Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » VF2 végerősítő
Írd meg mekkora teljesítményt szeretnél?
Még egy kérdésem lenne, az IRF540/9540 es FET pához lehet használni a BD-s tranyókat hőkompenzálásnak? Vagy az már baj ha BD-k nem a FETeken hanem mellettük a bordán vannak?
Sziasztok!
Éna KD Mester féle kisebb verziót szeretném megépíteni. Arra lennék kíváncsi, hogy ezt, vagy esetleg a kisebb VF2-t hallgatta-e már meg valaki rendes rendszeren is (nem ilyen 3 utas 17 éves pioneer ütvefúró hangdoboz 30 centis méllyel típusún)? Nekem elég lenne 2x30W is, de szeretnék egy "audiofil" erősítőt építeni, és az, hogy az említett kategóriás hangkeltőn jól szól, meg "tiszta a hangja és nagyon erős" sokat nem jelent. Sok tapasztalaton nincs építgetésben, ezért az egyszerű megoládst keresem, ami nem is kerül sokba. Előre is köszi a segítséget.
Szia!
Ha nagyon drága és jó (esetleg csak jó) hangfalaid vannak(esetleg nagyon jó saját építésűek) nem értem miért nem mersz a párezres vf2-vel próbálkozni? Ha nincsenek ilyen hangfalaid akkor talán nem kéne lefikázni azét akinek esetleg csak ilyen korú van. Ha a hallásodban nem bízol akkor miért kérdezel ilyet? Ha bízol benne ez az erőlködő megérhet 1 óccsó próbát..
Persze hogy lehet. Hiszen nem tranzisztorként funkcionál jelen esetben, hanem egy diódaként, amit a tranzisztor jobb hőleadó-hőátvevő tokozása miatt használunk. (Ajánlott pl. a BD139-TO-128 tokozása) Mindkét megoldás használatos, és megfelel, akár közvetlenül a végfetekre, akár mellé helyezed. De esztétikusabb a bordán :yes: .
Szia Tarzan!
A baj nem is a 17 évvel lehet szerintem, hanem az említett tipussal :yes: . Nekem is volt Pajó CS-9030-om. A legrosszabb választás volt amit csak ezidáig dobozt vettem. (nem részletezem, aki hallotta az tudja)
Szia !
Visaton FRS 8-al épített hangfalakhoz lenne. KD mester a saját fórumán azt írta, hogy +-20 V alá ne nagyon menjek. Ezzel a fesz.-el nem tudom mekkora teljesítmény jön ki, de szerintem biztosan elegendő.
Nyugalmi 20VDC-én is kiböki a hangszóró terhelhetőségének kb a felét (14-16W).
Aha. tekintve, hogy nem egy konkrét típusról írt, hanem "ilyen" általánosan, a leírtakat továbbra is tartom. Nekem spec. egy jvc spx440 tizenéves,de jó állapotú hanfalpárom van kb. 22-es méllyel és a vf2-vel -nem csak sztem- kifejezetten jó kombót alkotnak.
Félreértettetek azt hiszem. Nem kellett volna konkrét típust írnom, elnézést kérek miatta, nem akartam senkinek a lelkébe gyalogolni.
Nem mondhatném, hogy túlságosan elszállt "hangrendszerem" lenne, csak egy KEF iQ3ról van szó, valamint egy pár Pepperhorn nevezetű saját építésű szélessávú hátultherhelt tölcsérről. Az erősítő amin ezeket zenére használom egy Audio Analogue Puccini, a hozzá tartozó Paganini CD játszóval, de ez a két dolog kettős felhasználású, ugyanis az apámtól szoktam 1-2 hónapra elkölcsönözni, ha rámjön a zenehallgatás. A pótmegoldás egy tizenhuszonéves Rotel (talán 820bx4?) aminek problémái vannak (tápbrumm, stb.) és ezért csak kisegítő megoldást jelent. A tervem ezért az, hogy építsek valamit, ami leglább megközelíti az AA hangját, ha menet közben elindulna a vezéhangya akkor ne kelljen ideoda hurcolni az AA-t. Végigolvasva az eddigi hozzászólásokat nagyon sok olyan leírással találkoztam, ami olyasmit emlegetett, hogy bulierősítő, meg haverom zenekari dobozát hajtja és iszonyat hangos, a szomszédok rámtelefonáltak aztán mégjobban felhangosítottam, stb. Ezért kérdeztem, hogy valaki a szó kalsszikusabb értelmében zenehallgatásra (és nem falbontásra) használta-e. Elvégre Király Tibor weblapján "audiofil erősítő család"-ként van megjelölve. Köszi a válaszokat, és mégegyszer elnézést.
A válaszomban benne volt a válasz, valószínűleg nem gázoltál így senkinek a lelkébe... Attól hogy valaki falat bont vele, még lehet jó hangja... plusz kevés pénzből kijön(talán ezért kedvelik annyira :heureka: ) ... lehet mérlegelni... meg elolvasni a választ
Hát, nem lettem sokkal beljebb.
Megépítem, aztán kiderül.
Végigolvastam a fórumot, ill. az audiodiy topicját és természetesen a Tibor honlapját is.
Viszont arról nem írt senki, hogy ez az erősítő miért szól jól ezekkel a HEXFET-ekkel amik kapcsoló üzemre fejlesztettek ki. Ill. ez nem érdekelne, viszont az N és a P csatornás paraméterei eléggé különböznek egymástól, pl. a meredekségük. A kapcsolás kompenzálja ezt valahogy? Erről tudna valaki írni? Ezeket érdemes elolvasni. HEXFET cikk Laterális MOSFET cikk
Még nem építtem meg az erősítőt, de szándékozom valami nagyon hasonlót csinálni.
Nagyjából ezzel a kapcsolással, ezekkel a FET-ekkel (másik IC-vel, és visszacsatolással) analízis szerint, <0,002% alá lehet menni a torzítással a teljes teljesítmény tartományban @1kHz. ... és <0,02% a torzítás @10kHz. Hogy ez mitől van, illetve a megépített erősítő mit fog produkálni, arra én is kíváncsi vagyok ! Egyébként ehhez a torzítás értékhez tartozik az IC kimenetén egy 7-10%-os torzítás (ez kicsit válasz lehet a kérdésedre). Azt sem tartom kizártnak, hogy pont a nagy meredekség áll a dolog mögött... Viszont az eltérő karakterisztika... hümmm... no comment..>>
"0,002%"
Ezt felejtsd el. Ezzel a kapcsolással nem érsz el ilyen alacsony thd-t. Legfeljebb 0,2%. A két földelt bázisú fokozat eltérő emitterellenállásai kompenzálják (valamennyire) az eltérő meredekséget. Valóban 6-7% torzítása van a fet végfoknak. Ezt az igen nagy visszacsatolás csökkenti elfogadható értékre.
Igazad lehet...
Az analízist én is kétkedve fogadom. Előfordulhat, hogy valóban 100x nagyobb a torzítás a számított értéknél... A kérdásre csak a megépítés utáni mérésekkel kaphatunk választ. A NYÁK-ot már megterveztem neki, mostmár nincs visszaút...
Sziasztok!
Azt szeretném megkérdezni hogy a lay formátumú képeket hogy lehet megnézni. Kösz a segítséget. Üdv: István
Sprint layout nevű nyák tervező programmal.
Sziasztok!
Egy elsőre nagyon furán hangzó kérdésem lenne hozzátok! Mennyire bírják az eredeti vf2-ben lévő fet-ek (irf540/9540) a vizet? Azért kérdezek ilyen hülyeséget, mert miután felragasztottam a fet-ekre a diódát, a radiátorra tettem száradni, és onnan meg beleesett a vizes tálkába (csöpög néha az a szerencsétlen csap a radiátornál ), és csak kb. 2 nap múlva találtam meg . (velem néha olyan dolgok is előfordulnak, amik normál emberrel soha ) Előre is köszi!
Semmi bajuk nem lesz. Ha megszáradt, keféld le az esetleges vízkőlerakódást.
Na, azért annyira nem durva, hogy vízköves legyen . Egyébként én is gondoltam, de jobb a biztonság (nehogy egy zárlat leégessen valamit), mert ugye légmentesnek kéne lenni annak a szegény tokozásnak...
Köszi! FazksG
Na, haladgatok a vf2 építésével, viszont most jött fel egy újabb kérdés. Az eredeti áramkörben a bemeneti leválasztókondenzátor 1 µF-os elko (ha jól emlékszem, Yageo low-ESR-t javasol a szerző). Nekem sajnos ide csak normál elko-t sikerült vennem (Jamicon típusú), viszont másfajta kondiból van jobb minőségű (REMIX sárga, illetve Siemens MKL kondik). Szerintetek melyik lehet a nyerő? Vagy esetleg próbáljak meg venni bele MKT/MKP kondit? Sajnos a Yageo reménytelen (egy kondiért nem fogok rendelni ). Illetve lenne még egy elméleti jellegű kérdésem. Minden HF áramkörön, amit eddig építettem, a bemeneti csatlakozó felé volt a kondi negatív pólusa, és az ic (tranzisztor) felé a pozitív. Miért van ez a vf2 esetében fordítva?
Előre is köszönöm a segítséget! Üdv: FazksG
Ez mókás sztori....
Szerintem semmi bajuk sem lett nekik. Meg kell szárítani és menni fog
Az elco kapacitást egyébként, hifista körökben nem javasolják a jelútba tenni. Az MKT kondi sokkal jobb csatoló kondinak.
Sziasztok!
Vettem TL 431-es zénert és amikor otthon megnéztem ZR 431 volt ráírva nem tudom hogy ez is ugyan az vagy rosszat adtak. Ha valaki tud valami infót légyszi válaszoljon köszi szépen.
szia ha beirod a keresőbe kánaán van róla,,
a zr431...ADJUSTABLE PRECISION ZENER SHUNT REGULATOR a tl431 ből is van millió tokban ....itt is:http://www.hqelektronik.hu/pr?srch=tl+431&ls=20&sm=2 és itt is pl..http://www.vatera.hu/tl431_programozhato_zener_5db_egy_tetelben_97538610.html talán segit valamit,,
Sziasztok!
Megint van egy kis gáz . Félek, ezt már nem lesz olyan könnyű megoldani, mint a vizes dolgot. Az történt, hogy rákapcsoltam az egyik végfokpanelre a tápot. Azt tapasztaltam, hogy a kimenet kiült egy erős negatív feszültségre (20 volt körül). Persze azonnal levettem tápról, mérés. Arra következtettem, hogy a fet zárlatos lett valami miatt. Sebaj, felélesztem a másik panelt, ezzel majd próbálkozom később - gondoltam. A másik panel is szóról szóra ugyanezt művelte, csak ott érzékelhetően melegedett is valamelyik fet (nyilván az 540), meg nagy áramot mértem a negatív tápágban... Szerintetek miért juthatott erre a sorsra mindkét panelem? Előre is köszönöm a segítséget! Üdv: FazksG
SAjnos elnéztem, az egyik pozitív tápra ül ki, de tizedvoltos pontossággal . Ezek szerint zárlatos a fet. Csak tudnám, hogy mitől, és miért mind a két panelben? Amíg nem tudom az okot, nem akarom beletenni a tartalék feteket, mert azok is valószínűleg elhaláloznának. Ja, még két értéket mértem annál a panelnél, amelyik pozitív tápra ült ki. Az MPSA kollektorán szintén teljes tápot, a bázisán pedig 12 voltot.
Remélem, valaki tud segíteni a problémámmal kapcsolatban, én már sokat agyaltam rajta, de nem lett eredménye... Üdv: FazksG |
Bejelentkezés
Hirdetés |