Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum
Hello!
Összerajzoltam neked valamit. Nem próbáltam ki, de elvileg működhet a dolog. Remélem nem értettem félre a feladatot. Működése: - Bekapcsoláskor a C2 kondi törli a 4017-es számlálót. Így a Q0 kimenete magasra kerül, és a START Led jelez. (ezt fel lehet használni indulás előjelzésére, hogy a késleltetés után, ne csak úgy induljon a valami) - Ilyenkor a Q3 kimenet alacsony szintű. Ezért az U1d-vel felépített ütemadó áll. Az U1c ezt a jelet invertálja, tehát kimenetén a szint magas. Ettől az U2 számláló törlődik, viszont az U1b ütemadó jár. - U1b kimenetének felfutó élére lép a 4017 egyet. Q1 kimenete magas lesz, tehát a Q1 tranyó R9-en keresztül nyit és az SR1 húz. A következő órajel ütemnél, a 4017 Q2 kimenete lesz magas. R7-en keresztül az SR2 meghúz, de az R8-on keresztül a Q1 is nyitva marad, tehát ez idő alatt SR1 is húzva van. (R8-R9 egy vagy kaput szimulál) Ub1 következő ütemére a 4017 Q3 kimenete lesz magas, így a két relé elejt. - A Q3 magas szintje, elindítja az U1d ütemadót, és U1c inverter megszünteti a 4040 törlését. Így U1d ütemére a 4040 számlál. Ez a szünetidő. - Amikor a szünet letelik, akkor U2 Q7 kimenete magas lesz, erre a 4017 átlép a következő ütemre. Tehát a 4017 Q4 kimenete magas szintű lesz. Ez letörli a RESET-en keresztül a 4017-es számlálót és így annak Q0 kimenete magas szintű lesz. - A folyamat most előlről kezdődik. A működési (T1) időt a P1 potival, míg a várakozási időt (T2) a P2 potival lehet beállítani. Tekintve, hogy a várakozási idő igen lassú, a tényleges időt Ud1 ütemideje és a számláló frekvencia osztása fogja meghatározni. A D2-D3 dióda "vagykaput" alkot, amin keresztül az ütemjelek bejutnak a 4017 órajel bemenetére. T1 időt a C1-el, a T2 időt a C3-al és a számlánc kimenetének kiválasztásával lehet változtatni. üdv! proli007 üdv! proli007
Hello!
Erre a hosszú-rövid időzítésre, akkor lenne szükség, ha a nyomógombnak nem két, hanem három funkciója lenne. (Még akkor készítettem ilyen áramkört, mikor még nem voltak távirányítós TV-k nálunk. Ha röviden nyomkodtad a gombot, akkor léptette a hangerőt, ha hosszan, akkor irányt váltott.) Ebben az egyszerű kapcsolásban CD40106 IC van használva. Ebben 6db inverter van, amiből csak kettőt használok. Tehát még három fokozatot is lehetne vele készíteni. A 100nF-os kondi, gondoskodik arról, hogy bekapcsoláskor a kimenet alacsony szintű legyen (hogy hálózat kimaradás után, ne égjen a lámpa, mikor megjön a villany) és egyben a zavarérzékenységet is csökkenti. Tápfesznek 3..15V-ig használhatsz bármit. üdv! proli007
Sziasztok!
Szereztem 16Db 65cm hosszú CCFL csövet... Ehhez kéne nekem meghajtó inverter de én nem egyszerre szeretném az egészet hajtani hanem csak 1 csövet.. Valaki tudna nekem segíteni? Valami házilag elkészíthető jó, stabil inverter rajzot szeretnék kérni. (De CCFL csőhöz) Előre is köszönöm! Üdv!
Sziasztok!
Ma került hozzám 16Db CCFL fénycső... Ezeket szeretném meghajtani.. Egy Tv-ből van van hozzá inverter is de ahhoz be kell kötnöm az összes csövet.. Én csak 1-et szeretnék használni.. Szeretnék kérni valami inverter kapcsolást.. Jelenleg úgy van megoldva hogy az összes csőnek az egyik vége össze van kötve majd 1-1 cső másik végéből jön a kábel ki az inverterre... Új témát ezért nem szeretnék nyitni..... Előre is köszönöm! Üdv! ![]()
Szia!
Az hegesztő inverter kimenetén terheletlenül négyszög impulzusok vannak. A gyári gépeknél ennek csúcsfeszültségét adják meg. Az itt tárgyalt gépeknek pedig egy egyszerű multiméter által mért feszültségét adják meg a kollégák ami (kb. az átlagfeszültség 40-45V) valójában a trafó áttételéből adódóan 90-95 V-os csúcsfeszültséget jelent. A hegesztő trafók áttétele általában 3/1 - 3,5/1 között van az elméleti kimenő feszültség terhelt állaptban pedig a fojtós egyenirányítás miatt a szekunder csúcsfeszültség szorozva a kitöltési tényezővel (az egyszerű forward kapcsolásnál ez kisebb mint 50%, hidas üzemmódban 60-70 V szokott lenni a csúcsfeszültség, és a kitöltési tényező 50% fölé is mehet a szekunder oldalon). A gyakorlatban ezt az elméleti értéket a leginkább a trafó szórt induktivitása csökkenti jelentősen az egyéb veszteségek mellett: ohmos veszteségek, diódák IGBT/FET, hálózai feszültség esetleges csökkenés miatti rátartás. Szerintem érdemes jobban utánanézni pl. a neten az invertereknek (forward, híd) és a PWM szabályozásnak, valamint az fojtótekercses egyenirányítóknak, ha ilyesmit akarsz tervezgetni.
Ha eddig nem villogott narancssárgán, akkor nem az inverter miatt fog, arrafelé egyirányú a kommunikáció, vagyis az inverter hibája nem vált ki más reakciót. Az inverter engedélyezése akkor történik meg, ha a VGA-vezérlő felől van jel, és ez az engedélyezés nem feltétlenül a tápfesz rákapcsolását jelenti, hanem egy logikai szintet az inverter PWM-vezérlőjén.
megnéztem,és szétszedtem a kijelzőt.az inverter lehet a rossz,mert a bemeneten,olyan 17V körül van,a kimeneten,meg semmi.
Nem tudom, és nincs időm megnézni. Ami a lényeg, ahogy én leszűrtem, az AWI alacsonyabb feszről és nagyobb áramról megy (10-17V áramtól, elektródától függően (wolfram vastagság stb.)), és az ívgyújtáshoz használnak általában gyújtást segítő cuccokat (mint a plazmánál, gondolom az ívfogás után automatice leállítják). Először is a vezérlést át kell állítani (kisebb fesz, nagyobb áram), és rá kell kapcsolni egy ívgyújtó elektronikát.
Megjegyzés: Az ívgyújtó feszt azért is nyomják rá nagyobb frekivel a plazmára és az AWI-ra is, mert a folytóval választják le az inverter teljesítmény részéről. Az AWI-nál és a plazmánál is a diódák és a folytó között tudtommal használnak kondit is. A folytó + puffer, ha elég magasra választják az ívgyújtó frekit, megakadályozza a nagyfesz visszajutását a teljesítmény egyenirányítóra (mivel az azonnal átütne és a lapka elolvadna, mivel több kW-os teljesítmény megy át közben rajta ![]()
Hali!
Jobb későn, mint soha. ![]() Nos a rajzot sikerült azóta megkeríteni. P_I-vel próbáltuk a meglévő adatok alapján megmagyarázni, hogy vajon milyen üzemmódú az inverter. Én a félhidas PUSH-PULL-ra tippeltem, P_I pedig, ha jól emlékezem, akkor a forward / flyback kombinációra mutatott. A fő problémát a trafóval soros kondi értéke adta, mivel az egyik variációhoz sok, a másikhoz kevés volt. A rajz azért tetszett, mivel kompakt. Én a vezérlőt felhasználva teljeshidasra módosítva csinálnám meg, ha majd futja...
Ha feltudok képet tenni akkor az építőknek segítség lehet:
![]() Az építőknek és fejlesztőknek NEM ! a képek fognak segíteni, hanem az, ha visszarajzolod, és a rajzot teszed fel. ![]() ![]() ![]() ![]() Mellesleg megnéztem neked a neten, és nincs rajz róla (más is kereste már ![]() Egy gyári gépet mindenképp sokkal egyszerűbb megjavítani, mint készíteni egy teljesen újat (persze ha nem hiányzik a fele ![]()
Helló mindenki!
Van egy IBM Thinkpadom, aminek hibás a képernyő invertere, és nem világít ![]() ![]() A képen a pirossal jelölt kondi az ami cserélve lett, Segítsetek!!!
Így van! Ezek a kisteljesítményű végfokok már eleve hidalt üzemben mennek és nem lehet a két csatornát hidalni. Sajnos ezzel nem lehet csinálni semmit. A nagyobb végfokokban már inverter van és nagyobb tápfeszről hajtott tranzisztoros, vagy fetes végfokok vannak bennük, amiket már lehet hidalni is. De ezt ezzel a végfokkal nem lehet megcsinálni.
![]() ![]()
Ha még minden csak tervekben van, akkor eleve 24 vagy akár 48V-os rendszerben tervezz. Sokkal kisebbek lesznek a veszteségek. Egyedül az inverter okozhat némi nehézséget, de ha még az sincs meg, akkor no problém.
Én először mindig felmérem a terepet, mit lehet kapni, milyen áron, utána tervezgetek csak.
Amíg nem megy jól az inverter, szedd ki Ri, Ci-t.
A makrai kis nyáktrafók nem olyan jók, de alapvetően a 230-ra készült trafók ugye 50Hz-re lennének valók, nem mind szereti a magasabb frekit, azért pár kilohertzen eldöcögnek több-kevesebb sikerrel. Ha bent van az 555-nél a dióda, akkor a freki így néz ki: f= 1,44/((R1+R2)*C1) ellenállások ohm-ban, kapacitás farad-ban. Az idők pedig T=0,69*(R*C1) A magas jelszint idejénél R1, alacsony idejénél meg R2 számít. Tehát, ha növeled R1-et, hosszabb ideig lesz nyitva a teljesítménytranyó, de csökken a freki is, ami nem baj, lehet, hogy a trafó jobban teljesít kisebb frekin. Ha baj, akkor R2-t lehet csökkenteni, és visszaáll az eredeti freki. Úgy lődd be Ri, Ci nélkül, hogy kb. 1 sec alatt menjen fel 400 Voltra. A motorkondik bírják 600V-ig, így is lehet tuningolni, sőt, jobb is mint a kapacitást növelni, a feszültség növeléssel négyzetesen nő a tárolt energia. (általában 450-550V AC-re vannak csinálva a motorkondik, DC-ben simán bírja a 600-at)
Éppen ezért kell a nagyobb feszültségre ,,,startolni,,, minnél nagyobb a fesz,annál kissebb az áram,igy elkerülhetök a nagy áram gerjesztette problémák.Pl már 1 Kwattnál is a 24 volt nagyon sokat enyhitett az áram problémákon.Fel teszek néhány képet,az egyik legujabb készitményröl.Itt a generátor 75O Wattos,24 voltra,van 4 db.,egyenként 18O Wattos,12 voltos napelem.Az inverter 1 Kwattos.24 Voltra.+ 2 db. egyenként 18O Ah.-orás akku.
Hali hogy csináljat inverter 555 ic vel nekem 12vdc böl kellene 220v 30khz en?
2kV az az abszolút minimum annál mindenképpen több kell, birkáknak biztosan több, 6-7 alatt nem biztos, hogy eléri.. A levegő kb. átütési szilárdsága 1kV/mm, szóval így 1 cm-re 10kV jön ki, a szikraközt érdemes beépíteni mindenképpen, a trafót megvédendő.
A bázisellenállás nyugodtan lehet egy is, csak legyen akkor 1W-os. Bár itt annyira nem számít, az eredeti kapcsolásban nagyobb terhelés volt a tranyón, és a bázisellenálláson is, mivel az egy autó el. gyújtása, ott másodpercenként sokat kellett szikráznia, itt meg egyet, a jobb hatásfok miatt érdemes belőni úgy, hogy kb. 1 másodperc alatt menjen fel 400 voltra, de tovább ne nagyon. A motorkondi kb. 700V egyent bír (500-550AC) a tirisztor 800V-os legyen, a kisebb tirisztort begyújtották az inverter tüskéi és összevissza működött, nem akkor amikor a DIAC-os oszcillátor adta volna. Mindenesetre, ha elég jó a 12/230-as trafó, akkor elég kis kitöltésű jellel lehet működtetni, és nem is kell hűtőborda se a BUT12-re. Ha a kapcsolást kinyomtatod nagyban, ott kisbetűkkel leírtam az egyes részeinek működését. Ha van még kérdés, csak mondd. ![]()
A" félmondatra" visszatérve még még(és ezzel be is fejeztem e témát) félreértésemért háromszor is" leborulok" előtted és bocsánat!
![]() ![]() ![]()
Szervusz!
A 43-as végű nem lesz jó! Mert az 100% kitöltési tényezőig szabályozható, a 45-ös pedig 50%-ig. És ez az inverter, illetve trafó 50% fölötti kitöltési tényezőnél telítésbe fog menni és jön a tűzijáték... Üdv: P István
A rajzok közül melyiket választottad ill. melyiket fejleszted tovább?Azért kérdezek mert lassan szeretnék az építők közzé "beolvadni".Talán elsőre érdemes lenne egyforma inverter rajzal nekiindulni az építésnek és akkor közben meg lehetne dumálni a tapasztalatokat,problémákat szerintem.Ezért keresnék hasonló hozzám hasonló cipőben járókat.
A HQvideo-nál postáznak is?Ja--és kérlek nézd el a tudatlanságomat de az ambícióm annál nagyobb.Az amúgy nem fog zavarni ha egy pár alkatrész elveszítek kárpótol talán a sikerélmény--még ha nem is sikerülne az inverter.
Szia Tubi.Ilyen rajzhoz és panelhoz hol lehet hozzájutni ill. a nyákot ki tudna nekem készíteni(nem ingyen kérném).A terminálon nem nagyon válaszolnak.Szeretnék kísérletezni-próbálkozni inverter készítéssel egy cseppet.
300W-on 25A kellene a 12V-os oldalon, ha az inverter hatásfoka 100% volna. Mivel ezt nem tudom, azt gondolom 30A-rel nyugodtan számolhatsz. Ez persze az elméleti maximum. Mivel az erősítőd áramfelvételét nem tudom, így nem lehet kiszámoni meddig, milyen akku kell. Egyébként léteznek mélykisütés álló savas akkuk is.
és a hex A panelon a diódahíd azért ilyen fura , mert
a tápláláshoz egy 12v os halogén invertert választottam és mivel ez elég magas frekvencián dolgozik a normál egyenirányítóhíd NAGYON melegedett a próbák során . pc tápból mentett gyors diódákkal oldottam meg az egyenirányítást (a 24v os soffita égő előterhelés )enélkül nem indul be az inverter
Szia!
A feltett kérdésed nem ebbe a topicba való, és szerintem alapvető problémák vannak a megoldandó kérdésed körül is. Ha létezne 100% hatásfokú inverter, akkor is a kívánt teljesítmény egy akkumulátorból 180 A áramot venne fel, és ehhez egy normál kisütéssel 1800Ah akkumulátor kellene. Ez 41 db gépkocsiakkumulátor párhuzamos kapcsolása.(Akkukapacitás 10% ánál nagyobb kisütése az élettartam rovására megy) Nem beszélve a félvezetőkön keletkező hőtermelődésről. Valamivel szerényebb konstrukción kellene elkezdened. Az a kérdés pedig teljesen értelmetlen, hogy "ampert tudok emelni 12V-ról?" Itt már Ohm törvényének ismeretét is homály fedi( 8. oszt. fizika) üdv. Foxi
a BSS-en van egy halál egyszerű inverter kapcsolás 500W ig, az jó lenne neked. Egyébként mekkora TV menne róla hogy ekkora áram kell?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |