Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Persze. Most dolgozom, otthonról elküldöm valamikor este.
Az én gyér tudásom szerint bizonyos előnyök közül az egyik legfontosabb, hogy az előfok kimenetéről a végfokozat mindig ugyanazt az impedanciát látja.
Az előfok nagy kimeneti feszültségre bizonyára nincs szükség, az LS7 kimeneti jellemzői 2V RMS-re vannak megadva. Mindenesetre és a magam ártatlanságba nem teszek a végfokok elejére potit, hanem az előerősítők elejére. Butaság, de micsinájjak... ![]() Amúgy aki csak távválasztani akar, 5-6 relé és egy kínai távkapcsoló mütyür és egy "szappanyos" dobozba elfér a 2 laposelemmel.
Ez a kapcsolási rajza. Teljesen egyszerű SE.
Láttam, hogy sokféle rajz van, amin sok általam nem ismert (ami nem nagy szó) előerősítő csövet használnak. Mitől jobb ez az általad említett 6072 mint egy ECC81? Ezeket a direkt fűtésű triódákat SRPP meghajtással használják inább, vagy rosszul látom?
A hozzászólás módosítva: Márc 5, 2018
A 6072 [12ay7] lehetne akár ECC is, mondjuk ECC81 1/2
![]() Paraméterekre ui. félúton van a 81 és a 82 között (az erősítési tényezője pl. kaszkód bemenetű RIAA-korrektorhoz ideális). De nem ez a lényeg, hanem a legjobb GE és Raytheon szériák viszonylag eszköztelen hangja.
Mellébeszélés. A peremfeltétel az volt, hogy UGYANAZT a kapcsolás(okat) építjük egy dobozba. Ugyanazzal a kábelezéssel. Durva hibákat, brumm pl, elkerülve.
Nincs külön vég és előfok. Kimaradnak a csatlakozók. Ez mennyivel fog rosszabbul szólni, és miért??
Idézet: „Természetesen nem kell senkinek ez a nagyságrend, ezért inkább csak úgy tekintsünk egy előerősítőre mint kényelmi szolgáltatásra. A bemeneteire csatlakozó források között akár távvezérlővel is válogathatunk, és a hangerő szabályzása sem probléma a fotelből...ennyi az egész))” Ugye most viccelsz ![]() A hozzászólás módosítva: Márc 5, 2018
Idézet: „mennyivel fog rosszabbul szólni, és miért” Mondta valaki, hogy rosszabbul fog szólni? Hogy "mekkora", és milyen jellegű lesz a változás, arról nem szabadna jóslatokat készíteni. Még annak is túl sok az ismeretlen faktor, aki s.k. készítette, és most (tudja fene, miért ![]() Általánosságban azért ki lehet mondani, hogy egy kifinomult, szinergikus rendszer megbolygatása sokkal nagyobb valószínűséggel fog rontani a helyzeten. V.ö.: "ami jó, azt nem kell megjavítani" ![]()
DC csatolással még egyszerűbb lenne
![]() Persze ez csak vicc, mert a tápegységet nem két alkatrésszel kell bővíteni, viszont egy kényes helyen elhelyezett kritikus alkatrésszel kevesebb... Nem kell drága csatolókondit venni -> több pénz marad a kimenőtrafóra A hozzászólás módosítva: Márc 5, 2018
Ezt ismeritek? Bővebben: Link Egy 1929-es rajz újragondolása és ezzel csatolókondi sem szükséges
![]() A hozzászólás módosítva: Márc 6, 2018
Légy szíves olvasd el mégegyszer, hogy milyen állításra válaszoltál - én írtam be előbb(!), hogy az előerősítőre tekintsünk úgy mint egy kényelmi szolgáltatásokkal ellátott készülékre
![]() Üdv: TJ.
Ez egy nagyon egyszerű kapcsolás, ha elég a 3 Watt. Ráadásul ki van találva. Én biztos ezt készíteném el, de megkérnék valakit profit, hogy számolja át 300B-re. Az mégis csak jobb cső, és többet tud Wattban. Csak egy jobb kimenőtranszformátor kell hozzá, mert én úgy látom, hogy a négyzet jelen 100 Hz-n nagy a tetőesés, és azt olvastam a neten, hogy az nem jó ómen.
Nemrég azt írtad, hogy nem igazán értesz hozzá. De akkor milyen alapon döntöd el, hogy a 100Hz-es négyszög tetőesése "nagy" vagy "kicsi"?
Idézet: „jobb kimenőtranszformátor kell hozzá” ??? "The resonance-free frequency range is much better than 7 Hz to 75 kHz (–3 dB)" Miben kellene jobbnak lennie? A mélyátvitel és a magasátvitel kb. arányosan terjed túl a mérnöki közmegegyezés szerint kritikus sávszélességen (20-20kHz)
Milyen hangsugárzókhoz, milyen rendszerbe? Könnyen előfordulhat, hogy az előnyökből szinte semmit sem fogsz hallani, a 3W hátrányait viszont kb. ugyanúgy, mintha sokkal olcsóbb csövekből építkeznél...
A Loftin-White kapcsolás valóban igen közismert, de annak a csatoló kondenzátor kihagyásnak ára is van! Amennyiben a meghajtócső áramköreiben üzem közben bármilyen hiba lép fel (kontaktus, forrasztási), megszűnik az anódárama és így a végcső katódhoz képest negatívabb rácsfeszültsége eltűnik! A rácsfeszültség pozitívabb lesz mint a katód potenciálja és a végcső áramkörében annyi áram folyik amennyi csak tud.
Azt a tönkrement 2A3-t, vagy 300B-t pedig igen drága mulatság lesz újra megvenni ![]() Üdv: TJ.
Szóval ha úgy vesszük lehet spórolni a kondival de csak annak éri meg akihez kartonszám dobták a csöveket.
Olvastam én is a veszélyt jelző Sound Practices cikket... szvsz annyira nem szörnyű a helyzet, hiszen a katódellenállás egyenáramúlag tökéletes áramkorlátozást jelent. És mi a helyzet váltóáramúlag vizsgálva? A hiba miatt fellépő rácsfeszültség-ugrás pillanatában az átblokkoló kondi rövidzárként viselkedik, tehát a katódkörben eltűnik a korlátozó impedancia, és megindul (néhány mA) rácsáram. Az anódkörben viszont ott van a hangsugárzó feltranszformált, kohm nagyságrendű impedanciája! Az exponenciálisan csökkenő rácsáram pedig csak addig jelent "veszélyt", amíg fel nem töltődik a katódátblokkoló. Tudom, az ördög nem alszik, dehát...
A végcső előtti DC-csatolást olyanra is meg lehet csinálni, hogy a meghajtócső kihúzása ne járjon ideiglenes rácsfeszültség/rácsáram emelkedéssel ... Kondo-fele katódkövetős megoldás pl.
Én azért ezeket a drága, vagy nagyon drága direkt fűtésű végtriódákat nem tesztelném nagy árammal, hogy mikortól csökken a katódjuk emissziós képessége.
Üdv: TJ.
De az a "nagy" rácsáram valójában csak a másodperc tört részéig tart. Nálam ilyesmi rendszeresen előfordul, hiszen rácsáramos beállításban működnek a "drága" =C= 6sz4sz-ek, és nem csak kamarazenét szoktam hallgatni
![]()
"Nemrég azt írtad, hogy nem igazán értesz hozzá. De akkor milyen alapon döntöd el, hogy a 100Hz-es négyszög tetőesése "nagy" vagy "kicsi"?"
Szerinted én nem olvasok más fórumot? Vannak helyek, ahol több mérés van, mint itt. Amúgy meg olyan alapon, amilyenen akarom.
Az a négyszögjel ott a képen, önmagában tényleg nem szép, de csak akkor érvényes, ha a bejövő jelet is látjuk mellette, a kétcsatornás oszcilloszkópon, ami ha ehhez hasonló, akkor az erősítő jó, ha nagyon eltér a bejövő jel a kimenetitől, akkor az erősítő nem jó.
Ha megnöveljük a katódkondenzátorok kapacitását, az valamelyest javíthat a négyszögjel szépségén, valamivel kisebb lesz a tetőesése, a ferdesége, de a torzítása megmarad, az a betörés a vízszintes szakaszon. Az lehet csőhiba, munkaponti hiba is, de az egész kapcsolás elég bizonytalan, nagyon sok függ az alkatrészek minőségétől a tápegység minőségétől a kimenőtranszformátortól. Persze, ettől még szólhat szépen, de hát ez csak magyarázkodás, mérve is legyen jó. Üdv!
Gondoltam a bemenőjel az teljesen szabályos négyszögjel. Ha már mértek.
Viszont szerintem ha egy elektronika mérve nem jó, akkor fülre sem. Például magas a torzítása, vagy nincs rendben a mélyhangok átvitele műszeresen, akkor azt füllel is meglehet hallani. Idézet: „Gondoltam a bemenőjel az teljesen szabályos négyszögjel” Biztos, hogy nem az. - A tetőesés durván aszimmetrikus - Az erősítő alsó határfrekvenciája a kimenőtrafó primer induktivitásából (25H) és a 2A3 dinamikus anódellenállásából jó közelítéssel kiszámolható, és láss csodát, tényleg ~7Hz jön ki. Aminek 100Hz-es négyszöggel marhára nem így kell kinéznie... Az a gyanúm, hogy az amatőr diyer nem figyelt oda a hanggenerátor frekvenciájának beállítására, továbbá valószínű, hogy a bemenő mérőjel jelentős egyenkomponenst tartalmazott, klippelési tartományba tolva a DC-csatolt végcső munkapontját. Hogy mi, és mennyire tekinthető "magas torzításnak", vagy "rossz mélyátvitelnek" arról a szakmabeli mérnököknek igencsak megoszlik a véleménye. Sokkal nagyobb tere marad a szubjektivitásnak, mint a kívülállók gondolnák.
Sziasztok. Bocsánat az OFF-ért, de szerintem az ittlévők tudnak leghamarabb válaszolni. Jó pár éve jártam itt utoljára csöves erősítő és annak dolgainak ügyben, úgyhogy nem tudom hogy Fleta mennyire foglalkozik még trafó tekercseléssel. Adatlapja szerint 2 hónapja volt fent utoljára. Ha tudnátok adni valamilyen elérhetőséget hozzá, nagyon megköszönném.
Három, azaz 3 profi vitatkozik itten
![]()
Ez már súrolja a DEZINFORMÁCIÓ alsó határát....
![]()
Idézet: „Általánosságban azért ki lehet mondani, hogy egy kifinomult, szinergikus rendszer megbolygatása sokkal nagyobb valószínűséggel fog rontani a helyzeten. V.ö.: "ami jó, azt nem kell megjavítani"” A szinergetika fogalma azért meglehetősen tág fogalom. Szerintem azért hozták létre anno, hogy ha más egérút nincs, akkor lehessen rá hivatkozni. Duma. Feltételezem olvastál Asimovot..
Idézet: „Szerintem azért hozták létre” Nem "létrehozták", hanem -a személyekre vonatkozó ókori görög kifejezésből kiindulva- idővel kifejlődtek az adott területre vonatkozó tárgyi jelentések. Tessék utánanézni, mit jelent a komplex rendszerekre vonatkozó szinergia, és gondolatban adaptálni olyan, egy bizonyos minőségi szint felett egzakt módon (jórészt) kikövetkeztethetetlen rendszertulajdonságra, mint egy audio-lánc hangminősége, saját karaktere az részegységekéhez képest. Természetesen ez így csak valami halvány sejtés lesz az értékes tapasztalathoz képest... A hozzászólás módosítva: Márc 7, 2018
|
Bejelentkezés
Hirdetés |