Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Sosem készítettem még ilyen hiszterézis karakterisztika mérő-t, így gyakorlati tapasztalatokra nem tudok építeni. Szét kellene választani a projektet és külön vizsgálni (majd kiváltani) a teljesítmény erősítőt, és külön a B mérését végző részt. Elvileg a B külön tekercssel mérhető, a feszültség integrálásával.
Ha jól értettem van egy működő eszköz, aminek elértétek a határait, tehát ezt kellene bővíteni. Első körben megpróbálnék kísérletezni, és bármilyen D osztályú erősítőt rávenni áramgenerátoros működésre. Aztán a tapasztalt problémákra megoldást keresni. Nyilván kevésbé egzakt dolog, mint tudományosan meghatározni mindent, de lehet, hogy hamarabb vezet eredményre. Ami még segíthet egy ilyen projektben: az más ilyen célra készült mérőeszközök tanulmányozása, és megértése...
Nem most kezdtem foglalkozni a dologgal. Van már tapasztalatom a témában, magában a mérési elvben és az áramköri megoldasokban is. Viszont eddig csak linearis erősítőkkel mértünk hasonlót (illetve Epstein kerettel, bár az főleg laminált magokra alkalmas).
Azért bátorkodtam kérdezni, mert szerintem nem szégyen, illetve több tapasztalt kollega is van itt.
Tda7293 torzítSziasztok!Valaki tudna ebben segíteni?Már lassan mindent kicseréltem a panelen de probléma ugyanaz.
Nézzed meg, hátha az egyik láb a panelen nem lett teljesen kimaratva, és egy hajszál, vagy még annál is vékonyabb ponton összeér a két láb.
Az IC is lehet hibás.
Az nem hibás:
Idézet: „nem lett baja az icnek már nem torzít, működik”
Zavart érzek az erőben. Akkor most torzít, vagy nem?
Már látom, ez az átka annak, ha valaki két párhuzamos csatornán bajlódik ugyanazzal a problémával.
Ami pont ezért tilos.
![]() Idézet: „XVIII. Csak egy helyen kérdezz! A fórumon egy kérdést egyszerre csak egy helyre tegyünk fel. Amennyiben több helyre is beírjuk ugyan azt a hozzászólást, a moderátorok kérdés nélkül törölhetik hozzászólásainkat és ki is tilthatnak türelmetlenség és tiszteletlenség miatt.” Erősítő erősítésének növeléseSziasztok,A mellékelt kapcsolási rajzon látható erősítő kapcsolás erősítését szeretném növelni. Ez ugyebár az R4/R3 aránypár változtatásával érhető el (leginkább az R4 csökkentésével). Az lenne a kérdésem, hogy ha az R4 értékét csökkentem mondjuk 1K-ra akkor a C3 kondenzátor értékét kell-e változtatnom, ha igen akkor milyen összefüggés szerint? Köszönöm!
Az ellenállás a fele közelében lesz, így a kondit a duplájára kéne emelni, mondjuk 22uF. Így az RC időállandó nagyjából ugyanaz marad, ami az alacsony frekvenciás átviteli csillapítást határozza meg. Azért csak nagyjából, mert egy elkó tűrése sokszorosa lehet az ellenállás tűrésének. De annak itt nincs nagy jelentősége.
A lényeg, hogy így nincs egyenáramú erősítése a fokozatnak. A hozzászólás módosítva: Szept 10, 2026
Mit csináljak?Sziasztok!Le tudom úgy árnyékolni ezt a kettő trafót hogy be tudjam tenni egy erősítőbe, vagy felejtős? Köszönöm.
Simán jó erősítőbe, mechanikusan. Villamosan nem tudom: 24 Volt az 30 volt DC... Ekkora teljesítménynél meg kellene vagy +-50-55. Szóval szekunder valószínű tekerős, de ha meg így van, akkor a primer is... részben... ugyanis az 400 voltos. Amennyire látom a képen Primeren van 230 leágazás. Ha nem zavar hogy nehéz, és elég kisebb teljesítmény az erősítődből, simán jó, főleg, ha olcsó volt... Miért kellene árnyékolni? Szórás miatt? Lehet rá tenni vékony réz szalagot, kívülről, vagy ha az nincs, vékony alu-t. Messze kell tenni a bemenettől.
A hozzászólás módosítva: Szept 10, 2026
A feszültsége elméletileg hajszál pontosan jó, mivel sztereóban szeretnék hajtani róla 2-2db hidalt TDA7293-t. Valóban kicsit túlméretes mivel 24V 16A tudnak, de ezer éve itt porosodnak, nekem meg kellene valami faja erősítő két Reflex ládára. Amúgy a transzformátorok 115V-115V primer feszültségűek. Arézszallagos alkalmazást hogy kivitelezzem, lekössem földre, csak kívül tekerjek kőrbe egy menetet?
![]() Köszönöm.
Tippem szerint a feliraton látszó 400-as szám nem a primer feszültségre utal, hanem a teljesítményre. Szintén a feliratok alapján, ez egy 230 V / 2x12 V-os trafó
Ha a trafót tudod távolabb tenni az érzékeny áramköröktől, akkor a távolság hatékony eszköz a trafó szórt zavarai ellen.
Idézet: „csak kívül tekerjek kőrbe egy menetet” Semmiképp NE! Körbe tekerheted, de ne legyen zárt menet mert az egy rövidrezárt menetként fog viselkedni. Iszonyatosan fog forrósodni és le fog égni. Úgy kell körbetekerni hogy ne képezzen zárt hurkot vagyis a két végét átlapolva de egymástól elszigetelve kell rögzíteni. Földre le lehet kötni igen. Még egy jótanács: Mielőtt mechanikusan beszereled a trafókat érdemes "bedobni" a dobozba oda ahova szánod és bekapcsolt rendszer mellett (told fel a hangerőt maxra) kezd el forgatni a trafót és úgy rögzítsd le ahogy a legkisebb búgást adja. Ezzel be tudod állítani azt a pozíciót ahogy a legkevésbé szór rá az áramkör többi részére. Nem biztos hogy a legszebb megoldás lesz a legjobb, de lehet semmit nem fogsz észrevenni. A hozzászólás módosítva: Szept 11, 2026
Jó a teljesen zárt menet is, ha a vasat kívülről kerüli. Akkor van gond, ha csak a csévére tekeri fel. De messze a legjobb megoldás, ha vaslemezzel elválasztja a trafókat az elektronikától.
Ezek a trafók ezzel a szekunder feszültséggel hídkapcsolású végfokhoz ideálisak. Oldalanként 2-2 végfok hídba kötve...
Vagy Hiraga A osztályú monoblokkok a 2x12V-ról. D osztály védelemKövezzetek meg ha balga, hülye kérdésem lessz.Mostanában divatosak ezek a d osztályú erősítők mind modul szinten mind építés illetve gyári szinten is. Nos nekem is akad pár gyári illetve modul is . Namost ami nagyon csígatja a fantáziámat az bizony az hogy a gyáriban sincs de a modulosok között sem találok olyant ami hangszóróvédelmet tartalmaz vagy legalábbis hozzájuk megfelelőt lehetne kapni. Tudjuk hogy ezekben a végfokokban szinte mindenféle védelem van gyárilag ami védi őket de a hangszórót mi védi tőlük? Nemnagyon olvasok tapasztalatot sem hogy ha ők tönkremennek a hangsugárzókkal mi történik. Persze hogy lehet hogy csak én vagyok balga ilyen téren. Csatolókondis erősítőknél ugye nem kell akárcsak a földelt kimenetű erősítőknél. AB osztályú végfokoknál használunk kimenetre védelmet ez rendben is van. Mi a helyzet ezekkel a d osztályú csodákkal? Jó azt tudjuk hogy nagyrészük hidalt kimenetű hogy minnél többet ki lehessen belőlük szedni . A fáma sem igazán szól róluk egy szót sem a net is eléggé hallgat ezekről a dolgokról. Csak én vagyok ennyire tájékozatlan?
