Rádiófrekvencia mérésére szolgáló eszköz, amely egy tekercsből és egy kondenzátorból áll, melyet laza csatolásba kell hozni a mérendő rezgőkörrel, vezetékkel. Műszerrel lehet indikálni a rezonancia helyét, a frekvenciát, például a forgókondenzátorról lehet leolvasni. Fontos, hogy a csatolás kellően laza legyen, ellenkező esetben a műszer befolyásolhatja a vizsgált rezgőkört, pontatlanná válik a mérés. Ha a műszernek saját oszcillátora van, nagyobb pontosság érhető el, ezt a műszert nevezzük grid-dip mérőnek.

Minden elem, melyet az elektronikai készülékek és berendezések felépítéséhez felhasználnak. Az alkatrészek egy része kereskedelmi áruként szerezhető be, másokat az áramkört tervező mérnöknek kell megtervezniök (pl. - transzformátor, - indukciós tekercs, - vékony és vastagréteg áramkörök alkatrészei, mechanikai alkatrészek). Funkciójukat illetően három főcsoportba sorolhatók: - elektromos alkatrészek, ezek nagyrészben mechanikai szerkezetek, mégis az áramkörök szerves részei is, és üzem közben feszültség alatt álinak (pl. forgókondenzátor); - mechanikai alkatrészek, ezek nem vesznek részt közvetlenül a jelátvitelben, de a készülék konstrukciójához szükségesek, esetleg az áramkörök zavartalan működését biztosítják klimatikus és mechanikai igénybevétellel szemben is (pl. finombeállító, csőbúra, hűtőborda stb.)

• transzformátor
• indukciós tekercs
• vékony és vastagréteg áramkörök
• ellenállás
• kondenzátor

Az elektromágneses hullámok kibocsátására, ill. felfogására szolgáló
eszköz. A rádiózásban, a televíziós adásban és
vételben nagy a jelentősége. Az antenna (mind az adó-, mind a vevő-) akkor
szolgáltatja a legjobb eredményt, ha méretei
megfelelnek a kisugározni, ill. venni kívánt elektromágneses hullám
hosszának. A hosszú-, közép- és rövidhullámú
rádióvételhez egy huzaldarab is elegendő. Az URH-adás vételéhez már
kétpólusú, ún. dipólantenna szükséges A még rövidebb
hullámhosszú, televíziós adás vétele pedig további elemekkel (ún.
parazita elemekkel, direktorokkal és reflektorokkal)
kiegészített dipólantennával lehetséges kielégítő minőségben. Ezek az
ún. Yagiantennak. A dipólantenna, ill. a dipólből és kiegészítő
elemekből álló antenna irányérzékeny: a venni kivánt adó irányába kell
forgatni. Tranzisztoros rádiókban ún. ferritantenna van. Ez egy
aránylag nagy méretű és mágneses szempontból jó minőségű (ferrit)
vasmaggal ellátott tekercs. Szintén irányérzékeny.

• elektromágneses hullám
• rádió

Egy antenna egy adott tápvezetékkel akkor működik optimálisan, ha a rendszer rezonanciában van. Ezt rendszerint azzal lehet elérni, ha a betáplálási pontban kiküszöböljük a reaktanciát és ezzel lesz rezonanciában az antenna. Ha a reaktancia induktív, kondenzátort kapcsolunk a táppontra, ha kapacitív, soros tekercset kell alkalmazni. Rezonanciában csak a sugárzási ellenállás marad fenn. Ez nem szükségszerűen azonos a tápvonaléval, ezért állóhullámok elkerülésére transzformátort kell beiktatni. Gyakori frekvencia váltásnál ezért célszerű egy antennaillesztőt alkalmazni.

(vonaltranszformátor). A vonal és a berendezés vagy a kábel és a légvezeték közé iktatott transzformátor. Egyik feladata illesztés az összekötendő áramkörök között. Másik feladata lehet, hogy a berendezést a vonaltól galvanikusan elválassza, s ezáltal védje a berendezést és a kezelőket a vonalon esetleg fellépő nagyfeszültség ellen. Fantomképzésre is felhasználható, ha a vonaloldali tekercselés villamos középpontjában leágazása van.

• illesztés

(AFC=Automatic Frequency Control). Televízió és rádióvevőkészülékek oszcillátorfrekvenciájának önműködő finomhangolása. Megkönnyíti a készülék állomásra hangolását, mert a finomhangolást nem kell kézzel elvégezni és csökkenti az oszcillátorfrekvenciának a külső tényezők (melegedés, nedvesség, tápfeszültség-változás) hatására bekövetkező esetleges vándorlását. A kapcsolás két lényeges eleme a diszkriminátor és a változtatható reaktancia. A diszkriminátor a vevőkészülék pillanatnyi középfrekvenciáját hasonlítja annak helyes értékével és a frekvenciaeltérés függvényében (előjel helyesen) egyenfeszültséget szolgáltat. Az oszcillátorkörben levő változtatható reaktancia értékét a diszkriminátor szolgáltatta feszültség szabályozza. Diszkriminátorként a frekvenciamodulációs vételtechnikában ismertek használatosak. Változtatható reaktanciaként régebben reaktanciacsövet (mint változtatható induktivitást), valamint vasmagos tekercset (amelynek induktivitását előmágnesezéssel változtatták) használtak. Volt olyan megoldás is, amikor egy kondenzátort diódán keresztül kapcsoltak párhuzamosan az oszcillátorkörrel és a dióda áramáteresztő idejét változtatták az egyenfeszültséggel, tehát tulajdonképpen a folyási szöget és ezáltal a kapacitás értékét. A félvezetőtechnika elterjedése óta változtatható reaktanciaként záróirányban kapcsolt félvezető dióda használatos, amelynek kapacitása egyenfeszültséggel szabályozható.

• diszkriminátor
• reaktanciacső
• folyási szög

Takarékosabban kivitelezett transzformátor, melynek lényege, hogy a primer és szekunder tekercsek egy része közös. Csak olyan helyen használható, ahol nem kötelező a hálózat tökéletes galvanikus leválasztása.

Ha egy szimmetrikus terhelést kapcsolunk rá egy aszimmetrikus áramforrásra, balunt szoktak használni. A balun mesterséges szó: balanced/unbalanced (szimmetrikus/aszimmetrikus) összevonása. Egy közönséges transzformátor is lényegében balun, minthogy a primer és szekunder tekercs egymást nem befolyásolja a szimmetria tekintetében. Balun készíthető koaxiális kábelből, de gyakori a toroid vasmagon kialakított balun is, nagy frekvenciák esetében. Áttétel általában 1:1, de előfordul 1:4 is. Leggyakoribb alkalmazás az aszimmetrikus koaxiális kábel és dipol, Yagi, vagy GP antennák összekapcsolása, melyek közül a Yagi és dipol mindig szimmetrikus, a GP nem, de impedancia illesztés miatt itt is indokolt a balun.

Olyan tekercs, melyet két huzal párhuzamos tekercselésével készítünk, pl. transzformátor céljára. Az egyik huzal lesz a primer, a másik a szekunder. A bifiláris tekercselés másik alkalmazási módja az önindukció-mentes ellenállások készítése, minthogy ekkor a két tekercset sorba kapcsolják és a két tekercs egymás önindukcióját semlegesíti.

Olyan tekercs, amelynek készítésekor két huzalszálat szorosan egymás mellett tekercselnek fel, majd az így kapott kettős tekercs egyik végén a két huzalvéget összeforrasztják, s a másik vég két kivezetése képezi a tekercs csatlakozási pontjait. A bifiláris tekercsnek a külső mágneses térrel nincs kapcsolata, induktivitásmentes (természetesen a tekercselési technológia által megszabott toleranciahatáron belül). Rendszerint ellenálláshuzalból készül és ohmos ellenállásként használják.

Olyan áramköri alkatrész, amely egy adott készüléket vagy berendezést túlterhelés, ill. túláram ellen véd. A védelmet úgy biztosítja, hogy a védendő áramkört megszakítja, ha a rajta átfolyó áram intenzitása meghatározott időtartamon túl meghaladja a névleges értéket. Ha az áram megszakítása a névleges érték túllépésekor bizonyos késleltetés után következik be, akkor az alkalmazott biztosító lomha. Ha az áramkör a névleges áram csekély túllépésekor gyorsan megszakad, akkor a biztosító gyors. A lomha biztosító leggyakoribb kivitele az olvadóbiztosító, amelyben a túláram hatására kiolvadó és ezzel az áramkört megszakító olvadó fémszálat a biztosítófoglalatba helyezett biztosítóbetét tartalmazza. A híradástechnikában gyakori a csöves biztosító. Ebben a biztosítóbetét üvegcsőbe húzott, fémsapkák közé forrasztott olvadószál, amelyet a foglalat rugói közé lehet nyomni. Az üvegcsövet gyakran oltóhomokkal töltik meg, amely a biztosítószál kiolvadásakor keletkező ívet kioltja. Lomha biztosító a hőtekercs is. Ez egy kis tekercs, amelyet a védendő áramkörbe iktatnak. Tartós vagy túláram esetén a tekercsben keletkező hő a tekercs Wood-fém forrasztását kiolvasztja, s a tekercset feszítő rugó megszakítja az áramkört. Az erősáramú készülékekben általában dugós biztosítóbetéteket használnak, amelyet a biztosítófej becsavarásával erősítenek a foglalatba. Ezek a biztosítóbetétek általában nagyméretűek és nagy áramerősségre vannak méretezve. A dugós biztosítófejhez hasonló a híradástechnikában használt Wickmann-biztosító, amelybe üvegcsöves betétet helyeznek és szintén csavarmenetes foglalatba erősítenek. Az olvadóbiztosítónak a névleges áram túllépésétől számított kiolvadási ideje a túláram nagyságától függ. Előnye az egyszerűség, hátránya, hogy minden kiolvadás után cserélni kell. E hátrány kiküszöbölhető az ikerfémes biztosítók használatával, amelyekben az ikerfém a fellépő túláram hatására elhajlik és így az áramkör megszakad. Ha azonban a túláram megszűnik, a biztosító ismét zárja az áramkört.

Tulajdonképpen félvezető anyag, melyre az integrált áramkört készítik, de magát az IC-t is nevezik gyakran chip-nek. a félvezető anyagra különféle eljárásokkal viszik fel az alkotóelemeket, mint ellenállások, kondenzátorok, diódák, tranzisztorok, tekercsek, stb.

Kapcsoló, amelyet Dudley és Buck amerikai fizikusok fejlesztettek ki. A cryotron azon az elven működik, hogy ha egy egyenes huzaldarabot a tekercs belsejében elhelyezünk, és Iétrehozzuk a szupravezetés állapotát, igen kis feszültség képes a huzaldarabon keresztül az állandó áramot fenntartani. A szupravezető állapot függ a hőmérséklettől (le kell hűteni a szupravezetési hőmérsékletig) és a mágneses tértől. Így a tekercsben folyó áramot megváltoztatva, a huzal szupravezető állapotából normális (ellenállásos) állapotába billenthető át. A cryotront elektronikus számítógépekben memoria- és kapcsolóelemként lehet használni, de a hűtőberendezés helyigénye és a súlya miatt az egyéb (pl. mágneses vagy félvezető alapú) elemekkel nem versenyképes.

Amikor a nemkívánatos csatolási hatásokat minimálisra kell csökkenteni, alkalmazzák a csatolás-mentesítést. Például egy többfokozatú erősítő begerjed a fokozatok közötti csatolás miatt. A begerjedés csökkentésére a fokozatok között csatolást lazára kell kialakítani, az üzemi frekvencia figyelembe vételével. Egy másik módszer fojtótekercsek és kondenzátorok alkalmazása a tápegységben, annak vezetékeiben, így a tápegységen át nem keletkezhet nemkívánatos csatolás a fokozatok között. Csatolás mentesítésnek tekinthető a többsávos antennákban alkalmazott hullámcsapda is, bizonyos frekvenciákon lekapcsolja a terhelést a tápvonalról. Ugyancsak erre szolgál az antennáknál alkalmazott, negyedhullám hosszúságú csatolásmentesítő rúd (stub).

A tv-vevőkészülék hangolóegysége, amellyel a készülék antenna, modulátor és oszcillátor rezgőkörei a kívánt állomás vételéhez szükséges frekvenciára beállíthatók. A csatornaváltó elnevezés onnan ered, hogy a tv-műsorszórás céljaira nemzetközileg engedélyezett frekvenciasávokat frekvenciacsatornákra osztották fel. (tv-szabványok) A magyar szaknyelv csak a VHF frekvenciatartományba eső állomások beállítására alkalmas szerelvényt nevezi csatornaváltónak. Leggyakoribb típus a forgódobos csatornaváltó. A forgódobon vannak elhelyezve az egyes csatornák rezgőköri tekercsei, a rezgőkörök kondenzátorait pedig az állórészre szerelik. A forgódobra szerelt tekercsek ezüstözött felületű kapcsolószemekkel érintkeznek az állórész rugólemez érintkezőihez. Az újabb tv-vevőkészülékekben már nem alkalmaznak szakaszos csatornaváltót, hanem folyamatosan hangolható egységet építenek be ( VHF hangolóegység).

• tv-szabványok
• VHF hangolóegység

Villamos szigetelőanyag, melyet kábelek, kondenzátorok, tekercstestek előállítására használnak. Anyaguk lehet papír, fa, üveg, gumi, műanyag, stb. Dielektrikum a desztillált víz is, a közönséges víz azonban sói, szennyeződései miatt már nem. Váltófeszültség hatására a dielektrikumban frekvenciától függő veszteségek keletkeznek, ezek alapján osztályozhatók a dielektrikumok.

Kéttekercses jelfogó, amelyben a két tekercs gerjesztése egymás ellenében hat. Két azonos tekercs esetén tehát differenciáljelfogó csak akkor kapcsol, ha csak az egyik kap gerjesztést. Mindkét tekercs egyidejű gerjesztése egymás hatását ellensúlyozza, és a differenciáljelfogó nem működik. Aszimmetrikus gerjesztéssel a jelfogó működési paraméterei módosíthatók.

Olyan eszköz, amely a váltóáramot hanggá alakítja át. Általában állandó mágnes erőterében elhelyezett kis méretű tekercsbe vezetik be a váltóáramot, erre van felerősítve a membrán, amely a levegőt mozgásba hozza.

Hasonló felépítésű, mint a dinamikus hangszóró, azonban a hangot alakítja át váltófeszültséggé. A hangrezgés hozza mozgásba a membránt, ez mozgatja a tekercset, amely állandó mágnes erőterében lévén, villamos feszültséget hoz létre. Ma ez a leggyakrabban használt mikrofon-fajta.

Anyagtól és a mágneskör alakjától függő érték, számításokhoz. Megmutatja, hogy a vasmagos tekercs indukciója hányszorosa az ugyanolyan felépítésű, de vasmagot nem tartalmazó tekercs mágneses indukciójának.

A mechanikai hangrögzítés továbbfejlesztett, modern változata, jelenleg is alkalmazott hangrögzítési eljárás. A rögzítés folyamata: a vivőközegben terjedő hangrezgéseket - mikrofon fogja fel, amely a hangrezgésnek megfelelő hangfrekvenciás feszültséget állit elő. Ezt a feszültséget erősítővel felerősítve a vágófejbe vezetik, amely a vágótűvel forgó viasz- vagy lakklemezbe vágja a spirális alakú hangbarázdát. A lemezt elektromotorral hajtott mechanika forgatja, állandó sebességgel. A vágófej alapvető eleme a horgony. Ehhez rögzítik a vágótűt. A horgony állandómágnessel létesített erős mágneses térben van és egy rögzített tekercs veszi körül. Felvételkor ebben a rögzített tekercsben folyik a mikrofon által előállított hangfrekvenciás áram. Ha a tekercsben nem folyik áram, a vágótű és a horgony nyugalmi helyzetben van. Ha a tekercsbe egyenáramot vezetünk, a horgony könnyedén elmozdul forgástengelye körül, a vágótű hegye pedig az egyenáram polaritásának megfelelően jobbra vagy balra tér ki. Ha a tekercsber a felvett hangképnek megfelelő hangfrekvenciás váltakozó áram folyik, akkor a horgony és vele együtt a vágótű is jobbra-balra gyors kilengéseket végez, az áramingadozások arányában. Ezt a folyamatos rezgéssorozatot vágja lemezbe a vágótű. Az ily módon készített hangfelvétel lejátszásra nem alkalmas, A viaszlemezről különféle másolatokat készítenek, amelyekről melegsajtolással, műanyaghanglemezek nagysorozatú másolata állítható elő. Az elektromechanikai hangrögzítés végterméke a hanglemez, amely hanglemezjátszóval játszható le.

• mechanikai hangrögzítés
• erősítő
• hanglemez
• hanglemezjátszó

Elektromágneses kapcsoló esetében a gerjesztés megszüntetésétől az érintkezők átváltásáig (a záróérintkezők áramkörének bontásáig, ill. a bontóérintkezők áramkörének zárásáig) eltelt idő. Részben a tekercsben fellépő induktív késleltetésből, részben a mechanikus elmozduláshoz szükséges időből tevődik össze. Az elengedési idő egyes érintkezőpárok között némileg eltérő lehet az érintkezők működésének időbeli sorrendisége miatt.

A jelfogó tekercsén átfolyó áram azon értéke, melynél a meghúzott jelfogó horgonya biztosan alapállapotba kerül.

• jelfogó

Olyan sugárzó elem, melynek mérete szabad térben a hullámhossz felének felel meg. Legegyszerűbb alakja a dipol. Elméleti hosszát a 150/f képlet adja meg m-ben, ha az f frekvenciát MHz-ben írjuk be. A gyakorlatban egy rövidülési tényezőt kell alkalmazni, minthogy az antenna fém anyagában a rádióhullám valamivel lassabban terjed, mint a szabad térben. Gyakorlati célokra a tényező 0,95 lehet, de ha nem huzal antennáról van szó, hanem csőről, ez valamivel kisebb lesz, 0,90 körül alakul. Az antenna számított hossza lerövidíthető önindukciós tekercs beiktatásával és hosszabbítható, ha kondenzátort kapcsolunk sorba.

Kondenzátorokból, tekercsekből és esetleg ellenállásokból összeállított eszköz, amely egy bizonyos frekvencia felett és az adott frekvencián mindent átenged, míg az ennél kisebb frekvenciákat erősen csillapítja, azaz nem engedi át. Vágási frekvenciának azt nevezik, ahol a szűrő 3 dB csillapítást nyújt, ez alatt sokkal nagyobbat. A legegyszerűbb ilyen szűrő egy párhuzamosan kapcsolt tekercs, vagy egy sorosan kapcsolt kondenzátor. Korszerű TV-készülékek antenna bemenetén található 40 MHz-es felüláteresztő szűrő.

A mágneses hangrögzítőben az az alkatrész, amely az előtte elhaladó jelhordozóra rögzíti a hangfrekvenciás rezgések keltette mágneses jeleket. A - lágyvasmagra csévélt tekercs, amely elektromágnesként működik, ha a tekercsbe áramot vezetünk. A vasmag alakja lehet háromszög, sokszög vagy gyűrű alakú, amelynek folytonosságát kisméretű légrés szakítja meg. A légrést nem mágnesezhető anyagú vékony fémfóliával töltik ki. E légrésen keresztül lépnek ki az erővonalak a vasmagból az előtte mozgatott jelhordozó irányába, amelynek mágnesezhető rétegén keresztül záródnak.

• mágneses hangrögzítő

(metalpapír, MP-kondenzátor). Tekercselt kondenzátor, amelynek két fegyverzete a szalag formájú dielektrikumra vákuumgőzöléssel felvitt, igen vékony fémréteg (horgany vagy alumínium). Így azonos kapacitás lényegesen kisebb térforgatban valósítható meg, mint a fémfólia fegyverzetek alkalmazásával. További előnye, hogy a dielektrikum átütésekor keletkező hő az átütési hely környezetéről a fegyverzet anyagát elpárologtatja és ezzel a zárlatot megszünteti, azaz a fémezett kondenzátor öngyógyuló. A dielektrikum anyaga papír vagy műanyag fólia. A fémezett kondenzátorokat fémezett papír (metallpapír, MP), fémezett poliészter, fémezett polikarbonát stb. kondenzátor néven hozzák forgalomba.
Hasonló szerkezettel, de eltérő gyártástechnológiával készül a lakkfilm kondenzátor. Alumínium szalagra folyékony acetát cellulóz lakkot visznek fel. Ennek megszilárdulása után gőzölik fel a fegyverzetet. A fémezett lakkfóliát a hordozó alumínium szalagról leválasztva feltekercselik. Így a fémezett kondenzátorénál még kisebb méretek érhetők el, bár lényegesen drágábban. Szokásos értéktartomány valamennyi típusnál 0,1... 50mF.

• kondenzátor
• dielektrikum

Rádióvevőkészülékekbe beépített, tekercseléssel ellátott ferritrúd (ferrit). Irányítóhatása folytán alkalmas vételzavarok kiküszöbölésére, de kis hatásos magassága miatt lényegesen kisebb feszültséget hoz létre a vevő bemenetén, mint a külső antenna.

• ferrit

Négyszöghiszterézisű ferritmag, valamint diódák, tranzisztorok felhasználásával felépített logikai áramkör. Kapcsolóeszköze mindkét irányban jól mágnesezhető, kis veszteségű ferromágneses anyagból készült gyűrű, melynek átmérője néhány mm. A gyűrűn levő bemenő tekercsre kerül a bemeneti információ, kiolvasáskor a mag a léptetőtekercs gerjesztésével billenthető át, a kimenő tekercsen jelenik meg a kiolvasott információ. A fokozatok közötti csatolás elsősorban diódás és tranzisztoros áramkörökkel történik. A tárolást a ferritmag remanenciája biztosítja. A bemenő magok kimenő tekercsei és a segédgerjesztések megfelelő megválasztásával tetszőleges logikai függvény hozható létre. A - felépítése egy, két, három ferritmag/bit rendszerben történhet. A diódákat vagy tranzisztorokat is tartalmazó - előnye: kis méret, kis súly, robusztos felépítés, olcsó előállítás, kis működési frekvencián kis energiafelvitel. Hátrányai: felső frekvenciahatára 1...2 MHz, hőmérsékletváltozásra érzékeny, kis méretű ferritmagok tekercselése bonyolult. A ferritmagos (mágnesmagos) logikai áramkörök jelentősége a szilárdtest-áramkörök megjelenése óta csökken. Jelenleg csak kisebb, speciális digitális berendezésekben használják.

• logikai áramkör

Olyan indukciós tekercs, melynek szerepe az egyenáram átvezetése és a váltóáram leválasztása. Lehet nagyfrekvenciás és hangfrekvenciás, ez utóbbi változata a hálózati szűrő fojtó. Az RF fojtó többnyire légmagos, a hangfrekvenciák fojtók vasmagosak. Legkedvezőbb jellemzői a toroid vasmagra tekercselt fojtóknak vannak.

Két változófeszültségerősítő fokozat között alkalmazható. Az első fokozat munkaellenállását a fojtótekercs képviseli. A váltakozó feszültség a két fokozat között kondenzátoron halad át. Előnye: kis egyenfeszültség-veszteség; hátránya: nagy frekvenciafüggőség.

Oszcillátor, erősítő, keverő és detektor stb. fokozatok egymáshoz kapcsolásának módja. Lehet direkt, kapacitív és transzformátoros, újabban optikai. Kapacitív csatolás minden frekvencián használható, a csatoló kondenzátor a jelet átereszti, az egyenfeszültséget leválasztja. Direkt csatolás közvetlen huzallal való összeköttetést jelent, itt tehát az egyes fokozatok között nem lehet egyenfeszültség különbség. Előnye ennek a csatolási módnak a frekvencia-függetlenség. Transzformátoros csatolásnál az egyenfeszültség el van szigetelve, a trafó tekercsei közé árnyékolás is beiktatható a kapacitív csatolás elkerülésére.

Különlegesen hajlékony, több (pl. 7) elemi szálból sodort vezető. Az elemi szálból a teherviselő pamutfonalra két körkeresztmetszetű, vékony (0,09 mm) rézhuzal van feltekercselve. Az összesodrott vezető szigetelése textil vagy műanyag. A Franz-ért manuális központok dugaszzsinórként használják.

• vezető

Egy adó frekvenciájának hirtelen megváltozása, rendszerint a rezgőkör kondenzátora, vagy tekercse tulajdonságainak változása miatt. Rendszerint hő hatására következik be.

Áramköri elem, amelynek feladata az áramkör váltakozó áramú ellenállásának növelése. Hatását induktivitása révén fejti ki, ami nagy mértékben növelhető azáltal, hogy a mágneskört nagy permeabilitású anyagból, hangfrekvenciás függvény fojtótekercsekhez transzformátorlemezből, nagyobb frekvenciás függvény fojtótekercsekhez nikkel tartalmú vaslemezből (pl. permaloy-ból) vagy ferritből képezik ki. Nagyfrekvenciás, veszteségszegény függvény fojtótekercsek légmaggal készülnek. Ha a függvény fojtótekercsen egyenáram is áthalad, a mágneskörbe légrést iktatnak, ami az előmágnesezés indukciót kisebbítő káros hatását csökkenti.

• ferrit
• permaloy

Tágabb értelemben áramforrás, elektronikus szerkezetekben jelforrás. Többnyire oszcillátor. Szignál-generátor változtatható frekvenciájú és kimenőjel erősségű műszer, melyet hibakereséshez használnak. Áramfejlesztőként a generátor egy forgó tekercsből és egy mágneses erőtérből álló forgógép, amely áramot termel (váltóáramot). A generátor hajtható gőzturbinával, vagy benzinmotorral, stb.

Olyan borított lemez, amelynek szigetelő anyaga igen vékony és hajlékony. Leggyakrabb alkalmazásai:

- nyomtatott áramköri lap azokba a készülékekbe, ahol csak hajlított elhelyezésre van lehetőség:

- kábelezes, különleges elrendezésű kábelformák helyettesítése;

laposkábel, esetleg árnyékolt kivitelben és végein csatlakozósorral;

- sokrétegű nyomtatott lap vezetőmintázata, utólagos összebakelizálással;

- kondenzátorok gyártásához az igen vékony, két oldalon borított hajlékony nyomtatott lemezt is használják.

Különböző szélességű szalagokban és tekercsekben gyártják és hozzák forgalomba. Az "ultravékony" poliészter fólia vastagsága 4m-tól 25 P-ig terjed és 17,5 m vastag Cu-fóliával van borítva. A vastagabb hajlékony nyomtatott lemezek 0,1...0,75 mm összvastagsággal, 35m, 70m, esetleg 105m vastag egy- vagy kétoldalas Cu-borítással kerülnek forgalomba. A fóliák anyag: poliészter, polimid, üvegvázas epoxi, valamint ezek különböző szabadalmi változatai.

• borított lemez
• kábelezes
• sokrétegű nyomtatott lap
• kondenzátor

Elektromechanikai hangközvetítő eszköz. Alkalmas legjobb minőségű monofonikus és sztereofonikus átvitelhez. Készül fejhallgató formájában, ez esetben a hallgató szerkezete a fejen kívül, a fülkagylóra fekszik fel, és fülhallgató formában, amely kisméretű és elfér a füljáratban. A hallgató többnyire kör alakú (5...50 mm átmérőjű) membránból és a membránt mozgató szerkezetből áll. Ez utóbbi kialakítása szerint beszélünk: mágneses hallgatóról, amelyben a membránt mágneses elven működő átalakító mozgatja (ez a legelterjedtebb típus, ilyen a telefon hallgatója is), dinamikus hallgatóról, amelynek felépítése hasonló a dinamikus hangszóróéhoz (a membránt erős mágneses térbe helyezett és a hangáram által átjárt lengőtekercs mozgatja). Hi-fi hangátvitelhez elsősorban ez a típus alkalmas. Kisebb számban készül mas elven működő hallgató is. A hallgató elvi hátránya hi-fi átvitelnél, hogy a hangtér a fejhez van "kötve". A hangtér, a terem, a fejjel együtt mozog, forog.

(pick-up). Mechano-elektromos átalakító, amely a hanglemez barázdáinak modulációját elektromos áramváltozássá alakítja .At. Zafir- vagy gyémánttűvel jut kapcsolatba a hanglemezzel. Monofonikus hanglemez esetében a tűhegy a barázda oldalirányú kitéréseit követi. Sztereofonikushangszedő esetén a tű hegye függőleges mozgást is végez. Az átalakítás módja szerint beszélünk elektromágneses, elektrodinamikus és kristály (piezoelektromos) hangszedőről. Kisebb mennyiségben más elven működő hangszedők is előfordulnak.
Mágneses hangszedő esetén a lejátszótű mágnest vagy mágnesezhető anyagú pálcát (vagy más alakú elemet) mozgat, szilárdan elhelyezett tekercs mágneses terében. Nagyszámú változatban készül. A dinamikus hangszedőnél a tűheggyel összeépített tekercs mozog erős mágnes sarkai között. A kristály hangszedő esetében piezoelektromos kristály anyagból készült lapocskát hajlít meg a tű a mozgása (kristály hallgató).
A sztereo hangszedő két átalakítót tartalmaz, közös tűvel. Egyszerre két műsort tapogat le, amely a hanglemezbarázda két, egymáshoz képest 90°-os szög alatt álló oldalfalába van bevésve. A tűhegy oldalirányú és függőleges mozgást is végez.

• kristály hallgató

Változtatható frekvenciájú oszcillátor, melynél a frekvenciát önindukciós tekercs és kondenzátor kombinációja határozza meg, a visszacsatolást a tekercs leágazásával oldják meg. Eredetileg csővel tervezték, ma már bipoláris, vagy FET tranzisztorral alakítják ki a kapcsolást.

Körpolarizációjú, nagy nyereségű antenna, melyet főleg URH tartományban alkalmaznak. A visszaverő felületre (pl. parabola) merőlegesen áll a csavarvonal alakú antenna. A visszaverő felület átmérője legalább a frekvencia 0,8-szorosa kell legyen, a csavarvonal alakú tekercs átmérője pedig 0,15 hullám, a tekercs meneteinek távolsága kb. negyed hullámnyi. A teljes tekercshossz kb. egész hullámhossz. A nyereség könnyen elérheti a 15 dB-t. Viszonylag nagy az elérhető sávszélesség, pl. egy 400 MHz-re méretezett antenna 300-500 MHz között használható. Az antenna ideális műholdas forgalmazáshoz.

Az önindukció mértékegysége, rövidítése H, olyan önindukció, amelynél 1 amper/mp áramváltozás hatására a tekercsen 1 V feszültség keletkezik. Ez gyakorlati célra túl nagy egység, ezért kisebb egységei használatosak, a millihenry (mH), a mikrohenry (m H), néha a nanohenry (h H). Ezek között a váltószám 1000.

Kapcsolóelem, amely elektromos áram hőhatására érintkezőket működtet. Horgonya ikerfémből (bimetall) készül, mely közvetlenül hordozza az érintkezőpogácsát. Az ellenálláshuzalból készült tekercs a horgonyon ,helyezkedik el és a gerjesztő áram hőhatására a horgony alakváltoztatása hozza létre az érintkezést. Viszonylag nagy hőtehetetlensége miatt működése lassú, az érintkezés fokozatosan következik be. A kapcsolási viszonyokat a környezeti feltételek (hőmérséklet, hűlési viszonyok) erősen befolyásolják.

A híradástechnikában tekercsek készítésére, valamint a készülékek és berendezések belső és egymás közötti - kábelezésére való tömör vezeték. Anyaga elektrolitikus úton előállított, 99,95% tisztaságú Cu (vezetőképessége min 57 Siemens). Előírják á szakítószilárdságát, szakadási nyúlását és a hajlékonyságát. A szigetelés megválasztásánál az átütési feszültségen kívül a víz-, hő- és hidegállóság és az éghetőség szempontjait mérlegelik. Tekercseléshez általában zománc szigetelésű vagy zománc-selyem szigetelésű huzalt használnak. E huzalok fontos paramétere a hőállóság, mert bizonyos hőmérséklet felett a zománcréteg megpuhul, a selyem pedig megperzselődik. A termoplasztikus zománc szigetelésű huzallal sablonra tekercselt cséve menetei hőkezelésre összetapadnak úgy, hogy a cséve formatartó marad. A készülékek kábelezésére használt huzalok szigetelése szálasanyagú (selyem, műszál, acetilezett pamut) vagy gumi, műanyag vagy zománc. A külső zavaró elektromos térre érzékeny összeköttetésekre árnyékolt huzalokat gyártanak. Az árnyékolást rendszerint 0,1 mm átmérőjű vörösréz szálakból fonással vagy szövéssel viszik fel a szigetelt huzalra, vagy közösen két szálra. A műanyag szigetelések közül a leggyakoribbak: poli(vinil)-klorid (PVC), poli-etilén (PE), poli-propilén. poli-amid és teflon.

• tekercs

Kerámia csőre nagy fajlagos ellenállású ellenálláshuzallal tekercselt ellenállás. A tekercsvégeket két fémsapkához vagy bilincshez rögzítik, ponthegesztéssel. Külső védelemre lakk, zománc vagy cement bevonattal látják el. A zománcozott vagy cement bevonatú huzalellenállások - 60...320 °C határok között üzembiztosan működnek. Egy vagy több leágazással (megcsapolás) is készülnek. Induktivitásuk és szórt kapacitásuk nagy, melyeket különleges tekercseléssel lehet csökkenteni.

• ellenálláshuzal

Ferrotron szalagból készült alkatrész. A szalag két oldalára fémbevonatot visznek fel mint kondenzátor fegyverzetet. Összetekercselve és megfelelő kivezetésekkel ellátva tekercsként vagy kondenzátorként használják. Nagy dielektromos tényezője révén nagy kapacitás, -viszont nagy permeabilitása miatt nagy induktivitás érhető el ezzel.

• Ferrotron

1. Áramköri alkatrész, fő feladata induktivitás bevitele az áramkörbe. Kivitele lehet légmagos (az ilyen indukciós tekercsnek nincs vasmagja) vagy ferromágneses magú (transzformátorlemez, porvasmag, ferrit stb.), zárt vagy nyitott mágneskörű. A ferritmag vasvesztesége kicsi, ezért ezzel nagy jóságú indukciós tekercsek készíthetők, nagy frekvenciákra is. Nyitott mágneskört akkor készítenek, ha az indukciós tekercs egyenáramú gerjesztést is kap. Alkalmaznak, légrést beállítható induktivitású ferritmagos indukciós tekercsek készítésére is. Ezeknél a légrés módosítható (pl. a légrést szabályozó ferrit csavar állításával). A légréses indukciós tekercs induktivitása kevésbé függ a tekercset átjáró áram amplitúdójától, mint a zárt vasmagú indukciós tekercsé.

2. A telefonkészülékekben alkalmazott transzformátor, mely egyrészt a készülék áramkörét illeszti a vonalhoz másrészt gondoskodik az önhang csökkentéséről.

Egyes antennáknál szükség lehet annak villamos meghosszabbítására. Ezt tekercs beiktatásával, azaz induktív terheléssel oldhatjuk meg. A tekercs az antenna csatlakozási pontjában, vagy a középtájon helyezhető el. Szimmetrikus antennáknál mindkét ágban azonos tekercset kell elhelyezni.

A jelfogó meghúzási vagy elengedési idejét növelő megoldás. A mechanikus késleltetés a mozgó részek tehetetlenségének növelésével, esetleg súrlódó vagy rugalmas ellenállással valósítható meg. Elektromos késleltetés hozható létre a vaskörben elhelyezett rövidrezárt menetekkel; a késleltetés mértéke a rövidrezárt menetek által kitöltött tekercselési keresztmetszettel arányos. A rövidrezárt menetek megvalósítása: rézgyűrű, külön tekercselt késleltető tekercs vagy esetleg közvetlenül a működtető tekercs (elengedtetés söntöléssel). Külön késleltető tekercs esetén a késleltető tekercs rövidrezáró körébe iktatott változtatható ellenállással a késleltetés szabályozható. A rövidrezáró körbe iktatott diódával vagy a jelfogó saját záró, vagy bontó érintkezőjével megszakított rövidzárási körrel csak elengedési, vagy csak meghúzási késleltetés érhető el. Elengedésre késleltethető a jelfogó a gerjesztő tekerccsel párhuzamosan kapcsolt diódával vagy ellenállással. Hosszabb időtartamú késleltetés a jelfogó tekercsével párhuzamosan kapcsolt kondenzátorral (esetleg kondenzátor, dióda és ellenállás kombinációjából kialakított késleltető áramkörrel) valósítható meg.

• jelfogó

A tv-kép beállítása, hogy geometriai középpontja összeessék a képernyő középpontjával. Fekete-fehér tv-készülékekben a képközpontosítás központosítómágnesekkel ( eltérítőszerelvények) történik, színes vevőkészülékekben pedig elektromos úton, az eltérítő-tekercsekbe vezetett megfelelő nagyságú egyenárammal.

Alumínium-oxidból, magnézium-oxidból előállított anyag, melyet széles körben alkalmaz az elektronika szigetelők, kondenzátorok, tekercstestek céljára. A kerámia-szigetelésű kondenzátorok több száz megahertz tartományig használhatóak, hőtényezőjük a vegyi összetétellel változtatható meg. Kerámia anyagból készíthető szűrő, mikrofon is, de készülnek belőle jó minőségű, kis zajú ellenállások is.

A tekercs önkapacitását csökkentő tekercselési mód. A tekercstestre történő csévéléskor a tekercselőgép szálvezetője a forgótengellyel párhuzamosan ide-oda mozog úgy, hogy a tekercselőgép orsójának kb. 1/2...1 körülforgására esik a szálvezetőnek egy ide-oda útja.

A késleletető vonal gyakran egyszerű tápvezeték, amely a rajta haladó jeleket késleltetéssel továbbítja. Például a polietilén szigetelésű koaxiális kábelben a terjedési sebesség kb. a fénysebesség 66 %-a. Ha a belső eret rugószerűen egy belső szigetelőre tekercselik, tényleges hosszúsága megnő és csökken a rajta áthaladó jel sebessége.

Olyan áramkör, amely váltóáramot alakít át lüktető egyenárammá. Működéséhez középleágazással ellátott hálózati transzformátor szükséges, rendszerint a középleágazás a negatív pólus. A szekundér tekercs mindkét végére egy-egy dióda csatlakozik, ezek másik vége egyesítve szolgáltatja a pozitív pólust. Dióda lehet cső, vagy félvezető. Mindkettő egy-egy félhullámot egyenirányít. Négy diódával megoldható, hogy ne legyen szükség trafó tekercs leágazásra. A kétutas egyenirányító előnye az egyutashoz képest, hogy a lüktető egyenáram szűréséhez kevesebb kondenzátor szükséges.

A kábelnak az a vége. amellyel szembefordulva a sorkezdő négyest (elemet) az irányjelző az óramutató járásával egyező irányban követi (kábellélek). A kezdővéget a dobra tekercselt kábelen feltűnő módon, a köpenybe beütött ?K" betűvel vagy piros festékkel, esetleg szalaggal tartósan kell Jelölni, azért, hogy a fektetési irány a köpeny felbontása nélkül megállapítható legyen.

• kábellélek

Alkatrészek és szerelvények külső behatások elleni védelme és mechanikai rögzítése szigetelőanyagba ágyazással. Pl. indukciós tekercs és kondenzátor értékállóságát dobozba helyezés utáni kiöntéssel biztosítják. Anyaga alacsony olvadáspontú, jó szigetelési tulajdonságú műgyanta, cerezin, viasz stb. Különösen nedvesség behatolásának megakadályozására a kiöntést gyakran vákuum alatt végzik.

• indukciós tekercs
• kondenzátor

Tekercsek esetében a huzal összes rézkeresztmetszetének viszonya a tekercselés által elfoglalt tekercselési területhez. Mindig kisebb 1-nél (100%-nál) részben a huzal kör keresztmetszetéből, részben a szigetelésből és a laza tekercselésből adódó kihasználatlan területek miatt.

Segédtekerccsel ellátott fojtótekercs. A segédtekercs feladata az, hogy a főtekercsben folyó áram által okozott előmágnesezést a vasmagban ellensúlyozza.

• fojtótekercs

Olyan távgépíró készülék, amely a vett távírószöveget legalább 69 leütésnek megfelelő szélességű sorokba, írógépszerűen nyomtatja ki. A nyomtatás papírlaptekercsre történik, amely íróhengeren soronként halad felfelé egy-egy sor nyomtatása után a ?soremelés" karakter hatására. Az íróhenger a nyomtatás megoldása szerint vízszintesen mozog vagy sem, ennek megfelelően a betűnyom-tató áll, ill. halad. A nyomtató maga lehet betűhenger, betűkerék, betűkosárban elhelyezett betűkarok együttese vagy más, például egy kalapács, amely a íróhenger helyét elfoglaló betűkerék (betűszalag, betűhenger) megfelelő betűje felett üt rá a papírra. Különleges típus a gömbfejes nyomtató, mely a korábbi betűhenger gömbszerű alakon megvalósított változata, a hengerpalást helyett a gömbfelületen helyezve el a szükséges betűalakzatokat. Távadatfeldolgozásban és számítógép perifériális berendezéseként alkalmazott lapíró berendezések a sornyomtatók, amelyek 120... 200 karakter szélességű sorban 1000...2000 sor/min teljesítményt is elérnek a távgépíróknál alkalmazott 10, 15, 20, 40 karakter/s-mal szemben.

• távgépíró

Olyan fojtótekercs, melynek nincs mágnesezhető anyagból készült mágnesköre. Nagy frekvenciákon használatos, ha igen nagy linearitás elérésére a vasveszteségeket el kell kerülni.

• fojtótekercs
• vasveszteség

Mágneses áramkörbe iktatott, levegővel kitöltött szakasz - mint pl. a dinamikus hangszóró, a dinamikus mikrofon légrése, amelyben a lengőtekercs mozog, jelfogókban a vasmag és a horgony közötti rés, amelyben a mágneses fluxus az erőhatást kifejti.

• jelfogó

A lazán feltekercselt, tehát légteres papírszalag érszigetelés korábban használt megnevezése. Utal a tömör szigeteléstől való eltérésre. Az egyéb, szabályos légtérrel kiképzett szigetelésfajták megjelölésre nem használják.

• érszigetelés
• tömör szigetelés

• hangszóró

(Leoni-vezető). Különlegesen hajlékony, több (pl. 3X7) elemi szálból sodort vezető. Az elemi szálban a teherviselő pamutfonalra vékony, lapos rézszalag van feltekercselve. A rugózó kézibeszélő-zsinórokban és egyéb gyakori mozgatásnak kitett berendezésekben használatos. Hasonló célokra készül a Franz-ér is.

• vezető
• Franz-ér

Tv-vevőkészülék vízszintes eltérítőtekercsével sorba kapcsolt tekercs, amely a képernyőn aszimmetrikusan jelentkező vízszintes linearitási hibákat csökkenti. A tekercs lágyvasmagra van csévélve, mellette egy permanens mágnes van, amely a telítésig előmágnesezi. Az eltérítés kezdetén, a sor elején, az eltérítő áram az előmágnesezést lerontja, a tekercs induktivitása megnő, majd fokozatosan csökken, mert az eltérítő áram csökken. Az eltérítés második felében az áram növeli az előmágnesezést, az induktivitás tovább csökken. A linearitásszabályozó ezáltal kompenzál aszimmetrikus linearitási hibákat. Az előmágnesezés mértékének beállításával az induktivitásváltozás menete szabályozható, sőt meg is fordítható.

Elektronikus vagy mágneses (ferrites) áramkör, amely logikai feladatokat old meg. Alapáramkörökből épül fel, melyek logikai műveleteket hajtanak végre és tárolnak. A leggyakrabban használt logikai alapműveletek IN, VAGY, tagadás, NEM ÉS, NEM VAGY. Ezeket kapuáramkörök valósítják meg. A tárolást különböző típusú flip-flop áramkörök végzik.
Az elektronikus logikai áramkör általában logikai függvényt megvalósító részből és inverterből áll. A logikai függvényt realizáló rész ellenállásokból diódákból, tranzisztorokból állhat. Használatos logikai áramköri rendszerek: DCTL, DTL, ECL, RTL, TTL.
A mágneses (ferrites) logikai áramkörök általában több tekerccsel ellátott ferritmagos áramkörök. A bemenő információt egy-egy ferritgyűrű tárolja, A logikai függvényt a kimenő információt szolgáltató ferritgyűrű állítja elő a bemenő információt rögzítő ferritmagok kimenő tekercse és segédtekercsek segítségével. A mágneses logikai áramkörben az információt a ferritmag remanens indukciója tárolja. Kimenő elektromos jel a ferritmag átbillentésével nyerhető. A ferritmagos áramkörök tulajdonságai a csatolóáramkörökbe helyezett tranzisztoros erősítőkkel javíthatók. A ferrites logikai áramkör jelentősége a félvezetőtechnika, különösen a szilárdtest-áramkörök megjelenése óta csökken. Különleges célokra egyéb felépítésű logikai áramkörök is használatosak: tunneldiódás, kriotronos, fáziszáró oszcillátort tartalmazó, mikrohullámú stb.

• kapuáramkör
• flip-flop áramkör
• DCTL
• DTL
• ECL
• RTL
• TTL

Korunk legmodernebb hangfeljegyzési és visszajátszási eljárása. Működésének elve a mágnesség és az elektromágnesség törvényszerűségein alapul. A mágneses hangrögzítés alapelvének kidolgozója és az első, gyakorlatban is működő mágneses hangrögzítő készülék alkotója Waldemar Poulsen dán fizikus, aki 1898-ban mutatta be első működő mágneses hangrögzítőjét. A mágneses hangrögzítésnek két fő fázisa van: 1. A felvétel. 2. A lejátszás. A felvétel folyamata: egy elektromágnes sarkai előtt egyenletes sebességgel mozgatott mágnesezhető anyag halad. Az elektromágnes erőtér ingadozásait a mikrofon által elektromos jellé alakított és erősítővel megfelelően felerősített hangfrekvenciás feszültséggel keltik. A mágneses hangrögzítőben ezt az elektromágnest felvevőfejnek nevezik. A fej előtt elhaladó mágnesezhető jelhordozó a hangfrekvenciás feszültséggel keltett erőtéringadozások hatására átmágneseződik, mágnessége pedig minden egyes ponton a hangfrekvenciás feszültség nagyságával arányos. A jelhordozó lehet homogén mágnesezhető anyag, pl. acélhuzal, acélkorong stb., vagy pedig inhomogén mágnesezhető felülettel bevont műanyag szalag vagy műanyag korong. A mágneses hangrögzítés során a felvevőfej és a jelhordozó egymással való érintkezése és egymáshoz képest ellentétes irányú elmozdulása eredményezi a jelhordozón a folyamatos hangfrekvenciás rezgésnek megfelelő mágneses erőtér ingadozásokat, amelyek az eredeti hanginformációt tartalmazzák. A lejátszás folyamata: ha a felmágnesezett jelhordozót ismét elhúzzuk egy elektromágnes, a lejátszófej előtt, a jelhordozón levő mágneses erőtéringadozások folyamatos feszültséget keltenek a lejátszófej tekercsében. Az így előállított feszültségingadozás hasonló az eredetileg felvett hangfrekvenciás feszültségingadozáshoz, tehát megfelelően felerősítve és teljesítménnyé átalakítva, hangszórón keresztül ismét hallhatóvá Tehető. A mágneses hangrögzítés gyakorlata még több szükséges eljárással kiegészül. Ezek az eljárások ( törlés, előmágnesezés, korrekció) a hangrögzítési minőség javítását teszik lehetővé.

• mágneses hangrögzítő
• törlés
• előmágnesezés
• felvevőfej

Négyszög-hiszterézisgörbéjű mágneses anyagokat használó, információt rögzítő berendezések. Két csoportba oszthatók: állóelemes tárolók (ferritmagos tároló) és mozgóelemes tárolók ( mágnesdob, mágnesszalag, mágneslemez, mágneskártyás tároló). A mágneses tárolóban levő információ sztatikus vagy dinamikus úton olvasható ki. Sztatikus olvasású tárak legismertebb képviselője a ferritmagos tároló. Dinamikus (mozgó) olvasás esetén a felmágnesezett anyaggot egyenletes sebességgel mozgatják egy légréssel ellátott vasmagos tekercs, az olvasófej előtt. A mágneses rétegből kilépő fluxus változása által indukált feszültség a kiolvasott jel. A dinamikus (mozgó) tárcellákba az információt beírófejekkel rögzítik. Az írófejbe vezetett megfelelő irányú és erősségű áramimpulzus által létrehozott mágneses tér az előtte levő tárcellát a kívánt mágnesezettségi állapotba hozza. A dinamikus (mozgó) tárolók egyik legfontosabb jellemző adata a felírási sűrűség, amely az 1 cm (vagy 1 hüvelyk) hoszszú sávban elhelyezhető elemi információk számát adja meg bit/cm vagy bit/hüvelyk egységben. Szokásos szabványosított értékek: 200, 556, 800 bit/hüvelyk.

• ferritmagos tároló
• mágnesdob
• mágnesszalag
• mágneslemez
• mágneskártyás tároló

A vaskörben állandómágnest tartalmazó jelfogó. Az állandómágnes fluxusa önmagában nem képes a jelfogót működtetni, azonban a tekercsre adott működtető gerjesztés megszüntetése után a visszamaradt mágneses fluxus a jelfogót meghúzott állapotban tartja és az elengedtetéshez ellentétes értelmű lemágnesező gerjesztést kell a tekercsre adni.

• jelfogó

Mágneses jelrögzítésre használt, különböző rendeltetésnek megfelelő szélességű és vastagságú hordozófólia, valamint a rá felvitt mágnesezhető réteg együttes neve. A felhasználás módja szerint megkülönböztetünk képrögzítésre alkalmas magnószalagot, hangrögzítésre alkalmas magnószalagat, adatrögzítésre alkalmas -ot. A mágneses hangrögzítőkhöz általánosan használt szalag 6,25 mm széles, amelyet tekercs alakban tárolva hoznak forgalomba. Ezen kívül ismeretes még 12,6, 25,2, 50,4 mm széles stúdió--, valamint a filmgyártásban használt 16, 17,5 és 35 mm széles perforált magnószalag. Rendeltetés és felhasználás szerint stúdiócélú és közhasználatú -ot különböztetünk meg. A stúdiócélú -ok - mint a felsorolásból is látható - különféle szélességben és többféle vastagságban kerülnek forgalomba. A hordozófólia alapanyaga jelenleg, szinte kizárólag poliészter vagy annak hőkezelt változata: mylar. A perforált magnószalagok alapanyaga acetát-cellulóz -- filmnyersanyag. A nem perforált magnószalagok vastagság szerint a következők lehetnek: 52...47 mm, 36...34 mm, 28...26 mm, 20...17 mm és 12...30 mm. A felöntött mágnesezhető réteg -négyféle alapanyagból vagy azok keverékéből készül: vörös vasoxid, fekete vasoxid, kobaltoxid vagy krómdioxid.

A jelfogó tekercsén átfolyó áram azon értéke, mely a jelfogó valamennyi érintkezőjét biztosan működteti, a horgony mozgása során a nyugalmi légrésen teljesen végighalad.

• jelfogó

A jelfogó tekercsén átfolyó áram azon legnagyobb értéke, amely esetén a jelfogó horgonya még biztosan nyugalmi állapotban marad.

• jelfogó

Mechanoelektromos átalakító, mely a hangrezgésekét elektromos áramrezgésekké alakítja át. A most használatos mikrofonok túlnyomó részénél a hangtérben elhelyezett és a hangrezgések által mozgatott, szilárd anyagú felület - a membrán - mozgása kelti az elektromos feszültséget, ill. áramot. Ha a membránnak csak egyik oldala érintkezik a szabad levegővel, akkor a mozgás a levegő nyomásváltozásával arányos. Az ilyen -mikrofont nyomásmikrofonnak nevezzük.

Ha a membrán mindkét oldala érintkezik a szabad levegővel, a membrán mozgása a levegőrészecskék sebességével arányos. Az ilyen mikrofont sebességmikrofonnak vagy nyomásgrádiens mikrofonnak vagy grádiens mikrofonnak nevezzük.

Aszerint, hogy milyen fizikai jelenség által keletkezik a membrán mozgása révén elektromos áram, a mikrofonokat több csoportba osztjuk: a) dinamikus, mozgótekercses mikrofon, amelyben a rendszerint gömbsüveg alakú membrán (átmérője 10 és 50 mm között változik) lengőte-kerccsel van összeerősítve. Elvi felépítése hasonló a dinamikus hangszóróéhoz. A lengőtekercs erős mágneses térben mozog, s benne feszültség indukálódik. A lengőtekercses - a leggyakrabban használt mikrofontípus. A dinamikus mikrofon ritkábban használt változata a szalagmikrofon, amelyben mágneses térben elhelyezett vékony, könnyűfém szalag képezi a membránt és egyben a ?lengőtekercset" ís. b) A kondenzátormikrofonban a vékony fémfóliából vagy fémmel bevont műanyag hártyából álló membrán a kondenzátor egyik fegyverzetét képezi. A kondenzátor kapacitása a membrán mozgásának ütemében változik, s ennek megfelelően változik a sarkain fellépő feszültség is. A kondenzátor - sarkaira egyenfeszültséget is kell kapcsolni. A membrán rendszerint kör alakú, 5 és 40 mm közötti átmérővel. A kondenzátornak nagy (több MW) a belső ellenállása, ezért (veszteségek elkerülése érdekében) rendszerint előerősítővel építik össze.

c) A kristály mikrofonban a membrán piezoelektromos kristálylapocskával van összekötve. A membrán mozgásából a kristályra ható hajlítóerő a lapocska két oldalán feszültségkülönbséget kelt. Olyan kivitel is található, ahol a kristálylap egyben maga a membrán is.

d) A szénmikrofon azon a jelenségen alapszik, hogy a tiszta széndara ellenállása a reá ható nyomás nagyságától függően változik. A leggyakoribb kivitel esetében a membrán széndarával megtöltött üreget fed be és a membrán mozgásakor változik a széndarára ható nyomás. A szénmikrofon a legérzékenyebb és egyben a legegyszerűbb mikrofon, de torzítása és zaja viszonylag nagy. Telefonkészülékekben az egész világon használják.

A mikrofon minőségi tulajdonságai (elvi felépítésétől függetlenül): az átvitt frekvenciasáv, az irányhatás ( irányjelleggörbe), a belső ellendilis, a torzítás, az önzaj, a mechanikai behatások iránti érzékenység.

• irányjelleggörbe

Tekercselt kondenzátor, melynek dielektrikuma műanyag fólia. A közönséges műanyag fóliás kondenzátor fegyverzetei fémfóliák (általában alumínium). A fémezett műanyag fóliás kondenzátoroké a műanyag fóliára rágőzölt fémbevonat. Legismertebb típusa a polisztirol (stiroflex) kondenzátor. Nagy stabilitás és nagyfrekvencián is igen kis veszteségtényező (tg d=3 ? 10^-4) jellemzi. Kiterjedten alkalmazzák rádió- és tv-vevőkészülékekben, átviteltechnikai berendezésekben, műszerekben stb. Ismertek még a poliészter- és polikarbonát dielektrikumú kondenzátorok. Ezek alkalmazási területe azonos a papír kondenzátoréval, de kisebb méreteik és jobb nedvességállóságuk miatt egyre inkább kiszorítják azt.

• kondenzátor

Nagy szelektivitású szűrők jellemzője. Kis veszteségű tekercsből és kondenzátorból állítható elő.

A nyomtatott áramköri lapon a mintázat olyan formai kialakítása, amely villamos alkatrészül szolgál. Készítenek nyomtatott kivitelben kondenzátorokat, tekercseket, ellenállásokat, érintkezőket és osztott paraméterű alkatrész-csoportokat, pl. RC-tagokat. Utóbbiak klasszikus alkatrészekkel nem is helyettesíthetők.

• nyomtatott áramköri lap
• kondenzátorokat
• tekercseket
• ellenállás

Egészen finom por alakban levő mágneses anyagnak szigetelő- és kötőanyaggal való összekeverése után (a szükséges formára) sajtolással kialakított tekercsmag. Mivel a forrómágneses szemcséket szigetelő kötőanyag veszi körül, az örvényáram veszteség a porvasmagban kicsik. A mágneses anyag szemcsemérete. ill. a szigetelőanyaghoz viszonyított mennyisége határozza meg a mag hatásos permabilitását.

• örvényáram veszteség

Terhelt áramkörökbe szabályos távolságokban bekötött tekercs, az áramkör induktivitásának növelésére. A pupincsévevel szemben támasztott elsőrendű követelmények: az időbeli stabilitás, a minimális nemlineáris torzítás és egyenáramú veszteség, továbbá a kis méretek. E feltételek kielégítésére a pupincséve magja nagy permeabilitású porított ferromágneses anyagból (permalloy, carbonil stb.) kötőanyaggal sajtolt gyűrű, vagy újabban ferritből kerámiatechnológiával előállított fazékmag. A tekercs szigetelt rézhuzal.

Az elektroncső egyik alkatrésze, szerepét tekintve lehet vezérlőrács, gyorsítórács, árnyékolórács, fékrács (kivételesen tértöltéses rács), rezonátorüregeket elválasztó rács. A vezérlőrács különleges esete a modulátorrács. Szerkezetileg a rács két vagy több párhuzamos fémbotból, a rácsgerincekből és az ezekre tekercselt fémhuzalból, a rácsmenetekből áll. A rácsmeneteket bevágás-zömítéssel, hegesztéssel vagy zománccal rögzítik a rácsgerincekhez. Sűrű, vékony huzalból tekercselt rácsok önmagukban nem kielégítően alaktartók; ilyen rácsok esetén a rácshuzalt merev keretre tekercselik, ezt a szerkezeti kivitelű rácsot keretrácsnak nevezik.

• elektroncső

(herkon-jelfogó, üvegcsöves jelfogó). Az üvegcsőbe forrasztott mozgórugók alkotják egyúttal a jelfogó horgonyát is. Az üvegcső (több érintkezőcsoport esetén több üvegcső van) a gerjesztő tekercs belsejében helyezkedik el. Az üvegcsövet a kapcsolás biztonságának fokozása érdekében nagynyomású semleges gázzal, rendszerint N-nal töltik meg.

Tekercsekben a tekercselési huzal ohmos ellenállásán az átfolyó áram által okozott, hővé alakuló veszteség. A rézveszteség a frekvenciával növekszik, mivel nagy frekvenciákon az áramvezetésben csak a vezeték felülete vesz részt. rézveszteségnek tekintendő a vezetékanyagban keletkezett örvényáramok okozta hőfejlődésnek megfelelő veszteség is.

Vivőáramú kábel, amelyben a vezetők szigetelését stiroflex kordel és szalagtekercselés képezi.

Olyan távgépíró készülék, amely a vett távírójeleket kb. 15 mm széles papírszalagra nyomtatja, folyamatos előtolással. A papírszalag tekercs formájú. A nyomtatás módja általában betűhengeres (hengerpaláston több sorban vannak a nyomtatási alakzatok), vagy betűkerekes (hengerpaláston egy sorban vannak az alakzatok). Szolgálati vagy távíróhálózatokban, korábban a nyilvános közhasználatú távírószolgálatban is elterjedten alkalmazták, ma már inkább a formanyomtatványra író lapírók az elterjedtebbek.

• távgépíró
• távíróhálózat

Meghatározott, viszonylag keskeny frekvenciasávba eső jelek erősítésére alkalmas erősítőfokozat vagy berendezés. Az átviteli sávtól eltérő frekvenciájú jelekre általában jelentős elnyomást, csillapítást ad. E tulajdonsága eredményeként alkalmas a hasznos jel viszonylagos kiemelésére, a zavaró jelek elnyomására. Különböző kiviteli változatai ismeretesek, amelyek elsősorban a szelektivitást biztosító elemet illetően térnek el egymástól. Régebben szinte egyeduralkodóak voltak az önindukciós tekercsből és kondenzátorból álló rezgőkörrel hangolt szelektív erősítők, majd elterjedtek a kristályszűrők és RC szűrők, valamint az integrált áramköri technológia fejlődése eredményeként, a különféle, szelektív átvitelt adó rendszerek, amelyek szűrőjellegű alkatrészt nem tartalmaznak.

• rezgőkör
• kristályszűrő
• integrált áramkör

Háromágyús színes képcső üzemének az az előírásszerű beállítása, amikor mindegyik elektronágyú elektronsugara az eltérítés alatt csak egyféle alapszínű (tehát vörös vagy zöld, vagy kék) foszforpontokat vagy csíkokat talál és gerjeszt. A jelenleg általában használt háromágyús árnyékmaszkos képcsövön a színtisztaságot a készülékbe szerelés után be kell állítani. A beállítás a képernyő közepén a képcső nyakára szerelt színtisztaság mágnesekkel történhet. A két mágnesgyűrű felépítése és működése hasonló a fekete-fehér képcsövek központosítómágneseinek felépítéséhez és működéséhez (eltérítőszerelvény), forgatásukkal a három elektronsugár egyszerre mozgatható és az ernyő közepén a színtisztaság beállítható. Az elektronsugarak eltérített helyzetében, a képernyő szélein, a színtisztaság az eltérítőtekercsek képcsőtengely irányú elmozdításával érhető el. A tekercseket a képernyő felé tolva az eltérítési szög folyamatosan növekszik; ily módon meg lehet keresni azt a helyzetet, ami a jó színtisztaság beállításának felel meg. A színtisztaság helyes beállítását rendszerint úgy ellenőrzik, hogy csak a vörös elektronsugárral világítják meg az ernyőt, a másik két színhez tartozó elektronsugarat kikapcsolják.

• háromágyús árnyékmaszkos képcső
• eltérítőszerelvény

Passzív parazita elem, a primer és szekunder tekercsek közötti nem tökéletes csatolás következménye, s amely lerontja a transzformátorok nagyfrekvenciás tulajdonságait.

• passzív parazita
• transzformátor

Passzív, vagy aktív áramkör. Célja egy jel, vagy áramforrás módosítása. A passzív szűrő nem igényel működéséhez áramot, de mindig bizonyos veszteség keletkezik benne. Az aktív szűrőhöz áramellátás szükséges, de akár erősítésre is alkalmas. Tápegységeknél a szűrő kondenzátorokból, ellenállásokból és önindukciós tekercsekből (fojtó) állhat, célja az egyenirányított áram hullámosságának simítása. A távközlésben használnak szűrőket bizonyos frekvenciák leválasztására, miközben mások csillapítás nélkül átjutnak a szűrőn. Ezek is általában kondenzátorokból, tekercsekből állnak, néha ellenállást is tartalmazhatnak. Az aktív szűrők céljára műveleti erősítőket használnak. Ezeken kívül vannak mechanikus, kristály és kerámia szűrők is. A sávszűrő két megadott frekvencia között minden frekvenciát átereszt, másokat levág. Az alul áteresztő szűrő egy adott frekvencia alatt minden frekvenciát átenged, másokat levág. A felül áteresztő szűrő ennek ellentéte, adott frekvencia felett mindent átereszt. A szelektív szűrő egyetlen frekvencia levágására szolgál, ilyen a hullámcsapda.

A jelfogó tekercsén átfolyó áram azon legkisebb értéke, melynél a meghúzott jelfogó horgonya még biztosan behúzott állapotban marad.

• jelfogó

A jelfogó tekercsén és saját záróérintkezőjén keresztül létesített áramkör, amely a jelfogó működése után aktiválódik és a jelfogót meghúzott állapotban tartja a megszakításáig.

Elektronikai készülék passzív áramköri eleme, amely az áramkörök működéséhez szükséges induktivitásokat valósítja meg. A tekercs induktivitása lehet rögzített értékű, egyszer beállítható vagy üzem közben változtatható. A tekercsen áthaladó váltakozóáram frekvenciája szerint a tekercs készíthető vasmagos kivitelben (lemezelt vagy porvasmaggal), ill. Iégmagos tekercsként.

Elektronikus segédeszközök főképp félvezető diódák, tranzisztorok, tirisztorok, tokba zárása, ami a gyártás során a végső mérést megelőző utolsó művelet. Célja a benne levő alkatrész(ek) védelme atmoszférikus és mechanikus behatások ellen. A tok anyaga, üveg, fém, műanyag vagy kerámia. A lezárás történhet műanyagkiöntéssel vagy hegesztéssel; más eljárások szerint a műanyag tokot a tokba zárt alkatrészt körülvevő módon fröccsöntéssel vagy "fluidizálással" állítják elő. Szokásos kiviteli formák pl. flat pack, dual in line. tokozást gyakran alkalmaznak tekercsek, kapcsolók, jelfogók stb. védelmére, ez esetekben a tokozásoknál általában nem szükséges a megkövetelt hermetikus zárás; a tokba zárt alkatrész javítása, tisztítása, karbantartása érdekében bontható tokozást alkalmaznak.

• diódák
• tranzisztorok
• tirisztorok

Forgásfelületű mag köré sugárirányban tekercselt huzalokból álló tekercs. Toroidtekercseléssel ellátott mágneses anyagok mágnesköre jól definiálható, ezért az anyagtulajdonságokat gyakran toroidtekercsen végzett mérésekkel állapítják meg.

Szoros értelemben a vezetőre extrudált műanyag (PVC, PE) szigetelés, de a levegőtartalom ellenére a szorosan feltekercselt papírszalag és textilfonal szigetelést is tömör szigetelésnek nevezik.

Tv-vevőkészülék szerelvény, amely az UHF frekvenciatartományban az antennabemenettől a transzponálófokozat középfrekvenciás kimenetéig működő fokozatokat foglalja mechanikai egységbe. Az UHF hangolóegységgel a 470...860 MHz, tehát közel 400 MHz terjedelmű frekvenciatartományt kell átfogni, ami kb. 50 csatornát (tehát állomást) jelent. Ez az oka annak, hogy az UHF frekvenciatartomány vételére nem használnak csatornánként arretálható csatornaváltót, mint a VHF sávban, hanem folyamatos hangolást. Elektromos működés szempontjából a UHF hangolóegységekben ugyanaz a három fokozat van, mint a VHF hangolóegységekben, de az aktív elemek (tranzisztorok) száma csak kettő, mert a keverőtranzisztor önrezgő keverőkapcsolásban működik.
A rezgőköröket ebben a frekvenciatartományban, ameddig forgókondenzátorok voltak a hangolóelemek, nem lehetett koncentrált elemekkel felépíteni, mert túl kis tekercsméretek adódtak. A rezgőkörök helyett nyitott fél hulIámhosszú vagy rövidrezárt negyed hullámhosszú tápvonalcsonkokat használtak, amelyek rezonanciafrekvenciáját változó kapacitással szabályozták. A változó kapacitás korábban forgókondenzátor volt, később varicap dióda. A varicap dióda és az egyéb alkatrészek kis mérete lehetővé tette a huzalozás olyan mérvű lerövidítését, hogy az UHF hangolóegységeket is rezgőkörökkel építsék fel. Az újabb típusokban varicap diódák és 1-2-menetű kis tekercsek képezik a rezgőköröket.
Az egész UHF tartományt sávátkapcsolás nélkül hangolják át, tehát sem mechanikai, sem elektronikus kapcsoló nem szükséges. Az előerősítő-, keverő és oszcillátorfokozatra vonatkozó követelmények megegyeznek a VHF hangolóegység fokozataira vonatkozókkal.

• VHF hangolóegység

Olyan elektronsugárcső, amely az elektronsugár haladása irányában az eltérítő elektródák vagy az eltérítőtekercs után pozitív feszültségű elektródát, vagy fokozatosan növekvő pozitív feszültségű elektródarendszert tartalmaz. Így az utángyorsítós elektronsugárcső eltérítési érzékenysége nagy, mert kissebességű elektronok kerülnek az eltérítőrendszerbe és a nagy írássebességhez és fényerőhöz szükséges gyorsítást eltérítés után kapják az elektronok.

• elektronsugárcső
• elektronsugár

Rezgéskeltőkben, adókban, erősítőkben keletkező, nagyfrekvenciájú nemkívánatos rezgések, amelyek az üzem befolyásolása mellett csövekben, tranzisztorokban károkat is okozhatnak. Kis fojtótekercs vagy 50...100 W-os ellenállás beiktatása a rácskörbe, ill. a báziskörbe hathatós kiküszöbölési mód.

Feladata szerint többféle megoldású lehet. Ha csak egy légréses magú induktivitás pontos beállításáról van szó, a légrésbe helyezett változtatható helyzetű maggal lehet az induktivitást néhány százalékkal módosítani. változtatható induktivitások készülnek toroidmagra tekercselve, úgy, hogy a szilárdan rögzített tekercselésről csúszókontaktus részére a szigetelést eltávolítják, így a csúszóérintkező tetszőleges metszámnál ágaztathatja le a tekercset. Gyakori megoldás a variométer, melynél egy külső és egy belső gömbfelületen vannak egymással sorba kapcsolt menetek. A belső gömbfelület a külsőhöz viszonyítva elfordítható és így a belső és külső tekercs hol egymás ellen vagy egymást segítő helyzetbe kerül, miáltal az induktivitás tág határok közt változtatható. Lehet változtatható az induktivitás úgy is, hogy a vasmag helyzete a tekercsben módosítható.

A tekercselésbe helyezett mágnesezhető anyag. Ez lehet tiszta vas, szilíciumötvözésű transzformátor- vagy dinamólemez, nikkelötvözésű transzformátorlemez (permalloy), ferrit különböző geometriai alakzatokban és porvasmag. A fémes vasmagok váltakozó áramú alkalmazások esetében az örvényáram-veszteségek csökkentésére csak lemez alakban használhatók úgy, hogy a lemezeket egymástól vékony szigetelőréteggel elválasztva helyezik a tekercsbe. Ha zárt mágneskörre van szükség, ferromágnes lemezeket (lamellákat) átlapoltan szerelik, a ferritmagok vagy pormagok érintkezőfelületét pedig összecsiszolják.

Kis frekvenciáknál lemez vasmagot, nagyobb frekvenciáknál por vasmagot használnak. Az önindukció növekedésének mértéke a vasanyag permeábilitási tényezőjének nagyságától függ. A vasmagban veszteségek is keletkezhetnek, így örvényáramok miatt és a hisztérízis miatt. A veszteség frekvencia-függő és csökkenti a tekercs jósági tényezőjét.

• permalloy
• ferrit
• porvasmag

A mágneses anyag váltakozó átmágnesezésénél hőtermeléssel járó energiaveszteség. Tekercseknél az induktivitással soros vagy párhuzamos ohmos ellenállásként veszik figyelembe. A vasveszteséget különböző temészetű veszteségekre lehet bontani, ami a veszteségek megítélését a számításokat nagy mértékben elősegíti. A hiszterézisveszteség. mely a mágnesezési görbe területévei arányos. szintfüggő és a frekvenciával lineáris összefüggésben van. Az örvényáram-veszteség, mely a mágneses anyagban indukált és annak villamos vezetőképessége folytán keletkezett rövidrezárt áramkörök melegfejlesztéséből adódik. A vasveszteség fennmaradó része a maradékveszteség. ferriteknél az örvényáram-veszteség a többi veszteséghez viszonyítva elhanyagolható. A maradékveszteség a frekvenciával olyan összefüggésben van, hogy csak diagrammal ábrázolható vagy meghatározott frekvenciákra adható meg. Az erősáramú gyakorlatban a vasveszteséget a maximális mágneses indukció közlése mellett súlyegységre adják meg. V₁₀=1,5 W/kg pl. azt jelenti, hogy a fajlagos veszteség 10 000 Gauss-indukció mellett kg-onként 1,5 W.

• ferritek

Szimmetrikus kábelekben általában körkeresztmetszetű réz- vagy alumínium huzal. A nálunk használt rézvezető-átmérők helyi kábelekben 0,4, 0,6, 0,8 mm, távkábelekben 0,9 és 1,2 mm. Az ezeknek megfelelő alumínium vezetők átmérője kereken 30%-kal nagyobb. Szigetelt vezetékekben elemi szálakból sodort huzal a vezető. Ha húzóigénybevétel felléptével is kell számolni, akkor az elemi szálak egy része acélból készül. Korábban, a pupinozás elterjedéséig használták a megnövelt önindukciójú Krarup-vezetőt, melynél a rézvezetőt vashuzal vagy vasszalag-tekercselés burkolta. - Koaxiális párokban a belső vezető körkeresztmetszetű rézhuzal, a külső vezető szalagból hajlított rézcső.

• szimmetrikus kábel

Központokban a vonalak felől érkező esetleges túlfeszültségek és túláramok elleni védelemre szolgáló, összetett szerelvény, Általában a következő védelmi eszközökkel van ellátva: a) szikraköz a vonalág és a föld között nagyobb túlfesz ültség átívelésére; b) szénlemezes túlfeszültség levezető, csillámlemezzel elválasztott szénlemezek, amelyek közül az egyik a vonalágra, a másik a földre van kapcsolva és túlfeszültség esetén a csillámlemezen levő lyukakon keresztül átívelés, esetleg tartós földelés jön létre; c) hőtekercs, könnyen olvadó fémmel ellátott ellenálláshuzal-tekercs, amely sorosan kapcsolódik a vonalágba és tartós túláram esetén kiolvadásával a központról leválasztja és földeli a vonalágat. A villámvédő borda egy-egy eleme egy vonalérpár részére tartalmazza a felsorolt védőeszközöket. Rendszerint 20...25 érpáros kivitelben összeszerelt egységekbe kerül alkalmazásra.

Elektroncsöves vagy tranzisztoros rezgéskeltő tekercsegységének hangolatlan tekercse, amely a visszacsatoló feszültség induktív csatolására és legtöbbször a fázis megfordítására szolgál. Kapcsolható a rácsra, esetleg a katódra vagy az anódra, de a segédrácsra is, tranzisztornál a megfelelő elektródára.

Néhány mH és néhány mH nagyságrendű induktivitású tekercs, amely elektromos készülékek tápvezetékébe kapcsolva megakadályozza, hogy a készülékben keletkezett, a rádióvételt zavaró rezgések a vezetéken tovahaladva szétterjedjenek.