Közben elkezdtem mérni, de megakadtam. A négyszög átvitel olyan mindkét csatornán, mint amit a kísérleti panelen mértem - ebbe nincs is semmi érdekes. De van egy másik mérés, amit úgy szoktam elkövetni, hogy feltekerem csumára a függvény generátort (20Vpp) a hangerőszabályzó potit pedig teljesen nullára, majd finoman fel. Ez kimutatja ha gond van a nyákon a fólia kialakítással. A harmadik képen egy régi, ugyanilyen mérés látható egy előfokon.

Az első négyszög jónak mondható, "kicsit" túllő, de nincs kóros berezgés. Ezt követően beforrasztottam a két-két 100pF-es bemeneti aluláteresztőt. Nem ezt vártam amit látunk. Az egyik 10MHz környékén vág, a másik 48MHz-en. Azt gondoltam, ez meg kell hallatszon a hangján is annak ellenére, hogy -10/-20dB-es poti állásnál már nem mérhető semmi változás. És valóban. Másképpen szól, ebben biztos vagyok, de, hogy milyen irányba ment el a hangkép arra már nem mernék mérget venni. Precízebbnek tűnik minden, mintha nőtt volna a felbontás, de mintha sziszegősebb lenne minden. Nagyobb fejhallgatós rutin kellene ennek megállapításához. Kb, egy órát hallgattam. Aztán megfüleltem a beats-et... hát ezt azonnal lekaptam a fejemről... mintha eddig nem lett volna ennyire gyalázatos. Vagy ilyen hamar hozzá lehet szokni a jobbhoz? Sok a kérdőjel egyelőre. De ez a füles erősítő kezd tetszeni. Megtartom magamnak ezt a No.: 1-et.

A jóhoz nagyon könnyen hozzászokik az ember.
Becsülöm az akkurátosságod!

Kikompenzáltam a négyszögjel átvitelt amennyire lehetett. Két órát szórakoztam vele, ezt találtam a legmegfelelőbbnek.
C1 maradt 100pF, C2-t lecsökkentettem 47pF-re.

A bemenetre ismét 20Vpp 400kHz-es jelet adtam és a hangerőszabályzót úgy állítottam be, hogy a kimeneten 360mVpp legyen.
Az első kép a bemeneti szűrő nélküli eset.
A másodikon C2 47pF
A harmadikon C1 100pF is belekerült.

A most következő méréseket nem gyakran szokták közzétenni, vagy nem is mérik.
200kHz. A kimeneti szintet állandó értéken tartom és a generátor feszültségét növelem amíg bírja "szuflával", ha elfogy a kimeneti feszültsége, akkor a szkóp leosztását csökkentem.

Az első kép teljesen feltekert hangerő szabályzóval készült, vagyis a poti 0dB-en áll.

A másodikon -6dB állásban van. Itt a legnagyobb a poti kimeneti impedanciája (a 10k-os potinak 2,5k, ha a generátor ellenállás elhanyagolható a poti bemeneti ellenállásához képest). -6dB-es leosztásnál adódik a legkisebb sávszélesség, ami most 420kHz (-3dB) (megmértem). Tegnap elszámoltam a töréspontokat egy dekáddal, valamiért 10pF járt a fejemben 100pF helyett.

A 3. kép -12dB, majd -20dB, -40dB, -60dB, -66dB és az utolsó -72dB.

Az utolsó két "négyszögjel" már nem négyszög. A túllövéseket és berezgéseket az illesztetlenségek okozzák. Minden hosszabb fóliaszakaszt a hullámimpedanciájának megfelelő ellenállással kellene lezárni, ami ugye képtelenség... már csak amiatt is, hogy a potit tekergetni szoktuk. Emiatt szeretem jobban a Reed-relés osztót... bár az sem tökéletes, de ennél jobb eredményeket lehet elérni vele. Lehet, emiatt szól szebben?

És most felmerül bennem az a kérdés is, hogy vajon szkóp nélkül, műszerek nélkül, fülre, audiofil módon, vajon hogyan optimalizálja valaki pl. az itt látható négyszögjel átvitelt. Én azt tartom, hogy igenis van összefüggés a mérések és az elért hangminőség között... és ezt bármelyik vájtfülű embernek be tudom bizonyítani.

Még ezt meg kell mutatnom.
Átvitel bemeneti szűrő nélkül és szűrővel. Elég drasztikus a különbség, nem ?

Összességében talán mondhatom többesben, köszönjük a hasznos mérési infóhalmazt.
Mint általában az analitikában, a részletek sok érdekességet mutatnak egy készülék "lelkét" illetően.
Mért kellene egy mérés hangra gyakorolt hatását bizonyítani. Pláne ahogy Te ehhez hozzáálltál.
A többinek nem igazán ez a témahelye.

Elérkeztünk a tápegység feszültség-stabilizátorához. Ez sokat vitatott téma más fórumokon is, hogy most milyen a jó stabilizátor. Aktív, passzív, sönt, regulátor IC, kapacitív sokszorozó, vagy elég bele egy marék pufferkondi, oszt kész. Sokad magammal vagyok híve (nem minden alap nélkül, mert azért elégszer leteszteltem már életem során) a passzív stab.-nak. Ennek ugyan kicsi a tápelnyomása, nagy a kimeneti ellenállása, zajos, szinte véletlenszerű a kimeneti feszültsége, tehát emellett maradtam most is Ugyanis gyors és nem "termel" tüskéket.

Közben kicsit módosult a kapcsolási rajz is. Változott C2, R12, R35-36. Sokat mértem, de csak a legfontosabbnak ítélt képeket teszem ki, ill. nem is fotózgattam túl sokat, mert úgysem fogok emlékezni rá mi, micsoda. A mérőpontokat bejelöltem, hogy egyértelműen lehessen rájuk hivatkozni. Sok magyarázat nem is kell a képekhez, minden ott van a szkópon.

Fontos, hogy a kimeneti feszültség mindig 8Vpp szinusz és mindkét csatorna kimenete 33R-el van lezárva.

Az első két fotó analóg, hogy jobban látsszon a 15V-os Zener zaja, persze a szkóp erősítőjének is van saját zaja ami ehhez hozzáadódik. TP1 mérőponton 10kHz és 200kHz.
2053-as képen ugyanez, digitális szkóppal.

A 2054 a TP2-es pont. A 2.2 Ohm szépen eltünteti a Zener zaját, viszont kétszeres lesz a táp kimeneti ellenállása. Viszont jó hír, hogy ez a 15V csak a végfet tápja (BS170), máshová nem is megy.

A TP3-at kihagytam, mert ott nem történik semmi érdekes.
Az utolsó három kép a TP4-es mérőpont. Na itt kell jónak lennie a tápfesznek amennyire csak lehet. A "jó" azt jelenti, hogy stabil és kis zajú és brumm mentes. Hát ez még nem az, de már jó úton halad felé... szerintem szódával elmegy.
Mert megint számolgatok kicsit, (akkor is ha nem mindig sikerül) mert 8Vpp már nagyon hangos és mondjuk legyen (a fotók alapján) 1mV "zaj" a tápfeszben amit még az erősítő elnyom 63dB-lel, tehát a kimeneti jelhez ennek a tápzajnak az 1/1400-ad része adódik hozzá, ami 0.7uVpp. Ha most elosztjuk a kimeneti jelet a benne található tápzajjal, ez kijön nálam -141dB-re, ami szerintem már nem lehet nagyon zavaró.

Az utolsó képen még rámodulálódik a 20Hz-re némi brummfesz. is (kb. 0.2mV), ami most nem lenne benne ha a Zenereket külön fólián viszem a csillagpontba. Vagy ez már csak szőrszálhasogatás?

