RF 50 Ohm műterhelés

Sziasztok!

Szükségem lenne egy jól terhelhető 50 Ohmos műterhelésre, CB rádió beállítás miatt!
A gyári megfizethetetlen, használtba is ritka.
Ezt találtam a TME-ban ami megfizethető, induktivitás szegény, és terhelhető is, ebből 2 db párhuzamosan kötve lenne, hűtőbordán:
https://www.tme.eu/hu/details/lto100f100r0jte3/teljesitmeny-ellenal...ishay/

Vélemény??

értem, köszi. Igazad van, az áram teljesen elégséges. Nem, csak rossz beidegződés igyekszem átlépni rajta.

Ezt is lehet használni, de akkor az árammérő részét az áramszabályzó sönt alá (a GND és a 0,22R közé) kell bekötni.
Mi a fenének kellene ismerni az áramgenerátor látszólagos ellenállását? Ha ellenállás lenne a terhelés, akkor számolgatni kellene az áramot. Mindennek a hátrányát szeretnéd élvezni?

Igen, az erősítőt az értem, miért kell ebben az esetben alkalmazni. Belinkeltél egy panelműszert, ami "csak" voltot mér. Akkor ezen kapcsolás szerint itt a voltmérő amit mutat, az 1:1 miatt akkora ampert jelent? Akkor az általad linkelt panelműszer kell, és nem ilyen.
Azt is értem, hogy ez egy látszólagos terhelő ellenállás, de amikor terhelni akarom a tápot, akkor ismernem kell az ellenállást (vagy ez esetben az áramot). Ezért szeretnék kijelzést, hogy ne kelljen DMM. Köszi!

Azért "kell" voltmérő, mert minden digit feszültséget mér egy söntön és áramot jelez ki. Itt azért kell az erősítő, hogy ne legyen szükség külön söntre, és mivel a digit automatikusan kezeli a tizedespontot, a kijelzés akkor lesz jó, ha 1A-ra 1V-ot kap.

"a terhelőellenállás az nem az akku/táp üresjárási feszültsége és a pozitív kivezetés -FET drain áramának a hányadosa?" De az. És hol van itt ellenállás? Az csak a látszólagos terhelő ellenállás, ha a készüléket kétpólusként tekintjük. (Egyébként nem az üresjárati, hanem a terhelt. Mert ha az üresjáratit nézzük, akkor abba benne van az accu belsőellenállása is.)
De mi értelme van, ennek?

A műterhelés bemenetére egy diódahíd pozitív és negatív kimenetét kötöd (helyes polaritással). A váltóáramú ágra tetszőleges polaritással kötheted a terhelendő feszültséget.
A diódahídnak el kell viselnie a terhelőáramot.

Szia! Ezt nem igazán értem. Be tudsz szúrni egy képet mire gondolsz? A táp/akku bemenetre gondolsz?

Szia! A minta kapcsolásból indultam ki.

Szia! Köszönöm az infót. Igen, javítom a kondi értéket, jogos. Egy kicsit összezavarodtam, hogy miért is kell a voltmérő? Az ampermérő az oké, de a terhelőellenállás az nem az akku/táp üresjárási feszültsége és a pozitív kivezetés -FET drain áramának a hányadosa?

Ha a bemenetre diódahidat tenne, nem számítana a polaritás.

Miért nem sorosan kötöd be a diódát?

Hello! Használhatsz védődiódát, de célszerű biztit is betenni, hogy ne égjen el minden, ha egy akksira fordítva kötöd rá.
Az analóg műszer akkor célszerű, ha az áram gyorsan változik, vagy nincs külön tápfesz.
De ha méréshatárt változtatnál, az külön problémákat jelent, kapcsoló/pontos sönt.
Tehát itt célszerűbb a digit műszer, annak átfogása elegendő. Itt pld. a sönt 660mV feszültségét felerősítve 3V-ra egy egyszerű kis feszültségmérő modullal tudod mérni. A 12V-ról meg is tudod táplálni. A pontatlanságot meg a műszer csalicsavarjával elhárítod. Pld..
(A kondikat mindig elírod, az nem 10uF, hanem 10nF..)

Igen, ez így ahogy van, jobban tetszik, mit a rádiótechnikás kapcsolás. Azonban egy polaritás védő diódát be szeretnék tenni mindenképpen, mert ugye az ember tévedhet. A kép szerint jó helyen van itt a dióda? Vezetési árama 3A, hogy kibírja a max. terhelést. Illetve az még a kérdésem, hogy ampermérőt szeretnék hozzáadni, hogy ne kelljen mindig a DMM. Analóg vagy digit műszer jobb erre a célra? Illetve analógnál 2 panelműszer használata indokolt, vagy elég 1, de akkor a kisebb áramú kapcsolóálláskor mindig át kell az osztásnak megfelelően számolni a kívánt értéket. Nekem jobban tetszene a 2 műszer, bár így ránézésre nem tudom hogyan kéne bekötnöm.

Igen, De a zénernek illik, kb 5mA áramot adni, akkor is, ha a 230V 10%-al csökken. Tehát az R1-ez kisebbre választani.
Nekem egy Tina demó programom van, de abban az OPA Spice leíró hibás. Mert ha terhelem az OPA kimenetét, az a tápoldali áramba nem jelenik meg. Tehát ilyesmire nem lehet hagyatkozni.
Egyébként számtalan Bug van benne, de én már tudom mi az és megpróbálom elkerülni. Valamint csak részleteket szoktam szimulálni, sokszor csak demontrációs céllal, meg a sorozatszámítások elkerülés céljából.

Szia! Meg fogom csinálni a modding kapcsolásodat is, valószínű azt építem meg, de addig is beszúrom az eredeti rádiótechnikás kapcsolás javított változatát is. így gondoltad a plusz ág R1-el történő kompenzálását? Ott is így meg van a +9V is.

Így van. A 9,5Vac-ből, kb.12Vdc lesz a pufferen. Az ellenálláson, 12V-9V=3V feszültség esik.
A TL431 (Led) áramfelvétele kb. 6mA, az Ic tápáramfelvétele kb. 5mA, tehát 15mA áram már elegendő az ellenálláson. Ez 3V/15mA=200 Ohm. Vagy is egy 220 ohm már megfelelő eredményt ad. Egyébiránt az egész zéneres stabilizátor akár el is hagyható. A +-12V feszültséget az OPA simán elviseli.

köszönöm. Akkor be kell állítani R1 csökkentésével a pozitív ágban a +9V-ot?

Ha erre gondoltál..

Köszönöm a részletes választ! Nincsen még trafóm, amit az újságcikk ajánlott, az van betéve a kapcsolásba, egy kettős szekunder kivezetésű 230/9,5/9,5 V 2,5VA-es nyáktrafó. Így már értem, hogy miért nem szimmetrikus a plusz és mínusz tápág. Csak a cikk hivatkozott arra, hogy a +/- 9V értéket jelölte és gondoltam, hogy azt követem. Ezek szerint a helyes működésnek ez nem is helyes feltétele? A P4 poti értékének változtatásával figyeltem a csomóponti feszültségeket, és ezek alapján már be lehet állítani a 3A-es terhelést is.
Abban igazad van, hogy ha a P4 csúszkája szakad, akkor lehet áram érték megfutás, ami tönkre is teheti a FET-et. Azt a kapcsolás módosítást be tudod rajzolni a képre, amit fentebb írtál?

Azt nem tudom milyen a kis trafód feszültsége, mert az szerint kell megválasztani a zéner előtti ellenállást. De a 2,5VA-es trafónak elégnek kell lenni. A + és - tápág terhelése nem egyforma, mert a + ágban a referencia stabilizátor terhelése is ott van. Feltehetően a 470 ohm-ot csökkenteni kell.
Az áram, (persze feltéve hogy minden rendben van) lehet azért nincs meg, mert a Fet-nek nem elég a Gate feszültség. Mert ha a + táp 7,2V és az OPA kimenet ezt sem éri el, (kb. 1V maradék van) a kb. 6V Gate feszültség nem elegendő a 2,5A-es áram elérésére. (Természetesen ez Fet típusfüggő is.)

Ha ilyesmit építesz, érdemes megismerni az áramkör működését, ami egyébként nagyon egyszerű.. Az OPA összehasonlítja a leosztott referencia feszültséget a 0,22 Ohm-os söntön eső feszültséggel, és ha különbség van, akkor az OPA kimenete nyitja-zárja a Fet-et.
Tehát első, hogy a 3A áram mellett, mekkora feszültség fog esni a 0,22 Ohm-on. 3A*0,22R=0,66V. Tehát a Poti tetején ennek a feszültségnek kell lenni.
A poti árama ez szerint 0,66V/47k=14uA. Az folyik át a poti feletti ellenállás-poti kombón is.
A kombó feszültsége Uref-Up=2,5V-0,66V=1,84V.
A kombó ellenállása 1,84V/14uA=131kohm, Ha a trimmer 100k, akkor ennek középállása 50k. Tehát az kívánt ellenállás 131k-50k=81k. Tehát pld. egy 82k szabványos érték megfelelő.
A kombó így, egy 100k trimmer és egy soros 82k lesz.

Egyébként a referencia osztót nem így célszerű megválasztani, mert a potméter csúszka szakadása esetén, elszállhat az áram értéke. Tehát célszerűbb a potit közvetlen a 2,5V referenciára kötni és ez után alkalmazni egy osztót a 660mV-hoz. És a poti értékét célszerűbb kisebb értékre választani. Pld 2.2k..10k között. Ekkor a csúszka szakadása (kontakthibája) esetén az ára nulla értékre esik le.
De a módszer ugyan az, a potit a maximális ellenállásra tekerve meglegyen a sönt kívánt feszültsége.

Köszi! Leraktam a földet a Tina-ban, így már nincs aszimmetria. A 9V az eltér +2,8 és -0,1 V értékekkel. 0,5 A-es állásban jól működik a kapcsolás a P4 állításával, de a másik kapcsoló állásban nincs meg a 2,5A. Gondolom mert a felső ág nem +9V, hanem 7,2V. Egyébként hogy lehet 3A-ig kiterjeszteni a terhelést? Az R7 P3 tagokat kell módosítani? A 2,5VA-es trafót is cserélni kell?

Először is a Tina-ban le kell tenni GND-t (ami itt ugyan "földelés" jel) mert különben a VP jelek nem fognak helyesen mérni. Mondjuk a trafó közös pontjához.

Szia!
Köszönöm szépen, így sok minden tisztább. A két ellenállás értéket valóban elírtam, igen lemaradt a kilo . A Tinában kikapcsoltam az automata vezetékelést, mert az alkatrész elmozdításakor művelt nem várt dolgokat, most néztem 1-2 vezetéket lazán kitörölt, elmozgatott. Igen, a csomópontok "képzése" a vezeték fogópontjának mozgatásával megoldható - na igen ez a rész a Tina... Ha a falstadt-nak nem lennének korlátai maradtam volna annál.
Át is szerkesztettem a rajzot, de a +/-9 V most sem jön, sőt, aszimmetrikus a 2 ág feszültsége. A P4 van kivezetve az előlapra, azzal állítom be a kívánt áramot, a P2 és P3 az trimmer, azzal csak a műszer "kalibrálását" végzem.
Abban igazad van, hogy itt is jelentkezik disszipáció és a hűtés igénye is. De az ellenállásdekádot akkor úgy kellene tervezni, hogy átköthető legyen több alternatívára. Múltkor láttam egy ilyet, elég tetemes méretű és súlyú volt
Valami még mindig nem ok a rajzzal?

Mink kollégával ebből a rajzból indultunk ki: A 400W (1kW Peak) 100A Electronic Load Using Linear MOSFETs
Az enyém szimpla potival beállítós lesz (ha végre elkészül a végleges verzió, jelenleg csak próbapanelen működik) a kollégáét már befejeztük, az övé mikroprocis vezérlést kapott ami egy DAC-al vezérli az analóg műterhelést.
FET-en mink nem az ott tárgyalt típust használtuk, hanem IRFP260M-et vettünk bele, amik rézmagos processzorhűtőkre lettek csavarozva, két független csatornát készítettünk amik szükség esetén párhuzamosan köthetőek. Persze az áramkört a saját igényeinkhez alakítottuk, mivel a kolléga elektromos rollereket/egykerekűeket javít így kellett a legalább 80V-os műterhelés (akkuk, töltők tesztelése).

Tudom hogy utólag késő bánat, de lehet kapni gyárit is és nem is egy ökör ára: THF-118 halogén izzófoglalat. Bár már ez is kifutó típus a gyártónál már nem is kapható.
Lassan teljesen kifutnak ezek a típusok, érdemes párat betárazni belőle ha valaki még használja valamire.

Ezeket nekem még macerásabb volt beszerezni, mert már az a fényszóró sincs forgalomban amibe használni kellene, csak a LED-es csodák vannak már helyette.
De azért vettem ilyeneket is, és használom is megelégedéssel a kis helyfoglalása miatt. Sajnos a foglalatát azt házilag kell összeokoskodni.

A halogén vonalizzók is tökéletesek erre, viszont az izzós műterhelés főleg áramkorlátozásra használtató.
Az izzószál hőmérsékletének függvényében nagyon változik az ellenállása.

Köszönöm a tanácsot.
Én most vásároltam ezekből a hagyományos "körtékből", így megoldottnak tekinthető a probléma. mivel mechanikailag jól védettek, így mafla kezelés okozhatja a halálukat, azaz nem számítok gyakori meghibásodásra.
Ennek az izzófajtának vannak előnyei az autóizzókhoz képest. Hosszabb izzószál van benne, ezért már kis feszültség jelenléte esetén is halványan izzik. Megmértem a feszültség-áram-ellenállás karakterisztikáját, azaz ez már ismert számomra. Végül sokkal olcsóbbak mint az autóizzók.

Tudok ajánlani 150-200 W-os, 180-220 V-os izzókat, de ez itt off.

Hello! Ahogy írják is a szimulációs rajzod több hibát is tartalmaz. Főleg az, hogy a trafó középkivezetése, nem csatlakozik a zénerek közös pontjára. Majd ez lesz a GND pont, ami a 0,22ohm sönt alsó pontjára csatlakozik. Továbbá a TL431-R5-C3 közös pontjánál nincs egy pötty, viszont az OPA kimenetéhez ez nem csatlakozhat. (Ott mint ha már "vakartál is volna" valamit.)
A C3 csak 100nF, nem 100uF. A P5 és P4 közötti átkötés is egy hiba, azt törölni kell.
Az R6 is 100k és az R7 820k.

De ezen felül a rádiótechnikás rajz is marhaságokat tartalmaz. Azért ehhez már tehetség kell, hogy a 2,5V referenciát úgy állítsuk be, hogy figyeljük az R5 feszültségét és ha az elérte a 2,5V-ot jelez a Led? Ott a TL431 és nem attól függ a referencia? Mert így a zéner feszültségváltozására van bízva a referencia, miközben ott a TL? Na ilyen dolgot még nem láttam.
De egyszerűen átalakíthatod, ha kiveszed az R5-öt, az R4-et és a P1-et (semmi szükség rájuk) és a TL431 Gate elektródáját a Katódra kötöd. Ekkor a 2,5V feszültség automatikusan beáll a katódon referenciának, és stabil lesz. De átrajzoltam, hogy érthetőbb legyen és így működni fog.
(Mellesleg ha nem TL061-et használnál, hanem egy LM358-at, akkor nem kellene kettős tápfeszültség, sem a zéneres stabilizátor.)
Egyébként akárhogy "vakaródzunk", a terhelésnek el kell fűtenie a teljesítményt. A 20V s 2,5A, az bizony 50W, meg kell kapaszkodnia a Fet-nek, és kemény hűtés kell hozzá. Kb. 0,8K/W-os borda és esetleg kényszerhűtés. Mert 50W-al már vidáman lehet forrasztani is.