Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Akkumulátor töltő
Hello!
Először azt kel tisztázni, hogy a 741 működik-e megfelelően. - Tekergesd a P2 potit, hogy a 3-as láb feszültsége magasabb, majd alacsonyabb legyen, mint a 2-es. Ha magasabb, akkor a kimenetnek (6-os láb) közel 8V-on kell lenni. Ha alacsonyabb, akkor közel 1V-on. - Ha foglalatban van a 741, akkor vedd ki. Ekkor vélhetően a zöld és sárga Led is fog világítani, relé húz. Majd a 6-os és 7-es lábat zárd össze. ekkor a zöld kialszik, és a sárga ég, relé húz. Majd zárd rövidre a 6-os és 4-es lábakat. Ekkor zöld ég, sárga elalszik, relé elejt.. üdv! proli007
Sziasztok! van egy 6 voltos 4.0 AH/20hr akksim.
Töltőt kellene hozzá barkácsolni. Ebben kérném segítségeteket hogy minél egyszerűbb és nagyszerűbb töltőt rakhassak össze! válaszokat várok + kapcsolási rajzokat köszönöm UI.: Jah és a márkája/típusa: PEVOT PV3M4.0L
Köszi a segítséget.Sikerült megoldani a problémát
![]() ![]() ![]() üdv
Hello!
NA, NE! A műszer bement felől volt a nagyobb értékű ellenállás. (Gondolom ez az Ra). Az ellenállás értékét meg megméred egy műszerrel. üdv! proli007
Helló
Hát adtam egy esélyt magamnak de nem jött be ![]() ![]() üdv
szerbusz! az első rajznál a tranyó bármien lehet vagy van valami különlegessége?
Hello!
Igazából bármi lehet, csak NPN legyen. Mindössze kb. 5mA áramot kell lehúznia, és a tranyó bázis-emitter küszöbfeszültségére van bízva az áramhatárolás. De az árammal meg nem lőnek nyulat, tehát megfelelő lehet. Sőt hőmérséklet emelkedésére kicsit csökkenti is a töltőáramot, ha az LM hűtőbordájára szereled a tranyót. (Persze villamosan szigetelten.) üdv! proli007
Helló Proli
Hát Én már csak a te szakértelmedben bízok.Zavart ez a műszer dolog és megint nekiugrottam ![]() ![]() ![]() üdv
Hello!
Rajzoltam egy kis Móricka ábrát, hogyan is nézne ki a dolog. - Tehát az IC az In-Hi és In-Lo lábai között mindig +-200mV-ot mér (kap). Mert ennyi az alapműszer méréshatára. - Erre kijelzi, hogy 1999. Aztán hogy mit hogyan osztasz le, hogy az 0..200mV legyen, az már a Te dolgod. - De a DVM bemenetén van egy 1M/100nF tag, mert szükség van az egyenfeszültség szűrésére. Az 1Mohm-on feszültség nem esik, mert a DVM bemeneti ellenállása hatalmas. (vagy is szinte nincs bemeneti áram. Tehát a Az 1Mohm másik felén ugyan úgy 0..200mV az érzékenysége, mint a bemenetén. De ennek a két tagnak, mindig bent kell lenni. - Ezek elé kerül az Ra/Rb osztó, melynek értéke, mindig olyan, hogy a tényleges bemenetre mindig 200mV jusson. - Ezért 200mV-os méréshatárnál nem kell osztó. ezért Ra értéke nulla ohm, de mert a műszer bemenete "nem lóghat a levegőben" a bemenet a 10Mohm--al le van zárva. De ha a műszer bemenete még is lógna, akkor túlcsordulást jelez vagy is "-1"-et. De ugyan ezt jelezheti ki, ha a bemenet túl nagy feszültséget kapna. (pld. 200mV-os méréshatárban 2V-ot kapna) - Tehát ha Ra-nak 9,9Mohm-ot, Rb-nek 100kohm-ot használunk, akkor az osztási arány 1:100. Vagy is a 100kohm-on akkor van meg a szükséges 200mV, amikor a modul bemenetére 20V-ot kapcsolunk. (A tizedes pontot, meg oda tesszük ki, ahová akarjuk, vagy is itt helyesen a második helyre. 19.99) Próbáld meg ez alapján értelmezni amit csinálsz. És a leosztott feszültséget (pld. a 100kohm-on), egy másik kézi műszerrel is megmérheted. Ott mindig a leosztott értéket kell mérned. De nem gondolom, hogy kióuka lenne a dolog, mert amikor 0ohm/10Mohm-ot használtál, akkor 1,2V helyett 11.9V-ot mutatott. Vagy is jót, csak a tizedes pont volt rossz helyen. Ha egyel odébb tetted volna, akkor már 1.19V lett volna az érték. Ekkor vélhetően 20V-os volt a méréshatár, csak Te 1,2V-ot mértél vele. De a 0ohm/10Mohm 200mV-os méréshatárt jelentene, tehát az 1:100 osztó, valahol máshol volt beépítve a mérésnél. Ez alapján próbáld átgondolni amit teszel.. üdv! proli007
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni tőletek,találtam egy kapcsolást itt az oldalon,ezt szeretném megépíteni. A probléma az lenne hogy nekem egy 25volt trafóm van amit nem tudom hogy jó lenne-e? A másik kérdésem az Re ellenállás értéke lenne. Esetleg valakinek nincs meg jobb minőségben a leírás? Elég egyszerűnek tűnik a kapcsolás ![]() Válaszokat előre is köszönöm. Szép napot!
