Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » [OFF] Pihenő pákások témája - Elektronika, és politikamentes topik
Témaindító: Topi, idő: Nov 18, 2007
Egy barátom sok-sok éve felhívott, hogy már lehet menni Csernobilba körülnézni, volna-e kedvem vele menni. Nem volt... Aztán később egyszercsak látom, hogy a facebookon a feleségének mennek a részvét üzenetek. Két kicsi gyerek maradt árván. Annyit tudtam meg, hogy időnként fájt a hasa. Amikor nem akart múlni a dolog, elment orvoshoz, de már csak a fájdalomcsillapítót írták fel. Hasnyálmirigy rák, többszörös áttéttel, kb. 1 hónapja volt még. Lehet, hogy csak pechje volt, mondjuk Csernobilban valahol belélegzett valamit, amit nem kellett volna, vagy csak rosszkor volt rossz helyen, esetleg csak véletlen egybeesés - bár szerintem ilyen véletlenek nincsenek.
A hozzászólás módosítva: Sze, 21:38
Nem hinném hogy sok köze lett volna a kiránduláshoz a zónába. A hivatalos vezetett túrák biztonságos útvonalon haladnak (ezért nem is olyan izgalmasak, vannak akik inkább a fekete vezetést választják, sokkal izgalmasabb de veszélyes területeken is keresztülmegy). Van pár ismerősöm akik jártak ott, olyan is van aki a háború előtt évente járt oda kirándulni, és senkinek semmi baja. Igaz mindannyian műszerekkel mentek és folyamatosan mértek, találtak is "meleg" pontokat ahol még mérhető szennyezés maradt vissza. Főleg elhagyott munkagépeken.
A katasztrófa óta a szennyezés egy része már elbomlott, a maradék jelentős része bemosódott a talaj mélyebb rétegeibe, a felszín már szinte mindenhol biztonságos. Nem így az épületek belseje és főleg a pincék ahova összemosódik a szennyezés és felhalmozódik. A másik veszélyes dolog a szél ami felkeveri a port és az ahhoz tapadt radioaktív anyagok így könnyen a tüdőbe jutnak. Ilyen pl. a radon ami a porhoz/füsthöz ragadva komoly roncsolást tud okozni a tüdőben. De ez nemcsak a Zónában probléma, hanem itt Magyarországon is, főleg pincékben, rosszul vagy egyáltalán nem szellőző helyeken felgyülemlik és a porral/füsttel összetapadva megszorul a tüdőben ott pedig alfa sugárzóként brutális roncsolást okoz. A tüdőrákos megbetegedések jelentős részét ez a gáz okozza. Az igazán veszélyes dolgok Csernobilban a szarkofág alatt vannak és reméljük ott is maradnak. Azért durva belegondolni, hogy a Gízai piramisok kb. 5000 évesek, míg a Plutónium-239 felezési ideje (amiből a szarkofág alatt vagy azért rendesen) kb. 24 000 év. Maradandót alkottak...
Van tapasztalatod szépen a dologban! Megköszönöm mindannyiunk nevében a tapasztalataidat!
Az lehet érdekes amikor az ember (ha úgy hozza) hallhatja, hogy hogy doromból diszkréten egy ilyen kemence a lába alatt, de oda-vissza van egy út, ahol leselkednek veszélyek. Amikor vártunk a navigátorra a büfénél hát jött úgy enni valaki, hogy 3x kellet a lábát a lábmosóban lesikálni mire a kapu átengedte. Kérdés mi volt a lábán, és honnan hozta végig a folyósón. És ami egy ilyen összetett rendszernél az igazi gond, az az emberi tényező, mivel az idő felszínessé teheti a dolgokhoz való hozzáállást. És belül vagy kívül a nagy ellenség a légmozgás, amihez szerencse kell, ha a megúszást vesszük alapul. És persze, ha civil ruhán, cipőn landol amire nem vágytunk, akkor az utcán, vagy akár otthon is mást is megajándékozhatunk vele. Ha meglátogatjátok a KFKI-it és nem mondanák, a portánál lehet kezet mosni.
Abszolút egyet értek. Gyakran az emberi tényező a legnagyobb veszélyforrás. Oda kell figyelni magunkra meg másokra is, a sugárzás nem látszik, nem érezzük, aki kezeli az anyagot az tud róla más nem, szóval fontos a kitáblázás, jelzés. Ezért utálom amikor "vagányságból" egyesek mindenre sugárveszély jelzést ragasztanak. Nem vicces, mert csökkenti a veszélyérzetet.
De vannak amúgy Csernobilnál sokkal szennyezettebb helyek, olyanok ahol ráadásul nincs izolálva a szennyezés mint a Szarkofág alatt. De ezekről valamiért sokkal kevesebb szó esik. Ott van például Majak a volt szovjet plutóniumváros ahol a nukleáris fegyverkezéshez üzemeltek tenyésztőreaktorok, súlyosan szennyezett a föld, a közeli tó ahonnan a szél a plutóniummal és más sugárzó anyaggal szennyezett port viszi szerte szét a szél. És abból jut mindenhova sajnos. Vagy ott van másik példának a Marshall-szigeteken a Runit Dome ami alatt több 10 000m3 radioaktív hulladék pihen (amerikai atomfegyverprogram hulladéka). A betonkupola repedezik, és ahogy emelkedik az óceán vízszintje félő hogy hamarosan belemosódik az egész az óceánokba. Vagy még egy szovjet példa az Északi-Jeges-Tenger partvonala mellett széthagyott rengeteg RTG (radioizotópos termoelektromos generátor) amikben még a mai napig benne van a nagy aktivitású sugárforrás (általában Am-241 vagy plutónium), több halálos áldozata is volt már ezeknek mert jó meleget bocsátanak ki a mai napig és a helyiek mellé ültek melegedni, csak sajnos hamarosan mind meghaltak. A mellékletben lévő RTG mondjuk pont egy kisebb teljesítményű ami Sr-90 és Y-90-et használ fűtőnek. De számomra a legnagyobb megrökönyödést az váltotta ki amikor egyszer nem sokkal azután hogy ide kerültem dolgozni beszélgettünk főnökömmel. A téma az alacsony hátterű sugárzásmérés volt meg az ehhez szükséges alacsony szennyezettségű anyagok (acél, ólom, üveg...). A beszélgetés alatt tudtam meg, hogy a múlt évszázadban a sok légköri atomrobbantás (atombomba fejlesztések) olyannyira elszennyezte a légkört hogy lehetetlenné vált a radiológiai tisztaságú acél és ólomgyártás. Ezek az anyagok elengedhetetlenek a kis aktivitású anyagok sugárzásmérésénél mert ha a mért érték összevethető a háttérsugárzással (vagy főleg ha annál alacsonyabb) akkor lehetetlenné teszi a mérést. Ilyenkor a mért mintát és a műszer árnyékolni kell, de ha az árnyékolásra használt anyagok vagy a műszert alkotó anyagok szennyezettek akkor azok is elrontják a mérést. Komoly összegeket fordítottak arra (és a mai napig fordítanak arra) hogy a II.VH előtti hajóroncsokból "bányásznak" nyersanyagok mert ezek még nincsenek elszennyezve a víz pedig megvédte őket a felületi szennyeződéstől is (úgy ahogy legalábbis mert a tenger alatti robbantások oda is juttattak szennyezést sajnos). Szörnyű belegondolni, hogy ha az ólom és acélgyártást elszennyezték a légkörben lévő radioaktív anyagok akkor mi juthatott az emberek szervezetébe. És ezek az anyagok most is itt vannak körülöttünk mert legtöbbjüknek a felezési ideje több száz vagy ezer év.
Olyan lassú a netem, hogy nem bírom feltölteni az 500kB-os jpeg-et.
Ez nem az a történet, ahol Szibériában a világítótornyokat látták el ilyen "gondozásmentes" erőforrással, és a környékbeliek oda jártak ingyen melegedni?
Épp tegnap ment a tévében egy Neumann János portré film. Ő is megemlíti az emberi problémákat, mint a végzetes dolgot a jövő tekintetében. A többi meg a megfelelő jogosítvány hiányának története. Kit érdekel manapság a tíz parancsolat életben tartó ereje, túl a vallásosságon...
TanácstalanságSziasztok!Nem tudom melyik topikban kellene feltennem ezt a kérdést de talán nem jár érte bünti, elvégre nem elektronika. Sonoff ip66 doboz belső mérete érdekelne hogy kitudjam használni a rendelkezésre álló helyet, de csak ezt találtam. Csatolom a PDF fájlt. Előre is köszönöm!
Bocsánat a hülye kérdésért, de ha a rajzokon rajta van minden méret, mire vagy kíváncsi?
Lehet én nem tudom értelmezni a rajzot, kérlek segíts.
A rövidebbik oldalon mennyi a leghosszabb belső méret? A hosszabbik oldalon mennyi a legrövidebb belső méret? Mekkora a belső oldal lekerekítési sugara? A hozzászólás módosítva: Pé, 21:44
A doboz falvastagsága valószínűleg minden oldalon azonos. A hosszabb oldalból számolható:
(100.5 - 93.16)/2 = 3.67 mm A rövidebb oldal szélességéből: 68.7 - 3.67 * 2 = 61.36 mm A másik méretet mértem egy rajzolóprogram segítségével, lásd melléklet (R=11). Jobban megnézve a rajzot, jogos volt a kérdés, tényleg hiányos. Ránézésre jónak tűnt a méretezés, nem vagyok ilyenekhez hozzászokva. Hasonló dobozokból lézetik sok típus, sok mérettel, normális méretezéssel, a neked megfelelőt ki tudod választani. A hozzászólás módosítva: Pé, 22:43
Hosszabbik oldalon
legnagyobb 93,16 mm, legalább 74,0 mm. Rövidebb oldalon legnagyobb 61,16 mm, legalább 42 mm. Lekerekítés legfeljebb 7,0 mm, a két körös izé középpontot feltételezve. Szerintem.
Több, mint 7 mm-nek kell lennie.
(93 - 74)/2 = 9.5 szerk.: Nem jó képet illesztettem be, így mértem az R=11-et, lásd melléklet. Valóban a csavar helye a középpont, de az oldalfalhoz közeledve ellentétes irányú ívek is vannak benne. A hozzászólás módosítva: Pé, 23:33
Igen, igazad van. A vissza kis íveket figyelmen kívül hagytam.
Ezen az ábrán lemaradt, és vitt magával.
Kinyomtatva megfelelő méretre, lemérném a szükséges méreteket.
Esetleg jó nagy méretre és arányosítva visszaszámolva egy megadott méretből, ekkor jobb a mérési felbontás, pontosság Monitoron is mérhető, ott vízszintes és függőleges arány más lehet. A kapott pontosság biztosan elegendő, a gyártási méretszórás miatt úgysem lehet tizedmilliméteres pontosságra számítani. A hozzászólás módosítva: Szo, 6:34
Én meg fognám a dobozt, ha ezredmiliméterre passzolni kell annak az egy darabnak, belereszelném (de ekkora tűrésnél a hőtágulás és légnyomás is trükkös lehet).
Ha meg ipari mennyiség, akkor kell rá bőven ráhagyás...
Vagy a kész áramkörhöz venni megfelelő méretű dobozt.
Gondolom nincs kéznél doboz, ha ilyen kérdés felmerült.
Hacsak nem Kínából rendelésre jön mindkettő, és össze kéne passzítani a kettőt...
Akkor se egyszerre érkezik a dolog. Én úgy csináltam, hogy vettem egy dobozt, aminek megvolt a hasonló rajza, így tudtam, hogy bele fog férni, amit oda szánok. Ezután a rajzon nem szereplő méreteket lemértem magam, s az alapján elkészítettem a rajzát a választott NYÁK szerkesztő programban. Így a furatok, felfogópontok mind a megfelelő helyre tudtak kerülni. A rajzok alapján íveket, meg egyéb méreteket saccolni nem jó megoldás, ott el lehet menni alaposan, mert nem feltétlen rajzolják ám méretpontosan.
S végül amikor már nálad van képzben a doboz, s megmérted, akkor is érdemes ráhagyással dolgozni, nem faltól-falig kitölteni panellel a rendelkezésre álló teret, különben tényleg lehet "reszelgetni", hogy beférjen. S, hogy lássátok nem a levegőbe beszélek: ki mit épített topik - ez azóta is működik, a gazdája munkanapi rendszerességgel nyúzza (folyamatosan nyomkodja a fagyiárusítás során).
Az elférő panelmaximum kontúrja is lehet érdekes, de nem látom itt feszegetni a belső rögzítő szemek pontos méretét, illetve ha elektronika kerül bele, akkor a kábelek ki-bejutásának helyeire is szükség lehet.
Nálam mostanában ez a dobozolás történt, és jó tanácsként mondom, hogy nagyon nem célszerű "beszorulni" a dobozba. Részben előfordulhat melegedés (akár kintről a napsütés, akár bentről a működés miatt), másik részben a későbbi beavatkozások (szervíz, karbantartás, módosítás) lehetőségére sem árt számítani (és itt már nem az asztalon kell ügyeskedni, hanem például hidegben, létrán állva, gyenge világítás mellett, sőt akár feszültség jelenléte mellett). Idézet: „doboz belső mérete érdekelne hogy kitudjam használni a rendelkezésre álló helye” Csak óvatosan, az a biztos méret, ami a kezedben van...
Mivel ma délelőtt pont arra jártam, hiszen a BURABU is Kőbányán van.
Hát a cég létezik, de ezt a kaput nem gyakran nyitogatják, az tuti... Hálózati zsinórSziasztok!Barkács kategóriás szerszámgépeknél gyakori jelenség, hogy a vezeték annyira merev, vagy csak egyszerűen rossz minőségű, hogy törik a kábel. Hogyan szoktátok pótolni? Honnan/milyet lehetne venni olyat, ami azért nem aranyárban mozog. Régebbi gépekről vettem le egyszer-egyszer, de annyi nincs, hogy mindre jusson.
Gumikábel. Sajnos elég drága. Vagy vasalókábel.
Gumikábel öntött csatlakozóval. Spórólni úgy tudsz, hogy nem veszed meg feleslegesen az 5 m-es változatot ha elég a három is. 500 W-os géphez felesleges az 1.5 mm2 keresztmetszetű, olcsóbb az 1 mm2-es. Ránézésre a mostani is annyi, nincs 1.5-ös.
Hasonlítsd össze a kábel árát egy új gép árával / a meglévő értékével aztán kiderül, megéri-e.
Jobban nézve a képeket, ez a törésgátló rossz konstrukciója miatt is van. A törésgátló vastagon mereven ér véget, ha ez tovább vékonyodna, nem törne ott el.
Működik, meg használják is, de az tény, hogy nagyon lepukkant egy telephelyen van. Kollégákkal pont azon röhögcséltünk múltkor hogy ez is a fizikai védelmi terv része lehet, ilyen lepukkant látszólag elhagyott telephelyen mégis ki keresné az ország legnagyobb sugárforrását.
![]() Ezzel minden izotópokkal foglakozó labornak rendelkeznie kell, ebbe van benne a behatolás elleni védelem, szabotázsvédelem, lopásvédelem stb., bár az Agroster Co-60 forrását biztosan nem lopják el, még azelőtt meghal a próbálkozó hogy kiérne a telephelyről
Mink a cégnél ezzel:
Flexo gumi kábel GT 2x1 Fekete 4m H05RR-F Szerelhető kábel dugvillával Sajnos a közvetlen link nem megy, valamiért az írja ki az oldal hogy tiltott szövegrészeket tartalmaz. Sajnos ipari felhasználásra szánt gépek kábelei sem bírnak többet napi használat mellett 1 évnél, szóval sűrűnk cserélgetek.
Próbáljuk ezt. Úgy látom ez megy. Talán valami reklám szerződéses okai vannak a másik link tiltásának.
A hozzászólás módosítva: Szo, 21:05
|
Bejelentkezés
Hirdetés |


















