Erősítők kimeneti karakterisztikáján értelmezhető tartomány, amelyben a bemeneti vezérlés függvényében a kimeneti áram folyamatosan változik. Tranzisztoroknál az aktív tartományra jellemző, hogy az emitter-bázis - dióda nyitott, a kollektor-bázis dióda lezárt állapotban van.

• erősítő
• tranzisztor

(áramkapcsolás logika). A logikai rendszerek azon osztálya, melyekben nemlineáris elemek - általában diódák, tranzisztorok - konstans áramot két vagy több áramág között osztanak szét.

Egyik elemünk, melynek rendszáma 79, atomsúlya 197. Az elektronikában olyan helyen használják, ahol fontos a korróziómentes, tartós érintkezés, pl. jelfogóknál. Használják egyes félvezető diódák gyártásához is.

Aranyatomok diffundáltatása félvezető anyagba. A kristályba beépült aranyatomok csökkentik a kisebbségi töltéshordozók élettartamát. Mivel á félvezető eszközök kapcsolási idejét nagymértékben nneghatározza a kisebbségi töltéshordozók élettartama, ezért az aranydiffúzió segítségével jelentősen növelhető az eszköz. (dióda, tranzisztor) kapcsolási gyorsasága. Az aranykoncentráció növelése a kapcsolási idők csökkenését eredményezi. Határt szab ennek azonban az, hogy az aranykoncentráció nem érheti el a félvezető anyagban levő donor vagy akceptor szennyezésének koncentrációját, mert ekkor az eszköz működésképtelen lesz.

• félvezető
• akceptor
• dióda
• tranzisztor

(APC=Automatic Phase Control). Fázis- és frekvenciaszabályozási mód, amely szerint két azonos frekvenciájú rezgés fáziskülönbségét vagy két rezgés kis frekvenciakülönbségét fázisérzékeny egyenirányító áramkörrel indikálják és a nyert egyenfeszültséggel az egyik rezgés frekvenciáját és fázisát elektronikusan úgy szabályozzák, hogy a másik rezgéssel szinkronban legyen. Az automatikus fázisszabályozás csak viszonylag kisfrekvenciakülönbségek esetén használható, mert akkor a két rezgés fáziskülönbsége csak lassan (a lebegés frekvenciájával) változik; ezalatt a szabályozó áramkör közbe tud lépni. Nagy frekvenciakülönbségek esetén a fáziskülönbség gyorsan változik és a zavarmentesség miatt nagy időállandójú szabályozókör már nem szabályoz megfelelően. Az automatikus fázisszabályozást gyakran használják tv-vevőkészülékekben sorszinkronozásra. Használatos az NTSC- és PAL-rendszerű színes tvkészülékekben is, ahol a színsegédvivő összetevők demodulálásához a burstjellel 10-5 nagyságrendben egyező frekvenciájú jelre van szükség. A vevőben kvarcoszcillátor van, ennek frekvenciáját szabályozzák a burstjel frekvenciájához elektronikus úton, rendszerint a kvarcoszcillátorral sorba kapcsolt - varicap diódát használva, mint változtatható reaktanciát.

• sorszinkronozás
• NTSC
• burstjel

Adó, vagy vevő oszcillátor stabilizálására szolgáló áramkör. Egy érzékelő állapítja meg az esetleges frekvencia eltérést és annak mértékében korrigáló jelet állít elő, amely egy varaktor dióda révén helyreállítja a frekvenciát. Különleges válfaja a fáziszárt hurok (PLL).

Adó, vagy vevő oszcillátor stabilizálására szolgáló áramkör. Egy érzékelő állapítja meg az esetleges frekvencia eltérést és annak mértékében korrigáló jelet állít elő, amely egy varaktor dióda révén helyreállítja a frekvenciát. Különleges válfaja a fáziszárt hurok (PLL).

(AFC=Automatic Frequency Control). Televízió és rádióvevőkészülékek oszcillátorfrekvenciájának önműködő finomhangolása. Megkönnyíti a készülék állomásra hangolását, mert a finomhangolást nem kell kézzel elvégezni és csökkenti az oszcillátorfrekvenciának a külső tényezők (melegedés, nedvesség, tápfeszültség-változás) hatására bekövetkező esetleges vándorlását. A kapcsolás két lényeges eleme a diszkriminátor és a változtatható reaktancia. A diszkriminátor a vevőkészülék pillanatnyi középfrekvenciáját hasonlítja annak helyes értékével és a frekvenciaeltérés függvényében (előjel helyesen) egyenfeszültséget szolgáltat. Az oszcillátorkörben levő változtatható reaktancia értékét a diszkriminátor szolgáltatta feszültség szabályozza. Diszkriminátorként a frekvenciamodulációs vételtechnikában ismertek használatosak. Változtatható reaktanciaként régebben reaktanciacsövet (mint változtatható induktivitást), valamint vasmagos tekercset (amelynek induktivitását előmágnesezéssel változtatták) használtak. Volt olyan megoldás is, amikor egy kondenzátort diódán keresztül kapcsoltak párhuzamosan az oszcillátorkörrel és a dióda áramáteresztő idejét változtatták az egyenfeszültséggel, tehát tulajdonképpen a folyási szöget és ezáltal a kapacitás értékét. A félvezetőtechnika elterjedése óta változtatható reaktanciaként záróirányban kapcsolt félvezető dióda használatos, amelynek kapacitása egyenfeszültséggel szabályozható.

• diszkriminátor
• reaktanciacső
• folyási szög

(fordított dióda). Különleges alagútdióda, amelyben az Esaki-áram olyan kicsi, hogy a karakterisztikának nincsen csökkenő szakasza. Nyitóirányban emiatt, bizonyos feszültségszintig nem folyik áram. Záróirányban viszont, a Zéner-jelenség miatt, már igen kis feszültségek hatására jelentős áram folyik, így lényegében a backward-dióda, a normál diódához képest fordított karakterisztikával rendelkezik. Mivel záróirányban már igen kis feszültség hatására is jelentős áram folyik át rajta, olyan kis váltakozó feszültség egyenirányítására is alkalmas, amelyre a közönséges diódák nem használhatók.

• alagútdióda
• egyenirányítás

• vízszintes eltérítés áramkörei

Tulajdonképpen félvezető anyag, melyre az integrált áramkört készítik, de magát az IC-t is nevezik gyakran chip-nek. a félvezető anyagra különféle eljárásokkal viszik fel az alkotóelemeket, mint ellenállások, kondenzátorok, diódák, tranzisztorok, tekercsek, stb.

(peakdetektor). Olyan detektor, amelynek kimenetén a jel csúcsértékével arányos egyenáramú jel jelenik meg. A csúcsdetektor rendszerint a jel periódusidejéhez képest nagy időállandójú RC áramkört és egy vagy több dióda elektroncsövet vagy félvezető diódát tartalmaz.

• elektroncső
• dióda

n bemenetű és 2ⁿ kimenetű - rendszerint diódákkal megvalósított kapcsolóáramkör, amely kódolt információból a kódszóban ábrázolt értéknek megfelelő sorszámú kimeneten ad logikai IGEN-szintet, ugyanekkor a többi kimeneten logikai NEM-szint jelenik meg.

• kapcsolóáramkör

A moduláció leválasztása egy rádiófrekvenciás jelről. Legegyszerűbb eszköze a dióda, ez amplitúdó-modulált jelekhez alkalmazható. FM jeleknél már bonyolultabb áramkörökre van szükség, ilyen az aránydetektor és a diszkriminátor. SSB adásokhoz a produkt-detektor áramkört kell használni, ez alkalmas távírójelek vételére is.

Elektroncső, vagy félvezető, amely az áramot csak egyik irányban engedi át. Számos célra használható, leggyakoribb felhasználási területek a rádiófrekvenciás detektálás, azaz a hangfrekvencia leválasztása, hálózati egyenirányítás készülékekhez, keverés.

Nemlineáris eszköz, amely egyik irányban jól vezeti az áramot, másik irányban pedig közelítőleg szakadásként viselkedik. Megvalósítható elektroncsőként, ez a vákuumdióda vagy pn-átmenet segítségével, ez a félvezető dióda. A vákuumdióda egyre inkább előtérbe szorul, mert a félvezető dióda kisebb méretű, nem igényel külön fűtést, hosszabb élettartamú stb. A dióda használható egyenirányításra, demodulációra, kapcsolóként stb.

• elektroncső
• pn-átmenet
• egyenirányítás
• demoduláció

Rendszerint a lezáró csúcsfeszültséget és a megengedett áramerősséget szokták megadni jellemzőként, de néha szükség van a feszültségesésre, a max. teljesítményre és a feszültség-áram jelleggörbére is.

Félvezető diódáknál, amikor az áramot éppen nem vezeti át (egyik irányban), kapacitás jelenik meg. Ezt nagyfrekvenciás áramkörökben figyelembe kell venni. Gyakran éppen ezt hasznosítják és olyan diódákat készítenek, melyek a kapacitásukat változtatják a feszültség hatására, és így változtatható kondenzátort helyettesítenek. (Varaktor-diódák).

A szokványos egyenirányító diódák lehetnek nagyfrekvenciásak, vagy hálózati egyenirányítók. Ezen kívül sok dióda-fajta használatos, pl. a feszültségszabályozó Zener-dióda, a jelzőlámpaként használható LED-dióda, a fényt villamos árammá alakító szolár-elektromos dióda, a rezgéskeltőként használható Gunn és alagút-dióda, a hangoláshoz használt varaktor-dióda, a gyors kapcsolóként használható PIN-dióda, de létezik már erősítő-dióda is (IMPATT-dióda).

A dióda (akár vákuumdióda, akár félvezető dióda) kapacitása. Vákuumdiódánál megkülönböztetik a hidegkapacitást, valamint a felfűtött csövön pozitív anódfeszültségek mellett mérhető melegkapacitást. Ez utóbbi 4/3-szorosa az előbbinek. A félvezető diódának kétféle kapacitása van: az átmeneti kapacitás és a diffúziós kapacitás (diffúziós impedancia).

• dióda
• átmeneti kapacitás
• diffúziós impedancia

Ha egy rádiófrekvenciás áramkörbe diódát helyezünk, levágja a fél hullámot, az eredő egy hangfrekvenciás burkológörbe lesz, amely egyenfeszültség, a hang ütemében ingadozva. Kondenzátoros szűrés után a demodulált jel jelenik meg.

A dióda nem-lineáris jelleggörbéjét felhasználó áramkör, két különböző frekvenciájú jel keverésére. Keverés után a két jel összege és különbsége jelenik meg, az eredeti két jelen kívül. Az ilyen áramkör nem erősít, sőt némi veszteség is keletkezik, ezért utána erősítőt kell alkalmazni. Előnye, hogy még mikrohullámokon is jól működik.

(diódás logikai áramkör). Logikai műveletek realizálására használt, diódákat és munkaellenállást tartalmazó kapuáramkör. A diódás kapcsolók ideálistól eltérő tulajdonsága miatt a kapuk kimenetén megjelenő logikai feszültségszintek a névlegestől eltérnek. A jelszint és jelalak torzulás miatt diódás logikából két fokozatnál többet nem kapcsolnak egymás után. A jeltorzulások inverter segítségével regenerálhatók.

• kapuáramkör

• diódás logika

Olyan eszköz, amellyel a jel erősségét lehet két pont között korlátozni (limiter). Általában két félvezető diódából áll, párhuzamosan kapcsolva, de ellentétes polaritással. Ha pl. egy szilícium diódánál a lezáráskor max. 0,6 V felszültséget enged át, a korlátozó áramkör minden jelet levág, mely 0,6 V-nál nagyobb. Csak kis amplitúdójú jelekhez használható, mert a nagy amplitúdók levágása torzításokat okozhat.

(degenerált félvezető). Olyan félvezető kristály, amelyben a szabad elektronok sűrűsége az atomokéval összemérhető és így a hőmérséklet kevéssé befolyásolja a kristály tulajdonságait. Ezzel ellentétben a klasszikus félvezető kristályban a szabad elektronok sűrűsége a hőmérséklet növelésével rohamosan, exponenciális összefüggés szerint nő. A viszonylag kis hőmérsékleten a klasszikus félvezető a hőmérséklet vagy a szennyezés nagymértékű növelésével válik elfajult félvezetővé. Erős szennyezés következtében elfajult félvezetőből készül pi. az Esaki-dióda, amelynek viselkedése ezért kevéssé hőmérsékletfüggő.

• Esaki-dióda

• alagútdióda

Tranzisztorok - helyettesítő áramköréhez (pl. hibrid p helyettesítő áramkör) pótlólagosan hozzájáruló elemek, amelyek nem a belső tranzisztorhatást valósítják meg, hanem a csatlakozó részekből származnak (pl. szórt kapacitások, szórt induktivitások, soros, ill. párhuzamos - ellenállások). Az extrinsic áramköri elemek fogalma alkalmazható egyéb elektronikus elemekre is. ( Diódák, térvezérelt tranzisztorok stb.).

Félvezető eszközöknél, elsősorban diódáknál, és tirisztoroknál a kikapcsolást végző külső jel megjelenése és az eszköz tényleges kikapcsolása között eltelt idő. Az eszköz ezen időn belül még nem rendelkezik záró sajátosságokkal, diódák esetén pl. a záróirányú áram sokkal nagyobb a szivárgási áramnál, ezt lényegében a külső áramkör határozza meg. Tirisztorokra ezen időn belül nem szabad pozitív anódfeszültséget adni, mert a tirisztor ekkor újra benyújt. A feléledési idő arányos az eszköz gyengébben adalékolt ( - adalékolás) rétegében levő kisebbségi töltéshordozók élettartamával, gyors kapcsoláshoz tehát kis élettartam szükséges. Függ ezenkívül a nyitó- és a záróirányú áram viszonyától, amit a külső áramkör határoz meg.

• dióda
• tirisztor

Félvezető alapanyagból készült, elektronikus feladatok ellátására alkalmas eszközök. Főbb csoportjaik: félvezető diódák, tranzisztorok, tirisztorok, monolit integrált áramkörök, különleges eszközök.

• félvezető
• diódák
• tranzisztorok
• tirisztorok

Két szembe kapcsolt Shottky-diódával felépített tranzisztor, melyeknek fémelektródája közös, és ennek két oldalán találhatók az emitterként, ill. kollektorként működő félvezető rétegek. Az egyik, emitterként szolgáló Schottky-dióda nyitóirányban van előfeszítve, a másik záróirányban, ez a kollektor. Az emitterből a bázisként szolgáló közös fémrétegbe "forró" elektronok lépnek be. Ha a fémréteg elég vékony (,100...1000 A nagyságrendű), akkor az elektronok, mielőtt "lehűlnének", azaz elveszítenék többletenergiájukat, a kollektorhoz jutnak, és ott leküzdve a fém félvezető határfelületén fellépő potenciálgátat, a kollektorba lépnek. Tehát - a tranzisztorhoz hasonlóan - a záróirányú dióda áramát nyitóirányú diódaárammal lehet vezérelni. Az igen vékony bázisréteg miatt határfrekvenciája elméletileg sokkal nagyobb lehet, mint a közönséges bipoláris tranzisztoré. A fémbázisú tranzisztor áramerősítése jelenleg még igen kicsi, technológiája igen nehéz, ezért gyakorlati jelentősége egyelőre nincs.

• Shottky-dióda
• tranzisztor

Fényjelet elektromos jellé, ill. elektromos jelet fényjellé átalakító eszközökkel megvalósított csatolás. Tipikus példája a fényemissziós dióda és fotódióda párosítása. Ekkor a jel elektromosból fénnyé, majd fényből elektromossá alakul. Elvileg a két eszköz sorrendjének megcserélésével megvalósítható a fény-elektromos fényjelút, ez utóbbi azonban kevésbé használatos. A fényelektromos csatolás legnagyobb előnye, hogy elvileg visszahatásmentes.

• fényemissziós dióda
• fotódióda
• fényjelút

Fényenergia átalakítása elektromos energiává vagy fordítva. Az átalakítás célja lehet tiszta energiaátalakítás vagy jelátvitel. Fényenergiát elektromos energiává átalakít pl. a fényelem, a fotódióda, a fototranzisztor; elektromosenergiát fényenergiává pedig a fényemiszsziós dióda, a lézer, az izzólámpa alakít át.

• fényelem
• fotódióda
• fototranzisztor

Fényelektromos csatolás alapján működő erősítőeszköz. Lényegében tranzisztor, melynek emitterbázis-átmenete fényemissziós diódaként az emitterárammal arányos fényjelet emittál, s ezt a bázis-kollektor-átmenet mint fotodióda, újra elektromos jellé alakítja. Mivel a bázison a jel fénysebességgel halad át, ezért az áthaladási idő igen rövid, s ennél fogva a határfrekvenciája magas. A fényelektromos csatolás sajátossága következtében a visszahatás gyakorlatilag nulla. Az igen kis áramerősítési tényező, valamint a technológiai nehézségek miatt a fényelektromos erősítő egyelőre még laboratóriumi eszköznek tekinthető.

• fényemissziós dióda
• fotodióda

Elektromos hatás által előidézett fénykibocsátás. Tágabb értelemben lényegében az izzólámpa is ide sorolható, szorosabb értelemben azonban csak az elektronikus eszközökkel ( fényemissziós diódák, lézerdiódák, lézerek) kapcsolatban használják.

• fényemissziós dióda
• lézerdióda

(LED=Light Emitting Diode). Fénykibocsátásra alkalmas félvezető dióda. Alapanyaga valamilyen intermetallikus vegyület, legtöbbször galliumarzenid vagy gallium-foszfid. A nyitóirányban előfeszített fényemissziós diódaban - töltéshordozók (lyukak, elektronok) rekombinációjakor felszabaduló energia fotonok formájában lép ki a diódából. A kibocsátott fény lehet koherens (azonos fázisú), ekkor a fényemissziós diódát lézerdiódának nevezik. A fényemissziós dióda felhasználható különböző kijelzésekre, fényelektromos erősítő alkatrészeként stb.

• félvezető dióda
• foton

Négyszöghiszterézisű ferritmag, valamint diódák, tranzisztorok felhasználásával felépített logikai áramkör. Kapcsolóeszköze mindkét irányban jól mágnesezhető, kis veszteségű ferromágneses anyagból készült gyűrű, melynek átmérője néhány mm. A gyűrűn levő bemenő tekercsre kerül a bemeneti információ, kiolvasáskor a mag a léptetőtekercs gerjesztésével billenthető át, a kimenő tekercsen jelenik meg a kiolvasott információ. A fokozatok közötti csatolás elsősorban diódás és tranzisztoros áramkörökkel történik. A tárolást a ferritmag remanenciája biztosítja. A bemenő magok kimenő tekercsei és a segédgerjesztések megfelelő megválasztásával tetszőleges logikai függvény hozható létre. A - felépítése egy, két, három ferritmag/bit rendszerben történhet. A diódákat vagy tranzisztorokat is tartalmazó - előnye: kis méret, kis súly, robusztos felépítés, olcsó előállítás, kis működési frekvencián kis energiafelvitel. Hátrányai: felső frekvenciahatára 1...2 MHz, hőmérsékletváltozásra érzékeny, kis méretű ferritmagok tekercselése bonyolult. A ferritmagos (mágnesmagos) logikai áramkörök jelentősége a szilárdtest-áramkörök megjelenése óta csökken. Jelenleg csak kisebb, speciális digitális berendezésekben használják.

• logikai áramkör

Két diódából és két kondenzátorból álló áramkör, ahol a két dióda a sorba kötött kondenzátorokat tölti és ezek feszültségének összege jelenik meg a kimeneten. Így kisebb feszültségű trafó szükséges. Hátránya, hogy nagyobb szűrés szükséges.

Adó, vagy vevő frekvenciájának pontos beállítása. Megoldható mechanikus és elektromos módon. Korábban nagy áttételű fogaskerekeket használtak, később miniatűr forgókondenzátorokat, újabban potenciométerrel kapcsolt diódákat. Digitális rendszereknél ezekre már nincs szükség.

(villódzási zaj). Kísérletekkel kapott eredmények szerint sok elektronikus eszköznél (pl. elektroncsöveknél, félvezető diódáknál, tranzisztoroknál stb.) olyan zaj lép fel, melynek teljesítménysűrűsége nem egyenletes, hanem az eszközön átfolyó I áram négyzetével egyenesen és az f frekvenciával fordítottan arányos. Utóbbi jelleg széles frekvenciatartományban, 6.10^-5 Hz-től több MHz-ig mutatkozik, és az ilyen spektrumú zajokat összefoglalóan flickerzajnak nevezik.

• backward-dióda

Félvezetőkben, fémekben azon elektronok, amelyek energiája jóval nagyobb, mint az adott hőmérsékleten az illető anyagban az elektronok átlagos energiája. Mivel az elektronok átlagos energiája és a hőmérséklet szoros kapcsolatban vannak egymással, ezért a forró elektronokhoz egy, a közeg hőmérsékleténél magasabb hőmérséklet rendelhető, innen származik elnevezésük. A forró elektronok létrejöhetnek külső behatásra is (elektromos erőtér, besugárzás stb.). Fontos szerepet játszanak több félvezető eszköz működésében (Gunn-dióda, Schottky-dióda).

• Gunn-dióda
• Schottky-dióda

• Schottky-dióda

Dióda-elektroncső felépítésű fényelektromos átalakító, amely vákuumtérben (vákuum fotocella) vagy nemesgáztérben (gáztöltésű fotocella) fotokatódot és anódot tartalmaz. A fotokatódok anyagi összetétele és felépítése a fotocella spektrális érzékenységi tartománya szerint különböző; leggyakoribb a cézium-céziumoxid fotokatódok, melyek a látható spektrum nagy, részében vagy az infravörös tartományban érzékenyek. A vákuum fotocellak inkább mérési célokra alkalmasak. A gáztöltésű fotocellak érzékenysége mintegy négyszerese a vákuum fotocellak érzékenységének, de kevésbé stabilisak, áramuk nem szigorúan arányos a megvilágítással és sötétáramuk nagyobb. A fotocella jelentősége a fényérzékeny félvezető eszközök megjelenésével erősen csökkent.

Fény érzékelésére használt pnátmenet. A fotodiódát záróirányban feszítik elő. A kiürített rétegben a beeső fotonok hatására lyuk-elektron párok keletkeznek. Az ott levő térerő a lyukakat és elektronokat ellentétes irányba sodorja, így fotoáram keletkezik. Ezen áram mérésével mérhető a beeső fény. A fotodióda anyagától függően bizonyos hullámhossz-tartományba eső fényt képes indikálni.

• pn-átmenet
• kiürített réteg
• foton

Hangrögzítési eljárás, mozgófilm-szinkronhangosítási célokra. A fotooptikai hangrögzítést hangfényképezésnek is nevezik. Kétféle eljárása ismeretes: intenzitásos és transzverzális hangfényképezés. Az intenzitásos hangfényképezés eljárása: a rögzítendő hangot mikrofon alakítja át hangfrekvenciás feszültséggé; majd erősítővel megfelelő szintre erősítik. A felerősített hangfrekvenciás feszültséget egy Kerr-cellába vezetik. A Kerr-cella két Nicol-prizma között elhelyezett, nitrobenzollal töltött edény, amelybe kondenzátorlemezek merülnek. A Nicol-prizmák egymáshoz képest elfordított polarizációs síkja miatt a fénysugár nem tud rajtuk keresztül hatolni. Ha a Kerr-cella kondenzátorlemezeire feszültséget kapcsolunk, a nitrobenzolon áthaladó fénysugár polarizációs síkja úgy fordul el, hogy ezáltal a fény mindkét Nicol-prizmán áthatolhat. A polarizációs sík elfordulásának nagysága a rákapcsolt feszültséggel arányos. Ezt a jelenséget Kerr-jelenségnek nevezik. A jelenség időállandója nagyon kicsi, ezért a fénysugár erőssége nagy frekvenciával és gyakorlatilag lineárisan modulálható. A Kerr-cellán keresztüljutó fénynyaláb intenzitása a cellára kapcsolt hangfrekvenciás feszültséggel arányosan ingadozik. Egy fényrekeszen keresztül ezt a fényerősség-ingadozást fényképezik a fényérzékeny filmre, amely a mozgófilmfelvételhez hasonlóan folyamatosan halad el a fényrekesz előtt, egy fényvédő kazettában. A film előhívása és szárítása után a lefényképezett hang visszajátszható. Az előhívott filmen a fényérzékeny réteg hangcsíkján világosabb és sötétebb foltok keletkeznek, amelyek a fényintenzitás változásának nyomai. Ha a filmen levő hangcsíkot megfelelően átvilágítják, a folyamatosan továbbított filmről a hangcsík egy fotocellára vetíthető. A fotocella ezt a folyamatos fényerősségingadozást feszültségingadozássá alakítja át. Ha a hangfrekvenciás feszültséget felerősítjük és hangszóróba vezetjük, ismét hallható a filmre fényképezett hang. A modern fényhang-lejátszó berendezésekben a fotocella fotodiódával vagy fototranzisztorral is helyettesíthető. A transzverzális hangfelvételi és rögzítési eljárásnál a hangfrekvenciás váltakozó feszültséget egy hurkos oszcillográfhoz hasonló szerkezetbe vezetik. A feszültségingadozás egy tükröt mozgat a hangfrekvencia váltakozásainak ütemében. A mozgatott tükörre állandó erősségű fénysugarat vetítenek. A tükörről visszaverődő fénysugár megfelelő optikai rendszeren keresztül az egyenletes sebességgel továbbított filmszalagra jut és ennek fényérzékeny rétegében azonos erősségű, de váltakozó szélességű, hangcsík formájában rajzolja fel a rögzítendő hangképet. Az előhívott filmen levő hangcsík szintén visszajátszható a már ismertetett módon. Az intenzitásos és a transzverzális hangfényképezési eljárások közül a transzverzális a modernebb.

Fény érzékelésére használható tranzisztor. A kollektor-bázis-átmenet - fotodiódaként működik, így rajta keresztül fotóáram keletkezik. Ezt a fotóáramot mint bázisáramot a tranzisztor felerősíti, így a kollektoráram a fotóáram felerősített értékét tartalmazza. Ezért a fototranzisztor érzékenyebb, mint a fotodióda.

• tranzisztor

Az információ számos módon vihető rá egy hordozóra. Ha a továbbítani kívánt információ jeleit úgy visszük rá a hordozóra, hogy annak pillanatnyi frekvenciája változzék a modulációval, frekvencia modulációról beszélünk. Legegyszerűbb módja, ha az oszcillátor rezonancia frekvenciáját változtatjuk a modulációval, pl. varaktor dióda segítségével. Egy másik módszer az, amikor a hordozó fázisát változtatjuk. A sávszélesség függ a moduláló frekvenciájától (Löket). Az amatőrök a keskenysávú frekvencia modulációt használják (NBFM), míg a Hi-Fi műsorszórók a szélessávút. A frekvencia modulációnak számos előnye van a középhullámú rádióadásoknál alkalmazott amplitudómodulációhoz képest: kisebb az ipari és légköri zavarok hatása és műsorszórásnál jobb a hangátvitel minősége. Általában az URH tartományban használják, minthogy a rövid hullámokon a visszaverődések az ionoszférában jelentős torzításokkal járhatnak, a fázisok megváltozása miatt.

Olyan áramkör, amely szinuszos bemeneti áramból (feszültségből) annak előírt felharmonikusait állítja elő a kimeneten. Elvileg minden nemlineáris áramköri elem felhasználható frekvenciasokszorozásra. A nemlineáris elem lehet passzív, pl. ellenállás, dióda, vagy aktív, pl. tranzisztor, ill. az ezekből előállított áramkör, pl. Schmitt-trigger.

A periódusos rendszer negyedik oszlopában helyet foglaló elem, melynek rendszáma 32, atomsúlya 73. A természetben vegyületeiben fordul elő. Gyémántrácsban kristályosodik. Rendszáma: 32, atomsúlya: 72,60, olvadáspontja: 958 °C. Atomsűrűsége: 4,42 . 10²⁸ atom/m³, relatív dielektromos állandója: 16.

Tiszta állapotban jó szigetelő, adagolt szennyező anyagok hatására félvezetővé válik. Korábban diódák, tranzisztorok gyártására használták, ma a szilícium majdnem minden területen kiszorította. Diódaként előnyük, hogy a feszültségesés csak fele akkora, mint szilícium esetében.

Olyan félvezető, amely az URH és mikrohullámú tartományban oszcillátorként működik. Általában üregrezonátor belsejében helyezik el. Hátránya a csekély hatásfok és a hőérzékenység. Kimenő teljesítményük 20 GHz-en elérheti a 0,1 W-ot.

Olyan elektronikus áramkör, készülék, amelyben együtt alkalmaznak félvezetőket és elektroncsöveket, vagy jelfogót és kapcsolódiódát, stb.

Diódákból, rendszerint két, vagy négy diódából álló áramkör, amely a váltófeszültség pozitív és negatív amplitúdóját egyaránt egyenirányítja, így kevesebb szűrést igényel, mint az ún. egyoldalas egyenirányítás.

Mikrohullámú rezgések keltésére alkalmas félvezető eszköz, általában szilíciumból készítik. Lényegében egy pn-átmenetből áll, amelyhez kis szennyezéskoncentrációjú futási tér csatlakozik. Záróirányban a lavinaletörés közelében előfeszítve, a diódán levő váltakozófeszültség-csúcsok idején a pn-átmenet környékén lavinasokszorozás révén töltéscsomagok keletkeznek, melyek a futási téren áthaladva nem oszlanak szét. Mire a futási tér végére érnek, a váltakozó feszültség fázisa megváltozik, így feszültségminimumhoz árammaximum tartozik, ami a váltakozó tér energiáját növeli. Az impatt diódával mW nagyságrendű teljesítmények érhetők el a GHz-es frekvenciákon.

• félvezető eszköz
• pn-átmenet
• lavinasokszorozás

Félvezetők belsejébe különféle úton bejuttatott töltéshordozó. Az injekció leggyakrabban nyitóirányú pn-átmenettel valósítható meg. Az egyik oldalról a nyitófeszültség következtében a többségi töltéshordozók átjutnak a másik oldalra (pl. a p-oldalról a lyukak az n-oldalra); ahol már kisebbségi töltéshordozók lesznek, s a kisebbségi töltéshordozók koncentrációját az egyensúlyi érték fölé növelik. Az injekció megvalósítható fém félvezetőátmenettel is (Schottky-dióda).

• töltéshordozó
• pn-átmenet
• többségi töltéshordozó
• Schottky-dióda

Rendszerint vevőkészülékek első fokozatában keletkező zavar erős környező állomásoktól, amikor az erős állomás modulációja is megjelenik a vett jelben. Ez nem interferencia. Oka lehet csekély szelektivitás, de inkább az első erősítő nem lineáris jelleggörbéje, de okozhat ilyen zavart egy rossz antenna forrasztás, vagy kötés, amely diódás keverőként működik. Ha sok erős állomás működik közelben, más adásokban ez intermodulációs torzításokat is okozhat.

(időinvariáns hálózat). Olyan hálózat, amelynek áramköri paraméterei függetlenek az időtől. Egyszerű esetben ez azt jelenti, hogy az áramköri elemek (kapacitások, induktivitások, ellenállások stb.) értékei függetlenek az időtől. Ezzel szemben tipikus variáns elem a varicap-dióda, variáns hálózat pedig a parametrikus erősítő.

(ionimplantáció). Ionok bejuttatása félvezetőkbe, ionbombázás segítségével. Az ionok adalékanyag atomok (szilícium esetén bór-, ill. foszforatomok), melyek a beépülés következtében a kristály jól meghatározható részein n-, ill. p-típusú részeket hoznak létre. Így készíthetők diódák, tranzisztorok stb. Az ionbeültetés előnye a hagyományos tranzisztortechnológiai eljárásokkal (ötvözés, diffúzió) szemben, hogy igen kis méretek, és igen kis mélységekbe bevitt adalékolások érhetők el, a hagyományostól eltérő eloszlással. Hátránya a nehézkes, bonyolult technológia, ezért jelenleg inkább még csak laboratóriumi körülmények között alkalmazzák.

• ionimplantáció
• félvezető
• diódák
• tranzisztorok

A jelfogó meghúzási vagy elengedési idejét növelő megoldás. A mechanikus késleltetés a mozgó részek tehetetlenségének növelésével, esetleg súrlódó vagy rugalmas ellenállással valósítható meg. Elektromos késleltetés hozható létre a vaskörben elhelyezett rövidrezárt menetekkel; a késleltetés mértéke a rövidrezárt menetek által kitöltött tekercselési keresztmetszettel arányos. A rövidrezárt menetek megvalósítása: rézgyűrű, külön tekercselt késleltető tekercs vagy esetleg közvetlenül a működtető tekercs (elengedtetés söntöléssel). Külön késleltető tekercs esetén a késleltető tekercs rövidrezáró körébe iktatott változtatható ellenállással a késleltetés szabályozható. A rövidrezáró körbe iktatott diódával vagy a jelfogó saját záró, vagy bontó érintkezőjével megszakított rövidzárási körrel csak elengedési, vagy csak meghúzási késleltetés érhető el. Elengedésre késleltethető a jelfogó a gerjesztő tekerccsel párhuzamosan kapcsolt diódával vagy ellenállással. Hosszabb időtartamú késleltetés a jelfogó tekercsével párhuzamosan kapcsolt kondenzátorral (esetleg kondenzátor, dióda és ellenállás kombinációjából kialakított késleltető áramkörrel) valósítható meg.

• jelfogó

(kapcsolómátri). Fémesérint kezővel, diódával, elektroncsővel tranzisztorral, vagy valamely más elektromos, mágneses elv felhasználásával felépített, kétkivezetésű vezérelt áramkör, mely egyik állapotában közel szakadást, másik állapotában közel rövidzárt képvisel. Az ideális kapcsolóáramkör frekvenciafüggetlen. A valóságos kapcsolóáramkör olyan ideális kapcsolóáramkör felhasználásával modellezhető, melynek soros átmeneti (r), párhuzamos átvezetési (R) ellenállása és söntkapacitása (C) van. A kapcsolóáramkör valamely hálózat meghatározott pontjai között létesített szakadással, ill. rövidzárral az áramkörben hirtelen feszültség- vagy áramátmeneteket létesít. Logikai hálózatokban a kapcsolóáramkörnek nevezzük az olyan több bemenetű, több kimenetű áramkört, amelynek működése a kapuáramkörök összekapcsolásától függ. Az ilyen kapcsolóáramkör szokásos további elnevezése: kapcsolómátrix. A kapcsolómátrixok néhány típusa: dekódolómátrix vagy dekódoló, kódolómátrix vagy kódoló, elosztómátrix stb. Ha a dekódolómátrix bemenetére kódolt információ érkezik (pl. bináris számrendszerben vagy binárisan kódolt decimális számrendszerben kifejezett jel), kimenetén a dekódolt információ jelenik meg. Pl. 3-bemenetű bináris dekódoló 2³ kimenettel rendelkezik. A 8 kimenet közül a bemenő kód számértéke által meghatározott kimeneten - logikai IGEN-szint, a többin logikai NEM-szint jelenik meg. A kódolómátrix működése a dekódoló inverze. Az elosztómátrix a bemenetet 2ⁿ számú lehetséges kimenet közül azzal köti össze, melyei egy tt-bites binárisan kódolt jel kiválaszt.

• kapuáramkör
• bináris számrendszer
• binárisan kódolt decimális számrendszer

A katódporlasztás katódporlódás felhasználása felületek bevonására; mint ilyen a vákuumpárologtatáshoz hasonló célú technológiai eljárás. Mintegy 10^-2...10^-4 torr nyomású nemesgázban, egyenáramú vagy nagyfrekvenciás, dióda-rendszerű, vagy triódarendszerű porlasztóberendezésekben végzik. Egyenáramú katódporlasztással csak fémbevonatok, míg nagyfrekvenciás katódporlasztással fém- és szigetelőbevonatok készíthetők. A porlasztandó anyag (target) mindig nagy negatív feszültségen van; triódás rendszerekben ezen kívül még külön izzókatód és anód is van a gázt ionizáló elektronáram előállítására. Tantál integrált áramkörök előállításánál a tantálábrát katódporlasztással szokták felvinni a szigetelő alapú hordozóra.

• katódporlódás
• vákuumpárologtatás

Egy burán belül két diódát tartalmazó elektroncső, a két diódát együtt FM detektorként vagy egyiket AM detektorként, a másikat AVC célra stb. lehet használni.

• elektroncső

Olyan áramkör, amely váltóáramot alakít át lüktető egyenárammá. Működéséhez középleágazással ellátott hálózati transzformátor szükséges, rendszerint a középleágazás a negatív pólus. A szekundér tekercs mindkét végére egy-egy dióda csatlakozik, ezek másik vége egyesítve szolgáltatja a pozitív pólust. Dióda lehet cső, vagy félvezető. Mindkettő egy-egy félhullámot egyenirányít. Négy diódával megoldható, hogy ne legyen szükség trafó tekercs leágazásra. A kétutas egyenirányító előnye az egyutashoz képest, hogy a lüktető egyenáram szűréséhez kevesebb kondenzátor szükséges.

Hasonlít kapcsolásában a kétutas egyenirányítóhoz, a kimenő feszültség azonban kb. kétszerese annak. Előnye, hogy kisebb feszültségű transzformátor szükséges adott feszültséghez. Általában közepes és nagy teljesítményű végerősítőkhöz használják. Működési elve: a két dióda ellentétes ütemben tölt fel két sorba kapcsolt kondenzátort, melyek feszültsége így összeadódik. Hátránya a kapcsolásnak, hogy nagy terhelésnél a feszültség csökken, azaz a tápegység feszültség-stabilitása nem túl nagy, ezen kívül jobb szűrésre van szükség.

Keverési megvalósító áramkör. Megépíthető elektroncsövek, tranzisztorok és diódák segítségével.

• elektroncső
• dióda

A pn-átmenet záróirányú előfeszítésekor az áram hirtelen nagymértékű megnövekedéséhez tartozó feszültség. Az addig igen kismértékű áram kis feszültségtartományon belül nagymértékben, több nagyságrendben megnő. Normális üzemi körülmények között ilyen nagy zárófeszültségek nem engedhetők meg. Kivételt képeznek a Zéner-diódák, melyek éppen ezt a karakterisztikatartományt hasznosítják. A letörési feszültség előidézheti a lavinajelenség vagy alagútáram (alagútjelenség) megindulását. Kb. 8 Vnál nagyobb letörési feszültségek esetén a lavinahatás dominál, 4 V-nál kisebb letörési feszültségnél pedig az alagúthatás, e két érték között mindkét tényező. A lavinafeszültség hőmérsékleti koefficiense pozitív, az alagútáram következtében létrejövő letörési feszültségé negatív. A letörési feszültség nő, ha csökken a gyengébben szennyezett oldal szennyezéskoncentrációja.

• pn-átmenet
• Zéner-dióda
• lavinajelenség
• alagútjelenség

• fényemissziós dióda

Elektronikus vagy mágneses (ferrites) áramkör, amely logikai feladatokat old meg. Alapáramkörökből épül fel, melyek logikai műveleteket hajtanak végre és tárolnak. A leggyakrabban használt logikai alapműveletek IN, VAGY, tagadás, NEM ÉS, NEM VAGY. Ezeket kapuáramkörök valósítják meg. A tárolást különböző típusú flip-flop áramkörök végzik.
Az elektronikus logikai áramkör általában logikai függvényt megvalósító részből és inverterből áll. A logikai függvényt realizáló rész ellenállásokból diódákból, tranzisztorokból állhat. Használatos logikai áramköri rendszerek: DCTL, DTL, ECL, RTL, TTL.
A mágneses (ferrites) logikai áramkörök általában több tekerccsel ellátott ferritmagos áramkörök. A bemenő információt egy-egy ferritgyűrű tárolja, A logikai függvényt a kimenő információt szolgáltató ferritgyűrű állítja elő a bemenő információt rögzítő ferritmagok kimenő tekercse és segédtekercsek segítségével. A mágneses logikai áramkörben az információt a ferritmag remanens indukciója tárolja. Kimenő elektromos jel a ferritmag átbillentésével nyerhető. A ferritmagos áramkörök tulajdonságai a csatolóáramkörökbe helyezett tranzisztoros erősítőkkel javíthatók. A ferrites logikai áramkör jelentősége a félvezetőtechnika, különösen a szilárdtest-áramkörök megjelenése óta csökken. Különleges célokra egyéb felépítésű logikai áramkörök is használatosak: tunneldiódás, kriotronos, fáziszáró oszcillátort tartalmazó, mikrohullámú stb.

• kapuáramkör
• flip-flop áramkör
• DCTL
• DTL
• ECL
• RTL
• TTL

(Mechanically Alterable Non Destructive Read-Out Stores). A tárolt információt mechanikus úton megváltoztatható, kiolvasáskor nem törlődő tárolók szokásos rövidítése. Ilyen típusú tároló pl. a lineáris ferritrudas, örvényáramos, ellenállásos, diódás, kondenzátoros stb. tároló.

• örvényáram

Planár technikával készített félvezetőeszközök (diódák, tranzisztorok, integrált áramkörök), továbbá vékonyréteg- és vastagréteg-áramkörök gyártásához használatos segédeszköz, amelynek segítségével a rajzolatokat (pattern) viszik át a hordozó (szubsztrátum) felületére. Az ábrát nagyított (10...+100-szoros) léptékben készítik el és egy vagy több lépésben fényképezéssel kicsinyítik. Félvezető eszközök gyártásához fotomaszkokat vagy kevésbé sérülékeny krómmaszkokat használnak. Ez utóbbiaknál üveglapra felvitt krómréteg fedi a rajz átlátszatlan részeit. A planár technikában egymást követő lépésekben több (3...6) maszkot használnak, ezért pontos illeszkedésről kell gondoskodni. Végső kicsinyítésben egyetlen
400...2000 azonos ábrát tartalmaz; a kielégítő pontosságot léptető-fényképező kamerával (step and repeat camera) érik el. A vékony- és vastagréteg-áramkörök maszkjai nagyobb méretűek, kevésbé finom rajzolatúak, egy maszkra csak 1...20 ismétlődő ábra fér el. Ezeknél az áramköröknél fotomaszkokat vagy vékony fémlemezből kémiai marással készített fémmaszkokat használnak.

• planár technika
• diódák
• tranzisztorok
• integrált áramkör

Inverterek logikai áramkörök dinamikus tulajdonságainak és terhelhetőségének javítására használt kiegészítő áramkör. A -megfogódiódát az inverter kollektorára kapcsolva egy újabb tápfeszültség - megfogófeszültség - alkalmazásával a tranzisztor lezárt és vezető állapotában egyaránt kis kimenő impedancia biztosítható. A megfogódiódát tartalmazó logikai áramkörök további előnye, hogy a jelszint a megengedett terheléshatárok között a logikai hálózat bármely pontján 0 vagy a megfogófeszültség. megfogódióda alkalmazása nélkül a jelszint a terheléstől függően szabadon változik (szabad jelszintű logikai hálózat). A megfogódiódát a bázis- és kollektorkör között alkalmazva megakadályozható a tranzisztor túlvezérlésekor egyébként fellépő töltéstára, lási jelenség kialakulása.

• logikai áramkör

(félvezető alapú monolit integrált áramkör). Félvezető egykristályból, elsősorban szilíciumból készülő integrált áramkör. Az áramkör elemeit egyetlen darab kristálylemezen alakítják ki, planár-technikával, a planár-tranzisztorok hasonlóan. A diódákat a tranzisztorok kivezetéseinek megfelelő összekötésével valósítják meg, az ellenállásokat megfelelően diffundáltatott csíkokkal (bázisdiffúzió). Kapacitások lezárt pn-átmenettel valósíthatók meg, induktivitást a monolit integrált áramkörhöz kívülről kell csatlakoztatni.

• félvezető
• egykristály
• dióda

Olyan áramfeszültség-jelleggörbe, melynek van negatív differenciálhányadossal jellemezhető szakasza. Elektronikus - erősítők negatív ellenállású jelleggörbéje gerjedékenységet eredményezhet, ezért erősítő célra használt eszközöknél lehetőleg elkerülik kialakulását. Billenő áramkörökhöz előnyösen alkalmazhatók a negatív ellenállású jelleggörbéjű eszközök. Elsősorban a kétpólus jellegű diódák terjedtek el, mint amilyen az alagútdióda, Gunndióda stb.

• kétpólus jellegű
• dióda
• alagútdióda

Különleges félvezető, amely három ponton átmenetet tartalmazó négy lapkából áll. Általában kapcsolási célra használják, minthogy fordított irányban úgy viselkedik, mint egy közönséges dióda, nagy az ellenállása és alig folyik áram át rajta. Vezető irányban eleinte csekély áram folyik, egy bizonyos pont elérésekor hirtelen indul be az áram, akkor is, ha a feszültség minimális. Rendszerint egy rövid indító impulzussal kapcsolják a diódát. A kapcsolási idő gyors, 1-2 nanoszekundum.

Nagyfeszültségű npn-tranzisztor, melynek kollektor-bázis-átmenete lényegében pin-dióda. Letörési feszültsége az 1500 V-ot is elérheti, az i réteg miatt azonban elég kicsi a béta áramerősítési tényezője. Leggyakoribb alkalmazási területe; induktív terhelések kapcsolása (tv-soreltérítő végfokozat, autógyújtás stb.).

• npn-tranzisztor
• pin-dióda

Információ továbbítását, tárolását stb. elektromos és optikai úton megvalósító technika. Elektromos-fény és fényelektromos átalakítókat tartalmaz. Az optoelektronika eszközei ( fotodióda, fototranzisztor, fényemissziós dióda, lézerdióda stb.) ma már túlnyomórészt félvezető alapanyagból készülnek.

• fotodióda
• fototranzisztor
• fényemissziós dióda
• lézerdióda

Az ideális és a valóságos - áramkör között eltérést okozó olyan elem, mely az áramkör működését zavarja, s a tervező akaratától függetlenül, pótlólagosan jelenik meg az áramkörben. Konkrét kapcsolási elemként sohasem jelennek meg, hanem az áramkörbe beépített elemekben, vagy azok között mint nemkívánt másodlagos hatások, Passzív parazita elemek a parazitaellenállások, kapacitások, induktivitások; aktív parazita elemek a parazita félvezető diódák, tranzisztorok, tirisztorok. Utóbbiak nemkívánt erősítő vagy nemlineáris funkciót végezhetnek.

• dióda
• tranzisztor
• tirisztor

Nagyfeszültségű félvezető dióda, amelynek p- és n-rétege között intrinsic kristály van. Záróirányú előfeszítés esetén e rétegben nincsen tértöltés, így a térerő benne helytől független értékű. Mivel a lavinajelenség közelítőleg egy adott térerőnél következik be, az i-réteg vastagságának növelésével növelhető a letörési feszültség. Nyitóirányban a p-, ill. n-oldalról az i-rétegbe belépő töltéshordozók nagymértékben csökkentik annak ellenállását, így nagy áramok esetén is kicsi lesz a nyitóirányű feszültség. A pin-dióda igen elterjedt a teljesítményelektronikában.

• félvezető dióda
• lavinajelenség

Félvezető eszközök ( diódák, bipoláris és térvezérléses - tranzisztorok, félvezető alapú integrált áramkörök) előállítására jelenleg általánosan használt eljárás. Alkalmazásának feltétele, az olyan konstrukció, hogy a kivezetések - egy kivételével - a hordozó (szubsztrát) egyik oldalán legyenek. Kb. 200mm vastag szilícium lemezek (?lapkák") felületén először - oxidálással szilícium-dioxid (SiO₂ , kvarc) védőréteget alakítanak ki. Ezt kb. 0,3 mm vastag fotoreziszt (fotolakk) réteggel vonják be, utána maszkon keresztül ultraibolyafénnyel megvilágítják, majd ?előhívják". Az előhívás pl. triklór-etilénben történik. A negatív fotoreziszt a fény hatására polimerizál, így az előhívás által a nem megvilágított helyeken oldódik ki a fotoreziszt, a pozitív fotoreziszt pedig éppen ellenkezőleg, a fény hatására válik oldhatóvá. A maszkolás által így a fotoreziszttel nem védett felületrészeken pl. ammonium -fluoridos marószerrel eltávolítják a SIO₂-réteget, vagyis ablakot nyitottak a védő-oxidrétegben. Az ablakokon át megy végbe az adalékanyag (donor vagy akceptor) diffúziója. Ezután újabb oxidálással második védőréteget állítanak elő és az előző műveletsort annyiszor ismétlik, ahányszori diffúziót kell alkalmazni az eszköz kialakításához. Az utolsó ablaknyitás után következő művelettel, a fémezéssel állítják elő az áramhozzávezetések csatlakoztatására és az elemek villamos összekötésére szolgáló apró fémfelületeket, vezetőcsíkokat. Az áramhozzávezető huzalokat rendszerint termokompressziós hegesztéssel kapcsolják a fémréteghez. A planár technika egyetlen szilícium lapkán több száz, esetleg néhány ezer diszkrét félvezető eszköz, vagy integrált áramkör előállítását teszi lehetővé. Az egyes diódákat, tranzisztorokat vagy áramköröket úgy választják szét, hogy a Si-hordozót gyémánt heggyel karcolják és a karcolások mentén széttördelik. A befejező műveletek: a különféle mérések és a tokozás. A planár technika erősen kiszorította a régebben használatos egyéb technológiákat, jelenleg a szilícium alapú félvezető eszközök általánosan elterjedt gyártási eljárása.

• dióda
• integrált áramkör
• akceptor
• tokozás

Nagyfeszültségű pnp-tranzisztor, melyben a kollektor-bázis-átmenet lényegében egy pin-dióda. Letörési feszültsége az 1000 V-ot is meghaladhatja, az i-réteg miatt azonban elég kicsi a Ma áramerősítési tényezője. Leggyakrabb alkalmazási területe: kapcsolótranzisztor, induktív terhelésekre.

• pnp-tranzisztor
• pin-dióda

• tirisztor

A mágneskörben állandómágnest tartalmazó jelfogó. A vaskör kialakítása olyan, hogy a horgony mozgása a gerjesztő áram polaritásától függ. Középállású horgonya alaphelyzetben középső helyzetet foglal el, a mozgó érintkező szabadon áll. Pozitív irányú gerjesztésre a mozgó érintkező az egyik, negatív irányú gerjesztésre a másik álló érintkezővel kerül kapcsolatba (távirójelfogó). A kétstabil-állapotú polarizált jelfogó horgonya pozitív gerjesztésre az egyik, negatív gerjesztésre a másik stabil helyzetbe billen s ott marad az ellentétes gerjesztés megjelenéséig. Az egystabil-állapotú polarizált jelfogó működése hasonló a váltóérintkezős semleges jelfogó működéséhez, de csak az egyik irányú gerjesztő áramra működik. Hasonló működés semleges jelfogó és dióda kombinációjával is létrehozható. A polarizált jelfogó horgonya kis tehetetlenségű, közvetlenül hordozza az egyetlen mozgó érintkezőt. Jóval érzékenyebb, mint a semleges jelfogó.

• váltóérintkező, dióda

Felületbevonási eljárás, amellyel fémes és szigetelőanyagú bevonatok állíthatók elő. A gáztér hidegkatódos gázkisüléséből származó ionok a katódközeli sötét térben felgyorsulva bombázzák a porlasztandó anyagot és abból semleges atomokat ütnek ki. Ezek szóródva, a közelben elhelyezett tárgy felületére rakódva bevonatot képeznek. A porlasztást általában argon atmoszférában végzik, mely a porlasztandó anyaggal nem lép kémiai kötésbe. Ha nitridet, oxidot kívánnak porlasztással felvinni, akkor argon-nitrogén, ill. argon-oxigén keveréket használnak (?reaktív" porlasztás). A porlasztáshoz használtberendezések fajtái: diódás egyenáramú porlasztó, triódás egyenáramú porlasztó, nagyfrekvenciás porlasztó. Ez utóbbiak szigetelő réteg porlasztás sal való felvitelére is alkalmazhatók. A porlasztás tantal alapú vékonyréteg-áramkörök gyártásában általánosan használt technológiai művelet.

Eszköz töltéssel rendelkező elemi részecskék kimutatására és számlálására. A nagy sebességgel repülő részecske ionizálja környezetét. Az így keletkező újabb töltéseket felgyorsítják, majd ütközés révén ezek újabb töltéseket keltenek, így végül az ezen térrészhez csatlakozó elektródákon észrevehető dram fog átfolyni. Az ütközéses sokszorozódás létrejöhet gáztöltésű elektroncső belsejében, - ez a Geiger-Müller-számlálócső, - másrészt - félvezető anyagban. Utóbbi célra alkalmas a pin-dióda, melynek középső i-rétegében nagy térerősség van (záróirányú előfeszítés), s a detektálandó részecske által keltett töltéshordozók számát a lavinajelenség nagy mértékben megnöveli.

• gáztöltésű elektroncső
• pin-dióda
• töltéshordozó

Félvezetődióda-típus (félvezető, dióda). Lényegében egy pn-átmenetből, azaz egy p- és egy n-rétegből, továbbá hozzávezetésekből áll. A rétegdióda készülhet - ötvözéssel, planár-eljárással ( planár tranzisztor) stb. A nagyáramú diódák a szükséges nagy felület miatt kizárólag -k.

• félvezető
• dióda
• pn-átmenet
• planár tranzisztor

Tv-vevőkészülék képcsövében és egy-két, hasonlóan nagy (15...27 kV) feszültséggel működő elektroncsövében a nagyfeszültség alatt álló elektródokba becsapódó elektronok hatására keletkező röntgensugárzás. A nemzetközi előírások szerint a tv-készülékek házától 5 cm távolságban mérhető röntgensugárzás intenzitása nem haladhatja meg a 0,5. 10^-3 röntgen/h szintet. A forgalomban levő fekete-fehér és színes tv-vevőkészülékek röntgensugárzása jóval e maximális szint alatt van, tehát az egészségre ártalmatlan. -- Az elektronok lefékezésekor azok kinetikai energiája túlnyomó részben hővé és fénnyé, kis mértékben pedig röntgensugárzássá alakul át. Az elektronok becsapódásakor keletkező röntgensugárzás spektruma folytonos, felső frekvenciahatára (keménysége) a nagyfeszültséggel egyenes arányban, a sugárzás intenzitása pedig annak kb. huszadik hatványával nő (azonos áramerősség mellett).
A színes képcsövek anódfeszültsége lényegesen nagyobb (25...27 kV), mint a monokróm képcsöveké (16...18 kV), ezért gyakorlatilag csak a színes tv-készülékekben szükséges a kijövő röntgensugárzás csökkentésére védelem (árnyékolás). A színes képcsövek ballonja magas ólomtartalmú üvegből készül, a képcső röntgensugárzását ez nyeli el. Kisebb elektroncsövek ballonja technológiai okokból nem készíthető olyan vastag ólomüvegből, amilyen a csőben keletkező röntgensugárzás elnyelésére szükséges lenne. Ezért azokban a színes tv-készülék típusokban, amelyekben a nagyfeszültséget nem sokszorozással állítják elő (nagyfeszültség előállítása tv-készülékben), a nagyfeszültséget egyenirányító vákuumdiódát az esetleg fellépő röntgensugárzás elnyelésére kívülről árnyékolják a készülékben. Ha színes tv-készülékben a nagyfeszültség stabilizálása úgy történik, hogy a képcsővel egy elektroncsövet kapcsolnak párhuzamosan (amely automatikusan kiegyenlíti a terhelés ingadozásait), akkor ezt a ballaszttriódát árnyékolókamrába helyezik, mert ebben a csőben üzem közben mindig fellép röntgensugárzás.

• nagyfeszültség előállítás

(forró elektron dióda). Félvezető és fém között létesített egyenirányító átmenet. Az N-típusú félvezető és a fém érintkezésénél potenciálgát létesül. Ennek magassága külső feszültség hatására a fém felől nézve nem változik (nagysága egyenlő a fém, ill. a félvezető kilépési munkáinak különbségével), míg a félvezető felől nézve erősen változik. Így változik a félvezetőből a potenciálgát legyőzése után a fémbe jutó forró elektronok száma. Ha a félvezető felőli potenciálgátat a külső feszültség csökkenti, az átfolyó áram nő, ez a Schottky-dióda nyitóiránya. Ha ezt a potenciálgátat a külső feszültség növeli, akkor elektronok csak a fémből tudnak belépni a félvezetőbe, mivel ott a potenciálgát magassága állandó, így ez az áram feszültségfüggetlen és kis értékű lesz. Ez a záróirány. Mivel a Schottky-diódaban a kisebbségi töltéshordozók nem játszanak szerepet, és így a töltéstárolás is hiányzik, ezért a Schottky-dióda igen gyors kapcsolóeszköz. A kapcsolási sebességet csak kapacitások korlátozzák.

• félvezető
• kilépési munka
• töltéstárolás

Feszültséget közel állandó értéken tartó áramkörökben használatos, gáztöltésű elektroncső. Az egyenáramú tápfeszültséget a stabilizáló feszültségnél nagyobbra kell választani L a többletet a stabilizátorcsővel sorba kapcsolt ohmos ellenálláson - vagy jobb stabilizálás elérésére pozitív hőmérsékleti együtthatójú ellenálláson - ejteni. llyen kapcsolások -vel párhuzamosan kapcsolt fogyasztó számára a tápfeszültség-ingadozás és a terhelés két határértéke között (a terhelő áram alsó határa gyakran nulla) mintegy 0,5°%-on belül állandó feszültséget szolgáltatnak. A stabilizátorcső szokásos feszültségfokozatai: 75, 85, 100, 140, 150 V. Nagyobb feszültségek stabilizálására a - ket sorba kapcsolják; ma már nem használatosak a régebbi, 280 V-os stabilizátorcsővek, melyek több sorba kapcsolt szakaszt tartalmaztak. Nagyobb terhelésű stabilizátorokban a -stabilizátorcsővet csak feszültségösszehasonlító áramkörben, referenciafeszültség előállítására használják. A referenciafeszültség és a tényleges feszültség különbségével, a hibajellel, a stabilizáló áramkör áteresztő elemét (pl. tranzisztort) vezérlik. Léteznek kis terhelhetőségű, nagy feszültségállandóságú feszültségreferenciacsövek is. A stabilizátorcsőt újabban kiszorítják a zénerdiódák.

Szigetelőlapkán létrehozott integrált áramkör. Az áramkör passzív elemei ( ellenállás, kapacitás) a gyártás folyamán a lapkán készülnek, az aktív elemeket (- tranzisztor, dióda) kész állapotban külön beforrasztják. A szigetelő alapú integrált áramkör két csoportra osztható: a vékonyrétegáramkörök üveg alapon, vákuumgőzöléssel készülnek. Az ellenállások anyaga króm-nikkel-ötvözet, az összeköttetéseké arany. A vastagréteg-áramkörök kerámia alapon készülnek, szitanyomás segítségével. Az ellenállások és összeköttetések anyagai speciális összetételű paszták, melyeket a felvitel után a kerámia alapba beégetnek.

• integrált áramkör
• ellenállás
• kapacitás

Érintkezőhálózatokban induktív terhelést tartalmazó áramút megszakításakor fellépő szikra vagy ív képződésének megakadályozása. Legegyszerűbb formája a megszakítóval párhuzamosan kapcsolt, ellenállás-kondenzátor soros tag. Alkalmaznak ellenállásos és diódás szikraoltást is.

Kiegészítő áramkör, amely elektronikus áramkör kimenetén megjelenő feszültség alapszintjét adott értéken tartja. Elektronikus áramkörök, kapuk a jelek alapszintjét eltolják, ami több fokozat esetén már működési bizonytalansághoz vezethet. A szintvisszaállítás általában szintrögzítő diódás áramkörökkel történik. A szintvisszaállító áramkör az erősítők, inverterek stb. bemenetén vagy kimenetén helyezhető el.

Az USA-ból származó, igen kis méretű elektroncső-sorozat (átmérő kb. 6 mm, hossza 30...40 mm), a hajlékony dumet áramhozzávezetők közvetlen beforrasztása is alig igényel helyet. A félvezető diódák és tranzisztorok általános elterjedése előtt a szubminiatür csöveket kis helyfoglalásuk miatt pl. nagyothalló készülékekben alkalmazták.

(szaturációs tartomány). Erősítők kimeneti jelleggörbéjével értelmezhető tartomány, amelyben a bemeneti vezérlést változtatva a kimenet elektromos állapota nem - vagy csak igen kis mértékben - változik. Tranzisztorok esetében a telítési tartományban mind az emitter-, mind a kollektor-bázisdióda nyitott állapotban van.

• tranzisztor

Elektronikus egység vagy elem kimenetén levő elektromos jel viszszajutása a bemenetre, termikus úton. Főként olyan elemeknél jelentős, melyek elektromos jellemzői erősen függnek a hőmérséklettől. Ilyenek a félvezető alapanyagból készült eszközök ( dióda, tranzisztor, integrált áramkör stb.). A termikus visszacsatolás úgy is értelmezhető, hogy az elektromos változás termikus változást okoz, s ez újabb elektromos változáshoz vezet. Ilyen folyamat megy végbe pl. a hőmegfutás esetén.

• félvezető
• dióda
• tranzisztor
• integrált áramkör

Elektroncsövek, elsősorban diódák - kararkterisztikájának azon része, ahol a katódáram az anódfeszültség 3/2-ik hatványával arányos. A tértöltést a katód előtt kialakuló elektronfelhő okozza, hatására nagymértékben megnő a katódáram hőmérsékletstabilitása.

• dióda

Diódák, tranzisztorok, integrált áramkörök, tirisztorok, egyéb félvezető eszközök külső házának hőmérséklete. A disszipációs teljesítmény miatt mindig magasabb a környezeti hőmérsékletnél, de alacsonyabb a kristályhőmérsékletnél.

• dióda
• tranzisztor
• integrált áramkör
• tirisztor
• kristályhőmérséklet

Elektronikus segédeszközök főképp félvezető diódák, tranzisztorok, tirisztorok, tokba zárása, ami a gyártás során a végső mérést megelőző utolsó művelet. Célja a benne levő alkatrész(ek) védelme atmoszférikus és mechanikus behatások ellen. A tok anyaga, üveg, fém, műanyag vagy kerámia. A lezárás történhet műanyagkiöntéssel vagy hegesztéssel; más eljárások szerint a műanyag tokot a tokba zárt alkatrészt körülvevő módon fröccsöntéssel vagy "fluidizálással" állítják elő. Szokásos kiviteli formák pl. flat pack, dual in line. tokozást gyakran alkalmaznak tekercsek, kapcsolók, jelfogók stb. védelmére, ez esetekben a tokozásoknál általában nem szükséges a megkövetelt hermetikus zárás; a tokba zárt alkatrész javítása, tisztítása, karbantartása érdekében bontható tokozást alkalmaznak.

• diódák
• tranzisztorok
• tirisztorok

• alagútdióda

Tunneldióda negatív ellenállású szakaszát felhasználó, gyorsműködésű logikai áramkör. Az alapáramkörök ellenállásos - összeadóegységéből és a munkaellenállás segítségével a karakterisztika kezdeti pozitív szakaszára beállított munkapontú tunneldiódából állnak. Az egydiódás áramkörökből ÉS-kapu, - VAGY kapu stb. készíthető. Több bemenetű ÉS kapu esetén a kezdeti, nyugalmi munkapont úgy választható meg, hogy csak valamennyi bemenet egyidejű gerjesztésekor kerüljön át munkapont a negatív ellenállású szakaszon át a nagy feszültségszintű pozitív ellenállású szakaszra. VAGY-kapu bármely bemenetét gerjesztve a munkapont a kisfeszültségű pozitív ellenállású szakaszról a nagyfeszültségű pozitív ellenállású szakaszra kerül, és a gerjesztés megszűnése után is ott marad. A visszaállítás nyugalmi munkapontba visszaállító impulzus segítségével történhet. A tunneldiódás fokozat áramerősítési tényezője egynél nagyobb, ezért több további fokozat meghajtására alkalmazhatók. Tulajdonságai javíthatók két tunneIdiódás alapkapcsolásokból felépített áramkörökkel (Goto áramkör), tunneldióda és tranzisztor együttes alkalmazásával. Az utóbbival 0,5 ns körüli működési idő érhető el.

• Tunneldióda, logikai áramkör, ÉS-kapu

Félvezető felületére szorított fémtű (wolfram, arany), amely diódaként működik, azaz egyenirányításra használható. Működési elve még nem teljesen tisztázott, hasonló a Schottky-diódáéhoz. A tűsdióda csak kis teljesítményszinteken alkalmazható, leggyakoribb felhasználási területe a demodulácló.

• félvezető
• Schottky-dióda

Tv-vevőkészülék szerelvény, amely az UHF frekvenciatartományban az antennabemenettől a transzponálófokozat középfrekvenciás kimenetéig működő fokozatokat foglalja mechanikai egységbe. Az UHF hangolóegységgel a 470...860 MHz, tehát közel 400 MHz terjedelmű frekvenciatartományt kell átfogni, ami kb. 50 csatornát (tehát állomást) jelent. Ez az oka annak, hogy az UHF frekvenciatartomány vételére nem használnak csatornánként arretálható csatornaváltót, mint a VHF sávban, hanem folyamatos hangolást. Elektromos működés szempontjából a UHF hangolóegységekben ugyanaz a három fokozat van, mint a VHF hangolóegységekben, de az aktív elemek (tranzisztorok) száma csak kettő, mert a keverőtranzisztor önrezgő keverőkapcsolásban működik.
A rezgőköröket ebben a frekvenciatartományban, ameddig forgókondenzátorok voltak a hangolóelemek, nem lehetett koncentrált elemekkel felépíteni, mert túl kis tekercsméretek adódtak. A rezgőkörök helyett nyitott fél hulIámhosszú vagy rövidrezárt negyed hullámhosszú tápvonalcsonkokat használtak, amelyek rezonanciafrekvenciáját változó kapacitással szabályozták. A változó kapacitás korábban forgókondenzátor volt, később varicap dióda. A varicap dióda és az egyéb alkatrészek kis mérete lehetővé tette a huzalozás olyan mérvű lerövidítését, hogy az UHF hangolóegységeket is rezgőkörökkel építsék fel. Az újabb típusokban varicap diódák és 1-2-menetű kis tekercsek képezik a rezgőköröket.
Az egész UHF tartományt sávátkapcsolás nélkül hangolják át, tehát sem mechanikai, sem elektronikus kapcsoló nem szükséges. Az előerősítő-, keverő és oszcillátorfokozatra vonatkozó követelmények megegyeznek a VHF hangolóegység fokozataira vonatkozókkal.

• VHF hangolóegység

A MOSFET tranzisztorok kapuja rendkívül kényes az elektrosztatikus feltöltődésekre, ilyenek hatására könnyen tönkre mehet. Ezért két beépített, feszültség-korlátozó Zener-diódával védik a kaput túlfeszültségek ellen.

Olyan egyenirányító, amely vezérelhető egyenirányító elemeket (tirátront, tirisztort) vagy ilyen elemeket és diódákat együttesen tartalmaz. A vezérelt egyenirányító megfelelő vezérlőelemekkel kiegészítve állandó feszültséget szolgáltat, vagy pedig feszültsége kézi szabályozással, vagy elektromos jellel lényeges energiaveszteség nélkül változtatható.

• multiar

A telítési tartományban működtetett vákuumdióda zajáramának teljesítménysűrűsége széles frekvenciatartományban arányos az anódárammal. Ezért mérésekben etalon zajforrásként, vagyis zajdiódaként használható. Néhány kHz-nél kisebb frekvenciákon a maradékgáz okozta flickerzaj, nagyon nagy frekvenciák tartományában az elektronok véges repülési ideje miatt nem áll fenn szigorúan az arányosság az anódáram és zajáram teljesítménysűrűsége között. A zajdióda zajteljesítménye egyszerűen a katód hőfokának, vagyis fűtőteljesítményének változtatásával szabályozható.

• elektron

Előírt vagy ismert teljesítményspektrumú, kalibrált zajforrás áramkörök zajtényezőjének méréséhez. Például f< 1 GHz tartományban etalon zajforrásnak tekinthető a telítésben működő vákuumdióda sörétzaja: az f > 1 GHz tartományban pedig a csőtápvonalban ferdén elhelyezett gerjesztett gázkisüléses cső termikus zaja.

• termikus zaj
• sörétzaj

Bipoláris tranzisztorok olyan üzeme, amikor a tranzisztor mindkét diódája lezárt állapotban van

• bipoláris tranzisztor

Egyenirányításra használt rétegdióda. Az egyenirányított átlagáram speciális típusoknál elérheti a 300... 400 A-t, a maximális záróirányú feszültség a 2...3 V-ot.

• egyenirányítás
• rétegdióda

Feszültségstabilizálásra használható pn-átmenet. Záróirányban előfeszítve a Zéner-diódát, az áram egy adott feszültségnél nagymértékben megnő, miközben a feszültség gyakorlatilag állandó marad. (Letörési feszültség.)

• letörési feszültség
• pn-átmenet