Köszi.
Igen arra az ellenállásra gondoltam,1-6 ohm között változhat monjuk ha teszek oda egy 3 ohm ost az úgy jó lenne? Valahogy máshogy nem lehetne megoldani,trafó tekerés nélkül? Esetleg a 230 as ágba ellenállással? trafó tereréstől eléggé félek ![]()
Köszi,jó leírás
![]() Írja hogy a zener diódát ki lehet váltani TL431-el és tetszőleges tápfeszültséggel használható a kapcsolás,ezt hogyan lehetne megvalósítani a gyakorlatban? Üdv!
ha jól értem akkor ezt a kis kapcsolást a trafó szekundere után kell beépíteni és így beállítani a 20 volt ot,aztán minden maradhat változatlan?
Egy ilyet találtam,nem tudom ez így jó lenne-e?
Hello!
Igen jó. De ha már TL431-et használsz, akkor nem érdemes így bekötni. Ugyan is a kapcsolási feszültséget ebben a kapcsolásban a tirisztor Gate feszültsége is befolyásolja. Tehát a jobb megoldás, ha a TL anódját és katódját oda kötöd, ahol a zéneré is van. A feszültségosztó alsó tagját ahogy a mellékelt rajzon van, de a felső tagját (itt a poti tetejét) közvetlen az aksi plusz kivezetésére. Ekkor a TL valóban az aksi feszültségét figyeli. De a potival sorba egy ellenállás is kell, hogy ne lehessen rövidrezárni, vagy is a Gate-et az aksira "csavarni". A felső tag értéke, ki is számolható. Mert a Gate mindig 2,5V feszültségen szabályoz le. Tehát R1-en folyó áram IR1=Uref/R1=2,5V/2.2kohm=1,136mA. A felső tagra 2,5V-al kisebb fesz jut, mint az aksi feszültsége. 14,5V maximális töltőfeszültségnél a "poti" értéke RP=(14,5V-2,5V)/IR1=10,56kohm. Tehát egy 10kohm-os ellenállással és egy soros 1kohm-os trimmerrel ez az érték szépen beállítható. (kondi, meg az R2 elmaradhat) üdv! proli007
Köszönöm szépen a segítséget,esetleg ha le tudnád rajzolni hogy pontosan mit és hogyan kéne azt nagyon megköszönném.Nem vagyok benne biztos hogy jól értelmeztem a dolgokat
![]() Üdv!
Hello!
Ám legyen. De azt tudnod kell, hogy ez a töltő, nem a trafók álma, hiszen csak a szinusz egyik félperiódusát terheli.. üdv! proli007
Köszi!
Így akkor müködne 25V-os trafóval is? Nem akarok nagy áramú töltőt,a 8A-tökéletesen elég lenne ![]() A P1 el a töltési végfeszültséget kell beállítani? A lényeg hogy egyszerű legyen a töltő és autómata legyen,azért választottam ezt a cikket/kapcsolást,ráadásul ahogy olvastam a töltés befejeztével csepptöltésre vált ![]() Szóval jó lett volna a kapcsolás úgy ahogy van csak az a sajnos 25V-os trafóm van ![]() Üdv!
És ezt az egyoldalú terhelés gondot nem lehetne megoldani egy graetz-hiddal?
Akkor a negatív periódusban nem lenne kisütés.
Bár valami átkapcsolóval biztos meg lehetne oldani.
Nem tudom jól számoltam-e de ha a primer körbe beteszek egy 46ohm-os ellenállást (mondjuk egy égőt)
akkor el lehetne érni a szekunder körön a 20V-os feszültséget,így nem kéne letekerni a trafómat. Jó lenne ez így?
Mit süt kia a negatív periódusban? Én nem látok semmit amit ki lehetne/kellene kisütni.
Ha K2 be van kapcsolva akkor R2 ellenálláson sül ki az akku a negatív félperiódusban.
Ha jól értelmeztem akkor így müködik a szulfátosítás.
Akkor szerintem ezzel az égős megoldással fogom megépíteni a kapcsolást,és proli007 által közzétett megoldást használnám a zéner helyett,igy pontosabban be lehetne állítani a 14,4v ot ahol a töltés étmegy csepptöltésbe.
Ha modernizálni szeretnénk a töltőt meg lehetne csinálni monjuk azt hogy a negatív ágba is betenni egy tirisztort(ilyenkor egy sima töltőként viselkedne,nem lenne kisütés)?
Még anyit szeretnék hogy a csepptöltés funkciót egy led-el kijelezni lehetne?
