Szia! Emlékeim szerint Urbán Istvánhoz köthető a kapcsolás, a Hobbielektronika folyóiratba írt róla cikket. A Quad 405-höz ajánlotta.

Szia!
Ott van a MUTE bemenet. Azt L szintre húzva, süketít.
Esetleg egy RC tag is elég lehet. (a tápfeszültség bekapcsolásakor elkezd töltődni a kondi és pár másodperc múlva H szintre kerüll a MUTE bemenet) Az is lehet, hogy tranzisztorokkal lehet a dolgot "sarkosabbá" tenni, vagy a kikapcsolásnál is alkalmazni, stb. Végső soron, bármelyik nagyooon bonyolult áramkört is megépítheted, csak a relé helyére a MUTE bemenet kerül (Persze illesztve, hogy az adott kapcsolásban, a bekapcsolás pillanatában, H vagy L szinten van-e a kimenete?)

A MUTE bemenetet már néztem. Ha letestelem, semmi sem történik, szól tovább. A felhúzó ellenallást kivettem próbaképp, úgy is testeltem. Megfogom nézni a kimenet testrehúzásaval. A csatolókondik előtt van 1-1 pár Ohm-os soros ellenállás, nem fog gondot okozni.

Másik irány?

2: ... a legolcsóbb: lecserélni olyanra, ami nem koppan bekapcsoláskor, vagy később csatlakoztatni a fülest, manuálisan kapcsolni.
Nekem pl. a tv okosító boxom hangja pattog mikor ide-oda váltogatok a zeneszámok között, főleg ha Bt-on megy a hangátvitel.

Ennek a 300w mosfetes végfoknak nincs meg valahol a to3 tokos panelterve? Esetleg valakinek szűz paneljei?

Milyen relét?

Sziasztok

Olvasom szorgalmasan a témát, még csak a 13. oldalon járok, elnézést, ha később lesz válasz a kérdésre. Az a kérdésem, hogy látom a fotókon, hogy a hagyományos kivitelű, átlátszó műanyag házas reléket építitek be a védelembe, én viszont látom, manapság vannak jóval olcsóbban zárt műanyag házas, panelba ültethető mini relék.
https://www.hestore.hu/prod_10044084.html
Ezek is tudják a 15A körüli áramot kapcsolni, 12V és 24V-os változatban. Pl. a Zettler relék tekercse kisebb áramú, nagyobb ellenállással (nyilván a kettő összefügg), és gyorsabb is, mint az átlátszó kivitelűek, viszont jóval olcsóbbak, kb. 500 - 600 Ft. A kérdésem, hogy ezek a mini, panelba ültethető relék kellően megbízhatók, tartósak, tehát van-e értelme a másik fajtát venni drágábban?

Egyébként ezt tervezem építeni: https://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_382661.html#382661
Ez a Sanyo védelem módosítása Záborszky László által.

Szia! Figyelj a zárt kontaktusra megadott ellenállásra! A linkben szereplő reléé 100 mΩ, a G2R Omron pedig csak 30 mΩ.
A vaskosabb mechanikájú relé a hőt is jobban elvezeti a pogácsákról. Használtam/használok ilyen kis ötlábú reléket, de csak pár wattos erősítőhöz. Nagyobb teljesítménynél nem vált be.
Olvasd el!

Köszönöm a választ.
Már olvastam korábban az írásod, és tetszik az áramkör.
Ezt a relét tervezem megvenni: https://kontel.hu/spd/300042/G2R1AE-12VDC-16A

A kinézett reléd egy erősítő csatornához elegendő, remélem ezt figyelembe vetted. Sztereó erősítő esetén az Omronból a G2R 2 A -ra lesz szükséged. G2R adatlap.
Milyen tápfeszültségű az erősítő amihez a védelmet építed? Megírnám mi vált be nálam, ha nem adott, vagy körülményes a 9,5 VAC előállítása.

Dual - mono kivitelt fogok megvalósítani, így külön lesz védelem mindkét csatornához (mivel a trafók már meg vannak, ezen nem változtatok). Két toroiddal lesz megvalósítva az erősítő (VF2). Még nem kezdtem hozzá sem a végfokhoz, sem a védelemhez, anyagbeszerzés, tervezés zajlik. A végfok kb. 30VDC lesz, de a védelemnek külön tekerek a toroidra annyit, amennyi épp szükséges, jelen állás szerint 12VAC. Abból 7812-vel tervezem biztosítani a DC12V-ot a védelemnek. Az is opció, hogy 24V-os relét a végfok tápjáról működtetem, a vezérlést meg Zenerrel szintén onnan.

A védelemnek nem kell stabilizált tápfeszültség, felesleges 12 VAC-t tekerned a toroidra 9,5 VAC helyett.

Rendben, akkor úgy egyszerűbb lesz.

Csak egy variáció... Duál monó VF4 négy tarfóval. Két torroid, és két kis trafó az oldalankénti védelemnek.

Lehet persze fokozni a dolgokat, de szerintem 40 - 50 menet tekerése a toroidra elég egyszerű feladat, nem érdemes jobban bonyolítani.

30V DC-ről, a 24V-os relé, akár egy sima előtét-ellenállással is használható gond nélkül. Egyszerűbb mint a toroidra tekercselni. Szerintem a vezérlését sem nagy ügy 24....30V-ra átalakítani.

30mΩ... Akkor már volna értelme relé helyett félvezetős (MOSFET-es) kapcsolót használni, mert ennél jóval kisebb csatorna-ellenállású FET-ek is elérhetők manapság.

A G2RL2 relé 2 párhuzamosan kötött érintkezőjén 2.5mohmot mértem.

Én egy nyáktrafót használok. 2-2,5VA bőven elég. 3 relé megy egy 2,4VA-esről.

Az a bajom ezekkel a kis trafókkal, hogy üzemszerűen közel 60°C meleg a külsejük. Persze ez nekik nem nagyon árt -azt nem tudjuk belül milyen meleg-, de nekem birizgálja a szépérzékemet.
5VA-től már nincs ilyen, azok teljesen "normálisak", és mivel alig nagyobbak, alig drágábbak, ezért nálam azok a nyerők.

Jó megoldás a relék párhuzamos kötése?

Itt is szóba került az érintkezők párhuzamos kötése, és mostanában láttam egy másik helyen reléket párhuzamosan kötni.
Racionális megoldások ezek erősítő védelemben alkalmazva? Mi a garancia az érintkezők egyidejű zárására, és főleg a bontására?
Azt értem, hogyha már be van húzva mindkét relé, akkor a dupla érintkező felezi az átmeneti ellenállást, de egy kritikus helyzetben az eltérő időben történő oldás nem okozhat akár végzetes problémákat?

Ezeknek a reléknek a DC megszakító képessége eleve erősen korlátozott, ezért nagyobb teljesítményű erősítőkben kérdésessé válik a védelem hatékonysága. Már az eredeti QUAD405-ben is inkább triakos védelmet használtak (a relé inkább a ki/bekapcsolási koppanás megakadályozására kellhet). Ebből a szempontból (DC megszakítóképesség) a félvezető alapú "relék" akár jobbak is lehetnek.

Amennyire emlékszem, a QUAD eredeti védelmén nem megy át a hang, hanem az rövidre zárja a kimenetet, és így óvja meg a hangsugárzót. De ez egy kamikaze megoldás, mert a védelem is elpusztul, és a végfok rövidre zárása is okozhat többlet károkat.
Vannak olyanok -akik saját bevallásuk szerint- egyértelműen hallják ha egy relé érintkező van a hang útjában. Ebből arra következtetek, van/lehet hatása egy érintkezőnek is bizonyos minőségi szint felett. Ehhez képest, egy félvezető réteggel létrehozott kontaktus hatása nem károsabb a minőségre?

Sosem éreztem annyira melegnek. Rajta tudom tartani az ujjam, tetszőleges ideig. Lehet, hogy azért, mert 1,2-1,3W fogyasztás terheli csak.

Részemről azt tartom, hogyha egy érintkező is elbírja a terhelést, akkor nem probléma a párhuzamos kötés. Sokan használják, sorozatban gyártott berendezéseknél is.

Szia! A kérdező kolléga kiszemelt G2R1AE reléjében eleve párhuzamosan van kötve a két érintkező.

Mondjuk 30 évvel ezelőtt én is meghallottam (de ott volt oka a nagyobb átmeneti ellenállásnak), és amúgy megfelelő műszerekkel a relé mérhető nagyságú torzítást visz be. A kontakt ellenállása nem túl stabil hőmérséklet-változás, rázkódás (hangos zene), vagy pl. nem kellően nagy összeszorító erő esetén sem. Még egy hibátlan relé által bevitt torzítás is megmérhető, igaz ez általában csak nagyon kicsi torzítást jelent, ezért ennek csak akkor van jelentősége, ha összemérhető az erősítő saját torzításával.

A félvezető kontakt hatása is kérdéses, minél kisebb a DC ellenállása, annál kisebb a hatása, de nyilván ez is visz be torzítást. Nem ismerek erről mérési eredményt, mert az ilyen védelem ritka.
A kérdés az, hogy a FET csatornaellenállása, vagy a relé kontakt ellenállása közül melyik a lineárisabb, és melyik mennyi torzítást visz be. A triakos rövidre zárás viszont elvileg addig nem torzít, amíg nem avatkozik be.


Amikor a védelemnek be kell avatkoznia (pl. végtranzisztor-zárlat miatt) akkor az az erősítő szempontjából már szinte mindegy, hogy rövidre zárjuk-e, legfeljebb majd kiolvad a tápágban a bizti. Viszont a soros relé nem biztos hogy képes lenne az áram megszakítására (főleg kellően rövid idő alatt), mert DC esetén fennmaradhat benne az ív, és szétégeti.

Ha egy relével AC-t kapcsolunk akkor úgyis a nullaátmenetnél fog kialudni az ív, valószínűleg még akkor is, ha nem teljesen egyszerre bont a két párhuzamos érintkező.
DC esetében meg az adott érintkező megszakítóképességén múlik minden.

Brutálisabb kapcsolókban van olyan, hogy a párhuzamos érintkezők szándékosan nem egyformák, a nagy áramot vezető érintkező bont előbb, a másik érintkező viszont nagyobb távolságra nyílik, és komolyabb ívoltó megoldása van.

Nekem van pontosan ilyen relém, és szerintem félre érted az ábrát. Ebben egyetlen érintkező van, de annak a lemezkéi két lábon vannak kivezetve. Nem a legjobb példa, de talán ezzel tudnám szemléltetni.
Találtam egy fotót is róla.

Így van, engem is megtévesztett, hogy négy láb van kivezetve, de amikor megjött, láttam, hogy a pogácsa széles lemezen van, és annak az egy lemeznek van két lába.