A trafónak bírnia kellene, nekem is van ilyen gyártmányú trafóm, és nem tiltakozott a 230V ellen. Lehet, hogy a tied hibás volt, vagy mögötte az áramkör ami így túlterhelte. Ebből csak váltakozó feszültség jön ki, ha az áramkör nem csak egyenirányítva használja ezt, hanem közvetlenül is, akkor nem elég sima 12V. Egyébként a képről annyi látszik, hogy +12V és -12V-ot is készít az áramkör, és még ki tudja mi azokon a részeken ami nem került rá a képre. Az is lehet, hogy a készüléken van 110/220 váltási lehetőség és 110V-on volt. Így érthető, ha a trafó azonnal pukkant.

A trafó gond nélkül viseli a 230V-ot, ezzel nincs gond. A váltási lehetőség 220/110V között akkor gond, ha 110V-on állt, de akkor sem ég el a trafó azonnal, kell neki legalább 10 másodperc (jó esetben még több), ezenkívül ennyi idő alatt egy teljesen kiöntött trafó nem produkál füstöt. Tehát az azonnali "pattanás" és a füst valószínűleg nem a trafótól származik. Meg kell vizsgálni a diódákat, pufferkondikat, a két db kék tantál kondit a stab. IC mellett.

A trafó utáni alkatrészek nyilván kétszer akkora feszültséget kaptak ebben a beállításban és egy nem túlméretezett elkó páros is meghalhatott, plusz a stabilizátorok és ha azok is átütöttek, akkor még pár IC is. Trafót kiveszed, aztán tesztelhetsz külön-külön.

Sziasztok!
Adott egy erősítő, ami 120V-os hálózati feszültségről üzemel. Ennek a működtetéséhez kellene nekem egy transzformátort készítenem (230V/120V). A kérdéses trafó az erősítőn kívül, egy dobozban lenne, az erősítőt nem szeretném megbontani.
Az egyszerűség kedvéért autótranszformátorra, vagy más néven takarékkapcsolású trafóra gondoltam. Mivel ilyen trafót még nem készítettem nincsenek tapasztalataim, ezért kérném a segítségeteket a méretezés kapcsán.
A táplálandó erősítő adattábláján 410W teljesítmény felvételt tüntettek fel. (Maga az erősítő 2x120W-os)
Találtam egy szünetmentesből bontott trafót, aminek a mechanikai méretei nagyjából megegyeznek az erősítőben lévőével (továbbá mindkét trafó E-I magos), ebből gondoltam megoldani a problémát. (egyáltalán kell ekkorának lennie az autótrafónak??)
Odáig meg vagyok, hogy megmértem a szekunder feszültségeket: 2x13V és 1x 11V található rajta (226V hálózati fesz. mellett). Mikor ezeket lebontom megszámolom a meneteket, ebből már megtudom a voltonkénti menetszámot. Hogyan tovább a primerrel? A primer huzalvastagsága: 0,7mm.
A trafó méretei a mellékelt képen. Köszönöm!

Teljesen újra kell tekerned, egyébként van egy olyan érzésem hogy ebben a formában nem lesz jó. Azért nem, mert a takaréktrafó az tulajdonképpen majdnem olyan mint a rendes trafó, azzal a különbséggel hogy a primer adott leágazása képezi magát a szekundert. Tehát, neked ha ezen megkeresed a primer közepét és kivezeted, akkor lesz egy olyan autotarfód, aminek a tekercse csak 0,7mm átmérőjű, tehát csak akkora árammal fogod tudni terhelni mint amennyivel a primert.
Annak a huzalnak 0,38mm² a keresztmetszete, ha 2,5A/mm²-rel számolunk akkor az durván 1A. Tehát 230VA lehet az a trafó, ami meg is felel annak hogy egy szünetmentesbe nem nagyon tesznek annál nagyobbat, meg egy 2x120W-os erősítőbe sem.
Szóval az a baj, hogy 120V-on is csak 1A-t fogsz tudni levenni a trafóról a 0,7-es huzallal. Vastagabb huzalból kellene az egészet újratekerni, aminek én semmi értelmét nem látom, sokkal egyszerűbb ha csak a szekundert (ami a szünetmentesben a primer volt) bontod le, és feltekered a helyére azt a 120V/2A-nek megfelelő tekercset.

Köszönöm a válaszod! Tehát leszedem az összes tekercset és vastagabb huzalból visszatekerem a primert és középen kicsapolom, ennyi lenne igaz?

Ezzel az a baj, hogy nincs annyi hely a csévén, hogy ezt meg lehessen valósítani.

Ez rémlett és így van írva:

Vagyis nagyjából a kisebb feszültségű (ill. terhelt oldal) huzalkeresztmetszete fele lehet.

Szia! Na én is ezt olvasom éppen. Elég akkor csak azt a részt megtekerni vastagabb huzalból, amit visszaszedek a középmegcsapolásig, igaz?

A lényeg, ha egy 400VA trafó primerjén lesz egy (majdnem) középleágazás, a kisfeszültségre használt rész lehet kisebb keresztmetszetű.

Ahogyan írták, a tökéletes megoldás a teljes újratekerés a közös részen vékonyabb huzallal.

Az egyszerűbb (parasztos/gányolós) megoldásnál csak a szekundert szeded le és tekersz a helyére 0.7-es huzalból amennyi ráfér (nagyjából két egyforma tekercset fogsz kapni), így is jó...

Sziasztok!
Lebontottam a szekundereket, a menetszámok alapján 0,52V/menet.
Most már jobban hozzáfértem a primer huzalhoz és pontosabban meg tudtam mérni az átmérőjét. Nem 0,7-es huzalból van, hanem ~0,95. Szerintem ez fog maradni.
Számításaim szerint 435 menet körül lehet a primer. Akkor visszaszedek 200 menetet, kicsapolok, majd visszatekerem a leszedett menetszámot.
Jó az elgondolásom?

Gee Lee: Most, hogy tudom, vastagabb a primer szerintem már bírnia kell (1,6A) neki. Mivel nincs szekunder a hűlése is jobb lesz a primernek, talán egy kicsit nagyobb áramsűrűség is megengedhető lesz, arról nem is beszélve, hogy ez egy erősítő, aminek a tápja nem állandó 100%-ra terhelt.

Ez nem olyan egyszerű. Én lebeszélnélek az autotranszformátor használatáról.
Ne feledjük, hogy autotranszformátor használatával a hálózattal galvanikus kapcsolatban leszünk! Életveszélyes is lehet!
-
A 410W-os teljesítmény kb. 450-500VA-es vasmagméretnek felel meg, (EI130, EI150) tehát a jelzett kisméretű szünetmentes táp transzformátorai nem alkalmasak erre a feladatra.
-
Magyari Béla: Rádiótechnikai zsebkönyvben pontosan le van írva, hogyan kell méretezni és készíteni autotranszformátort, meg rendes, elválasztó-transzformátort is, Én ez utóbbinál maradnék, jobb a biztonság.

Üdv!

Az már úgy kb. jó lesz, feltéve ha vissza tudod tekerni a lebontott huzalt, illetve le tudod venni sérülés nélkül. Általában le is szokták soronként lakkozni.

Jól értelmezd a h.sz.-okban írtakat, különösen O. J. 1. h.sz.-át. Az a szünetmentesből való trafó elég erre a teljesítményre autótrafónak. A rajta lévő (0.95) huzal is. Vedd figyelembe, hogy a veszteség miatt a primer kisebb voltonkénti menetszámú, mint a szekunder (kb. 10 %-kal). Jelen esetben nincs jelentősége, csak a "szekunder" menetszámításnál vedd figyelembe, -és biztos, ami fix-, csinálj több kivezetést. Ha nagyon spéci akarsz lenni, vedd nagyobbra mindkét menetszámot: Azonos huzalból tekerj rá még kb. 20 %-kal többet, és azt oszd el a feszültségek arányában.

Itt nem ez a helyzet!
A meglévő készülék saját trafója biztosítja a megfelelő elválasztást, hiszen a 120V is hálózat.

Ámbár fele üzemi feszültségre van készítve, de megette a fene ha nem bírja ki a szigetelés...

Azért a 110 V-os trafókat is 2 kV-ra vizsgáltuk anno. Nem bízom a yenkikben/egyebekben, de talán ők is.

Illik is, sőt ha jól tudom a szabványos HI POT teszt az 5kV, és azt ma már minden trafónak illik teljesítenie, függetlenül attól hogy hagyományos vagy SMPS.

Köszönöm mindenkinek a segítséget!
Elkészültem a trafóval és tökéletesre sikerült a feszültségek leosztása: 111V és 121V lett a két fél.
Átmérő: 1mm huzalból tekertem még rá plusz 50 menetet. Lakkozva nem volt a trafó, úgyhogy letekeréskor nem sérült a huzal. Soronkénti szigetelés sem volt, de visszatekeréskor én már tettem bele.
Köszönöm még egyszer!

Sziasztok!

Ez egy eddig túl nagy ívkisülést sosem produkált elemes gázgyújtó maradványa. Cél volna a némileg nagyobb kimeneti feszültség elérése, hogy legalább egy átlagos gázgyújtó ívkisülésének nagyságával vetekedjen.
Jól gondolom, hogy a szekunderbe helyezhető ferrit(?)rúdon közel teljes hosszában kellene lennie végigtekerve a huzalnak, tehát hogy összerakva tökéletes fedésben legyen a szekunder tekercshosszával?
Nos, ha igen, ez esetben mit tehetek? Menetszámot tartva kicsit vastagabb huzalt tekerjek rá? A vastagabb huzal nem feltétlenül lenne probléma, mert a jelenlegi megoldás hézagos, lötyög miután bele van helyezve a szekunderbe.
A NYÁK is elég gyér, vékonyak a vezetősávok. A kondi-tirisztor-tekercs nyomvonalának a forrasztóónos megerősítésére gondoltam még.

Nem írtad, hogy ez mekkora (1,5 V, 3 V) ? Ezen változtass. Cseréd nagyobbra, pl: 18650 akkura.

Itt a skori által készített kapcsolási rajza, ha ez segít.

Ámbár a panel bal felső sarkán látszik egy "tekercsnek tűnő valami".

0,7 ohmos ellenállás ?

Akkor huzal

Azért van ferritrúdon, hogy ne kelljen végigtekerni a teljes hosszban. Ha egymásba dugod, akkor lesz egy trafód, aminek a szekunder feszültségére csak a menetszám áttétel aránya van hatással.
Megemelheted a tápfeszültséget, de az nem nagyon lesz hatással a szikra (szekunder feszültség) nagyságára. A szikra nagysága a bekapcsolás gyorsaságától is függ, tehát ha a blocking oszcillátorba gyorsabb kapcsoló eszközt tennél.

Itt a tirisztor süti a 470nF-ot a primerre, annak kellene gyorsabbnak lennie. Meg -ha a dióda nem schottky, akkor én arra cserélném, mert másfél voltnál azért számíthat 300mV is...
Az is lehet, hogy a folyamat túl gyors és a kondi még félig sem töltött, mikor a tirisztor begyújt?

Az is kérdés, hogy mennyi energia van a 470 nF -ban. Szkópolni kellene.

Hálózati transzformátor, 4 db SM102/52 hiperszil U magból mekkora max teljesítményre lehet képes ?
Ezt a hozzászólást találtam, de nem találtam meg a bővebb szöveg környezetét ahonnan vélhetően meglenne a válasz.

Nézd végig a képeket, van itt hiperszil magokról táblázat!