Utóbbira van bizonyíték, több is, lásd melléklet. Ezt a képet egy titkos katonai bázison készítették.

Ha tudnánk szabályozni, azt először a nyugati világ tudná szerintem, az meg azzal kezdené, kitől mit lehet még elvenni ezen tudás birtokában. A jelenlegi felesleges erőforrásokat sem arra használja, hogy a világ szegényebb rétege gazdagabb legyen, hanem hogy még többet zsákmányoljon az ottani erőforrásokból.

Annyira azért nem lehet titkos ha mi itt nézegetni tudjuk a katonai gép fedélzeti kapcsolóit.

Ejj, elrontod a játékom.

Ettől eltekintve nekem az antennarendszerről leírtak kicsit valóságosabbaknak tűntek, nem az űrháborúval kapcsolatos része hanem a többi (amit már régebben olvastan erről nem a mostani gyűjtést). A "nagytestvérek" most lettek meggyanúsítva, hogy csillagháborús (lézeres) műholdat állítottak pályára a kémműholdak likvidálására.

Az egész cikk erre a mondatra épít:

Ami igaz is, hiszen minden erős ország igyekszik befolyásoni a többit. (A gyengébbek is igyekeznének, csak nekik még kevésbé sikerül, de néha hathatnak)
Csak nem kell f....ágokkal indokolni, áltudományos marhaságokról értekezni végtelenül.
A politikai indíttatádú áltudomány számomra akkor is ellenszenves, ha nem is vagyok (már) kimondottan amerikabarát.

Valószínű hogy nem is katonai, hanem csak simán egy mezőgazdasági permetező gép műszer blokkja. Aztán a laposföldesek, chemtrailesek, holdraszállás tagadók, meg egyéb "tudós" szekták örömmel csámcsognak rajta.

Ez mem gyanú -ha szükség lenne rá, megtennék. Csakhát ugyanaz rakétával, amelyikkel műholdat fel lehet juttatni, azzal olyant is fel lejet juttatni, amely megsemmisíti bármelyik kiválasztottat. Csak szándék kell hozzá, célozni pedig tudnak a katonákok.

Azért az nem egészen ugyanaz...
Minden egyes kémműhold ellen fel kell lőni egy rakétát, ami eltalálja és vele együtt megsemmisül, vagyis egyszer használatos. VAGY egyszer fel kell lőni egy csillagháborús műholdat, ami (elvileg) tetszőleges számú kémműholdat szedhet le. (A lézerhez csak energia kell, amit egy műhold napelemekkel simán megszerez. Nem kell 5 percenként lőni vele... Elég naponta egyet, vagyis egy lövés energiáját 24 óra alatt gyűjti össze. Akku kell, + kisebb méretű napelem.)
A fellövés elég sokba kerül, hamar gyanús és nagyon könnyen bizonyítható lenne, hogy minden egyes fellövés után megsemmisül egy műhold a "másik" oldalon.

Egyrészt: ha gyanús, ha nem -ugyanaz, mint a nukleáris fegyver használata. Csakis akkor, ha okvetlen szükség van rá (reményeink szerint soha).
Másrészt: mit érnének egy felfegyverzett műholddal? Cirkál a világűrben, a föld körül szanaszét lévő "ellenséges" műholdak után? Mert nem egy bolyban vannak ám... Ha szándék van a lelövésre (mint állítólag az al jazeera, ha igaz volt), akkor lelövik, nem őrműholdat cirkáltatnak.

Igaza van Suba53-nak az hogy a képen van egy valami, nem bizonyíték abban a témában, hogy az adott antenna rendszernek mi a célja. Aki tudja mi szerepel a képen, az amúgy is tudja, aki meg nem azt meg bármivel meg lehet etetni, ha hívő, és bármit elutasít, ha nem hívő.
Csak úgy a vicc kedvéért rákerestettem a google képkeresőjével, egy instagammos hozzászólásnál pont ez a kép volt. Sajna bejelentkezés nélkül nem engedett be, de nem egy szigorúan titkos dolognak tűnik Tennessee-ből. (Ez nem azt jelenti, hogy az antena rendszer nem létezhet...)

Ezt a kötekedést most fejezzétek be!

Sziasztok!

Mi a véleményetek a nagyfeszültségű távvezeték meletti életről? Mondjuk 50-80m -re lévő házban? Mekkora a biztonságos távolság?
Javít valamit a helyzeten a lemez (trapéz vagy cserepes) tetőfedés?
A csatolt képen talán 120 kV -os vezeték van?

A térerő a távolság négyzetével csökken állítólag. Ettől kezdve az is kérdés, a falban tőlem 1-2 méterre lévő kisfeszültségű vezeték mennyire káros. Mondjuk az már lehetne valami kutatás tárgya, a 11kV-os hálózat mellett lakók hogyan és miben betegszenek meg másként, mint a távolabb lévők. Az a vezetéktípus legalábbis felénk eléggé közel van sok család életteréhez ( többek között tőlem is kb 5-8m-re az út túloldalán van.)

Alaphelyzetben szerintem nincs vele probléma. Gond akkor van, ill. lehet, ha valami komolyabb meghibásodás van, és a védelem nem jól működik. Pl. ha egy hiba miatt a földben nagy áramok folynak, ill. nagy "lépésfeszültség" alakul ki. Az oszloptól, ill. a vezeték nyomvonalától 50...80 méterre talán már ettől sem kell tartani. További veszély, (megint csak kicsi eséllyel) ha mondjuk leszakad egy vezeték, és eléhg hosszú darab ahhoz, hogy elérje a lakókörnyezetedet, mielőtt lekapcsolja a védelem..

A lépésfeszültséghez kapcsolódva, a felső vezeték az földpotenciálon van, nem? Talán villámvédelmi szerepe is van? A másik 6 az 2x3 fázis?

Igen, már abból is gyanítható, hogy nincsen szigetelője.

Igen, két független áramkör. Sokszor színekkel az oszlopon meg is jelölik, hogy melyik áramkör.

Személyes véleményem, hogy ameddig minden rendben megy, addig nem sok vizet kavar, ámbár látképet biztosan negatív irányban folyásolja be, és így a telek értékét jelentősen rontja.
A három fázisnak nagy előnye, hogy valamennyire kioltják egymást...

Gödi alállomáson tett látogatásomról írtam egy rövid szösszenetet, FAM címen olvasható. 400 kV már folyamatosan csattog a koronakisülés miatt. Ahol már hangja is van, ott lehet ózon is, meg rádió zavarás. Persze ez is hitvita kérdése, mert sokan mennek a hegyekbe az "ózondús levegő" miatt, rádiót meg már csak a dinók hallgatnak. Ami tény, hogy 25 kV fölött fázisvezetőn madarat még nem láttam ücsörögni.

Már ott is komoly térerő van. Kedvenc tanulókori élményem, enyhén ködös időben a sorompó fémrészének érintése és egy feltartott kéz is enyhe bizsergést okozott. ( talajszinten ) Amikor először hangososzlopra mentem, akkor meg nyár ide vagy oda, teljesen be kellett öltözni, mert ahol a bőrrel érintkezett az oszlop, csípett rendesen, pedig a vezeték még 2-3 méterre volt.

Úgy van ahogy mondod.
Azért nem elfelejtendő, hogy az a 25 kV egy fázison van, és állomáson mint "ernyő antenna", működik, ahol te vagy a kapacitív feszülségosztó közbenső tagja.
Volt egy tanítványom (még vasutasként, amikor aktívan oktattam is), panaszkodott, hogy megrázta egy kábel Józsefváros (akkor még volt olyan is) pályaudvaron. Elmondása szerint nem értette a dolgot, mert éppen az előbb tekerte le, azt a darabot, látja a végét, nincsen bekötve sehova, éppen blankolta az egyik végét a bekötéshez. Elment az "Univó szolgálati műszer"ért, és 110 V-ot mért vele.
Elmondtam neki a fenti szöveget, és a homlokára csapott.
Nincsen is jobb szerintem a terepgyakolatnál, amit ott megtanul az ember, az bevésődik.