Arra gondolsz, hogy az egyik oldal kifekszik a pluszra, a másik a minuszra?
Ugyanazok a védelmi megoldások használhatók, amelyek AB osztály esetében.
Rel. kicsi teljesítményig relés hangszóróvédelem. Felette meg triakos crowbar védelem. Vagy akár a kettő kombinációja.
Arra a kérdésre hogy az integrált PWM erősítők miért híd topológiát használnak, nagyon egyszerű a válasz. Nincs "Bus pumping" jelenség. Ezenkívül alacsonyabb a jelváltozási sebesség a félhíd topológiához képest, no meg ott van még a szimmetrikus kimenet miatti a zavarkioltás. Ez sem elhanyagolható.
Hl mpa 1204Sziasztok. Ismeri valaki a hl mpa 1204vegfok felépíteset?Mennyire stsbil készülék? Köszönöm a segítséget Nándor
Pont ez az, hogy semmi nincs egyenlőre, csak jó árban lenne a készülék. ?
Elnézést, hogy veletek kezdeményezek hozzászólást, de új hozzászólás funkciót nem ad a fórum valamiért.
Hozzászólásom Alkotónak, és persze általánosan is teszem. A téma a földcsillagpont, és Alkotó érdeklődött magyarázatokra. Az AI szerint A „star grounding” (csillagpontos földelés) a hifi- és high-end audio világában az egyik legfontosabb technika a hálózati búgás (50-60 Hz-es brumm), a földhurkok és a belső áramköri zajok kiküszöbölésére. [1, 2] A 2005-ös évszám kiemelten fontos mérföldkő volt a hifi történetében, mivel ekkoriban (a 2000-es évek közepén) futott fel a komolyabb DIY (csináld magad) erősítőépítési hullám, és ekkor váltak globálisan elérhetővé a részletes online audio-tervezési útmutatók. Ekkoriban rögzült a köztudatban, hogy a hagyományos, láncba fűzött (daisy-chain) földeléssel szemben a csillagpontos elrendezés a tiszta hangzás kulcsa. [1, 2] Mi az a Star Grounding (Csillagpontos földelés)? A lényege, hogy a hifi készüléken belül (vagy a teljes hangrendszerben) az összes létező földelési pont és jövő-menő áram áramköri visszatérő ága egyetlen, közös fizikai pontba fut be. Ez a pont vizuálisan úgy néz ki, mint egy csillag közepe, ahová a sugarak (vezetékek) befutnak. [1, 2] Miért van rá szükség? Ha az alkatrészek egymás után, egyetlen közös vezető szakaszon (busz) vannak leföldelve, akkor az egyik áramkör (pl. a nagy áramot felvevő végerősítő fokozat) által keltett feszültségesés minimálisan megemeli a földpotenciált. Ez a minimális ingadozás bejut a feszültségre rendkívül érzékeny fokozatokba (pl. phono előerősítő, DAC), ami hallható zúgást, alapzajt és torzítást eredményez. [1] A csillagpontos elrendezésnél a különböző modulok áramai nem folynak át egymás földvezetékein. [1, 2] Hogyan épül fel a csillagpont az erősítőn belül? Egy klasszikus, 2005 környéki analóg hifi erősítőben a központi csillagpontot (Main Star Ground) leggyakrabban a tápegység fő szűrőkondenzátorainak negatív (0V) termináljánál (vagy az azokat összekötő vastag rézsínnél) alakítják ki. [1, 2] Ide külön-külön, független vezetékkel csatlakozik be: [1] 1. A bemeneti RCA csatlakozók földje (gyakran a háztól elszigetelve). 2. Az előerősítő fokozat földpontja. 3. A végerősítő fokozat jel- és teljesítményföldje. 4. A hangszóró kimenetek negatív (-) terminálja. 5. A hálózati védőföldelés (Earth) – ezt biztonsági okokból egy párhuzamos RC-taggal (pl. 10 Ohm + 100nF) vagy diódás híddal (úgynevezett ground lifter áramkörrel) szokták a csillagpontra kötni, hogy a hálózati zavarok ne szennyezzék a tiszta hangfrekvenciás földet. [1, 2, 3, 4, 5 A „Star Grounding” két szintje a hifiben Szint Alkalmazási terület Hogyan működik? Készüléken belüli (Internal) Nyomtatott áramkörök (PCB) és belső huzalozás. A NYÁK-tervezésnél külön sávok futnak a fő táp-pufferig. Nem engedik keveredni a digitális és analóg földáramokat. A teljes hifi lánc tápellátása (kábelek, elosztók). Minden hifi komponenst (CD-lejátszó, streamer, erősítő) egyetlen csillagpontos belső huzalozású hálózati elosztóba dugnak be, így a készülékek földpotenciálja teljesen azonos lesz, megelőzve a hálózati földhurkot. Miért pont 2005? (Történelmi kontextus) Bár a technika régebbi, a 2000-es évek közepére esett az internetes audio közösségek (mint a diyAudio.com, Head-Fi, vagy a magyar HobbyElektronika) aranykora. Ekkor jelentek meg olyan ikonikus, máig hivatkozott tervezési segédletek, mint Douglas Self vagy Bob Cordell erősítőtervezési írásai, amelyek tisztázták a NYÁK-tervezés és a csillagpontos földelés szigorú szabályait. Ekkoriban indult el a hifi komponensek tömeges gyártása Kínában, ahol a spórolás miatt sokszor elrontották a földelést, így a hifisták körében a „star grounding” lett a legfőbb tuningolási és javítási jelszó. [1, 2, 3, 4] ________________________________________ ________________________________________
Ez valami AI szöveg, vagy honnan szedted? Féligazságok és téves megállapítások. A csillagpontos földelés egyáltalán nem mindenre megoldás, a földhurok elkerülésében sem segít semennyit sem, sőt néha kifejezetten káros, ugyanis a kisjelű, és a nagyáramú hidegtpontokat nem feltétlenül kötjük közös csillagpontba. Az egy egyszerű tévhit, hogy a csillagpontos földeléstől jó lesz egy készülék - de persze lépten-nyomon emlegeted mindenhol. Átgondolt huzalozás kell, aminek része az átgondolt földelés kialakítása.
A földhurok elkerülésére vannak valódi létező és működő módszerek: - Védővezetős érintésvédelmi mód helyett kettős szigetelés alkalmazása: ilyenkor nincs földelés - nincs hurok. Cserébe sokkal jobb szigetelés kell, és nem csak biztonsági megfontolásból jobb hanem pl. szórt kapacitások szempontjából is. - Hálózat nélküli működés: pl. akkumulátoros táplálás - Végül a profi megoldás: szimmetrikus jelcsatlakozások pl. XLR csatlakozás. Profi technikában nagyon régóta ez van, és audiofil kategóriában is kezdi átvenni az alapvető jelcsatlakozó szerepet. - És persze a kényszermegoldás: pl. a jel transzformátoros leválasztása. A DIY erősítőépítés pedig sokkal régebbi dolog mint 2005, magyarországon a 1980-as években a QUAD erősítő (után)építésekkel volt a csúcson, és tudni kell hogy akkor az egy nagyon jó erősítőnek számított. De az én apám is épített házilag erősítőt sokkal régebben (1960...70), akkor még csupa elektroncsővel. Simán tudnék példákat rajzolni arra, amikor a csillagpontos földelés rosszabb megoldást ad, mint mondjuk a felfűzött, szóval egyáltalán nem tekinthető egyetlen és univerzálisan jó megoldásnak... |
Bejelentkezés
Hirdetés |














