Minden elismerésem a precíz, részletes értekezéseidhez, amiket úgy általában szoktál válaszként írni!
(Nekem sokszor nincs kedvem annyit írni, amennyivel rendes válasz lehetne adni...)
A bemenő ellenállás és a bemenő kapacitás meghatározására lenne egy kiegészítő ötletem:
Sok szkóp bemenő ellenállása 1 MOhm, hogy ennek a szkópnak is annyi-e, azt a bemenettel sorba kötött 1 MOhmos ellenállással lehetne megnézni. Egyenfeszültséget kellene vele mérni, és ha az 1 MOhmos soros ellenállással együtt kb. fele akkora feszültséget mutat, mint ellenállás nélkül, akkor a bemenő ellenállása 1 MOhmos. Ha nem, akkor problémásabb a dolog, az ellenállás helyett potenciométert alkalmazva, addig kellene változtatni a potenciométer értékét, míg nem kapnánk fele feszültséget. A potenciométer ekkor mérhető értéke adja a bemenő ellenállást.
Ha már megvan a bemenő ellenállás, akkor a bementi kapacitás is meghatározható. A bemenő ellenállással megegyező soros ellenállással párhuzamosan kellene egy trimmerkondenzátort kapcsolni, majd addig állítgatni, míg egy jó minőségű, néhány száz kHz-es négyszögjel helyesen látszik a képernyőn. A trimmer értéke ekkor kb. megegyezik a bemeneti kapacitással.

Hello!
(Próbálom csak kitalálni, kinek mi okoz gondot, meg valljuk be, szószátyár is vagyok.)
Én csak a feliratra gondoltam, mert tisztességes gyártók ezeket a paramétereket "mint figyelmeztetést" oda szokták írni. Igen, általában 1Mohm||20..30pF szokott lenni a bemenet.
üdv! proli007

Köszi a válaszokat!
Tehát 1:10 osztású mérőfej és egy osztó elötte.
Az osztó miből áll ? Egy ellenállás és egy vele párhuzamos kondenzátor? Milyen értékű alkatrészeket válasszak?
Rakok fel képet róla hátha valakinek ismerős lessz.

Hat osszad 1:100 ra .

1:10 merofej(kabel) utan meg egy 1:10 osztot a 230V-os kimenet kis impedancias (a belso ellenallas "kicsi" igy kepes relativ nagy aramot szolgaltatni annelkul hogy a kimeneti feszultseg leessen ezen a "belso ellenallason") igy nem problema.

Problema egy nagyimpedancias meropont eseten lenne ahova tobb szaz Mohm ellenalasu
merofej kene hogy ne sontolje le a mert kapcsolast.Pld egy CRT TV kepcso magasfesz ( gyorsito fesz) meresenel oriasi belsoellenallasu meromuszer kene hogy ne terhelje a kisaramu-nagyfeszultsegu tapegyseget. Ez eseteben hasznalnak 300MOhm-os merofejet( tobb sorbakotott ekotet ellenallas gumi szigetelesu csobe szerelve es egy kezvedo "pajzsal"(szigetelo korong) hogy nehogy atusson a nagyfrekvenciias magasfeszuktseg a mero egyen kezere .

Az oszciloszkop egy elektronikus voltmero igy minnel nagyobb bemeneti impedanciaja kene legyen hogy ne terhelje le a merendo kapcsolast.

Nagyaramu (kis belsoellenallasu )feszultseg kimenetet nyugodtan merhetsz "kisimpedancias" osztoval.(20KOhm-100KOhm vagy 1MOhm ) .

Sziasztok!
Köszönöm a segítő hozzászólásokat.
Ha esetleg van valakinek használaton kívüli gyújtásvizsgáló stroboszkópja akkor megvenném. Nekem csak a fogó kellene róla.
SzervízMacska!
Az osztó azért kellene mert ugyan van szkóp mérőfejem, de a motortérben nehéz használni. Egy mérő tűvel szúrom meg hátulról a csatlakozót. Néha lehetetlen helyeken kell a csatikat megbökni és a szkóp mérőfejnek kicsi a tüskéje, meg nem is fér el sokszor. Ezért gondoltam, hogy ha lenne olyan osztó amit a BNC kábelbe betudok iktatni akkor egyszerűbb lenne.
Üdv: András

Hello!
Nekem nincs, de hátha kis info is segít..

A gyújtásvizsgáló strobifejeknek (amit én láttam) két típusa van. Az egyik egy csipesz, ami kapacitíven veszi le a gyújtókábelről az impulzust. Egyszerű strobinál nem gond ha van áthallás, és másik hengernél is villan, viszont szerintem mérésre nem alkalmas.

A másik, tulajdonképpen, olyan mint egy lakatfogó. Itt egy ferrit U alakot, (amire a tekercs is rá van tekerve) egy mozgatható I alak zárja, ha rátolod a vezetékre. Ez szerintem valamivel szerencsésebb megoldású, viszont érdemes a tekercs alatt és felett, egy földelt réz fóliát tenni. (nem rövid zártat, tehát szigetelő csíkkal kell együtt feltekerni, és a vége ne érjen össze.) A tekercs két végét célszerű az árnyékolt vezetéken belül vezetni, és az egyik végét, a szkópnál a GND-re kötni. A lemez árnyékolást a kábelárnyékra kötni, és azt a szkóp házára. Talán így szedi össze a legkisebb zavart.

Amit még láttam, egy Tesla gyújtásvizsgáló szkóphoz volt. Ez gyakorlatilag ugyan az, mint az előbbi "lakatfogó" csak ez inkább egy áramváltó. A primer "tekercse", maga a rajta átdugott gyújtásvezeték. A szekunder, meg egy gyűrűmagra volt feltekerve. Az egész egy sárgaréz ("konzervdobozban") házban volt elhelyezve, melynek egyik fedlapja (ahol a légrés is volt, hogy ne legyen egy rövidzár menet a doboz) kicsavarozható volt. Így itt lehetett betenni a gyűrűmagos tekercset. (Nem szedtem szét, így nem tudom hány menet volt rajta.) A tekercs bekötése, és a vezeték kialakítása, mint fenn.
Leskicceltem, talán érthető és szerintem kísérletileg viszonylag egyszerűen legyártható, egy bádoglemezből.

BNC osztót én még csak 50/50ohm-osat láttam gyárit, 1:2 1:10 osztással. De egy BNC aljzatból és dugóból és kis nyáklemez közbeiktatásával, magad is készíthetsz. Ha lassú jeleket vizsgálsz, akkor nem kell kompenzált osztó, elég két ellenállás.
üdv! proli007

Megtudlak ajándékozni egyel. Írj privátban.

Sziasztok!

Van egy Tektronix 7xxx szkóphoz egy 7S11 fiókom.
"Sampling unit" névre hallgat és van benne egy S-6-os fej. Meg tudná mondani valaki nekem hogy mi az ördög ez, és mire jó?

Hello!
Ha van elég türelmed, innen megtudhatod.
üdv! proli007

Szevasztok. Azt szeretném megkérdezni, hogy mire is használható pontosan az oszcilloszkóp meg mit vagy miket lehet vele mérni. Suliban a frekvenciát és jelleggörbéket mondták. Ezen kívül lehet még mást is mérni?

Rengeteg mindent lehet mérni az oszcilloszkóppal. Keress rá a Gugliban ( :google: ), vagy akár itt, az oldalon is.

Biztos, hogy pongyolán fogalmazok, de nem tudom, hogy szakszerűen mit lehet mondani.

Az oszcilloszkóppal a mérőcsúscon lévő feszültséget tudod megfigyelni, a szó szoros értelmében. Egy koordináta rendszerben láthatod a jel alakját.

Innentől fogva bármit vizsgálhatsz a segítségével, amit a feszültség "megfigyelésének" vizsgálatára vissza tudsz vezetni. Pl. nálunk a suliban miután leadták a szkóp tananyagot, fázistolást illetve négypólus átviteli karakterisztikáját csak és kizárólag Lissajous ( remélem, jól írom az úriember nevét ) ábrákkal szabadott mérni.

( A Lissajous-ábra használható pl. két jel frekvencia arányának meghatározására. Kell egy ismert frekvenciájú jelgenerátor, meg a szkóp a megfelelő beállításokkal. Aztán látsz mindenféle alakú forgó, pulzáló ábrát. Aztán ezekből a megtanult szabályok alapján meghatározhatod a mérendő jel frekvenciáját. )

Hello!
Az oszcilloszkóp, a feszültség időbeni lefolyását mutatja a Descartes-koordinátarendszerben. Ahol az X tengelyen az idő, míg az Y tengelyen a feszültség amplitúdója jelenik meg.
Ha az X eltérítést nem az időalapgenerátor, hanem az X feszültségbemenetre adott jel téríti el, akkor a jelek egymáshoz viszonyított frekvencia (fázis) és amplitúdó viszonya jelenik meg.
Tehát alapvetően bárminek megjeleníthető az időfüggvénye, ha (pld. fizikai-kémiai) jellemző paraméter értékét feszültséggé vagyunk képes alakítani.
Az analóg oszcilloszkópokkal periodikus jelek, míg a digitális (tárolós) oszcilloszkópokkal, már az aperiodikus jelek megjelenítése is lehetséges.
üdv! proli0007

Köszönöm a segítséget.
Szóval akkor bizonyos alkatrészek is mérhetők és ellenőrizhetők vele pl.:kondenzátor,tranzisztor... ,hogy nincsenek-e meghibásodva vagy efféle?

Hello!
Alapvetően igen ha figyelembe veszed, amit írtam..

Tehát ez nem az a műszer, ahova bedugsz egy alkatrészt és megmondja jó vagy sem. Ahhoz neked kell segédáramköröket építeni, aminek mérési eredményét már a szkópon meg lehet jeleníteni. Ilyen készülék pld. a karakterisztika rajzoló. Amiben régebben tulajdonképpen szkóp működött, ma már természetesen a számítógép monitorja a szkóp.
De lassú jelek vizsgálatánál a számítógép ma már sokkal célszerűbb, mert nem csak a lassan lefutó jel tárolása, hanem a méréshez szükséges számítások - kiértékelések is "helyben" elvégezhető.
üdv! proli007

hegusp!

A Philips analóg szkópos témakört áthelyeztem IDE.

Köszi. Most már jobban képben vagyok a szkóppal.

Hahó!

Vettem egy szkópot, frekvenciát szeretnék vele mérni. Deguss leírta az első oldalon, hogy hogyan kell kiszámolni.



A TIME/DIV kapcsoló 50usec/DIV-en áll. A jel kb. 2.2 rasztert foglal.
50*2.2=110us
110us=0,00011s
f=1/0,00011
f=9090,90Hz
f=9,09KHz

Jók a számításaim?

Igen, jó.

Üdv!
Jól számoltál, de: pontosabb a mérés, ha a kezelőszervekkel (fókusz, aztigm) élesebb képet állítasz, az első felfutás közepét az első rasztervonalra állítod, kihasználod a teljes képernyőt, több, legalább 3 -5 periódust mérsz, (ahogy az időeltérítő kapcsoló engedi) és osztod a periódusok számával is.

Köszönöm a segítséget, tanácsot.

Még egy kérdés:
Az 1:10-es mérőkábel csak a feszültséget 10-edeli, az időt nem?

Neee!

Az időalap csak a vízszintes eltérítő generátortól függ, a mérőfejet pedig a függőleges eltérítő erősítő bemenetére teszed.

Hello!
Ha az időt is tizedelné, azért már járna Nobel-díj!
üdv! proli007

Azonkivül, hogy a feszültséget leossza a tizedrészére, és ezzel lehetőséged nyilik nagyobb feszültségek mérésére is az osztófej feszültségtűrésén belül, még a kábel bemenőkapacitása is a tizedrészére csökken.
Az "időt" békén hagyja.
Még mielőtt hozzáfognál a hálózati fesz méréséhez, ne tedd, hiába birná az osztófej!!!
A szkóp háza védőföldeléssel van ellátva, és a bemeneti BNC is földelt. Ha úgy sikerül a konnektorba csatlakozni, hogy a krokodilcsipesz a fázisra kerül, akkor nagyot szól.. Hálózati méréseket leválasztótrafóval lehet megejteni.Szintén leválasztótrafós mérés kell a hálózatról táplált készülékekhez, ha a trafó előtt méricskélsz.
Ha tisztába voltál ezekkel a dolgokkal, akkor nem szóltam

"A szkóp háza védőföldeléssel van ellátva, és a bemeneti BNC is földelt."
Nem mindegyik szkóp ilyen. Az egyik szkópom pl. kettős szigetelésű, műanyag a háza (össze is tört már pár helyen), gyárilag nem földelt a hálózati csatlakozója. Hogy úgy mondjam "gyárilag beleépítették a leválasztótrafót".
(Az belső akkumulátoros szkópokkal (ha egyébként műanyagházasak és megfelelően szigeteltek) értelemszerűen szintén lehet mérőfejjel hálózati feszültségeket méregetni.)

Csak a képről következtetve irtam a védőföldeléssel ellátott szkóp ügyben. Természetesen sok szkóp szigetelt, de főleg az újabb tipusok. De Droot majd elárulja.

áramkörön belül áramot szerenék mérni szkoppal hogyan tudom megtenni?

Kösz

Egy ismert értékű ellenálláson feszültséget mérsz, utána Ohm-törvénnyel kiszámítod belőle az áramot.
(Ha nincs olyan ellenállás, amin mérhetnél, akkor kell bele tenni ideiglenesen egy mérőellenállást.)

Hello!
Nagyon általános a kérdés, így csak általánosságban lehet válaszolni. De a lényeg, amit Endre írt, shunt ellenálláson eső feszültséget mérünk. (esetleg utólag még számolunk)
- Viszont kínosan ügyelni kell arra, hogy ha a szkóp földelt, (és az áramkör is valahol) akkor könnyen készíthetünk zárlatot, ami a legtöbb esetben a szkóp egészségére megy, ha a mérendő áramkörben van teljesítmény is.
- Ha a szkóp földeletlen, akkor az áramkörre csatlakoztatva esetleg a kezelőszervei - csatlakozói feszültség alá kerülhetnek!!
- Lehet, hogy a szkóp testpontjának kapacitása, zaja befolyásolja az áramkör működését.
- Tehát célszerű, ha a mérőellenállás egyik pontja az áramkör GND pontja is egyben. De a kettő készülék közül csak az egyik földelt.
- Vannak szkópok, ahol a két bemenet differenciál üzemben is használható. Igy zavarja legkevésbé a mérést. De a mérőpontok feszültsége a GND-hez nem haladhatja meg a szkóp maximális bemenő feszültségét!
- Létezik olyan HP mérőfej is (Hall) ami az áramkörhöz csatlakoztatás nélkül is képes áramot mérni. (Már rég láttam, de nem olcsó mulatság) Pontossága persze nem kiemelkedő.
üdv! proli007