Hát igen a vasutnál elöfordulnak egyre gyakrabban ilyen gondok, sokszor nagyon el is titkolják, mert nincs egyszerü megoldás. Az uj vontatojármüvek rendkivül sok energiát igényelnek vannak olyan helyek ahol már tizezer A-t is mértek induláskor 2-3 mozdonnyal a nehéz vonat élén. Csak a legritkább esetben felel meg ilyen igényeknek a hagyományos pálya a sinekkel. Igy az ilyen áramok egy része elöbb utobb talál valamilyen „kerülöt“ ahol azután elkezd dolgozni. Annak idején emiatt állitották le az USAban a villamositást, mert az ilyen meddö áramok szétmarták a vasut fém hidjait. Mifelénk is elöfordult, hogy a beton aljzatbol idövel eltünt a vasalás.

Szerintem ebben neked igazad van.
Nagyvasútban véleményem szerint az autótrafós megoldás a nyerő, az összes többi 16 2/3 Hz, 3 kV dc régen ki kellett volna hogy pusztuljon, a több áramnemes mozdonyokkal egyetemben.

A baj, hogy az átállás más áramnemre igen drága és hosszadalmas ( utovegre a jelenlegi hálozatot is már vagy 100 éve épitgetik). És az átállás nem egy kapcsolon mulik, hanem gyakorlatilag egy uj rendszer kiépitését jelenti, jobb esetben megmaradhatnak az oszlopok, de minden mást cserélni kell beleértve az áramelláto rendszert is.
A több áramnemes mozdony ma már nem téma, hiszen már vagy 40-50 éve egy közbülsö alacsonyabb feszültségü DC rendszert kaptak, igy csak a bemeneti trafot kell cserélni meg néhány ehhez tartozo alkatrészt ( fökapcsolo, egyenirányito, áramszedö stb).

Régóta vita tárgya, több tanulmány is született már, összességében nem igazán volt kimutatható káros hatása. A gyerekkori leukémia kialakulásának az esélyét talán növeli kissé, de ezek az eredmények is elég ellentmondásosak.
A fémtető, ha földelve van, a függőleges irányú elektromos mezőt elvileg hatékonyan csökkenti, a mágnesest nem.
Az ózon és a koronakisülésnél szintén keletkező nitrogén oxidok mérgezőek, ez nem hit kérdése, az "ózondús levegő" pedig téves elnevezés, nem ózondús valójában. De nem valószínű, hogy számottevő mennyiségben keletkezne a távvezeték közelében.
Ja, és nem vagyok dinoszaurusz .

A felsö drot valoban a földelt potenciálon van, de nem vesz részt az energiaátvitelben. Valoban villamvédelem és potenciálvédelmi szerepe van az utobbi idöben kommunikácios szerepet is kap.

Jo az anyag habár már egy kicsit elmult az aktualitása ( vagy pontatlan a rossz a rajz, igaz a térképen is több hiba van).

Ha földelt, akkor is lehet?

Még jobb is, mert oda lehet függeszteni az optika kábelt.
Ámbár azt is el lehet cseszni
Ha jársz vonattal, akkor látod hogy csigákon megy az optikai kommunikácó.
Alapvetően nem szokás fázisvezetőre tenni (de lehetne).

Ahh. Ezért olyan lassú .
Komolyra fordítva nem tudtam, majd megfigyelem. Mivel már ingyen vonatozhatok.

A drot belsejeben még üvegszálak meg rézkábelek is lehetnek.

Amugy a vasut energiaellátása is kezd egyre bonyolultabbá válni. A ma használt felsövezeték ugy látszik már nem elég a nagyteljesitményü vasutak energiaellátására. A kisebb feszültségü ( 1500/3000V ) rendszerekben már régota duplázzák a felsövezetéket - eddig csak azt a vezetéket amihez az áramszedö érintkezik. Most már eljutottak a 15 kV- rendszerekben ahhoz is, hogy az oszlopokon extrán vezetik a vontatási energiát, és rendszeres távolságokban összekötik a felsövezeték aktiv részével. Azaz duplán megy a vasut mentén a felsövezetékben meg az oszlopon.
Nemrégen már azt is láttam egy hegyi pályán, hogy a 15kV-s rendszerhez is dupla felsövezetéket huztak. A felsövezetéket aligha lehet vastagabbra késziteni.