max 24mm, a csévetesten találtam most egy saccolható részt.
Tegnap elmértem sajnos. Csak a külső oszlopot tudtam mérni, az 17mm-nek mértem valamiért,
de valójában kb 11mm.
Lehet hogy ezért nem találtam ilyen lemezről adatokat...
A lemezek vastagabbak, mérni nem tudom, de olyan 0.5mm-nek nézem.

Magyari Béla Rádiótechnikai zsebkönyv táblázatában M74/32-es szerepel. 1.2 T gerjesztéssel 50 VA. 34 mm csomagvastagság nem sokat ad hozzá.

Ez esetben, 65-70 VA, ha sikerül beleszorítani a menetszámot (3.5A/mm²)

Írtatok egyszer egy adatot, hogy minden cm2 mondjuk 6 wattot tud. (Hasra ütéses adat).

Ez egyáltalán nem igaz.

Van egy közelítő, de az is csak "olyan"...>> cm^2=1,2 x gyök ( P )
Sokféle vas anyag van és max egy gyárinál igaz valamelyik számolás szisztéma.
Még a konkrét formáknál, ugyanolyan belső keresztmetszetnél is lehetnek eltérések, stb...

A vasmag keresztmetszete a menetszámot befolyásolja (Ui=4,44xBxAxnxf). Semmilyen kapcsolata nincs a teljesítményhez. A trafóméretezésnél próbálnak arra törekedni, hogy a vasveszteség és a rézveszteség egyensúlyban legyen. Jó közelítéssel ekkor a leggazdaságosabb egy trafó.
Túlzás nélkül mondható, hogy egy vasmag teljesítménye akkora, amennyi huzal belefér. A menetszám meg adódik a képletből. A méretezési ajánlások éppen az ideális arányokat próbálják közelíteni, de a teljesítmény az nem pontos képlet kiszámításának eredménye, hanem egy lehetőség szerinti jó kompromisszum.
Mert egy kicsi vasmagnál nagy a voltonkénti menetszám, amihez ha még nagyobb huzalkeresztmetszet is társulna, akkor rengeteg rezet kellene beleölni. És fordítva sem jó, mert ha egy óriási vasra tekernénk néhány menetet, akkor meg a felhasznált vastömeg lenne irreális.

Ahogy mondod, okos mérnökök a "trafógyárban" csináltak tipusterveket és táblázatokat.
Azóta használják azokat (már akinek még megvan a katalógusa), meg születtek "tapasztalati" képletek. Ami teljesen rendben is van.
De attól még létezik rendes tudás is, amivel ki lehet számolni mindent...

A vas mérete szerintem ott van kapcsolatban a teljesítménnyel, hogy ha áttételesen is, de határolja azt.
Amikor telítésbe megy, nem visz át több "erőt" .

Köszönöm mindenkinek, aki foglalkozott a kérdésemmel !

Nem.
Sokan gondolják így, de ha megnézed a képletet, abban nincs teljesítmény.
Gondolj bele, ha kiszámolsz adott gerjesztést, keresztmetszetet és frekvenciát alapul véve egy menetszámot, de te ettől kevesebbet tekersz fel, akkor meg fog nőni a gerjesztés, amit a vasmag melegedéssel fog meghálálni. Ha növeled a frekvenciát, akkor csökkenni fog a gerejsztés (ezért van eltérés az 50-60 Hz-es hálózatokra méretezésnél).
Tehát a vasmag keresztmetszete (és a többi paraméter) csak a menetszámot határozza meg. A vason lévő ablak meg azt, hogy mennyi huzalt lehet beletömködni.
És persze egymás rovására lehet mozogni a paraméterekkel, ahol az optimális középutat a követendő ajánlások mutatják. Ezek a dokumentumok írják le, hogy egy adott vasmagtípushoz kb. mekkora teljesítmény tartozik gazdaságosan.
Fontos részlet, hogy a régi táblázatok az akkor elérhető vasmagok minőségével számolnak. Viszont ma már vannak jobban gerjeszthető vasmagok, ami értelem szerűen kevesebb menetszámot jelentenek azonos keresztmetszetre, ezért vastagabb huzal is elférhet, ami nagyobb teljesítményt jelent azonos vasméret esetén. Itt jön be a képbe a korunkra jellemző "szakaszos üzemre" méretezés, ahol akár durván túltolják a gerjesztést, mondván kibírja arra a néhány percre, aztán úgyis lesz ideje lehűlni.

Durva elméretezés, frekvenciacsökkenés hatására ha telítésbe megy a mag akkor bizony a primer áram felszökik,melegszik a tekercs, de a szekunder oldalon nem jelenik meg a feleslegesen belepumpált energia..

Én régen, amikor tekertem még trafókat, úgy méreteztem az ismeretlen vas esetén, hogy a gerjesztési képlettel kiszámoltam a szükséges menetszámokat, majd ennek ismeretében a rendelkezésre álló hely alapján határoztam meg a huzalátmérőket. Itt a réz keresztmetszete kevesbb mint fele lehet a rendelkezésre álló helynek (40% köröl a körülmények függvényében), mert a huzal kör keresztmetszetű, és helyet foglal a sorszigetelés is. Osztott cséve estén ezt könnyebb méretezni, osztatlan esetén figyelembe kell venni a primer-szekunder közötti szigetelés helyfoglalását is. A pontos % itt is inkább tapasztalati.
Az így kapott huzalkeresztmetszetből hasonló méretű trafóra megengedett áramsűrűséggel már meghatározható egy teljesítmény a szokásos üzemállapotra.

Egyetértek. A 40%-os adat szerintem is racionális kitöltési arány. Nagyon precíz technológiával lehet csak ettől nagyobb értéket elérni, menet-menet mellé való tekercseléssel, és sorszigeteléssel.
Ha "kazalba" van tekerve a huzal, akkor 50% körüli kitöltés is elérhető, de ez sokkal kevésbé elegáns, és impregnálás nélkül bizonytalan élettartamot ígér.