Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Elektroncső-vizsgáló berendezés
Lapozás: OK   9 / 13
(#) Ge Lee válasza Accord hozzászólására (») Jan 6, 2020 /
 
Ugyan nem az én véleményemet kérdezted, de nehéz úgy véleményt formálni ha az ember nem lát semmit. Néhány grafikonon kívül ugye semmit nem mutattál, ez meg egy csővizsgáló berendezés topik, olyat én itt nem látok. Mert szerintem aki ezt olvassa inkább arra lenne kíváncsi, milyen processzor (vagy akármi) vezérlésű tápot építettél, az milyen beállítható lépésközökkel állít feszültséget, hol mér áramot, ezeket az adatokat hogy menti el, hogy jeleníti meg a hozzá kapcsolódó szoftver, stb stb.
Nekem ilyenre nem volt igényem, én csak a fél karton vég triódáim válogatására dobtam össze egy csőmérő tápot. Semmi extra, egy 350V-ig állítható labortáp, külön állítható zéneres negatív segédfesz (-Ug), AC fűtőfesz, fesz és árammérő műszerek. Az adatokat kézzel felirkálom, beviszem egy excel táblába amiből az megrajzolja a grafikont, de nekem még erre sem volt szükségem, csak magukra az adatokra, hogy párba tudjam válogatni őket.
(#) Accord válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 6, 2020 / 1
 
Idézet:
„de nehéz úgy véleményt formálni ha az ember nem lát semmit. Néhány grafikonon kívül ugye semmit nem mutattál,”
Valóban nehéz lenne, ha az előző két oldal nem erről szólna. Ha visszalapozol a 6. oldal kb. 2/3 -ig, onnantól választ kaphatsz az összes feltett kérdésedre. Azzal kezdtem, hogy bemutattam a deszkamodellt, azóta elkészült a doboz is, fotó is készült róla, leírtam a tápegységet, a mikrokontrollert, annak típusát, ADC átalakítás módját az elektroncső paneljét és működését. Külön kiemeltem, hogyan és hol mérem az anódáramot, milyen lépésközöket használok(illetve milyeneket lehet beállítani). Azt természetesen elfogadom, hogy valamit kifelejtettem, vagy szándékosan nem írtam még róla, mert még nem alakult ki bennem, a végleges forma/megoldás. De szívesen válaszolok konkrét kérdéseidre, és részletekbe menően is kész vagyok arról írni, természetesen ha tudok is rá érdemben válaszolni.
Az hogy ki milyen módszert választ, azt teljesen egyéni igény motiválja, mint ahogy írod, ezzel nincs is semmi probléma, nemrég én is valami hasonló módon ellenőriztem azt a néhány csövet amim van, sőt még szkópot is használtam néha. De úgy gondoltam egy ilyen szerkezet lényegesen több iformációt ad a kiváncsiság tárgyát képező csőről, mint egy egyszerű feszültség/árammérés.
(#) Accord hozzászólása Jan 6, 2020 / 1
 
Az előbbi hozzászólás ellenére azért folytatnám a grafikonjaimnak sorát, de most egy új formát mutatnék. Mivel nálam okosabb emberek tanácsára néha olvasok szakirodalmat is és a referencia értékek kutakodása során egy figyelemreméltó írás került a kezembe az elektroncsövek fűtéséről, rengeteg részletkérdést taglalva, azt a következtetést sugallva, hogy az anódáram kialakulása jelentős információtartalommal bír a cső állapotáról.
Mivel a készülékkel már régóta figyelem, mikor fűt fel egy cső ezért úgy gondoltam ezt kirakom egy grafikonra is. De ezzel együtt a felfűtést követően tudom mérni a beállított értékeknek(Ua,Ug) megfelelő áramot. Ha ezeket az értékeket(typical parameters) a datasheet -ben megadot értékekre állítom, akkor az előírt(gyári)értéknek kellene kialakulnia, ha nem így lenne az a cső állapotára jellemző érték.
Nézzük, hogy teljesítenek:
(#) pucuka válasza Accord hozzászólására (») Jan 7, 2020 /
 
Idézet:
„hogy az anódáram kialakulása jelentős információtartalommal bír a cső állapotáról.”

Ez így van, csak a csőparaméterek mérésével lehet egy cső állapotát meghatározni.
Az anódáram, pontosabban a katódáram jellemzi a katód emittáló képességét, ami egy egyébként hibátlan (nem gázos) cső legfontosabb jellemzője. Többrácsos csöveknél ezt elég nehéz megmérni, ezért a katódáram mérése helyett a cső meredekségét szokás mérni.
A precíz mérési eljárásoddal lehet igazán a párba válogatást elintézni, a néhány, pláne egy pontbani egyezés még távol lehet a kívánt eredménytől.
(#) Ge Lee válasza Accord hozzászólására (») Jan 7, 2020 /
 
Így már oké, nem lapoztam 2 évnyit vissza. Az utolsó mondatodat viszont nem értem, mitől adna ez több információt, mit mér ez még a feszültség és áramértékeken kívül, mert akárhogy nézegetem a grafikonokat, én ott sem látok mást.
(#) pucuka válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 7, 2020 /
 
Egy elektroncső öregedésében/elhasználódásában a legfőbb szerepet a katódbevonat, és a fűtőszál játssza. A fűtőszál wolfram szála a magas hőmérséklete miatt, ha lassan is de párolog, ezáltal megnő az ellenállása, csökken a fűtőteljesítmény, csökken az emisszió is.
Ha érdekel a cső élettartam változásának oka is, akkor érdemes ilyen irányban is tájékozódni. Persze, ha csőmiliomos vagy akkor ez lehet érdektelen, ami nem jó, azt kidobod, és pont.
De szerencsére vannak még emberkék, akit érdekel a miért is.
(#) Ge Lee válasza pucuka hozzászólására (») Jan 7, 2020 /
 
Tulajdonképpen emissziómérésről beszélsz, én azzal szoktam kezdeni (0 Ug melletti anódáram adott feszültségen ha nem tévedek). Ezt fel szoktam írni, meg a katalógus adatot is, és ha lecsökken az érték a 70-80%-ára akkor emisszió vesztett a cső mehet a kukába. De lehet hogy tévedek. És ehhez is elég egy fesz és egy árammérő.
(#) Accord válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 7, 2020 / 1
 
Mikor írtam a válaszomat én is erre gondoltam, hogy elkerülte néhány előző hozzászólás a figyelmedet, ezért is részleteztem, hogy milyen előzmények voltak a készülék építése során.

Hogy mitől is ad ez több információt egy elektroncsőről???

Hát ezt bizony nehéz egy, vagy akár több mondatban összefoglalnom(meg talán nem is nekem kellene), a mérés gyorsan elvégezhető, vízuális/látványos, az elektroncső teljes tartományára kiterjedő, századvoltban leolvasható, az összes paraméter egyidőben elérhető, a két karakterisztika párhuzamossága/vagy ellenkezője abszolút árulkodó annak szimmetriájáról, de az elektroncső bármilyen eltérése az átlagostól azonnal felfedezhető. Így elsőre csak ennyi.
(#) Accord hozzászólása Jan 14, 2020 / 2
 
Kicsit kicsinosítottam ezt a grafikont és már a gyári értékekhez viszonyítva ki tudom írni a mért cső tényleges állapotát. A képen látható zöld sáv közepe a 100% értéket jelöli, a piros sáv pedig a 60%-ot. A teljes mérés hossza időben kb. 3 perc, ami idő alatt a cső anódáramának kialakulását lehet megfigyelni. Mivel minden mérés előtt a csőnek fel kell fűteni, ezért a mérő az anód/fűtő feszültség bekapcsolását követően ezzel a folyamattal indul. Tehát a grafikonon látható mikor fűtött fel a cső és indítható a többi mérés.
Ismét felteszek néhány képet erről a folyamatról, különböző állaputú csövekkel.
(#) Accord hozzászólása Jan 15, 2020 / 1
 
Természetesen a mérések során azért találtam egy-két gyöngyszemet a csövek között, most feltennék egy ilyennek a mérését(Tungsram csőről készültek). A cső statikus értékei 100/100 százalék, a cső anód/rács grafikonján bejelöltem mely pontban készült a mérés. De mindkét grafikon mintaszerű állapotú csőről árulkodik. Még mielőtt valaki kételkedne, ezek a mérések is ugyanakkor, ugyanolyan beállításokkal és körülmények között készültek mint az előbbiek.
(#) Accord hozzászólása Jan 15, 2020 / 1
 
Fel-fel bukkant az elmúlt időszakban az az álláspont, hogy tökéletesen megfelel a cső állapotát egy feszültség/árammérővel megmérni, mert ez is elegendő hogy megállapítsuk milyen is. Erre válaszul készítettem ezt a három képet. Ez egy 88/88 százalékos cső, ha úgy vesszük még nagyon jó kondiban van.(látva hogy a többi mit teljesít), a statikus mérés alapján tehát, nem csak jó, de még szimmetrikus is. Ha most megnézzük közelebbről az anód és rácskarakterisztikákat, látható, hogy teljesen "véletlenül" csak abban az egy pontban(ezt egy fekete körrel jelöltem) van meg a teljes szimmetria. Mindkét karaktersztikán egyértelműen kivehető, hogy ez ezek a triódák nincsenek teljes szimmetriában(de soha rosszabb ne legyen) ugyanis könnyen található rajta olyan munkapont ahol ez nagyon jól beállítható
(#) Ge Lee válasza Accord hozzászólására (») Jan 16, 2020 /
 
Idézet:
„Fel-fel bukkant az elmúlt időszakban az az álláspont, hogy tökéletesen megfelel a cső állapotát egy feszültség/árammérővel megmérni, mert ez is elegendő hogy megállapítsuk milyen is.”
Nyilván azért bukkan fel, mert ez így is van, hiszen a grafikonodon sincs más, a különbség csak annyi, hogy az egyik esetben az ember kézzel tekeri végig amit nálad egy szoftver.
Mellesleg ha jól tudom annak a használatában vannak bizonyos korlátok, míg én kézzel a nulla és kb. 340V között bármekkora feszültséget be tudok állítani a potival, ami stabil is, lévén hogy egy labortáp adja a tápfeszt. Tehát ugyanolyan grafikont tudok készíteni, csak kézzel, meg mondjuk egy excel tábla segítségével, nem kell hozzá semmi hókuszpókusz. Esetleg a szkóp, ha mondjuk a felfűtésről szeretnék egy grafikont, de erre eddig nem volt igényem.
És pl. végcsöveknél szerintem felesleges is a grafikon, hiszen bőven elég abban a munkapontban megmérnem őket amelyikben üzemelni fognak. Tehát ha tudom hogy 143V az anódfesz, meg mondjuk -55V Ug kell a 145mA-es anódáramhoz, akkor ebben a pontban állok neki a válogatásnak. Nyilván ezen kívül olyan paraméter sort veszek fel és rajzolok később amilyet csak szeretnék, de ez már nem szükséges. A 20db végcsövet 2 nap alatt összeválogattam úgy, hogy mértem a kettős trióda két csőfelét külön külön, meg párhuzamosan kötve is, azaz egy hevenyészettebb grafikonsor megrajzolásához elég infót is lejegyeztem. Mi kellhet ennél több?
(#) Ge Lee válasza Accord hozzászólására (») Jan 16, 2020 /
 
Mutatom 2 cső diagramját, alul a -Ug értéke oldalt az anódáramé. Mindezt csövenként 5db felvett értékből képes az excel megrajzolni! A kész diagramot kényem kedvem szerint úgy húzom nyújtom formára ahogy szeretném. Annyi adatot rajzoltatok vele egymás mellé amennyit csak szeretnék. Egy szépséghibája van csak a dolognak, hogy kb. 15 éve vizsgáztam ECDL-ből, és mivel azóta az excelt nem használtam, teljesen elfelejtettem mindent, újra kellene tanulni pl. a diagram szerkesztését is.
(#) Accord válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 16, 2020 / 1
 
Idézet:
„a különbség csak annyi, hogy az egyik esetben az ember kézzel tekeri végig amit nálad egy szoftver.”
Igen "csak ennyi", de ezt már az előző hozzászólásokban megbeszéltük, hogy te úgy méred, én így, Mivel ennek a fórumnak az a címe: "Elektroncső-vizsgáló berendezés" ezért úgy gondoltam megosztom a fórum olvasóival az általam készített/készülő "berendezés" leírását, azzal végzett mérések, grafikonok tanulságait.
Ha úgy gondolod a tiéd másabb vagy jobb tedd te is ezt és majd az olvasó eldönti, hogy melyik módszer a neki tetszőbb.
(#) Accord válasza pucuka hozzászólására (») Jan 16, 2020 / 2
 
Biztosan láttad az előző hozzászólasaimhoz csatatolt grafikonokat, mint írtam a mérések során találtam egy 100/100 as csövet is. Amikor a referencia kérdését latolgattuk leírtam, mik voltak a várható akadályok egyes verziókban és mit lehet egyszerűen megvalósítani. Végül is a Te javaslatodra egy "etalonnak" kinevezett cső grafikonja lett az etalon. Ez akár lehet a végleges mert a gyári paramétereknek megfelelő értékekkel rendelkezik. Vagyis ezt a kérdést egy adott cső esetében itt le is lehet zárni.
Hogyan is néz ez ki? A két képen a mért cső A-B triódája látható, amik szinte fedik egymást és a jelenlegi(egy régebben kiválasztott cső) referenciagörbe ami még a kisáramú pontokban egyészen jól együttfut a jelenlegi értékekkel, de már nagyobb áramoknál gyengébbnek bizonyul. Az én olvasatomban ennek az új csőnek a paraméterei jobbak mint a régié, ezért nincs más teendő mint egy "Mentés másként" funkcióval elmenteni, és a továbbiakban ez lesz a referenciagörbe.

És két kép:
(#) pucuka válasza Accord hozzászólására (») Jan 17, 2020 /
 
Jól látod a dolgokat, ahogy gondoltuk, csak eljutottunk egy referenciának tekinthető adatokig.
Az, hogy nagyobb áramoknál nagyobb az eltérés, az pedig azt jelenti, hogy az emisszió már nem 100.
A hozzászólás módosítva: Jan 17, 2020
(#) ronin75 válasza Accord hozzászólására (») Jan 17, 2020 1 /
 
Szia, nekem nagyon tetszik amit megalkottál, mind szoftveresen, mind hardveresen. (Főleg a szoftveres rész miatt irigykedem.) Ez tényleg egy nagyon komplex berendezés lett így, látszik, hogy az erősítő építés kapcsán nagyon igényesen kezeled a témát.
(Sokszor mosolygok, mikor olvasom a "párbaválogatott" cső hirdetéseket, a csöre leukoplaszt ragasztva, azon jó esetben 3 adat. Aki az ilyen, egy ponton válogatott csöveket párbaválogatottnak hiszi, az az alapokkal nincs tisztàban.)
Sokan az alkatrészek, ellenállások, kondik hangját hajkurásszák, miközben az egyik fontos alkatrészről elfeledkeznek.
Izlésről nem érdemes vitatkozni, van aki csak kézzel tud enni, van aki késsel-villával is, de a végén mindenki jóllakik (vagy legalábbis úgy érzi).
(#) debe válasza Accord hozzászólására (») Jan 17, 2020 /
 
Kiváló dolog amit fejlesztesz én is csak gratulálni tudok hozzá! Ne foglalkozz a fanyalgókkal, akik nem értik "műszered" lényegét, amellyel napjainkban egyre felértékeltebb adatokat és információkat tudhatunk meg csöveinkről. (Amikor még volt dögivel nem számított, a kidobjuk, kicseréljük elv érvényesült, mára ez gyökeresen megváltozott. Még vannak 1500Ft-os csövek is, de számtalan olyan is, melynek értéke nagyságrendekkel több lehet a ritkaságuk miatt - még ha nem is mindenki engedheti meg magának ezeket, a lehetőség adott.)
Ha már letisztáztad az eddigi méréseid, fejlesztéseid mikéntjeit, akkor kérlek keress meg PÜ-ben, mert megosztanék veled néhány olyan paraméterre vonatkozó mérési elvet, mely messze túlmutat az egyszerű áram és feszültség méréseken, de egy "értékes cső" valódi értéke csak ezen adatok ismeretében állapítható meg igazán.
A hozzászólás módosítva: Jan 17, 2020
(#) Accord válasza ronin75 hozzászólására (») Jan 17, 2020 / 1
 
Szia! köszönöm az elismerő szavakat, igyekeztem tudásomnak megfelelően részletesen körüljárni ezt a kérdéskört, mivel szakmámból adódóan a szoftveres világ közelebb állt hozzám, ezért résszemről ez a rész kicsit könnyebben ment, a csövek újramegismerése már sokkal több utánolvasást igényelt, pedig valamikor még tanultam is elektrotechnika órákon. Amikor elkezdtem ezt a kütyüt építeni mindenhol azt olvastam, hogy ilyen-meg olyan hangja van egy csőnek, vagy más alkatrésznek ezér merült fel bennem az a kérdés, hogy meg lehet-e állapítani mérésekkel egy cső minőségét. Most már mondhatom, hogy igen: meg. Az hogy milyen viszonyban van hangjával, az már egy másik fejezet, de a jó csőnek minden esélye meg van arra, hogy jól is szóljon vele egy erősítő.
(#) Accord válasza debe hozzászólására (») Jan 17, 2020 /
 
Köszönöm a gratulációt, és természetesen megfogadom a tanácsodat a "fanyalgókkal kapcsolatban". Egyébként lassan a végére érek, most már nagyon sok mindent tud a kis "műszer", és betöltheti mindennapi funkcióját. De szándékomban áll átgondolni majd a "hogyan-tovább" kérdést, akkor majd jelentkezem és nagyon kiváncsi vagyok azokra mérési elvere amit javasolsz.
(#) Accord válasza ronin75 hozzászólására (») Jan 18, 2020 / 2
 
Tegnap még egy dolgot le akartam írni neked, de már elég késő volt és kicsit belegabajodtam, most pótolnám.
Idézet:
„Sokan az alkatrészek, ellenállások, kondik hangját hajkurásszák, miközben az egyik fontos alkatrészről elfeledkeznek.”
Szerintem az ellenállások, kondik, (biztosítékról nem is beszélve, ja meg a tápkábelt se hagyjuk ki) hangja is izgalmas kérdés lehet, de még nem találtam olyan leírást, vagy olyan hozzászólást ahol/aki tényszerüen műszaki paraméterekkel ezek mérhetőségét alá tudta volna hitelesen támasztani. Tudunk ellenállást/kapacitást/induktivitást mérni, de "jóhangot" hogyan mérjünk? A kérdésem szimplán költői, de ha valaki tudna rá válaszolni szívesen venném. Szóval ezért esett a választásom a csőmérőre, meg volt még néhány más szempont, többek között az is amit írtál, hogy leukoplaszttal ragasztják(látod ezt nem is tudtam, most már értem miért jött le nekem az öntapis ragasztó) rá azt a 2-3 adatot, arról már nem is beszélve mivel/hogyan mérik.
Komolyra fordítva a mondandóm, azt szerettem volna még írni, hogy a csőmérő készítése során nagyon sok csövet volt alkalmam megmérni, de nagyon elszomorító kép tárult elém, nem tudom csak nekem sikerült ilyen lestrapáltakat beszereznem, vagy rossz helyről szerztem be, vagy ilyen az itthon beszerezhető (NOS- haszált ) csőállomány, nagyon gyorsan hozzáteszem nem szeretnék ebből általánosítani, de elgondolkodtató.
Amikor megépítünk egy nagy gonddal megtervezett/kivitelezett erősítőt belerakjuk a "legjobbhangú" csatolókondijainkat és beteszük néhány jónakmondott csövet, és csodálkozunk az eredményen. Majd magunkat(meg barátainkat) győzködve, mondogatjuk: majd bejáródik, majd bejáródik, be bizony.
A hozzászólás módosítva: Jan 18, 2020
(#) ronin75 válasza Accord hozzászólására (») Jan 18, 2020 /
 
"Tudunk ellenállást/kapacitást/induktivitást mérni, de "jóhangot" hogyan mérjünk?"
A fülünkkel Izgalmas téma ez, mert szerintem, ha az ember talál az adott erősítőbe egy "jóhangú" kondit, az lehet, hogy egy másik erősítőben (ahol mások az üzemi körülmények) már nem fog úgy teljesíteni.

A témánál maradva, nos a NOS szerintem nem garancia semmire, felkapott marketingszöveg, semmi más. Akik akkor a tűz közelében voltak, megsütötettèk a pecsenyéjüket, ami mára maradt, az már csak a maradék. Persze lehet csodatörténeteket hallani, az olcsó, kartonnyi csőből mindnek van párja. A csodás hangjukról nem is beszélve.
(#) pucuka válasza Accord hozzászólására (») Jan 18, 2020 / 3
 
Erről a "bejáratásról" (tudom sokan megköveznek érte) az a véleményem, hogy pusztán megszokásról van szó. Számomra különösen viccesnek tűnik, mikor egy 1000 órás cső "bejáratásához" 300 óra kell.
Ennek a "hangzás" dolognak a méréséhez bele kéne turkálni az emberek agyába. Végül is ez is megtörtént, ugyan közvetett módon végeztek kutatásokat. Ennek óriási jelentősége van a távközlésben, az érthetőség definiálása miatt. Nem mellesleg e témában két magyar is részesült Nobel díjban.
A fórumra is belinkeltem egy igen jó összefoglaló írást, ahol többek közt az is kiderült, hogy az emberi tudatnak van igen jó hibajavító képessége, és képes olyan hangokat is hallani, ami az eredeti hangképben nem is volt.
De nagyon nem szeretném ezt a topikot is tönkretenni az alkatrészek hangja vitával.
A hozzászólás módosítva: Jan 18, 2020
(#) Ge Lee válasza pucuka hozzászólására (») Jan 19, 2020 /
 
Ennél a bejáratósdinál inkább az emberke járatódik be, mintsem az alkatrész, én ezt tapasztaltam. Mondjuk nem is értem kinek jut olyan eszébe, hogy ócska használt csövekkel építsen bármit amikor van új. Én se hittem volna, hogy ennyi idő elteltével van még olyan új cső amit már sok éve nem gyártanak, és mégis van. Nem is mertem megvenni belőle csak egy fél kartonnal (már bánom), mondom kizárt hogy azok újak legyenek. Aztán amikor megmértem a 20db végcsövet, akkor 2db volt a katalógus adat alatt 2%-kal, az összes többi felette, általában 7-8%-kal. És legtöbbnél ott volt a búra belső falán kis foltban az a halvány kékes derengés ami a tökéletes vákuumra utal, és ami úgy 10-20 óra üzemidő után tűnt el onnan.
Ezekből az orosz kettős triódákból pl. most még sok van, de már nem sokáig, mert már az usában is tudják hogy nem csak olcsó de jó hangú is, és kartonszám viszik, szóval gyorsan fogy.
(#) regelek hozzászólása Jan 19, 2020 / 1
 
Az embernek fontos az illúzió. Még akkor is, ha nem igazolható műszakilag a dolog.

"A szomszéd nője mindig zöldebb" és az én erősítőm szól a legszebben.
A hozzászólás módosítva: Jan 19, 2020
(#) ronin75 hozzászólása Jan 19, 2020 1 / 2
 
"És legtöbbnél ott volt a búra belső falán kis foltban az a halvány kékes derengés ami a tökéletes vákuumra utal"
A tökéletes vákuum ugye a tökéletes semmit jelöli? Akkor mi dereng? A lápi lidérc?
(#) regelek válasza ronin75 hozzászólására (») Jan 19, 2020 /
 
Valami fém gőze. Megnéztem. magnézium a fém.
Ha levegős a cső, akkor ez elfehéredik, vagy el is tűnik.
A hozzászólás módosítva: Jan 19, 2020
(#) Ge Lee válasza ronin75 hozzászólására (») Jan 19, 2020 /
 
Inkább nem írom le mi (nem) dereng.

kf.jpg
    
(#) Accord válasza pucuka hozzászólására (») Jan 19, 2020 /
 
Akkor már kettőnket fognak megkövezni, nem tudok és a szakirodalomban sem olvastam ami ezt a "bejáratást" alátámasztaná.(ifjú koromban a P21-et, meg az MZ250-et kellett bejáratni, mert mind a szakmai kör, mind a haszálati utasítás ajánlották) Akkor millió számra gyártották a csöveket, és készült belőle számtalan rádió, TV, műszerek, de sehol nem találkoztam vele a leírásokban, szakmai ajánlásokban, hogy ezeket be kellene "járatni".
Idézet:
„Ennek a "hangzás" dolognak a méréséhez bele kéne turkálni az emberek agyába.”
Azt hiszem ezt már sokan meg is tették utalva az általad említett tanulmányra, a távközlésben való alkalmazásra, RIAA korrektrorra, a sztereóra, a Dolby-ra zajcsökkentésre, MP3-ra, 5.1 re, hogy csak a fontossabbakat említsem.
A hozzászólás módosítva: Jan 19, 2020
(#) Accord válasza regelek hozzászólására (») Jan 19, 2020 /
 
Tokéletesen igazad van és egyet is értek vele, erről szól zene is többek között, de ez az illúzió nagyon sokba kerülhet és valahol meg kell találni az "arany középutat".
De hogyan? Hallgassunk másra aki elvégzett egy összehasonlító méréssort és felállított egy minőségi sorrendet ezeket szívesen is olvasom és még el is tudom fogadni a véleményeket, vagy mérjük meg valahogy mi magunk. Mivel műszaki szakmai/hobby fórumon vagyunk arra gondoltam hol-máshol tehetném fel a kérdést mint itt. Mégpedik azt a kérdést hogy milyen módszerrel lehetne mérni egy alkatrész hangzásra gyakorolt hatását. Nem azt várom, hogy egy centiméterrel le tudjuk mérni a "jóhangot", de mindenféle belemagyarázott, tudományosan előadott áltudományt és ezoterikus marhaságot elfogadhatalannak és félrevezetőnek tartok.
Következő: »»   9 / 13
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem