Szia Tubi56!
Köszönöm a kiegészítést.
Az inverter védelmi elemei valóban bonyolítják a vezérlőáramkört, de megéri foglalkozni a gondolattal. Egy ablakkomparátor megoldja a feszültségcsökkenés és túlfeszültség problémáját, de a gyorsasága nagyon fontos. Kár hogy már nem lehet beszerezni a Siemens által hajdanán gyártott TCA 965-ös IC-t, ez egymaga ellátta volna a feladatot. Az aggregát beszerzéssel kapcsolatban valóban igazad van. Az olcsó áramfejlesztők valóban alkalmatlanok ilyen feladatra, de a nagyobb baj az, hogy még a drága márkás áramfejlesztők sem tudják az inverter számára szükséges minőségű áramot biztosítani, ha a teljesítménye nem éri el azt a szintet amiről korábban írtam. Hát igen a méret- érdekes kérdés, pl.a Fronius inverterek belseje már inkább egy PC videokártyára hasonlít, annyira zsúfolt és még a főtrafó is planár kivitel.

Sziasztok
Úgy gondolom hogy ha nagyobb puffer kondenzátor volna beépítve . Akkor a " lehúzás "idejére abból tudna táplálkozni az áramkör. Így némi időt nyerne az inverter és nem billentené fel a dinamó stabil állapotát .Ez nem kinyilatkoztatás csak
A kapcsolást nem befolyásolná, a nagyobb értékű puffer használata.De ha kisebb akkor minden lehúzásnál borulna a rendszer . Lehet hogy ez az oka hogy az egyik bírja a dinamós üzemet a másik meg nem . Attól függően hogy a gyártó milyen puffert tesz bele . A kisebb értékű az olcsóbb Így sok gyártót csak az vezérli hogy még éppen működjön a szerkezet.
Ezek csak elmélkedés volt .Sajnos egy próba itt újabb IGBT-be kerülhet. Hogy mekkora értékű kondenzátor segítene, azt nem tudom. Ha valakinek volna lehetősége megnézni egy olyan szerkezetet ami bírja a DINAMÓS üzemet az lehet hogy választ adna a kérdésre.

Szia pimi9!
"Szerintem ez az eset nem áll fenn, ezek a gépek áram-módú vezérlőkre alapulnak, és ezeknek a működési elve miatt van a primer áramnak egy abszolút maximuma (attól függően hogy mi a beállítás) és e fölé semmikép sem tud emelkedni."
Nem is az a probléma hogy az áram értéke kezd el az égbe szökni, hanem az hogy egy fázis esetén a fesz. csúcsértéke 320V környékén van, ehhez van méretezve az inverter minden fontosabb paramétere(ez így korrekt). De a hirtelen terhelésváltozásnak köszönhetően,- ahogy korábban írtam,megszalad az áramfejlesztő feszültsége és ez a túlfeszültség okoz gondot a kapcsolási és legerjesztési idők módosulása miatt, magyarán a 320V csúcsérték könnyedén eléri az 500V-ot is, vagy még több is lehet ha a hajtómotornak kicsi a mechanikai tehetetlensége, vagy primitívebb terhelésszabályozással rendelkező áramfejlesztőt használunk. Ennek a jelentős túlfeszültségnek köszönhetően,-amely akár tized másodpercekig fennáll- a vasmag telítésbe megy és már vége is a kapcsoló eszközöknek. Ezt kivédeni, nem egyszerű feladat , komolyabb invertereknél találkoztam szabályozott hálózati egyenirányítóval, ott a szűrőkondenzátorok töltőfeszültsége van szabályozva, így akadályozzák meg a belső kapcsolókörben a túlfeszültség kialakulását. Nemrég egy iparos hozott javításra két invertert, mindkettőt ugyanazon áramfejlesztőről akarták használni. Miután az egyiket kinyírták, a másikkal próbálkoztak, de az sem kerülhette el a sorsát. Az áramfejlesztő 5,5kW-os volt.
A meghibásodásukat azok a feszültséglengések okozták, amelyeket az ívfogás pillanata okoz. Az ívfogás pillanatában a feszültség leesik a hirtelen terhelésnövekedés miatt, az áramfejlesztő rászabályoz, az inverter viszont instabil állapotban van a feszültségesésnek köszönhetően. Erre az instabil állapotra érkezik a hirtelen feszültségugrás, meg közben az ív is megszakad a csökkent tápfeszültség miatt. Na ez már komoly feladat a szabályzó áramkörnek, amivel nem tud megbirkózni a fent vázolt okok miatt.

