Akkor nem lőttem mellé azzal a 17V körüli feszültséggel.
Az a rajz viszont biztosan hibás, ha a hőelem ott lenne ahol a rajz mutatja, akkor nálam semmiféle hőfokszabályozás nem lenne, mert csak a két hátsó érintkezőn hajtom a pákát, a fémházra amit ott hőelemnek mutat nálam semmi nincs rákötve.

Valójában a cekász huzal keresztmetszet és hossz alapján maximálisan megengedhető feszültség és áram adatai lennének jók,hogy úgymond túlterhelésre se legyen vörös vagy fehér izzásig terhelve a fűtőszál,mert ha feszül is gyártástechnológiai okok miatt,el is szakadhat.Jelentős hőtehetetlenség miatt nem számolható vissza karakterisztika alapján a huzal keresztmetszet.
Persze a régi technológia nem volt olyan pénzéhes,inkább presztízsre ment,de ennek az időszaknak integethetünk.

Félreérted. Az a teljesítmény lenne érdekes, amivel pár másodperc alatt fel lehet fűteni a hegyet úgy, hogy a fűtőszálban még ne okozzon károsodást.

Az általam linkelt oldalon a mérésekből látszik, hogy a felfűtési szakaszban a transzformátor szekundere gyakorlatilag össze van kötve a fűtőbetéttel. Valahol itt lehet az az érték, ahol még nem okoz problémát a fűtőbetétnek a rálapcsolt feszültség, ugyanakkor gyorsan fel lehet melegíteni a pákahegyet.

A leírás szerint a vizsgált állomásban 31 Vcsúcs (22 V) üresjárati feszültsége van a trafónak, felfűtés közben ez a feszültség leesik 26 Vcsúcs (18.5 V)-ra.

Azt a teljesítmény adatot látnád hasznosnak, amivel hosszú (akár korlátlan) ideig lehetne fűteni a pákahegyet, annak károsodása nélkül?

Itt találtok "némi" infót: JBC Soldering Station CD-2BC - Complete Schematic & Analysis. Szétszedős videó: EEVblog #472 - JBC CD-2BB Soldering Iron Teardown.

Felfűtéskor kb. direkt a hegyre van kapcsolva a trafó szekundere.

Már hogy ne lenne értelme egy megengedhető, biztonságos teljesítmény adatnak...hiszen, ha hűtöd a hegyet(masszív fémfelületet igyekszel felhevíteni vele), a hőellenállás miatt van egy teljesítmény, ami már káros lesz a fűtőbetétre, aminek a hőmérséklete ilyenkor jelentősen megemelkedik! Ezt az adatot megadva, biztonságosan lehet(ne) üzemeltetni a hegyet, anélkül, hogy aggódni kéne, hogy extrémebb esetben akár el is olvadhat a fűtőszál....
A 245-ös hegyeknél ez 50W lehet...míg 210-esek esetében csak 20W. Feltételezhetően....

Lehet én értettem félre valamit, de lehet te értesz félre engem.
Konkrétan a teljesítményadatot keresték itt néhányan és szerintem ennek az adatnak önmagában nincs értelme.
Azt szintén nem lehet elégési paraméterként értelmezni, hogy 24 V, meg 100%, hiszen az elégéshez idő kell, és a nagy-teljesítményű fűtési szakasz nagyon rövid. Emiatt a rövidség miatt, egy átlagolt teljesítmény sokkal kisebb lesz mint egy elvi csúcsérték. Sőt még a feltételezett 50W-tól is sokkal kisebb lesz.
Abban viszont maximálisan egyetértek veled, hogy lehetne találni olyan paramétereket, amik leírják a pákabetét sok tulajdonságát.

Sucukát lenne érdemes megkérdeznetek erről, mert ő képben van szerintem.

Erről én is hallottam olyantól aki gyártásban dolgozik vele, de ott fel vannak tekerve nagyon, 400 vagy 410 fokra, ott is néhány hónap után hegycsere van. Nekem csak a nyákon lévő alkatrészek forrasztására kell, azt meg nem lenne baj ha bírná nekem mondjuk 10 évig.

Ez is egy lehetőség, de az is lehet, hogy a hegy bevonata használódik el hamarabb, és az határozza meg inkább az élettartamot.

Annyi információt hallottam erről, hogy a gyártósorokon, magas hőmérsékleten, ólommentessel használva, eléggé "fogyóanyag" a JBC pákahegy. Igaz, hogy ott szinte folyamatosan forrasztanak vele, de konkrétan 1..2 hetente cserélik.

A JBC-ről nincs annyi tapasztalatom, de valahogy úgy lehet, hogy mondjuk 24V-tal fűtve elmegy x évet, 17V-tal fűtve meg mondjuk négyszer annyit. Nálam olyan max. 110-120W körül kap felfűtéskor a 245.

Az Ersa pico fűtőszálát sikerült egyszer egy ismerősömmel elégetni, kb. 3 másodperc kellett hozzá, az névlegesen 80W-os de még kisebb helyre van a fűtőszála bezsúfolva mint a JBC-nek.

Az biztos, hogy azt, amit a régi kattogós wellerek bírtak ezek már nem bírják, bár lehet, hogy olyan kis teljesítménnyel hajtva mégis. Azok sok éven át mentek úgy, hogy reggel munkakezdéskor be lettek kapcsolva, és egész nap kattogtak a munkaidő végéig, tehát nem volt sem sleep sem kikapcsolás, igaz, túlhajtva sem voltak kicsit sem.

Van egy hővezetési képesség, ami a fűtőszál hőelemtől legtávolabbi pontjáig tart! Létezik egy teljesítmény, ami bepumpálásakor el fog olvadni a fűtőszál valamely része, miközben a hőelem azt mondja, alacsony a hőmérséklet. Könnyen belátható, hogy pl 24V esetén 100% kitöltésnél a belepumpált közel 300W teljesítmény veszélyes hőegyenetlenségeket okozhat a fűtőszálon belül... Ezen csak kevéssé segít az, hogy relatíve rövid ideig kapja meg ezt a teljesítményt.
Én pl ezért korlátozom be a megengedett max fűtési teljesítményt ha jól rémlik 60W-ra. A gyártónak minimum illene megadni egy maximális felfűtési sebességet, amivel szerinte hosszú időn keresztül is károsodás mentesen lehet használni a hegyet. Ez a gyárban biztosan rendelkezésre álló adat, sok mással egyetemben, csak nem kötik az orrunkra...

Az elgondolásod helyes, de csak annyit tudok segíteni hogy jövőhéten szétborítók egy állomást és 210 heggyel megmérem a kimenetet.

Az nem lehetséges, hogy nem hanyagság, vagy titkolózás van a háttérben, hanem a keresett teljesítményt nem lehet értelmezni a hagyományos módon?
Valamilyen időátlagot kellene venni, de olyan gyors a felfűtés/utánfűtés, ami jelentős tól-ig értékek közé adná az eredményt.
Persze van egy elvi maximum, de az is attól függ mennyi ideig jelentkezik az a bizonyos maximum. De hogy mégis legyen támpont, így tudni lehet egy feszültséget (22-24 V), aztán ebből fűtöget a páka hol nagyon, hol meg éppen-csak (ahogy a PID vezérelgeti a kitöltést).

Igen, lattam. 24V/20W-ot irnak ra (a 210-re).
Amugy gondolkodtam miert nincs tobb info, aztan rajottem, hogy miert is lenne?
A gyarto nem reszegysegeket akar eladni, amibol/amihez aztan mindenki maganak fabrikal valamilyen allomast, hanem komplett rendszerben gondolkodnak, aminek az osszeallitasahoz megadnak mindent ami kell.
Termeszetesen nem tilthatjak meg, de nem is nagyon akarjak tamogatni a hazi megoldasokat..

Köszi!
Mondjuk az is ott van az oldalon, hogyAmi azért érdekes mert emlékeim szerint, a fűtőszál ellenállása kisebb mint a 245-ös pákának. Azaz 23,5V-ról a névleges 40W-os csúcs helyett felvenné vagy 3x...6x-osát, ha a pákavezeték ellenállásával nem számolok (lehet, hogy kellene, mert az sem jelentéktelen)...

Ennek az PDF-nek a vegen:


Ez a 210-es, CD-2SQF station.

Nincs! Legalábbis huzamosabb keresés után is csak ezt az egy hihető adatot találtam a neten róla... A gyártó igencsak vicces a témában, hogy ennyire titkolja ezt az adatot...

Erről esetleg van valami elérhető adatlap?

Ezek marketing dumák csak! Jellemzően azt adják meg, amit megenged a(z elektronikai) konstrukció huzamosabb bevitt teljesítményként az adott páka típusra vonatkozóan első adatnak. A második(nagyobb) pedig az a teljesítmény, amit rövid ideig(felfűtés) bír leadni a táp...
Ezeknek nem sok köze van a gyártó által megadott adatokhoz! Különben is a 210-es hegyről volt szó eredetileg, ami tudtommal 20W huzamosan belepumpált teljesítménynek tehető ki

Maga a munkaallomas 120W-os, legalabbis a hatuljara ez van irva

Ennek a PDF-nek a vegen pedig azt mondja:

Mindezek a CD-2BQF-re vonatkoznak.

Szia!
Egy forrasztó állomás adatai között találtam, lehet marketing de szerintem tényleges adatok.
Bővebben: Link
Üdv: Gábor

Szintén 50W-ra emlékszem, de már nem tudom hol találtam erről adatot, felfűtéskor nálam 150...160W-ot kap néhány másodpercig, és a tapasztalatok szerint ez egy cseppet sem károsítja.
Forrasztás közben többnyire még az 50W sincs kihasználva, csak a töredéke.

Az iskolában a C245-944 pákahegyek kaptak rendesen a diákoktól, vizes szivacsot, meg minden egyebet, csak kíméletet nem, de (több mint 2 év alatt) nem tudták kinyírni. Szóval saját használatban, 60/40-es forraszanyaggal, én nem aggódom a vizes szivacs miatt sem. Ha pár év múlva netán mégis tönkremegy egy pákahegy, na bumm, akkor majd kicserélem...

Arra én is kíváncsi lennék, mert sehol nem találni erről adatot pedig vagy fél órán át kerestem a JBC dolgaira, de a 245 az 50W-osként van a gyártó által is emlegetve, nem 75W-osként.
Egyedül a hőmérsékletre van adat egy 22 megás pdf-ben, hogy ha folyton le van sleep-elve 180 fokra akkor ötszöröse lesz a hegy élettartama vagy valami ilyesmi (talán ebben). Mondjuk a nedves szivacs meg a bevonatnak nem tesz jót, a régi weller hegyek némelyikén hajszálrepedések lettek ettől a bevonaton.

Egy linket tudnál adni arra az adatlapra amiből idézel?

Sziasztok!
Adatlap szerint a névleges teljesítmény 75W a csúcsteljesítmény 140W. Szerintem miután a 100%-ot csak rövid ideig használja ami szerintem a csúcsteljesítményt nem lépi túl, nem lesz gond a hegyekkel.
Üdv: Gábor

Biztosan túl van hajtva 100%-on, de kb 3 éve használom így és még egy hegy sem ment tönkre emiatt, sőt, maga a hegy mechanikailag előbb megsérül mint a fűtőszál, ugyhogy ettől nem kell aggódni.

Érdemes lenne a hideg-meleg ellenállást jegyezni 10 üzemóránként...

Az, hogy a forrasztáshoz 10%-os PWM elegendő - az teszi lehetővé a villámgyors felfűtést (amikor 100%-on fűt). A fűtőbetét elméletileg kiátlagolja a PWM-hez tartozó átlagos teljesítményt. Hogy ez a relatív túlhajtás káros-e, vagy sem a fűtőbetétre majd hosszú távon kiderül.
A 245-ös pákahegyek esetében több éves tapasztalat van, és nincs gond ezzel, a 210-es pákahegyek esetében meg majd kiderül - de reményeim szerint ezzel e lesz gond.

Lehet hogy butaságot kérdezek,de a 10% és az alatti pwm hajtás elégsége nem lehet a fűtőszál feszültségbeli túlhajtása?