Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni:
Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel.
Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek.
Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
A cséve a csévében jól mutat ugyan, de sokkal több munka, ráadásul felesleges. Ha egymás mellé tekered a primert és a szekundert, teszel közéjük zárt műanyag (nyáklemez, bakelit, akármi) elválasztót az tökéletesen elég. Nagyobb lesz a trafó szórása, ezzel a feszültségesése, de ez leválasztótrafónál inkább előny, mert kisebb lesz a rövidzárási áram. Tehát, ha a tesztelendő kütyüd éppen zárlatos, vagy zárlatba megy az élesztés során, kisebb áram fog folyni a primer körben.
Elektrobynak: Ebben van igazság, és ilyenkor több (2-3) kivezetést kell készíteni, hogy a terhelés függvényében lehessen kompenzálni a feszültségesést.
Az imént kimaradt: A "k" (ez egy másik, valódi: 0.018-0.025) változik a trafó nagyságával, anyagával (lemezminőség). Na, ez nincs az említett méretező oldalon. Régebben feltettem a Fórumba a képletet, amivel ténylegesen, optimálisan lehet méretezni. A hozzászólás módosítva: Aug 23, 2018
Nem emlékszel véletlenül, hogy pontosan hova tetted fel a képletet?
 Kerestem, de nem találom (persze lehet, hogy én vagyok béna)Gyakorlatilag eldőlt, hogy két, egymás melletti cséve lesz. Nem akarok 17 cm széles csévékkel kísérletezni. Mindenképp több kivezetésesre tervezem készíteni.
Valamelyik régebbi (több éves) hozzászólásomban van leírva.
Ha majd a csévetestet készíted arra figyelj, hogy olyan műanyagot használj ami nem lágyul meg hő hatására. Alkalmas lehet: üvegszálas epoxi, bakelit, réztől megtisztított NYÁK stb. Ha rakod össze a csévetestet akkor a réseket mindenképp tömítsd el valamilyen hőálló anyaggal.
Gyakorlatilag a biztonsági-elválasztó trafó egyik legfontosabb része a jól kialakított cséve, aminek köszönhetően a primer és szekunder akkor sem vezethet át ha a trafó lángokban áll. 
Azt hiszem ezekről van szó: (granpa hozzászólásai)
Számítás 1 Számítás 2 Számítás 3 Számítás 4 A lényeg: Idézet: „Avas=k × (P/f)0.5 >> P=(A/k)2× f. A, m2-ben; P, kW-ban; f, Hz-ben. k=0.018-0.025-ig, kis trafóhoz a nagyobb értékkel kell számolni, a nagyobb (500VA felett) már lehet a kisebb értékkel, de tetszés szerint (állandó, vagy szakaszos terhelés), illetve az ablak (tekercshely) mérete miatt lehet variálni a közbenső értékekkel is.” Idézet: „N=104/ 4.44×B×F×f. B= gerjesztés T-ban, 0.8-1.6-ig, vasminőségtől függ; F vagy Av= vasmag keresztmetszet cm2-ben; f= frekvencia, amin a trafót működtetni akarod. Általában a hálózati 50Hz.” A képletben a 104 egy kis magyarázatra storul (én a 4% pluszra tippelek a szekundernél, a primer voltonkénti menetszámnál gondolom akkor 96 lesz). Idézet: „Régi(vastagabb>0.35mm), vagy lágyabb(hajtogatáskor alig ropog-alacsony Si tartalom): 0.6-0.9T-ig; újabb kori, vékony, v. ropogós lemeznél: 0.8-1.1T; Hypersil, vagy más jobb minőségű (ezek általában fényes felületűek, tekercselt kivitelűek): 1.2-1.7T is lehet.” Remélem sikerült a "lényeget megragadni"
A 104, az 10 a 4-en, azaz 10000. Hmmm... Eredetileg 108 lenne, de az egyszerűsítés miatt (Avas cm2-ben) 104. Ez olyan alapdolog/tudás.
Amire gondolsz, az primermenetszám × 0.95, szekunder-menetszám × 1.05; a veszteségek miatt. Általában. Kisebb trafóknál (1-20 VA) 0.8 is lehet, nagyoknál (>300-1000 VA) 0.95, >1- kVA akár 0.98 is lehet a hatásfok. A hozzászólás módosítva: Aug 24, 2018
Hú! Ezt csúnyán benéztem!
 A másolgatás miatt nem vettem észre, hogy az eredeti hozzászólásban felső indexben van. Másoláskor a formázást nem másolja. (Természetesen tudom mi az a tízanegyediken! )
Seráfütty, más is járt így; nem tudta/ismerte fel, hogy zárójel kell a nyolcas helyére.
A lényeg: (pontosítva, kiegészítve)
Idézet: „Avas=k × (P/f)0.5 >> P=(A/k)2× f. A, m2-ben; P, kW-ban; f, Hz-ben. k=0.018-0.025-ig, kis trafóhoz a nagyobb értékkel kell számolni, a nagyobb (500VA felett) már lehet a kisebb értékkel, de tetszés szerint (állandó, vagy szakaszos terhelés), illetve az ablak (tekercshely) mérete miatt lehet variálni a közbenső értékekkel is.” Idézet: „N=104/ 4.44×B×F×f. B= gerjesztés T-ban, 0.8-1.6-ig, vasminőségtől függ; F vagy Av= vasmag keresztmetszet cm2-ben; f= frekvencia, amin a trafót működtetni akarod. Általában a hálózati 50Hz.” Idézet: „...a primermenetszám × 0.95, szekunder-menetszám × 1.05; a veszteségek miatt. Általában. Kisebb trafóknál (1-20 VA) 0.8 is lehet, nagyoknál (>300-1000 VA) 0.95, >1- kVA akár 0.98 is lehet a hatásfok.” Idézet: „Régi(vastagabb>0.35mm), vagy lágyabb(hajtogatáskor alig ropog-alacsony Si tartalom): 0.6-0.9T-ig; újabb kori, vékony, v. ropogós lemeznél: 0.8-1.1T; Hypersil, vagy más jobb minőségű (ezek általában fényes felületűek, tekercselt kivitelűek): 1.2-1.7T is lehet.”
Elsőre neked sem ugrott be! Bocs, de ezt nem hagyhattam ki, miután hajnali 1-ig keresgettem a régi hozzászólások között
 Amúgy csak az hibázik, aki csinál is valamit. A hozzászólás módosítva: Aug 24, 2018
Á, én csak melléütöttem a klaviatúrán.
Régi RT lapokban találtam az alábbi táblázatot. Hátha érdekel valakit digitalizáltam a köz javára...
A *.zip fájlban a képek megtalálhatóak eredeti méretben...
Sziasztok!
Planár transzformátor tervezésében szeretnék segítséget kérni. A transzformátor egy forward konverterhez kell, körülbelül 200W teljesítményhez 8:4-es áttétellel, primary oldalon max 10 A terheléssel (Vin=20-50V, Vout=6,5V@30A). Ehhez adott egy 10 rétegű PCB, 35 um vastag rézrétegekkel. Segítséget szeretnék kérni, hogy ezekkel a paraméterekkel melyik planar core-t válasszam, illetve, hogy a PCB-n ezt hogyan tudom megvalósítani (melyik rétegen hány tekercselés, milyen vastag vezeték, stb..)? Válaszokat előre is köszönöm!
Talán néha még hazai is előkerülhet...
Van még régi Vacuumschmelze (VAC) katalógusom is.
Egyébként a GÉM-ből lett a Fastron.
Eredetileg a környékről való volnék. 
Laikusként kérdezem: Villanypásztor építés gondolatával játszom.
A nagyfesz trafót is magam csinálnám a kihívás kedvéért. Hol lehet beszerezni a trafókészítéshez az alapanyagokat?
Gondolom kapcsolóüzeműt gyártasz, mert a másikhoz nem kell alapanyag hiszen ott a kész trafó, csak ki kell bontani egy roncs autóból vagy motorból a gyújtótrafót.
A kapcsolóüzemhez ferritmagot kapsz a TME-nél, RET-nél, vagy Vácon a Tali Bt-nél.
Gyújtótrafó helyett szeretnék valami jobbat.
A "jobbakból" (gyári pásztor trafó) nem eggyel találkoztam, ami 1 hónapon belül megadta magát. Műgyantával kiöntve, stb.
Ahányszor valaha készítettem, mindig gyári gyújtótrafót - autó, motor - használtam. Ca. 3 cm-es szikra a készüléken, tehát nem a rendszeren... De hasznos munkát, ezen már páran túl vagyunk. 0.1mm huzalból 4 ezer menetet tekertem sorszigeteléssel, menet-menet mellé. Bekapcsoláskor egy szép kör ív és mehetett a mókusok elé. Persze, ha Robinsonnak lett volna ilyesmire módja anno, csak úgy repült volna az idő...
Magyarul nem éri meg a babrálást?
Több helyen az olvasom, hogy az autó trafónál 2J a maximum, és hosszú vezetékre az kevés. Ha lenne pontos trafó paraméter (és persze alapanyag), ki lehetne próbálni mi is az igazság.
Én azt tudom J számolás nélkül, anno azt mondta a Megrendelő pár hét után.
(Nagy szikrát kért, mert a libatoll nagyon jól szigetel - mondta.) Első héten 2 liba kilehelte a lelkét, mert bele is gabalyodtak (?) a drótba, de a Gazdi, szerint megérte így is, azóta a közelébe nem megy egy se... Azt hiszem, kb. 1mp/impulzussal ment. 350V-ot, 20 µF használtam, ha jól emlékszem, de 25 éve volt... Ui: A legjobb az volt, amikor a tápos zsákkal a vállán lépte át a drótot és a vádlija közel ért a dróthoz. Szerette volna, ha egy dublőr csinálja, de így is érdekes lehetett a dobás. A hozzászólás módosítva: Okt 27, 2018
Most néztem egy Secur 2000 , gyári pásztort abban egy kiöntött trafó van kb. 8*8*8 cm .
A primer 0,6 Ohm, a szekunder 20,6 Ohm. Az 4 J , 10 kV-t tud. A hozzászólás módosítva: Okt 27, 2018
Primer 3.43 mH, szekunder 0.59 H.
Ezek az adatok, DCR értékek sajnos nem sokat mondanak, csak annyit, nem szakadt a trafó...
Vasmagos trafónál, még ha légrése is van, közelítőleg ki lehet számítani a menetszámok arányát. Utána már mindenki olyan vasmagra tekeri meg, amilyen van neki.
1:12, 1:15 arányt javasolnak.
Van aki ferrit rúdra tekeri, a gyáriak (állítólag) EI magra készülnek.
Sziasztok!
Van egy 80 valahányban gyártott készülékem, amiben a képen is látható trafó van. Noh most a dobozára rá volt írva, hogy 220V, így bátorkodtam bedugni a konnektorba. Volt egy pattanás és a trafó alól ömlött a füst. Ez lehet azért, mert nem bírta a mai hálózatot? Vagy egyszerűen elöregedett a trafó? Tudom ezt hasonlóra, vagy ugyan ilyenre cserélni? Vagy tarfó nélkül is megtudnám táplálni a cuccot 12V-al a kimeneteire kötve? Bár ha jól látom a trafó váltó és egyenáramot is ad ki? |
Bejelentkezés
Hirdetés |