És ha mondjuk bekepcsolva hagyom a K2-kapcsolót(kisütés),eléri a feszültség a 14,4V-ot beáll a csepptöltés,akkor közben kisüti az aksit?jó ez így? Nem lehetne autómatikusan kikapcsolni? Köszi!
Ha a kapcsolót és az ellenállást kihagyjuk akkor lehet használni normál töltésre? Akkor már lehetséges lenne használni graetz-hidat.
Köszönöm. Akkor nem fogom használni a graetz-et.
Hello!
Érdekes a kezdők gondolkodása a dolgokról.. - A kezdet, hogy legyen egyszerű és nagyszerű. Ez az esetek többségében kapásból kizárja egymást. (Lehetne így is, ha a kezdetben az alapkritériumok le lennének rakva. Mert kitűnő az, ami teljesíti elvárásainkat..) - De azon már nem gondolkodik el senki, hogy ha egy-két alkatrésszel meglehet korrekten oldani valamit, akkor minek tesznek bele egy kazal cuccot? Csak józan paraszti ésszel gondolkodva.. Nem volt elég hely a fiókban? - A másik, hogy elkezdünk egy "egyszerű" kapcsolással, aztán nőnek az igények. Tudjon ezt meg azt.. Ekkor a silány dolgot elkezdjük vakszolni. Ami alapban még jó volt mint a Trabant, de a sokadik átalakítás után mégsem hasonlít a BMW-re. De miért? - Nem is lenne ez gond, ha a folyamat a fokozatos fejlődést, a kapcsolás működésének csínjának-binyjának megismerését szolgálná. De sajnos a tapasztalatom más. Egyszóval, csak arra szerettem felhívni (nem kimondottan csak Neked) a figyelmet, hogy érdemes megépíteni valamit, kipróbálni, megfejteni a tulajdonságait, kideríteni igényeinket.. Aztán érdemes továbblépni. De ez nem reklamáció, hanem "jó tanács" részemről. De hogy műszaki dolog is legyen benne, ne csak mormorandusz.. - Az áramot korlátozni kell, ha a trafót életben szeretnénk tudni. Mert a töltés alatt az aksi feszültsége szépen változik. Gyári (kici ócó) töltőkben a trafó belsőellenállását elég nagyra tervezik (na meg alá), a feszültségét, pedig a töltésfeszültséghez közel. Így tölt, csak éppen a töltés végén nagyon lecsökken a töltőáram. Vagy is elhúzódik a töltés. - Az áramot korlátozni ellenállással is lehet, célszerűen izzóval szokták, mert annak hideg-meleg ellenállás változása miatt, szinte áramgenerátorosan állandó árammal tölt. De hogy ezt a primer, vagy a szekunder oldalon teszed, az tulajdonképpen mindegy. Mind két oldalon működhet. - Viszont a teljesítmény nem mindegy. Mert a trafó és az aksi közötti különbséget, el kell valamin fűteni. Ha a trafó 25V-os és az aksiban 12V van és 10A folyik, akkor az 130W hő. Bárhonnan is nézzük. - De szerintem ez a töltő, egy regeneráló töltőnek készült (nem olvasok csak írok) így szerintem nem nagy áramokra. (bár a kimenetén jelölt 10A-es műszer ennek ellent mond) - Ha be van kapcsolva az ellenállás, akkor a félperiódusban süti az aksit. Pontosabban, mikor a trafó feszültsége már kisebb, mint az aksi pillanatnyi feszültsége. De a kisütő ellenállás áramát is (töltés alatt), a töltőnek kell biztosítani. Másik hiányosság, hogy ha a töltés alatt a hálózat kimarad, akkor a kisütés miatt lemerülhet az aksi.. - Félreértés, hogy "átkapcsol" csepptöltésre. Nem átkapcsol, hanem a töltés végfeszültségén a töltőáram csökken, végeredményben addig az értékig, míg csak az önkisütési áramot pótolja. De ez semmi képen nem csepptöltés, hiszen az aksit a töltési végfeszültségen (14,5V) tartja. Ami viszont tartósan nem állhatna fenn. (Erről is lehet hit vitát indítani, (de nem érdemes) mert a gépkocsinál sincs más, mindössze korlátozza a töltési végfeszültséget. Persze csak állandó fordulatnál, hiszen ott néha leveszi az ember a gázt, és akkor meg kisütés van.) Minden esetre a csepptöltés végfeszültsége 13,6V. De elég értelmetlen egy több száz wattos trafóval néhány mA-el tölteni. A csepptöltést egyébként is arra találták ki, hogy ha hosszú időre csak tárolva van az aksi.. - Igen, egyenirányító híddal lehetne a terhelést a trafó mind két periódusában azonos értéken tartani. De két tirisztornak értelme nincs egy áram hurokban. Az olyan, mint ha egy lámpánál, két soros kapcsolót alkalmaznánk, és egyszerre kapcsolgatnánk a kettőt. Tehát nagyjából ilyen dolgokat kell átgondolni, és az igényeinket. Hogy jó (számunkra megfelelő) döntéseket hozzunk. üdv! proli007 |
Bejelentkezés
Hirdetés |