Aha, szóval nem túlfeszültség tüskéktől kell védeni az áramkört, hanem tartósabb feszültség növekedéstől.


Szerintem ez az eset nem áll fenn, ezek a gépek áram-módú vezérlőkre alapulnak, és ezeknek a működési elve miatt van a primér áramnak egy abszolút maximuma (attól függően hogy mi a beállítás) és e fölé semmikép sem tud emelkedni.
Amitől félni kell, az például az ív szakadása. Ilyenkor hirtelen csökken le az aggregátor terhelése, és amiatt túltöltődhetnek a pufferek.

Ez esetben csupán a puffer kondenzátorok és a kapcsolóelemek feszültség tűrését kéne megnövelni, és a trafó méretezését kéne némiképp megváltoztatni.
Így az ívszakadáskor fellépő buszfeszültség növekedést mind a pufferek, mind a kapcsolóeszközök eltűrnék.

Szia Gábor!
Az általad említett gond szinte minden olyan inverternek a problémája, amely nem rendelkezik hálózati feszültség figyeléssel. Ezek pedig az egyszerűbb inverterek,mint például azok amelyek eme fórum tárgyát is képezik.Ez természetesen nem azt jelenti,hogy nem ismerném el a munkátokat- sőt csak elismerésemet fejezhetem ki nektek az általatok épített gépekért. Ezelőtt 15-20 évvel nálatok ezerszer jobban felszerelt gyártók sem csináltak jobb gépeket mint ti. A lényeg: egy komoly, hegesztéstechnológiával foglalkozó cég néhány évvel ezelőtt közzétett tanulmánya szerint az inverteres hegesztő áramforrásokat olyan teljesítményű áramfejlesztőről szabad járatni,amelynek a névleges teljesítménye legalább kétszerese a hegesztőinverter maximális teljesítményfelvételének. Ennek oka egyszerű: az áramfejlesztő aggregátok kb. 90%-a ún. aszinkron generátorral szerelt áramforrás, ahol a generátor által leadott áram minőségéért csak a generátort hajtó motor paraméterei a felelősek, mivel a generátor gerjesztése fixen bekötött kondenzátorok által történik. A feszültség nagysága,frekvenciája mind a hajtómotor fordulatszámától függő tényezők. A klasszikus inverter viszont pont a hálózat felől érkező feszültség változásra a legérzékenyebb, mivel a kapcsolótranzisztorokra jutó jel impulzusszélességét csak a primer körben folyó áram nagysága korlátozza a terhelés függvényében. Az ívfogás pillanatában az inverter hirtelen nagy terhelést jelent az aggregátornak, amit az -a röpsúlyos vagy ventillációs fordulatszám szabályozásnak köszönhetően-plusz gázadással próbál korrigálni. Az aggregátor felpörög, de közben már az inverter árama normalizálódna a terhelőáram figyelésének köszönhetően ,de a túlpörgött motor sokkal nagyobb feszültséget küld az inverterre, mint ami alapesetben volt az aggregátor feszültsége. Jó esetben csak VDR halál, rosszabb esetben komplett végfokcsere a túlfeszültség következménye. A minimum kétszeres terhelhetőségű aggregát lökésszerű terhelését a generátor rendelkezésre álló plusz mágneses teljesítménye fedezi javarészt, a motor csak kismértékben válaszol a terhelésváltozásra. Ezért a feszültségváltozás egy kétszer akkora teljesítményű aggregátornál csak 5-8% értéket ér el. Ennyi pluszt viszont minden inverter könnyedén tolerál.

Tisztelt Uraim!
Mindenki segítségét kérném!
Kellene nekem egy olyan áramkör,melynek segítségével a hegesztő inverter gépeimet használhatnám biztonságosan,a gépeim tönkremenetele nélkül,megfelelő teherbírású áramfejlesztő agregátorról. A 230V AC oldali védelemre gondolok,főképp a túlfeszültség tüskékre melyek tönkre tehetik a heg. gépet.Nem lenne gond,ha ez az áramkör nem fér bele a már megépített gépek dobozába,akkor megépíteném mintegy "adapter" formában.A témával kapcsolatban minden építő jellegű hozzászólásnak,ötletnek,gondolatnak,nagyon örülnék és tisztelettel megköszönném a segítséget!

Az AWG-ről itt találsz egy táblázatot:
American Wire Gauge

Nekem is lenne egy kérdésem. Van egy feszültség kétszerező elég egyszerű a kapcsolás de sajnos nem tudok 1 mH tekercset készíteni (gyűrűmagra kellene, nem légmagos). Valaki tud olyan programot amivel ki tudnám számolni és egyszerű is, ja és nem kell hozzá "egyetemi végzettség"?

A kapcsolás itt található: DC voltage booster
Előre is köszi!

Hello!
Ne mérgelődj, alkalmazd a szovjet módszert! "Amiről nem tudunk, arra nem is vágyunk.."


Én nem foglalkozom kimondottan DC/DC konverterekkel, csak szőrmentén, viszont belebeszélek. Itt az avatott kollégák már számtalan kapcsolást raktak fel, azok közül kell válogatni. De mindössze tranyó és trafó kérdés ez szerintem és nem több.

Fénycsövekre meg a minap tettem fel ezt a linket. Itt is csak a tranyókat és a trafó primert kell módosítani. (Meg a tápot, hogy ne legyen nagy)
üdv! proli007

Az ő telkére nem folyhat a víz? Mint hogy örülne hogy ingyen víz csepeg az udvarára...

Bár én ha vennék klímát félteném a kültérit hogy az irigy szomszédok vagy a tolvajok lenyúlják, tönkreteszik...
Alapból nem tenném a szomszéd felé.

De ha hosszabb csővel rakatjuk akkor a szivárgásveszély is fokozottan növekszik nem? A kidiffundálásról nem is beszélve... Tehát akkor az a legtutibb hogyha minnél közelebb van a kettő egymáshoz?

Amúgy ha az (inverteres) klímát túlméretezem a hűtendő/fűtendő légtérhez képest akkor ugyanmindegy az inverter miatt nem lesz gond? Tehát így hosszabb lesz az élettartama hogy kissebb teljesítményen kell dolgoznia?

Szia! Ha még aktuális a kérdésed , akkor ITT találsz egy inverter kapcsolást. Ez 120V-ra tudja feltölteni a kondit, persze még kell egy dióda híd a végére. (Bár nem tudom, hogy mennyire ragaszkodsz ahhoz az említett 6 V tápfeszültséghez, mert ez 12V-os!!) Aztán csak óvatosan!!!

Gondolom azért van benne 2 cséve, hogy az egyenként 4-ohmos csévén a fedélzeti 12V-ból elő lehessen állítani azt a szükséges 20-25W teljesítményt. Így jön össze az az 50W kimenő teljesítmény inverter használata nélkül.
De ez az 50W már olyan, hogy a kimenőjel rendesen beveri a fejét a tápfeszültségbe.
A fejegységeknél is elméletileg kb 25W a max teljesítmény de az már 10%-os torzítás mellett.

Tehát ezzel csak azt akarom mondani, hogy 50W-ot eléggé hamar el lehet érni egy ilyen ládával és ahhoz képest nem szól valami jól. Talán nem is gondolná az ember, hogy a műszaki paramétereket már rég túlléptük.

Ergó, szerintem az erősítőnek ott a vége és mér nem tud biztosítani a hangszóró számára lineáris kitérést.

A másik dolog lehet valóban a cséve kocogása.
Próbáld meg a membránt kézzel teljesen ütközésig benyomni, ha közben nem hallasz semmi súrlódó hangot akkor nagy valószínűséggel a cséve nem ér hozzá a légrés falához.

Jól értelmezem, hogy ott a kerítésre egy 20kHz-es nagyfesz megy? Vagy csak az inverter megy 20k-n? A 3kV elég sovány, villanypásztornál másodpercenként egy impulzus megengedett életvédelmi okokból. A sorkimenőnek is elég nagy a belső ellenállása, bár a színes tv-ké jobb, ahol külön van a trafó meg a sokszorozó, a sokszorozó nélkül 5kV körül adnak le.

Hello!
Ez a blocking kapcsolás, csak valami vicc. Keress komolyabbat, pld. itt. Általában egy ilyen kis tekrincsel nem lehet akkora villanyt készíteni, ami a cső gyújtásához elegendő.
üdv! proli007

Üdv!

kösszke
Ez amugy egy inverter de nagyon halványan világít vele a neon!
A rendes 20 wattos izzó meg se rebben tőle. szerintem azért mert kevés az áramerősség. Nem?
A 200-220v megvan
Vélemény?

Igen,tanították-de azt már egy másik iskolában. Ott úgy tanították, hogy ez a bizonyos elektrolitikus korrózió(mert valójában korrózió)kialakulása mindig feltételhez kötött.
Jó párás , kormos ipari környezetben ha nem folyik üzemszerűen áram az érintett vezetőkben , akkor 1-2 hónap,ha folyik, akkor -a levegő nedvességtartalmától függően- 1-5 nap ! A több év száraz labor környezetben talán igaz is lehet. De nem akarok veled vitába szállni, bizonyára a tapasztalatodat írtad le, így e téma részemről lezárva. Egyébként találkoztam én is egyedileg készített nagy teljesítmény átvitelére alkalmas kondenzátorral ipari gépben, 850nF 950V adatokkal, a kivezetései 25x1mm-es réz lemezből készültek. Egy 16,6kW-os rezonáns inverter soros kondenzátoraként tette a dolgát. De ezt a gyártó műgyantába öntötte.
A leginkább elterjedt gyakorlat szerint a gyártók egy rakás fóliakondit használnak ilyen helyeken, vegyes kapcsolásban.

Sziasztok!

A kapcsolások között nézegettem aTopi által feltett invertert és lenne 1 kérdésem:

Ha a végéről elhagynám a trafót és beépítenék 1-2 nagyobbacska kondit puffernek + egy egyeniránító hidat tennék rá a végén "használható" egyenáramot kapnék?
Vagy ez okozna valami hibát?

Ha működne akkor ott hány volt egyenáramot mérhetnék?


Előre is köszönöm a segítséget!

Minden jót!

Andris

Szia.Neked egy H híd kell.inverter iccel.Itt is van a kapcsolás,leírással.A barna színű L1 helyébe a motor kell.H Híd

-Minden bizonnyal egy "közönséges" kapcsolóüzemű táp, megfelelően méretezve.
-Ha igy alakul az áramfelvétel, az általam ajánlott hálókártyás DC-DC konverterek bizony kevésnek bizonyulnának. Hacsaknem táplálnánk 2 darabbal a 2-2 digitet külön. De ez már . Legkorrektebb egy dugasztáp méretű trafó, gondolom, asztali a táp, biztos elfér benne még. A -5V-ra meg egy TTL kapuval működő inverter. Nekem igy működik...

Egy ilyen időzítő terhelése rendkívül kicsire is méretezhető, ráadásul csak az időzítés folyamatában terhel. De maga a relé nem innen tápolódik, hanem valami kapcsolt 12V-os körről.
A 250A-es értéket NE LÉPD TÚL! a biztosíték nem tuningdísz, hanem nagyon lényeges biztonsági berendezés, a tűzvédelem egyik alapja.
Számoljunk kicsit.
250A-es ajánlat mellett a reális, felvett üzemi áramerősség 200A körül maximalizálódik. Ez a relatív jó hatásfokú kapcsolóüzemű végfok és inverter miatt kis túlzással legyen 170A "hasznos" áramerősség. Ezt mondjuk 14V-tal szorozzuk fel, hiszen üzem közben miért ne lehetne ennyi. Ebből 2,5kW körüli végeredmény adódik.

Az a "sima buta aszinkron moci" egy egyfázisú aszinkron motor,amely nem 120 fokos fázistolású tekercsekkel működik,mint egy háromfázisú motor. Az esetek legnagyobb részében az egyfázisú motorok segédfázisát egy kondenzátoron keresztül táplálják, így alakítva ki a lüktető forgóteret ami a forgórészt forgatja. Ez az eltolás 90 fokos(nem 120 fokos mint 3 fázisnál)fáziseltolás a főfázishoz képest. A négyszögfeszültég számára egy kondenzátor rövidzárként viselkedik,mert a feltöltéséhez időre van szükség,a négyszögfeszültség felfutó éle nagyon rövid,néhány ns ,ez idő alatt az inverter túlterheléses üzemmódban megy,ilyenkor az áramot csak a segédfázis tekercse korlátozza. Ezért nem szereti a négyszögfeszültséget az egyfázisú motor, ami ráadásul kompresszort hajt ami ciklikus dinamikus terhelés.

Csak azért kérdeztem rá mert eléggé meglepődtem mikor a műszer teljesen meghibbant, és egy ismerősöm arra panaszkodott hogy recseg az erősítő ha ráadja a gyújtást, egy másiknak meg nem villog a kanyarjelző, csak ég. Az ilyen fajta töltés számlájára írhatók ezek a jelenségek, mert csak gyújtáskor lépnek fel? Ajánlottam próbából az erősítős ismerősömnek egy 10,000µF kondit és egy kissebbet, de nem segítettek, se a kissebb értékű se a nagyobb ezek szerint nem vágott le a tüskékből. Vagy mi lehet a baj? Ugyanakkor nem tudjátok hogy mekkora értékű ellenállással lehet helyetesíteni egy neont pillanatnyilag hogy ne is terhelje túl az inverter trafót na meg ne is a panelen húzzon át a magasfeszültség? Köszi neked is a választ.

Sziasztok!
Van egy olyan problémám hogy egy inverter 2 neoncsövet hajt meg, de egyik kiégett. Pillanatnyilag milyen ellenállást tudnék berakni az egyik cső helyére ami eléggé leterheli a kimenetet ahoz hogy ne a panelon húzzon át az ív, de ne is terhelje le a trafót. Mert így szabadon hagyva nem jó mert áthúz a panelen az ív mert nincs cső. Kb milyen értéktartományban kell legyen egy ellenállás mi pillanatynyilag ide jó? (Kohm / Mohm ?) Ugyanakkor miért van az hogy robogóknál pl ha a gyújtást ráadjál akkor az akkumlátoron nem mérhető kb durván 12-15 V, hanem a mérőműszer "megbolondul". Multkor valaki robogójánál találkoztam ezzel az esettel, elvártam volna hogy 12 V helyett 14V jelenik, mert tölti a motor, de errefel kiakadt a mérőműszer mindegy hogy egyen vagy váltó-val mértem. Miért van ez a jelenség töltés közben?

Természetesen azt is kísérletileg kell belőni. Egyébként nem kell tartani tőle, én valamikor a '70-es évek elején csináltam már ilyet, pont abból az okból, ami most neked is problémát okoz, csodát tett a trafóval.A testvérem még tavaly is azt használta, amíg rá nem beszéltem egy inverter vásárlására. Azóta megtanultam egyet s mást a hegesztőgépekkel kapcsolatban, (kb.29 éve javítok hegesztőgépeket is)ennek ellenére néha ma is belefutok egy-egy érdekesebb javítási esetbe.A RT. cikkel kapcsolatban: találkoztam itt valamelyik hegesztős fórumon már vele,fent van a kapcsolási rajz, leírás, minden amit érdemes róla tudni.

Én kizárólag mikrokapcsolósat vennék. Ha további fejlesztést akarsz végrehajtani a gépeden,a mikrokapcsolós ezt lehetővé teszi, a szelepes viszont nem. Gondolok itt az inverter AWI adapterral történő esetleges összekapcsolására, ami lehetővé teszi az impulzus üzemű hegesztést is.

A fórum szabályzatában, ugyan nem szerepel, mert Topi se merte beleírni, mert még a gondolattól is írtózik ő is, de én megpróbálom leírni..
NEMDOBUNK KI SEMMIT!
Najó viccet félretéve:
Az inverter megfordítja a logikai értéket. Gondolom eddig te is tudtad.
A hex csak annyit jelent hogy 6 darab ilyen van egy tokban.
Üdv!

Üdv minden pákamesternek!

Az lenne a kérdésem hogy mire jó a hex inverter, mert van itthon egy pár erre való ic-m
És nem tudom hogy kidobjam-e őket

Hello!
Természetesen működik így is. De van másik megoldás. A 4017-nek, (ha arról van szó) van két egyenértékű órajel bemenete. (Csak az egyiket annak hívják, a másikat, meg engedélyezőnek.)
Alapesetben az órajel bemenetre adott felfutó él lépte, és közben az engedélyező bemenetnek alacsony szinten kell lenni.
De lehet úgy is, hogy az órajel bemenet magas szinten van, miközben az engedélyező bemenetre lefutó él érkezik.
Ez ugyan is nem más, mint egy ÉS kapu, csak az EN bemenetén inverter van.
üdv! proli007

Talán a legcélravezetőbb az lenne, ha autótól teljesen függetlenül, regulált táppal - vagy ha nincs egy kiszerelt autóakkuról - indítani a cuccot. Ha akkor is búg, az erősítőben van a hiba. Ha nem akkor következő lépésként autó tápellátásáról, de a kocsiszekrénnyel nem érintkező hangszórókkal és jelforrással (mp3 pl.) hajtani. Ha kkor elkezd zúgni akkor a táp felől szed be zajt. Ha még mindig nem zúg, akkor a kisjelű kábelezésben van para.
Ekkora teljesítményhez (100% hatásfok mellett ) 150 A kell 12V-ról. 150A mellett már 0,1Ohm ellenálláson 15V esik. Szóval ha valahol átmeneti ellenállás keletkezik, lehet akkora feszültség esik rajta, hogy az inverter a végfokban nem tud rendeltetésszerűen üzemelni. Esetleg ez is lehet a baj.

Sziasztok,a motorok lágyinditásával kapcsolatosan már probálkoztam de eddig sikertelenül, ennek oka lehet a nem mindennapi probléma.Különlegessége abban rejlik,hogy 230 v 80wattos kompresszoros hütöt szeretnék inditani 12 v 150wattos ill.24 v 400wattos inverterröl.Mindkét átalakitó tulterhelés miatt letilt.A hütö vadi uj,mindkét inverter tökéletes.Eddigi kisérleteimet csak kudarc kisérte.Itt a kánikula nekem meg csak fö a fejem az autoban.Korábbi kamion hütömre már annyit költöttem,hogy ujat vehettem volna,de amennyivel drágább annyival nem ér többet,ezért vettem 220 vst.Ebben kérném a segitséget a nálam okosabbaktol.Én csak hobbi szinten értek az elektronikához,nem tul bonyolult dolgokat meg tudok épiteni. A segitséget megköszönöm elöre:cubailaci

Ez talán megfelel.

Annyiban módosítanám, hogy a tranzisztorokat lecserélném mos-fetekre. pl IRFZ48-ra mondjuk 2-2 darabra. Mindegyik gate-je elé 1-1 mondjuk 10 ohmos ellenállást.