"a Zenereket külön fólián viszem a csillagpontba. Vagy ez már csak szőrszálhasogatás? "
Szerintem egyáltalán nem.
Véleményem szerint minden földelt alkatrésznek a földcsillagpontban kellene találkozni, még ha nehéz is kialakítani. Kivétel a bemeneti alkatrészek földelése, mert azokak a földcsillagpontból a bemeneti testpontjára vitt ponton kellene földelni, szintén egy pontba. Persze ez csak az én véleményem.

"Kivétel a bemeneti alkatrészek földelése, mert azokak a földcsillagpontból a bemeneti testpontjára vitt ponton kellene földelni, szintén egy pontba."

Megkérdezhetem, ennek mi az oka?

Ennek oka a csillagpont elv, és a Karesz erősítőjének összetettsége, véleményem szerint.

Tehát: van a bemeneti testpont, ez a bemeneti alkatrészek földpontja és a földcsillagpont? És a kettő összekötve?

Szerintem meg minden GND vezeték jól lett kialakítva (a Zener kivételével) ezt bizonyítja a négyszögjel átvitel és az összes többi. És amit most fogok mutatni...

Utolsó képek. Szerintem minden, a lényeget érintő dolog meg lett mérve. És azt gondolom a fejhallgatós topic-ban ez most a legjobb hangú és minőségű füles erősítő (pedig amúgy szerény vagyok, de erre most kicsit büszke, mert ahhoz képest, hogy soha meg se fordult a fejembe, hogy valaha füles erősítőt tervezzek, egész jól összejött a végére és nem volt ingyen semmilyen értelemben).

Még egy utolsó THD-, áthallás- és zajmérés.
Az első kép csendélet, valamint bizonyíték arra, hogy tényleg ezt mérem és arra is bizonyíték, hogy mennyi minden elfér az asztalomon

Aztán sorban: 0.7Veff, 1Veff, 2Veff és 3.5Veff-nél mért torzítás.
5Veff a maximális kimeneti szint, de lusta voltam osztót csinálni, viszont féltettem a hangkártyát és 2Veff kimeneti szintnél már nagyon hangos nálam ezzel a HD430-al.

Az utolsó képen a bal csatorna 3.5Veff-re kivezérelve, a jobb csatorna rövidrezárt bemenettel mérve.
Az áthallás -110dB 1kHz-en.
A "brumm" -92dBV (de elég sok hálózati vezeték kacskaringózik körülötte)
a zaj annyi, amennyit mutat az SpLAB.

Köszönöm mindenkinek a válaszokat!
Kicsit elhúzódott, hogy levonjam a tanulságaimat. A Beyerdinamyc-nál találtam 600 Ohm-os fülest, amire azt írta a prospektus, max. 100mW. Tudjuk, hogy P=I*U, I=U/R, ebből jön, hgy U=gyök(P*R).
Persze azt is számításba kell venni, hogy a csúcsfesz az effektív fesz*1.41 (gyök(2)). Tehát legfeljebb 11V körüli feszültség csúcsokkal tud egy Beyerdinamyc 990 (600 Ohm) megbírkózni.
Na most vegyük az én AKG K550-emet, ami 32 Ohm-os, és valami prospektus szerin 200mW-ig terhelhető. Gyors számolás után azt kapjuk, hogy max 3,5V körüli feszültségcsúcsokkal még nem teszem tönkre. Nem sajnáltam a kakót, de amikor nekem túl hangos lett (higgyétek el, hogy másnak is), és rámértem, 1V körüli csúcsfeszt láttam a szkópon. Ez ugye 0,7Veff, és a 32 Ohm esetén ez 15mW-ot jelent, vagyis a max 1/13-át. Ha ugyanilyen max/norm arányban gondolkodok, akkor a 600 Ohm-os fülest 8 mW-hoz 3,1V-os jellel kell meghajtanom.
Kissé meglegtek ezek az alacsony értékek engem is. Réges-régen, a kedvenc szakközépiskolámban azt tanította egy okos tanárom, ha erősítőt építetek gyerekek, a hangfal teljesítménye kétszer akkora legyen. Ha Hi-Fi-t akartok, akkor 3x. Na de a mért értékek ezeket is meghaladják.

Megjöttek az Alps potik.
Meghallgatod ezt a műszaki szemmel tervezett izét, mek-elek?
Azért mégis kíváncsi lennék a véleményedre.
Elküldöm futárszolgálattal.

A jó tanár, nem biztos, hogy a legjobb szakember. Az ő erőssége az, hogy át tudja adni azt a tudást, ami megszerzett. Egy jó szakembernek nem biztos, hogy megvan ez az erénye. Ezt időről-időre tapasztalom, különböző szakmai előadások meghallgatásakor.

Be van fejezve a nagy mű, igen.
Az Alps forog, de Karesz nem pihen.
Évmilliókig járna tengelyén,
De Karesz siet, hogy újítni kell.

Fel hát, világim fejetekre fülest!
Kezdjétek hallgatni, lám nem voltam rest.
Gyönyörködjem még egyszer bennetek,
Aztán adjátok vissza, oszt menjetek!

(Madách után szabadon)

Hirtelen ez ugrott be. De nem is ezért írok. Addig rendben is van, hogy a jel útjában nincs kondenzátor, mert azt már régebben kifejtetted, hogy minden újabb pólus bevitele ront a hangon. Pontosabban ez még nem nem egészen egyértelmű számomra. Vagyis az nem, hogy pusztán az ront hogy bekerül egy töréspont (mert egy DC szervó is ezt teszi), vagy az, hogy a törésponton nem ideális a kondenzátor. Itt jön az, hogy valami hiper-szuper kondenzátor jobb mint a gagyi. De maradjunk annál, hogy ha nincs a jel útjában semmi, az mindentől jobb. De ha lenne, akkor az olyan időállandóval (inkább most nevezzük törésponti frekvenciának) rendelkezzen, ami nem esik a hallható tartományba. Sőt lehetőség szerint legalább egy dekáddal alatta-felette legyen. Ellenkező esetben hangja lesz.

Persze ezt te is tudod, nem mondok vele újat. Viszont nem szoktunk foglalkozni a tápegység időállandójával. Mekkora is legyen? Érdemes túlzásokba esni, vagy hülyeség? Gitáros berkekben beszélnek olyanról hogy gyors tápegység, meg hogy lomha. Tapasztaltam, hogy túl nagy pufferkondi esetén szinte lélegzik az erősítő, vagyis egy nagyobb beütés után érezhetően idő kell hogy regenerálódjon. Persze ezeknek a erősítőknek rossz a tápelnyomása. Viszont ha csak a szükséges értékű a puffer, nem liheg az erősítő, dinamikus marad a hang annak ellenre, hogy ilyenkor is megtörténik az "amplitúdó moduláció", csak a fülünk nem tudja követni. Nem csak gitárerősítőnél, hanem hifinél is bevetették ezt. Gainclone, vagy a Goldmound Mimesis 9 ( ha jól rémlik) szándékosan viszonylag alacsony puffer mezővel táplálta az erősítójét. Viszont én azt tapasztaltam, hogy extrém nagy kapacitású (170000uF, 330000µF ) kondenzátor alkalmazásával, vagy urambocsá' akkumulátorral szintén dinamikus lesz a hang. Tehát úgy kalkulálom, hogy ez a pólus ha 0,5-20Hz közé esik, az a legrosszabb. Akár alacsonyabb, akár magasabb frekvencián van a töréspont, már nem zavaró. Ez fedésbe is hozható sok fehérfülű véleményével, hogy a túlzott értékű kicsatoló kapacitás ront a hangon. Gondolom nem mentek le töréspontilag 0,1Hz-ig, legfeljebb DC csatolt erősítőt csináltak.
Szóval mennyire szól bele a táp időállandója egy viszonylag nagy tápenyomású erősítő hangjába?

Az enyém is a fiókban már, de vannak alkatrészek, amiket még várok.
Kevesen tudnak ilyen röviden, ilyen sokat mondani, mint Te.
Ha jól látom fogtad magad, és odadobtad a kesztyűdet az orrom éle.
Figyelmen kívül hagyva a fájós derekam, a vacak térdeimet meg, hogy nem szívesen hajolgatok, mert nem jó a fejemnek már. Szóval a hajnali réten két kos áll egymással szemben, fejüket lehajtva, szigorú tekintetükkel egymás szügyét keresik. OK
Hát jó, ha teszt, legyen teszt!
A szabályok személyesben.

Megtiszteltetés a bizalmad, és a kíváncsiságomat is felkorbácsoltad.

Tíz ujjal gépelek, (na jó, hattal) de sokkal lassabban, mint más kettővel. Most be kell fejeznem egy dobozt, mert 4-re az asztalosnál kell legyen, aztán belevetem magam az írásba.

A vers nagyon tetszett, gondolom másoknak is

Még jó, hogy nem előbb küldöd, mert sehol nem vagyok az előkészítéssel.

Nem tudom mihez kell ez a sok bigyó. Szerintem jó úgy is ahogy van. Be kell dugni a 230-ba, oszt szól. De majd meglátjuk (ahogy a vak is mondta).

Nálam demokrácia van. Amit az egyiknek megadok, azt a másiktól sem sajnálom.

Na jó, de így most át fog menni plusz két csatlakozón és egy kapcsolón a 230V. Az a hálózati zavarszűrő pedig vagy javít, vagy ront - ezt szintén le kellene tesztelni. Nem lehetne, hogy előbb csak "natúr" hallgasd meg, azután kötögesd rá ezeket az izéket? Most adiofülezünk, vagy nem audiofülezünk? A doboz is befolyásolja a hangot és én nem szeretem a fadobozt.
Na mindegy

Hát ami a képeken van, annál biztos, hogy nem lesz rosszabb. Meg ami ott az asztalon volt, és azt mérted, annál nem gondolnám hátrányosabbnak. Persze ha kéred köthetek rá olyasmit is, és megírom a hallottakat.
Ami a fadobozt illeti, a fémnél nem lehet rosszabb, mivel nincs antenna tulajdonsága.

Valaki KT oldalán írta: "A kipróbálás során doboz nélkül sem volt semmilyen hallható zaj a kimeneten, viszont alu dobozba szerelve max. hangerõ környékén hallható a trafó zúgása, így ha újraépíteném, mûanyag dobozba szerelném (de szerencsére nem kell max-ra hangosítanom)"

Kedves mek-elek!

Nekem úgy tűnik, hogy Te csak árral szemben szeretsz úszni. Már mindenkit sikerült magadra haragítanod és néhányszor engem is kihoztál már a sodromból. Ezt a füles erősítőt is abból az indíttatásból csináltam meg, hogy lásd, másképp is lehet és van élet a Burson-on túl is. Most azért küldöm el Neked, hogy meghallgasd és mondj róla egy (lehetőleg) objektív véleményt és nem azért, mert be szeretném dobozoltatni. Nyilvánosan megkérlek, hogy ne tedd bele abba a fa-izébe több okból sem. Az egyik, hogy bele sem fog férni... a másik, hogy nem fogod tudni használni, mert nem ér át a Jack-aljzat a deszkán. A harmadik, ha mégis beleszuszakolod valahogy abba a "dobozba", össze fogod barmolni az egészet mire e művelet végére érsz. Ígérd meg, hogy csak leteszed az asztalra, addig hallgatod míg valamilyen határozott véleményed kialakul és azt majd leírod itt.

Kedves Karesz!
Az úszás nem szerepelt a tesztmegállapodásunkban

De a bedobozolás sem.

Ez most két kérdés, tehát két részletben válaszok rá. Pontosabban csak írok valamit, mert a titkok titkát nem ismerem.
A csatoló kondi. Azt gondolom mindketten megszállott csatolókondi-mentesítők lettünk, így egész biztosan nem szól bele a hangképbe sem a töréspontjával, sem a nemideálisságával (ha nincs ilyen szó, majd most lett).

Megint van erre egy történetem. Még valaha az idők kezdete előtt, játszásiból terveztünk "katt"-tal egy PWM előerősítőt, csak azért mert úgysincs semmi haszna, de másnak (talán) ez még nem jutott eszébe(sem), meg mert ezt könnyű és akkor miért ne. Aztán úgy adódott, hogy végfokostól kölcsönadtam egy barátomnak aki kijelentette, hogy csak akkor adja vissza ha csinálok neki egy ilyet helyette. Nála is volt vagy három évig, mert nálam ennyi az átfutási ideje egy erősítőnek és különben is mással voltam elfoglalva. Amikor visszakerült, már a "félhullámúnak" elkeresztelt végfokot hallgattam a CD játszó szabályozott kimenetéről és ez nekem nagyon jó volt így. Bedugtam közéjük a pwm előerősítőt és megállapítottam, hogy érdekes, majd kivittem a műhelybe a polcra. Ebben a pwm előfokban egyetlen csatolókondi van 5Hz-es törésponttal és egyben ez az összes kondi a jelútban a CD játszó kimenetétől a hangszóróig.
Aztán elkészült a beígért pwm előerősítő kicsit módosított változata, ami már DC csatolt volt. Kihagytam a bemenetéről a az aluláteresztőket is, mert minek az oda. Kicsit módosítottam a tápegységen és a reed-relés hangerő szabályzón, de magához az erősítő részhez nem nyúltam. Na, amikor ezt bekötöttem a végfok elé én mondtam magamnak, hogy ezt nem adom oda amíg nekem is nem lesz ilyenem. Ez persze csak vicc volt, mert odaadtam és máig nincs ilyenem (de tervbe van véve (ez is)).
Viszont ijedtemben visszahoztam a polcról a régi pwm-et és újra meghallgattam. Nem akart úgy szólni, mint 3.1-es verzió. Először is döngött a mélye. Amikor nagyon mélyre kellett volna mennie a zenének, megállt egy frekvenciánál. Volt itthon két méregdrága csodakondim, azt belekókányoltam. A töréspont lement 0.8Hz-re, a mélye is mélyebb lett, de nem az igazi. Azt a könnyed, laza mélyet nem tudja mint a DC csatolt. És a tartomány többi része is zavarosabb. Kiírtottam az aluláteresztőket és ez is javított valamelyest a dolgon. Annyit elértem, hogy most sokkal jobban szól egész ha van előerősítő, mintha nem lenne.... zeneibb és tisztább így.

Tehát nekem nem kell csatolókondi a jelútba... sem olcsó, sem drága, sem kondival áthidalt kondi. Mindig meg lehet csinálni rendesen és biztonságosan a DC csatolt változatot is.

Na... a tápszűrő kondikhoz szintén nem értek. Jó feszültség stabilizátort sem tudok csinálni és ezt most meg is mutatom a füles erősítő tápján. Nagyon sokan mókolnak különféle elméletekkel, de nekem egyik sem tetszik. Igaz, az sem amit én csinálok. Talán ez tápszűrés/stabilizátor is megérdemelne egy külön fejezetet egy újabb szabadidős program keretén belül (majd egyszer).

Tehát. Kerestem egy jó kis dumm-dumm zenét (nem kellett keresni mert kéznél volt). A kimenetet lezártam 33 Ohm-mal, a szintet 8Vpp-re tekertem és mértem. A kapcsolási rajzon bejelöltem a mérőpontokat. Első kép a "zene" második a rajz.

A 3. ami ilyenkor a pufferkondin mérhető (TP1). Kb. 270mVpp brumm és ugyanekkora amplitúdóval jelennek meg a mélyhangok okozta "táp-leszívódások".

A TP2-es ponton az látszik, hogy az RC szűrés a brummot ugyan megszűrte, de a zene ugyanakkora amplitúdóval "ott maradt" a tápegységben.

Az 5. képen TP3-as pont a passzív stabilizátor kimeneti jele, illetve nem jele hanem zavarjele. A brumm itt már szinte nulla, de a dumdum 50Hz-ce még mindig ott van, igaz, már kilencszer kisebb. mint az RC szűrésnél, tehát szűr ez a passzív izé, de nem eléggé.

A hatodik képtől megijedtem. Először itt 4.7R volt, ezt csökkentettem le 2.2R-re. Ez az RC tag nem szűr, hanem antiszűr 50Hz-en. Nem tudom mit kellene helyette kitalálni. Tegyek oda 100000 mikrót? Nem fogok. Ha nincs RC szűrés, akkor a Zener zaja - mint fehérzaj - megy végfetekre, az meg egy az egyben kimegy a kimenetre. Az alacsony frekvenciát viszont jól elnyomja a végfok tápelnyomása.

A TP5-ös ponton már elég kis zaj van. Ezt kapja a feszültségerősítő fokozat. Ezzel talán meg is válaszoltam hogy kell kis zajú és kis kimeneti ellenállású tápegységet csinálni. Sorba kell kötni két-három ellenállás/Zener tagot. Ide szerintem meg fog felelni ez a tápegység is. Már úton van mek-elek felé a teszt példány, majd Ő megmondja érdemes-e még belenyúlni a kapcsolásba, vagy a tápegységbe.

Az utolsó képen még hangyányit csökken a zavarjel a 4.7R/1000µF-os szűrőn.

A csatolókondit kibeszéltük. Igazából a tápszűrés volt a kérdés, de szükségesnek éreztem példaként a jel útjában lévő töréspontokat említeni, mert a tápegységre nem szoktunk nagyon figyelni. Pedig azt is kibeszéltük már, hogy a tápegység villamos ereje mozgatja a hangsugárzó membránját, az erősítő "csak" modulálja azt. Kikapcsoláskor hallható is, hogy szegény erősítőnek nincs mit modulálni.

Tetszenek a mérések, vagyis nem tetszenek, hanem az tetszik hogy megkérted őket. De mindenképpen hasznosak, mert megmutatják mire kell figyelni. Továbbra is tartom, hogy a jó tápelnyomás nagyon fontos. De te jelezted, hogy a tápegység is legyen jó. Ez persze nem megy minden kompromisszum nélkül, így talán meg lehet osztani a munkát az erősítő, és a táp között. Az erősítő tápelnyomása alacsony frekvencián jobb lehet, mert lehetőségünk van kihasználni a nagyobb nyílt hurkú erősítést. A táp pedig a nagyobb frekvenciákon legyen jobb, mert ott már nem elég az erősítő tápelnyomása.

Na meg ott van még az erősítő referenciaponjainak (most nem találtam jobb kifejezést rá) kiválasztása. Ha gép közelébe kerülök, le is rajzolom mire gondolok. Ezt fontosnak érzem, mert mind a bemeneti, mind a kimeneti jelnek csak akkor van értelme, ha azt valamihez képest értelmezzük.

Nem bonyolult dolgokról van szó, hanem csak jó helyre kell forrasztani az alkatrészek lábát.

Össze kell szednem még ami a fejemben van, mert még zavaros, de kitisztítom valahogy.

Már megint jól össze fogsz "zavarni", előre látom és izgalommal várom mi jutott eszedbe.
A jó nyákrajzolat szerintem annyit nyom a latba (vagy még többet), mint maga a kapcsolás.
A tápegység ugyanennyit számít. Ennek a három dolognak a megfelelő "együttállásán" múlik az erősítő végleges hangja. Van aki ezt szinergiának nevezi, de nincs ebben semmi varázslás. Jól kell megtervezni és becsületesen megépíteni (és ha netán egy utólagosan ráragasztott matricától változik a hangja, akkor nyelni egy nagyot, vagy csak legyinteni az egészre).

Talán holnap mek-elek kezében lesz a füles erősítő. Nagyon izgi. Nem tudom melyikünk izgul jobban. (Most a DPD a "legizgisebb" mert hétfő óta szállítja ezt a 20 dekás csomagot.)