Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kimenő transzformátor méretezése
 
Témaindító: 021, idő: Júl 28, 2008
Témakörök:
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Lapozás: OK   36 / 41
(#) pucuka válasza deklinacio hozzászólására (») Ápr 4, 2020
Ha megmérnéd, megláthatnád, hogy sok-e a szigetelés, vagy kevés. Ha sok a szigetelés nagy lesz a szórás, ha kevés, az önkapacitás lesz nagy.
Hogy hol az optimum, azt csak a végeredmény dönti el, a századik tekerés után tudni fogod.
(tetszenek a fonásaid, de nem biztos, hogy praktikus)
(#) TAttila77 válasza deklinacio hozzászólására (») Ápr 4, 2020
Miért lenne rosz? Mert te úgy gondolod, hogy rosz lett a szigetelés? Amúgy meg képről nem látni, nekem nincs RTG szemem, hogy belelássak a rétegek közé. Úgy vélem felfedezni, hogy 5/6-os osztás.
Majd a működés megmondja, hogy jó-e a szigetelésed. nincs szigetelés vizsgálód?
A hozzászólás módosítva: Ápr 4, 2020
(#) deklinacio válasza pucuka hozzászólására (») Ápr 4, 2020
Szöget ütöttél a fejembe. Ezért megmértem.Elég jó az átvitele mondjuk 10Hz és 1MHz között. Az is jól látszik, hogy a rezonancia pont 530kHz-n van, ami talán már nem oszt, nem szoroz a hangfrekis sávban. Ennél feljebb vinni nem nagyon lehet. Kíváncsi lennék egy nem papír szigetelésű, hanem mondjuk kapton szigetelésű kimenő rezopontjának a helyére, nagyságára mert ez azért függ a szigetelőanyag minőségétől is. Én nagy tisztaságú cellulózt alkalmazok, ami akár 50 millió évet is kibír. 20Hz-n -1,3 dB az átvitel alsó határa, felül pedig a -3dB szintesés az 65kHz-n van. Szerinted is elég széles az átviteli sávja? Még egy fontos dolog, a mérést egy audio mérő rendszeren végeztem oly módon, hogy a trafó bemenetén a primer két végén Ra/2 értékű soros ellenállást alkalmaztam. Ez az ellenállás a szórásokkal ugye felül vágó szűrőt alkot, a primer induktivitással meg alulvágót. A valóságban a csövekkel szerintem jobb a helyzet, legalábbis saját tapasztalatom azt mutatja. Az alsó határfrekvenciával le tudnékmenni cca. 5-8Hz-3dB-es pontig, de ezt nem szeretem megtenni, mert rontja a hangzás bizonyos paramétereit. Ugye M105-ös vasmagra nem tekerünk EL84-es csőhöz kimenőt, mint amiről álmodoztak itt olyanok, akik azt hiszik, hogy a kimenő transzformátor nem más, mint a drót feltekerése. Eleve ugye nem drót, hanem huzal.
(#) Ge Lee válasza deklinacio hozzászólására (») Ápr 4, 2020
Idézet:
„50 millió évet is kibír”
Azért mielőtt ezt az "okosságot" túlzottan magadévá tennéd, érdemes rákeresni a cellulóz öregedésével, lebomlásával kapcsolatos egyetemi vagy szakmai jegyzetekre, hogy legyen mivel megerősíteni (netán cáfolni) eme állítást. Meg megnézni néhány olyan grafikont, ami a szigetelőpapír hőmérséklet és nedvességtartalom függvényében mutatott élettartam csökkenését ábrázolja. Ollózok némi szöveget is, meg nem mondom már honnan való, de ez is valami műszaki jegyzetből:
"A papír végső soron cellulózmolekulákból, hosszú polimerláncokból áll. A papír öregedése során (mely folyamatot a hő, nedvesség és oxigén gyorsítják) a polimer töredezik, szakadozik, egyre rövidebb lesz. Rövidülésével szakítószilárdsága is csökken. A kezdeti kb. 1200 monomert (ez a polimerizációs fok) tartalmazó lánc végül kb. 200 polimerizációs fokúra csökken, és ekkor a papír elszakad. Ez az életének a vége. Lássuk hát, milyen anyag is a szigetelőpapír! A papírgyártás során a fát fölaprítják, majd a faforgácsot vízzel pépesítik. A fában a cellulóz mellett jelen lévő anyagokat vegyszeresen eltávolítják, míg csak a cellulóz marad. A cellulózpépet szitákra, szalagra terítik, szárítják, préselik. A papír tehát cellulózmolekulákból áll, ami hosszú polimerlánc. Ma a transzformátorgyártók bevallottan 25 évre tervezik a berendezéseket. Meghibásodás és öregedés egyaránt véget vethet a működésnek. Hogy mennyi lesz végül is az élettartam, az több tényezőtől függ. Ezek a tényezők: hő, víz, oxigén. Az üzemi hőmérséklet emelkedése, a papír növekvő víztartalma és a szigetelési rendszer levegőtelítettsége egyértelműen csökkenti az élettartamot. A hőmérséklet emelkedése önmagában az élettartamot 6-8 °C-onként megfelezi. Az új transzformátorok a gyártásból 0,5% körüli/alatti papírvíztartalom-értékkel kerülnek ki. A lélegző transzformátorokban minél nagyobb a hőingadozás működés közben, annál nagyobb a veszélye a bevizesedésnek. Ehhez járul még a cellulózmolekulák szakadozása során felszabaduló vízmennyiség. "
Nem én írtam, szóval nem velem kell vitatkozni, de a papír köztudottan jóval gyorsabban öregszik mint mondjuk a poliészter. Majd ha a kezem ügyébe kerül megint valami őskori kimenő, ezt méréssel be is bizonyítom. Ja, a kapton a vizet sem szívja magába.

Egy egyszerű kérdést lefelejtettem az írásom végéről. Ugyan mi mástól romlana le egy papírral szigetelt transzformátor szigetelési ellenállásának értéke az évek során, ha nem a szigetelőpapír öregedésétől???
A hozzászólás módosítva: Ápr 4, 2020
(#) deklinacio válasza TAttila77 hozzászólására (») Ápr 4, 2020
Neked viszont röntgen szemed van, mert kitaláltad a szerkezetét.
Nincs ilyen mérőkém. Dehát a zománcszigetelés csak el bír mondjuk 754,66 Voltot, a cellulóz meg többet. A szabvány szerint 2000 Volt átütést kell kibírni. Na ezt kipróbáltam, nem ütött át. Mert ugye fő a biztonság, meg a bableves. Tényleg! Ki tudja, mennyi a zománc szigetelés átütési tűrése a rézhuzalakon? Van valami szabvány, de az Isten tudja, hol lehet megszerezni. El kezdtem gondolkodni ezen a szigetelési kérdésen. Ez a trafó primerügyileg ugye kerek 2000 menetes.Van rajta mondjuk 420Volt feszültség. Rendes lezárásokkal több nem lehet. Annyi a táp. Ennél kevesebb az AC Up2p. Valamivel. Ez azt jelenti, hogy Voltonként 4,76 menet van feltekerintve, azaz egy meneten cca. 0,21 Volt fesz van. Két egymás mellet lévő meneten pedig ennek a duplája: 0,42 Volt potenciál különbség van. Tegyük fel mondjuk 120 menet van egy sorban.Akkor a sorok közti feszültség a legrosszabb esetben 120X 0,42V, azaz 50 Volt Annyit szerintem bármelyik zománcszigetelésű rézhuzal kibír. Van ezen a fórumon olyan McIntosh szakértő és restaurátor, aki azt hiteti el a T. fórumozókkal, (meg maga is elhiszi) hogy a McIntosh erősítő kimenőjének trifillárissan tekert 3 primer tekercse különleges amerikai, különleges, és meg nem ismételhető szigetelésű huzalokból készül. Nos ez ostobaság. Erre a trafóra bőven elegendő egy olcsó 2Z-s zománcszigetelésű rézhuzalt feltekerni. Trifillárisan, mert ebben az esetben sincs két egymás melletti meneten cca. 40 Volt fesz különbség. Persze a rétegeket itt már el kell szigetelni rendesen, de ez sem ördöngősség, hiszen a 55-60 évvel ezelőtt ezt már papírral is megtudták oldani a McIntosh-nál. Ha hozzáteszem, hogy a mai huzalok kivétel nélkül "2Z"-sek, azaz a műanyag polimeren kétszer húzzák át a biztonságos, jóminőségű nagybani gyártás miatt, akkor azt is mondhatom, hogy Mc Intosh trafóhoz közönséges drót is jó. Ha fokozom a helyzetet, akkor azt is írhatom, (mert igaz) hogy készítettem vagy 6-8 darab ELS hangfalat, aminek a polarizációs feszültsége 3000 Volt, áttétele pedig 1:100-as, ami azt jelenti, hogy alsóhangon is az erősítő 10 wattos kivezérlésénél a hangfrekvenciás feszültség 890 Volt a szekunderen. Ezt a trafót közönséges rézhuzallal meg lehet csinálni. Tkp. akkor miért is kellene átütési szilárdságot mérni egy kimenőnél? Nos ezért nem vettem egy ilyen műszert. Minek?
(#) TAttila77 válasza deklinacio hozzászólására (») Ápr 4, 2020
" A cellulóz meg többet." Na ezt ne verd nagy dobra, mert nem igaz. Nem bírt az még nekünk 100V-ot se!!!!!! Még simán emlékszem arra, mikor 92-ben a gyakorlaton, majd a mérőteremben /annó még itt eme tájékon TITÁSZ helyi berettyóújfelui kirendeltségének igen jól felszerelt mérőtermében/ az általunk tekert transzformátoraink mérésére és szigetelésvizsgálatára. És a leg most mégszebb az egészben, hogy a következő alattunk lévő évfolyamok számára csináltunk olyan trafókat, amiket lehet mérni, mert mérőteremben maradtak mint alanyok, több féle szigetelőanyagot használtunk, és többőnké különbözött a szigetelés végett. Elmondanám neked, hogy tisztán emlékszem rá, hogY a poliésztert használó trafók voltak a leges leg jobbak, majd utánuk következett a kondenzátorpapírt használt trafók, /nem akármilyen kondenzátorpapír, hanem igazi már használatban lévő neon kondiból kitermelt sok-sok mennyiségnyi olajjal itatott rizsszalma papír!!/ majd a leggyengébben jóval ezek szigetelési ellenállásértékei alatt maradt a sima natúr papír. Mi akkor még beszerezhető, /ma már nem/ nagyon vékony barna trafópapírt használtunk.
Hát ennyit erről, csak úgy emlékezetből séróból. De az is igaz, hogy ha véletlen valamit tekernem kell, bármijen trafó, még kimenőim is, mai napig kondiból bontott rizsszalma papírt használok huszon pár éve nagy nagy megelégedéssel. És ráadásúl hártya vékony is, viszont meg kell tanúlni bánni vele. A leg jobb egyszerű szigetelés, de nem akármiben leledzik.
régi kimenőkben tekercs szigetelésnek papír mellett egyréteg vékony poliészter=hosztafán fólia volt, ami ugye megintcsak a legjobb anyag, ami jobb a papírnál, pláne, ha már 400-600v-ok is kergetőznek a kimenőben. És ne feledd, hogy az egyen feszültség sokkal hamarabb át tud ütni, mint ha csak váltó lenne a trafóban. Ezt is fokozott figyelemmel kel venni kimenőknél különösen amit szerintem sokkal jobban tudsz már mint gyakorlott tekerő.
A hozzászólás módosítva: Ápr 4, 2020
(#) deklinacio válasza Ge Lee hozzászólására (») Ápr 4, 2020
" kapcsolatos egyetemi vagy szakmai jegyzetekre, hogy legyen mivel megerősíteni (netán cáfolni) eme állítást." Óhh! Te jártál egyetem közelében, hogy ilyen jegyzeteket utánad dobáltak?
A diagramjaid nem igazak. A gyakorlat nem ezt mutatja, lásd például az ARC erősítők kimenőját 1970-ből. Hány évesek is? 50? Nos ha az én trafómat valaki még 50 év múlva használja, akkor az megérdemli. Hány éves is leszel 50 év múlva?
Relatív élettartam. Mihez képest relatív? Mi az, hogy öregszik a papír? A szintén cellulóz papírusz 2000 év alatt miért is nem öregedett el? Szóval hadjuk már ezt a kérdést, mert teljesen felesleges a habosítás, meg a hátvágánygáz fűrészelés. Látom érvényesül itt is a Parkinson törvénye. Ha annyi egyetemi jegyzetet olvastál, vagy birtokolsz, akkor tudod mi az a Parkinson törvénye. Keresd ki. Persze neked nagy a tapasztalatod. Amúgy rendkívül kíváncsi vagyok az említett mérésre, mivel egy hónappal ezelőtt a kollega kérdéseire sem válaszoltál, ami a mérésekkel kapcsolatos. Hadd ne keljen visszalapozni. Szóval várjuk a méréseket.
A cellulóz lebontható. Hidrolízissel bomlik, azaz vízmegkötéssel:
"A cellulóz molekulájában béta-glükózegységek váltakozó térállásban (alsó és felső) kapcsolódnak össze, és lánc alakúvá formálódnak. A hosszú láncmolekulák hidrogénkötésekkel kapcsolódnak össze, melyek fonalszerűvé teszik a növényi rostokat. Ez annyira ellenálló, hogy csak erős savakkal vagy ammóniás réz-oxid oldattal lehetséges a bontása. Tömény savval főzve először cellobiózzá, majd a cellobióz szőlőcukorrá hidrolizál".Lásd itt: https://hu.wikipedia.org/wiki/Cellulóz Ugyanott keresve megtalálod a hidrolízis fogalmát is. Kémia szigorlaton éppen a szölőcukort, és annak modosulásait húztam éppen. Ötöst kaptam... Például a 60%-os kénsav szépen bontja a cellulózt. Melegítve. Isten bizony, aki a trafót kénsavoldatba teszi, az nem normális.
(#) TAttila77 válasza TAttila77 hozzászólására (») Ápr 4, 2020
Bocsi, 1000v-ot akartam volt írni.
(#) marone hozzászólása Ápr 4, 2020
Átütési szilárdságok Elektrisola huzal ( a táblázat közepe táján) :
Itt
(#) deklinacio válasza TAttila77 hozzászólására (») Ápr 4, 2020
Ok! Elismerem, hogy jól írod. De mint láttad nem kell még 100 Voltot sem szigetelni! Viszont biztosan utánna tudsz nézni akkor a zománc szigetelésű rézdrót szigetelésének átütési szilárdságára. Attól félek nem is kellene szigetelni, illetve kell, de nem az átütés miatt, hanem ahogy Pucuka mondta: a különböző L és C jellegű paraméterek kézbentartása miatt. Én legalábbis erre használom a papírt. Ne tudd meg, hogy egy MC trafó esetében is kell a szigeteléssel játszani, pedig ott a primer fesz uVolt, a szekunder meg mVolt tartományba esik. Szóval mint ahogy mondtam, a trafó tekerés nem a rézhuzal feltekerése csupán. Diákjaimnak is mindig ezt mondtam elektrotechnika órán. Bár nem sokáig, mert kevés volt a fizetés.
A hozzászólás módosítva: Ápr 4, 2020
Moderátor által szerkesztve
(#) deklinacio válasza marone hozzászólására (») Ápr 4, 2020
Nem tudok németül, de ha jól értem, akkor az 1-szeres szigetelésnél 1400-2200 Volt a D=0,118-0,315 mm-es tarományban. Köszönöm a linket, tényleg nagyon jó, ajánlathutjuk mindenki figyelmébe. Igaz engem igazol pl a McIntosh trafó esetében. Ott éppen kb 0,3mm-es huzalt használnak. Átütési szilárdsága 2200V. Kérdem a nagy konstruátor-restaurátor kollegát hány Volt is van a 6550 csövet tartalmazó erősítő végcső tekercse, és a meghajtó cső tekerce, valamint a katód tekercs közt? Megmondom: max 590 Volt. A tekercs két vége közt. Ja! különleges amerikai drót. Az hiányzik még ide.
(#) TAttila77 válasza deklinacio hozzászólására (») Ápr 4, 2020
Hálistennek annyira nem tud meghatni egy cső, hogy nekiessek különlegesebbnél különlegesebb kimenők gurigázásának.
(#) jani1987 hozzászólása Ápr 4, 2020
Annyira bele mentetek a szigetelő anyagokba, hogy pont a minap vettem maszkoló szalagot. Nem tudom mihez ajánlott és mihez nem de most pont trafót tekerek. Jó nem kimenőnek hanem tápnak de talán nem szólnak meg érte. Full nulláról indítok.
(#) deklinacio válasza jani1987 hozzászólására (») Ápr 4, 2020
Pontosítok, nem én mentem bele. Én csak lefotóztam, mert van mit.
Igazából nem is igen szigetelni kell, hanem kézben tartani a paramétereket. Audio trafóknál. Az öntapadós maszkoló jó. Festéshez. Hálózatihoz kiváló, bár nem ragassztja össze a meneteket. Ahhoz vákum inpregnálás kell. Viszont nem tudjuk a korrózió képességét a ragasztónak. Bár feltételezem, nem nagyon támadja meg a rezet. Főleg nem Z szigetelésen keresztül. Ennek azért örülünk. De tudni kell, egy ilyen hálózati csk kb. 50-60 évig jó. Hajrá! A jelszó: tekerjünk.
(#) deklinacio válasza TAttila77 hozzászólására (») Ápr 4, 2020
Nos egy cső nem is tud meghatni, de egy jó erősítő igen. Viszont javaslom, hogy ne álj neki kimenőt rtekerni. Kb 15 év a tanulási időszak. És ez komoly. Szívesen látlak nálam egy csöves rendszer meghallgatására. Komolyan. Még a DAC is az R2R hálózattal kezdve nem tartalmaz félvezetőt. Mindenütt trafó, és cső van. Mit mondjak, jól is zenél. Íme a DAC. Jól láthatók a kimeneten a trafókat:
A hozzászólás módosítva: Ápr 4, 2020
(#) deklinacio hozzászólása Ápr 4, 2020
Azokat a piciket. Majd mindjárt írják: hisz az egyszerű!
(#) marone válasza jani1987 hozzászólására (») Ápr 4, 2020
Van olyan ragasztóanyag ami oldja a lakkszigetelést a huzalon. Szóval nem biztos hogy jó.
Az ilyenek jók lehetnek viszont.
(#) deklinacio válasza marone hozzászólására (») Ápr 4, 2020
A 3M jó. Aki valamikor magnózott, az vagyonokat fizetett a 3M magnószalagokért. Ma is a világ élvonalába tartoznak. Pl a Martin Logan hangfalak, meg a Deklináció által barkácsolt ESL hangfalak membránját is 3M Montage szalaggal ragasztják., ragasztották. Tudjátok miért 3M? Mineral Minning Manufacture. Ha jól emléxem a nevükre. Magyarul Ásványokat Bányászó Kézimunkás társaság. Le a kalappal előttük. Ja! a 3M magnószalagot lánykori nevén Scotch-nak hívták. Jó volt, mert mindenki vékonyított, ők nem. Nem is nyúlt meg soha. A magnószalaguk.
(#) Ge Lee válasza deklinacio hozzászólására (») Ápr 5, 2020
Idézet:
„A diagramjaid nem igazak. A gyakorlat nem ezt mutatja”
De, nekem a gyakorlat is azt mutatja, hogy azok a diagramok bizony igazak, bár a részedről még nem láttam a gyakorlatnak bármiféle igazolását. Ezért én mutatok egyet a sok közül amit most hirtelen találtam a képeim között. Van egy papír szigetelésű trafó (bal oldali), aminek a tekercsei ráadásul még el is vannak zárva a külvilágtól, mivel mártva van az egész cséve. Tehát, ennél fogva, a szigetelőpapírra nézve a 3 élettartamát csökkentő tényezőből (víz, hő, oxigén) mindhárom ki van zárva, mivel a trafó még sohasem volt használatban így belső meleg nem érte, és oxigén valamint víz is csak annyi, amennyi belezáródott a készítés során.
Aztán, van a jobb oldalon egy poliészter szigetelésű trafó, ennek a sorai a szélén nincsenek zárva, szabadon járja a levegő. Valahogy mégis, mintha a papírszigetelőnek nagyságrendekkel rosszabb értékei lennének így néhány évtized távlatából.
Mentségére legyen mondva hogy valamivel öregebb is, a hiperszil 79-es, a ferrit meg 87-es gyártású, de ez igazából nem számít, mert a papír jóval gyorsabban öregszik, akár tetszik akár nem.
És ez nem azt jelenti, hogy akkor a papír majd 5 év múlva át fog ütni. Nem fog. Csakhogy, az öregedésével együtt minden dielektromos papamétere is változik! Egyszerűbben fogalmazva, 20-30 év múlva az a trafó már nem az a trafó. A poliészteres meg ugyanaz lesz 150 év múlva is. Dielektromos abszorpciót ezzel a műszerrel nem tudok mérni, amivel tudok az meg nem mér már ebben a tartományban, de ugyanúgy látszana azokon az értékeken is a papír öregedése. Pedig, új korában azok a trafók sem ilyen értékeket produkáltak, ezt onnan tudom, hogy mértünk belőlük párat még a 90-es évek elején.
Ha visszaadnák a képek (de nem adják) akkor tennék ide két képet még, ugyanarról a spirálfüzet lapjáról, 12 év távlatában. Nem évmilliók alatt, hanem 12 év alatt szemmel látható a füzet lapjának öregedése. Pedig nem fűtöttem azt se, vizet meg oxigént sem adtam neki pluszban, csak pihent a szekrényben.
(#) deklinacio hozzászólása Ápr 5, 2020
Képeid indifferensek. A baloldali trafó ránézésre megjárta Szibériát, Afganisztánt, majd a munkahelyed 1989 előtt. Persze, hogy rosszabbul néz ki a szerencsétlen.
Egyébként meg a Hifi nem repülúőgép, nem atomrakéta kilövő, meg nem orvosi műszer. A hifi mégcsak nem is 40 évre készül. Mondjuk az egy dolog, hogy sok 50 éves hibátlan papírszigeteléses csöves van közkézen, amit nyugaton kidobtak, itt meg nagy becsben vannak. Amúgy ismertesd már velünk, hogy mitől jobb az a kimenőtrafó, aminek 1T a szigetelési ellenállása, és miért rossz az, aminek csak 20G Ohm. Mikor ugye fentebb bebizonyítottam, hogy kb 50 Volt van két sor között.
Javítottam egy barátom nagyhírű Angol-Japán High and Audio cég EL84-el működő korai, kit PP erősítő trafóját. Szétszedtem, majd újra tekertem. A primer meg a szekunder között cca. 0,2mm vastag kartonpapír volt.Szigetelésnek. A rétegek között nem volt szigetelés. Az erősítő jó csatornájának trafóját szétbontás előtt megmértem ugyanúgy, ahogy akkoriban a saját trafóimat mértem. Bebizonyosodott a teóriám, miszerint a szigeteléssel lehet a trafót hangolni, valamint az, hogy az említett gyártó nem szereti a mélyhangokat. S mivel nem használ NFB-t ezért nem is foglalkozik a fázisátvitellel, a sávszéleken 45 fok a fázistorzítás. Amúgy nem volt rossz a hangja, de azért messze elmaradt az én 40Wattos 6L6GC-vel épített erősítőmtől. LP-ről egészen jól muzsikált. Pedig a kimenőnek láthatóan nagy szórása, s alacsony primer induktivitása volt. Ma már ez nem így van.
(#) Ge Lee válasza deklinacio hozzászólására (») Ápr 5, 2020
Idézet:
„A baloldali trafó ránézésre megjárta Szibériát”
Sajnos nem. Az a trafó egyenesen az oroszoktól jött, be lett téve a raktárba, ahonnan én elhoztam amikor fel lett számolva a raktár. Senki nem bolygatta, nem volt beépítve sehova sem, hiszen raktári készlet volt.
A ferrit az annál jóval többet kapott, működött vagy 20 évet, koszban, porban, párában.
Idézet:

Amúgy ismertesd már velünk, hogy mitől jobb az a kimenőtrafó, aminek 1T a szigetelési ellenállása, és miért rossz az, aminek csak 20G Ohm.”
Az a baj, hogy bárki tehetne neked ide doktori disszertációt is erről, akkor se értenéd, mert nem akarod érteni, csak szajkózod itt a millió éveket. Nem azon van a hangsúly, hogy mi a jó vagy mi a nem jó, hanem azon, hogy míg az egyik anyagnak 300 év alatt se fognak változni a dielektromos tulajdonságai, addig a másiké már néhány év alatt is mérhető, nemrég mintha ezen (is) lovagoltál volna. Mértem már olyan (talán valami vermona, regent) kimenőt, aminek 160MΩ-ra lecsökkent ellenállása volt (új korában meg TΩ nagyságrendű). Mi ez, ha nem öregedés?
Ha nem költöztem volna közben, és nem csökkent volna le a műhelyem térfogata, akkor olyan (öreg) kimenőt is tudtam volna mutatni (videón!!!) ahol ahogy bontom vissza a meneteket, úgy pattog le a huzalról a lakkréteg (csúfnevén zománc).
Idézet:
„de azért messze elmaradt az én 40Wattos 6L6GC-vel épített erősítőmtől”
Ezzel lassan világszerte "tisztában lesz" bárki, hogy nincs olyan emberfia a föld kerekén, legyen az gyártó vagy hobbista, aki akár csak meg tudná közelíteni hangminőségben a hatalmas diszkusz kreálmányait. Egy szépséghibája van csak ennek a "ténynek", hogy a többség erről másképpen vélekedik, mármint akik azokat hallották. Én nem hallottam, eképpen nyilatkozni sem tudok róluk, bár sokan meg szokták ezt tenni, annak ellenére is, hogy hallották volna ama becsmérlendő produktumot.
Részemről ezt itt be is fejezném, mindenki azzal teker amivel tud, vagy akar, én maradok a korszerű (jóval kevésbé öregedő) szigetelőanyagoknál.
Bár egy mérést azért még várok azoknak az 50 éves kimenőknek a szigeteléséről, amik azóta is éppen olyan állapotban vannak, mint amikor 50 éve feltekerték rá.
(#) fery45 hozzászólása Ápr 6, 2020
Fiúk!
Jó, hogy kijárási korlátozás van a vírus miatt. Rá értek vitatkozni oldalakon keresztül. Én 60 éve tekercselek a 49 éves fiammal, de ennyit nem okoskodunk. 40-50 éves trafóink tökéletesen működnek ma is.
Ha elfogadnátok egy jó tanácsot, akkor felhívnám figyelmeteket a primer és szekunder tekercsek közötti szigetelésre. Az osztott tekercselés miatt több ilyen szigetelést kell készíteni. Elég ha egy "átüt".
A kimenő fényképét nézve nem tudom eldönteni az említett szigetelések minőségét. Továbbá a Hi-Fi minőségét sem.
A nagy teljesítményű erősítők (30 W felettiek) kimenő trafói nem üzemeltethetők hangszóró vagy műterhelés nélkül, mert "feszültség felhalmozódás" miatt a szekunder tekercs átüt! Sok ilyen trafót tekertem újra! A 100 W-k tipikus hibája volt!
Tisztelettel:H.F.
(#) deklinacio válasza fery45 hozzászólására (») Ápr 6, 2020
Gondolom a méréseket láttad. Az alapján tudsz a minőségre következtetni.
(#) deklinacio válasza Ge Lee hozzászólására (») Ápr 6, 2020
Légyszíves az igért mérésekkel szemléltesd az állításodat. Csak van negyven-ötven évvel ezelőtről egy fotó, amin látszik a műszer, meg a zöld, vagy akármilyen trafó.
"Amúgy ismertesd már velünk, hogy mitől jobb az a kimenőtrafó, aminek 1T a szigetelési ellenállása, és miért rossz az, aminek csak 20G Ohm.” És erre sem sikerült még válaszolnod. Mondjuk engem nem is érdekel kedves Zselé.
(#) deklinacio válasza fery45 hozzászólására (») Ápr 6, 2020
Közben "bevasaltam azt a tekercset, amit lefotóztam. Megmértem az átviteli függvényét. A fotón látható a 10Hz-1MHz-s tartomány. Mint látod kedves Fery45 egészen elfogadható. Nagyon büszke vagyok például arra, hogy a trafó rezonancia pontja 530 kHz-n van, elég messze a működési tartományrtól. A szórás értéke 2,04mH, A -3dB-s töréspontok rendre 16Hz-65kHz. Ezért a fázis torzítás is meglehetősen kicsi. A fotón láthatod.
Nagyon egyetértek veled, pedig az én fiam csak 40 éves. Egy jó trafó még a régi jó öreg papírral is kibír 50 évet. Annál több meg nem kell, mivel az egész elektronikát megeszi a fene akkorra. Főleg a ma építetteket. A papír a hangja miatt jó. Mi akik kedveljük az un. vintage hangzást, papír nélkül nem tudunk meglenni. Még énse, pedig az én végzettségem eredetileg nem is tekercselő, hanem teljesen más. Örülök hozzászólásodnak.
(#) deklinacio hozzászólása Ápr 6, 2020
A méréseket az új számítógépes mérőállomásommal készítettem. Én meg merem ezt is mutatni, bár itt éppen egy szerény felépítésű EL84 SE erősítőt mérek vele. Az a nagy kerek barna a műterhelés. A mérőszerkezet jobb oldalt látszik. A két inputja, és egy outputja van becstlakoztatva éppen. Ez utóbbin programból állítható programozható függvénygenerátor, az inputok meg szintén programból állítható mérőbemenetek. Ezzel az összeállítással gyakorlatilag mindent tudok mérni az erősítőkön, transzformátorokon. Nem volt olcsó, de ugye most nem kell KATA-t fizetni. Minden roszban van valami jó. (Mit tesz a szerencsém, az erősítőben nem az én trafóim vannak.)
(#) deklinacio hozzászólása Ápr 7, 2020
Ez kimeríti a rágalmazás fogalmát, de mindegy. Foglalkozzunk értelmes emberek érdeklődési körével a kimenőtrafók tekerésével. Szóval a bemutatott mérőállomás szkópot is tartalmaz, ha minden igaz 30MHz-ig. Így egy-két kattintás, és máris vizsgálható egy kimenő, jelesül ennek a 6LGC csőhöz tekert transzformátor négyszögjel átvitele. Ez egy egyszerű mérés, bárki eltudja végezni ha akarja. Persze akinek nincs egy szkópja, vagy nincs egy trafója, vagy négyszögjel generátora, akkor a mérést nem lehet elvégezni. Pedig annyira egyszerű. Nos itt látható három kitüntetett frekvencián a fenti kimenőtranszformátor válaszjele.
(#) CHZ válasza deklinacio hozzászólására (») Ápr 7, 2020
Szerintem 1kHz tetőesése alacsonyabb frekin átviteli problémára utal, vagy méréskor nem DC állásban mértél. Ez a 100Hz-en is látszik.
(#) TAttila77 válasza deklinacio hozzászólására (») Ápr 7, 2020
Tegyél már be egy képet a 10Hz, 20kHz, és 50kHz-ról. Én az enyémről tettem be a csövesen és nem is szégyenkeztem miatta.
(#) CHZ válasza TAttila77 hozzászólására (») Ápr 7, 2020
10Hz-en nem, csak 20Hz-en mértem és 20kHz is ..
Következő: »»   36 / 41
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem