Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Digitális labortápegység
 
Témaindító: Irkaxka, idő: Aug 30, 2010
Témakörök:
Lapozás: OK   21 / 21
(#) Petyka79 válasza bbb hozzászólására (») Jan 8, 2021 /
 
Köszönöm!!!
(#) Skori hozzászólása Jan 14, 2021 / 7
 
Folytatódik a labortáp projektünk, az előszabályozó most már gyári nyákon van, nemsokára a főszabályzó is gyári panelre kerül, és a vezérlő panel is nemsokára megérkezik a gyártásból. Az előszabályzóról megosztok egy fotót, a mérete kb. 6cm x 6cm, és kb 2kW teljesítményre lenne képes így önmagában.
(#) Alkotó válasza Skori hozzászólására (») Jan 14, 2021 /
 
Jól látom, hogy egyedileg gravíroztátok az IC-k felületét (1-2 sorszámvégződéssel)?
Ha nem tévedek ebben, akkor komolyan figyeltek a tervezői titoktartásra.
Mintha a felirat második sorából hiányozna egy "r" karakter.
A hozzászólás módosítva: Jan 14, 2021
(#) nyomtatós válasza Alkotó hozzászólására (») Jan 14, 2021 /
 
A toroidnál meg a G&G helyett G@G került fel, de mindezektől eltekintve nagyon szép munka!
(#) szücsien válasza Skori hozzászólására (») Jan 14, 2021 /
 
A labortáp megvásárolható lesz valamilyen formában(pl.:kitt, felépített modulok v. komplett összeszerelt verzióban)?
(#) Alkotó válasza nyomtatós hozzászólására (») Jan 14, 2021 /
 
Én is csodálattal nézem az ilyesmit. Ez a produkció már messze-messze túlmutat a hobbi szinten.
(#) Skori hozzászólása Jan 14, 2021 / 2
 
Valóban vannak még apróbb hibák, és reménykedem, hogy súlyosabbak már nem lesznek.

Érdekességképpen: az egyik tesztünket "reszelő tesztnek" hívtuk. Ez a labortáp üzembiztosságát hivatott tesztelni, olyan módon, hogy a tápot beállítjuk maximális áramra és maximális feszültségre (120V-15A) a kimenet negatív oldalát egy régi nagy reszelőre kötjük rá, a pozitív kivezetést pedig a recéken különböző intenzitással szikráztatjuk. Ilyenkor a terhelőáram és a feszültség is mondhatni eléggé ingadozik , a táp váltogat az áramgenerátor és a feszültséggenerátor mód között, és próbálja szegény a szikráztatást kiszolgálni, több-kevesebb sikerrel. Eközben -ha nem robban fel semmi a tápban- akkor oszcilloszkóppal vizsgálható, hogy mi történik. Az utóbbi verzióink már kimondottan kulturáltan tudták lereagálni az ilyen terhelést is.
(#) Skori válasza szücsien hozzászólására (») Jan 14, 2021 /
 
A kérdésedre egyelőre még nem tudok válaszolni. De bárhogyan is lesz, ez nem lesz egy olcsó táp, már az anyagköltsége is meglehetősen vaskos (még össze se mertük számolni). Csak példaként említem, hogy csak a felhasznált OLED kijelző közel 10eFt-ba kerül (és ez a legolcsóbb beszerzési forrás). Az 5 digites feszültség és áram méréséhez szükséges precizitású alkatrészek (úgy hogy ez tényleg ne csak dísz legyen) ára is jelentős. Vagy pl. nem kevés munka a 0,1% tűrésű ellenállások további egyedi válogatása sem (mert nem lehet mindent szoftveresen korrigálni), és ehhez erre alkalmas műszerekre is szükség van. Szóval menet közben mi is rájöttünk, hogy igen nagy fába vágtuk a fejszét.
(#) Ge Lee válasza Skori hozzászólására (») Jan 15, 2021 /
 
De még így is olcsóbb lesz mint a bóti. Gyáriban ami valóban jó, annak az ára 7 számjegyű... Néztem régebben egyet valamelyik nevesebb gyártótól, 3,5 millió forintban.
(#) tothtechnika2 hozzászólása Jan 22, 2021 / 4
 
A vezérlő nagyjából elkészült a szoftverrel együtt. Sajnos még azt nem sikerült megoldanom, hogy az esp8266 fel tudja programozni az stm procit, pedig elvileg fel kellene neki... Ha valakinek esetleg van ilyen jellegű tapasztalata, ne tartsa magába. Kész lett a webszerveres rész is, már lehet vezérelni a tápot tabletről, pc-ről, sőt programozni is tcp-ip protokoll segítségével. Végül világítós nyomógombok lettek, mert ezekre is lehet így programozni pár érdekes fícsőrt. Már csak a ventivezérlés és az analóg hőmérés van hátra, reményeim szerint holnap már ezekkel is elkészülök. Az már látszik, hogy sajnos a tápra (3,3V) kell még hidegítő kondi (elkó), mert hallom a kijelző sipolását, amit ez az elkó eltüntet. Érdekes, hogy a prototipusnál is rájöttem már rég erre, de valahogy mégis lemaradt a gyártatott nyákról.
A hozzászólás módosítva: Jan 22, 2021
(#) tothtechnika2 válasza Skori hozzászólására (») Jan 23, 2021 /
 
A mérés nem 5, hanem 6 digites, mind az áramnál, mind a feszültségnél. ( 120,123V, 12,3455A). Csak a kijelzőre nem fér ki 5 digitnél több sajnos. Legalábbis ekkora számokkal. A webfelületen természetesen már kifér.
A hozzászólás módosítva: Jan 23, 2021
(#) Ge Lee válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Jan 23, 2021 /
 
Azért ha teljesen kész lesz, és netán végigméritek majd a tápot mindenféle szempontból akkor azt közzétehetnétek, kíváncsi lennék rá.
(#) tothtechnika2 válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 23, 2021 /
 
Azt már mi is nagyon várjuk, hogy kész legyen. Te miket mérnél meg rajta?
(#) Ge Lee válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Jan 23, 2021 / 1
 
Olvasd át ezt a pár oldalt, ebbe kb. össze van foglalva hogy mit szoktak, az már más kérdés hogy egy adott gyártó ebből mennyit csinál meg, és mennyit tesz belőle közzé az adott termék adatlapján. Nekem ebben a leírásban pl. nagyon tetszettek az összefoglaló ábrák, meg a tranziens viselkedés magyarázó grafikonja is, ebből sokat tanul aki pl. ilyesmivel sosem foglalkozott.
Na mégsem tudom csatolni mert 24 mega és csak 8-at lehet, majd eldarabolom. Azaz a könyv megy mert az kicsi, ebből a 25.-től a 39. oldalig van erről szó.
A hozzászólás módosítva: Jan 23, 2021
(#) Skori válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 23, 2021 / 2
 
A csatolt képeket emelném még ki. Ezeket már méregettük a korábbi prototípusokon, ill. ez is közrejátszott abban, hogy bizonyos részeket (a sok rászánt idő ellenére) kidobjunk, és újragondoljunk a fejlesztés során. Pl. az analóg fesszabályozó hurok részben ki lett hajítva (pedig nagyon jó ötletnek tűnt az a megoldás) de kb. másnapra jött egy sokkal jobb ötlet, ami később nem csak a szimulátorban, hanem a gyakorlatban is igen jól teljesített. Úgy gondolom a táp tranziens viselkedése simán vállalható lesz. Csak példaként említve: rövidrezárt áramgenerátoros módból, a terhelést hirtelen megszakítva (dI=15A) is igen gyorsan, és kicsi túllendüléssel beáll kimeneti feszültség - erről lesznek majd szkópábrák.
Statikusan pedig bizonyos jellemzők egyszerűen nem, vagy csak alig mérhetők, pl. 15A terhelésnövekedés hatására (de még nem áramgenerátorra váltva), a feszültségváltozás nem éri el az 1mV-ot.
A hozzászólás módosítva: Jan 23, 2021
(#) em válasza Petyka79 hozzászólására (») Jan 23, 2021 /
 
Ha veszel, ilyet vegyél. Olcsóbb, kisebb, többet tud, készen van.
(#) Petyka79 válasza em hozzászólására (») Jan 24, 2021 /
 
Ugyanúgy lehet áramkorlátot beállítani? Nekem valahogy nem egyértelmű a leírásából.
(#) Koncsar hozzászólása Feb 8, 2021 /
 
Bővebben: Link
Sziasztok!
Ezt a labortápot ismeri valaki, érdemes megvenni?
Vagy felejtős?
Köszi
Következő: »»   21 / 21
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem