Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Órák csőből - Nixie, VFD, stb.
Ebben totálisan egyetértek veled!
Látom megtaláltad Te is ezt a fórumot is.
Mail megy mindjárt...
Van iv-6 órás topic, csak keresni kell!
Egyetértek veled, de van itt pár apróság. Először is, hülyeséget nem akarok írni, amíg ki nem próbálom én is a saját cuccaimat addig nem fárasztok senkit a félkész tervekkel. A másik, hogy az összes dokumentációt én sem osztanám meg mert valaki lenyúlja és pár nap múlva a vaterán látom viszont.
Egyébként nekem már készül a VFD vezérlős cucc, de amíg tanulni (is) kell addig nem vágok bele komolyabban. Ha érted a tranzisztorok(pnp, npn) és a csövek(vfd, nixie), fizikáját, működését, akkor magad is meg tudod építeni ezt a részét. A vezérlés(AVR, PIC) az a másik oldala, ehhez illeszteni kell, katódfűtést beállítani, stb. Sajna ez nem olyan cucc hogy megveszed a boltban, beforrasztod és azonnal megy. Itt még több hülyeséget le lehet írni...
Egyébként, a nixie és a VFD oldalán is vannak különböző típusok, más-más meghajtással.
Pl. a nixie úgy ismeretes hogy nincs katódfűtés, a rács az anód, a katódok pedig a számok. De pl. vannak numitron, melegkatódos, páros-páratlan multiplexált(ZM1032) nixie csövek, amik teljesen inkompatíbilisek egymással. A melegkatódos ráadásul 30V körül is begyújt. Sokan össze is keverik, kedvencem amikor azt írják hogy a számjegy az anód, oda csapódik be az elektron és fényt gerjeszt. DE NEEM! Az a VFD! A VFD egy külön történet, szerencsére itt egységesebb cuccok vannak. Katúdfűtés mindig van, az anódba csapódik be az elektron, az világít, de a rácsot is pozitívvá kell tenni. Hosszú csöveknél gondot a katódon eső feszültség okozza, ennek korrigálását a vezérlővel oldom meg. Én ilyet fogok építeni, és a célom az lesz hogy bárki meg is építhesse magának. De aki adatlapból nézi ki a tranzisztor lábkiosztását is, az ne kezdjen bele, inkább kérjen meg valakit hogy építse meg. A kudarc sokakat eltántorít a barkácsolástól!
Nem így akartam leírni, bocsánat ha félreérthető voltam, hiszen én is előbb az adatlapot nézem meg ha nem tudom fejből.
Ezt most úgy kell érteni, hogy amíg az ember nem rak össze valamit tranzisztorból, nem méreget rajta feszültségeket és áramokat, csak az adatlapból nézegeti ki hogy ezen meg ezen a bázisáramon hogy kellene vezetnie, stb. addig ne kezdjen bele olyan dolog építésébe aminek a működéséről fogalma sincs.
Hát ezek közül EGYIK SEM alakítható át! Talán az IV-18 áll a legközelebb, de itt az IC-k majdnem beszerezhetetlenek, illetve beforraszthatatlanok. A Kettőspont kérdését sem fogja tudni megoldani, és ez az óra amúgy is az ágyúval verébre tipikus esete.
Hát igazából nem is a különbségeket akartam ecsetelni, hanem azt hogy egy kezdő ezt nem fogja megépíteni.
Az IC-k majdnem beszerezhetetlenek, és ezekhez(mivel SMD és más a kivitele a kijelzőnek) más áramkörterv kell, meg a programot is át kell írni mert nem biztos hogy a kettőspont ott van, meg a csengő is. Én biztosan meg tudnám oldani(kivéve ha nem PIC lenne...), az áramkör maratás kicsit gázosabb mert 16 mil alatt nem tudok rendesen maratni. De a legtöbb ember még erre se képes, valahogy ezt próbálom kihangsúlyozni.
Az jutott eszembe a beszerezhetetlen ic-ről,hogy mostanában gyorsan halnak a dvd-k ezek egyike másikában direkt ezekhez a kijelzőkhöz gyártott ,szerintem akár még beszerezhető ic-k is vannak.Az adatlapjuk elérhető ,tápegységük elvileg van (ha nem az ment tönkre ill. javítható) Amit régebben néztem az talán még I2C sínre is illeszkedett.Szerintem ilyen igényekhez (ha nem kell nagy méretű kijelző ) ezek a panelek egyike másika úgy ahogy van alkalmas,csak egy kisebb mikrovezérlő kell hozzá.Esetleg a kijelzőt kiforrasztva a lábaira egy nagyobb kijelző tehető.
A videó vagy DVD teljes előlapját, a real-time órát, nyomógombokat is vezérlő ezerlábú SMD az, ami vezérli a VFD-t is. Én azt ki nem forrasztom egyhamar...
Ne is forraszd.Keress olyat (elég sokat láttam) amiben egy kb 3*10-15 cm-es panel van. ezen van a kijelző a vezérlője, az infra vevő,meg egy vagy két csatlakozó a táphoz meg a panelhez. (az óra ezekben nincs benne ahhoz kell a mikrovezérlő) Így már mint külön kijelzőmodul használható.
Csak győzzem leolvasni a típust meg az adatlapot beszerezni hozzá.
Szia kondorzs!
Miért bonyolultabb a külön csöves VFD óra? Hátha (a hozzáértőknek) gondolatébresztőként jó volna beszélgetni róla. A VFD-s topicban leírtam magamról, hogy nem értek az elektronikához, így túl sok érdembeli hozzászólásom nem lesz persze ehhez. Egy kit-et összeforrasztok még, de azt sem okvetlen erőltetem, mert nem a legjobb a színlátásom. Szóval én csak azért vagyok itt, mert tetszenek ezek a dolgok. Mellesleg ma délelőtt a raktár sarkában évek óta porosodó pénztárgépekből kitermeltem néhány VFD-csövet. Mámint olyasmit, mint amiből te is órát csinálnál: egy csőben hét szegmens, s hat csőből állt a kijelzője a pénztárgépnek.
Nem feltétlenül bonyolultabb, csak a katódáramot kell mindnél belőni.
Ha pl. az egyik elhasználtabb mint a másik, akkor más-más áram kell neki. De egy jó mikrokontrolleres vezérlő ezt is tudja korrigálni az időarányok variálásával. Idézet: „Miért bonyolultabb a külön csöves VFD óra?” A VFD azért elektronikailag egy kicsit bonyolultabb csupán csak ott még be kell kalkulálni a cső fűtő feszültségét is tápegységbe , viszont nem kell neki nagy feszültség az anód számára . Nem régen barkácsoltam egy ilyen VFD órát igaz csak csupán 1 darab 7 szegmens kijelzővel , úgynevezett egyszemes óra ! Bővebben: Link Nixi-ből már egy jó pár darab készült nálam . Bővebben: Link Bővebben: Link Bővebben: Link Bővebben: Link Bővebben: Link
A mindenét!
 Úgy nézem, dobozolásban is nagyon profi vagy! Ezek az egyszámjegyes órák érdekesek, elgondolkodtam rajta, hogy ilyesmi is kéne egyszer. Mondjuk ilyen szép VFD-t nem sikerült "kukáznom", de nem is okvetlen csak ezt akarom hasznosítani majd.
Ez kezd érdekes lenni... Tehát ez azt jelenti, hogy nincs folyamatos "fűtés" (vagy miért is jó a katódáram?), hanem "megszakításban" kapják az áramot a csövek, mint PC-n a programok a CPU-időt?
Üdv!
Nem bonyolultabb, csak más mint egy 7szegmenses vagy LCD. Több cső esetén meg kell oldani a multiplexelést, amit vagy speciális IC (MAX termék) végzi ami direkt VFD-re van kitalálva és bírja a 30V -ot. Vagy telepakolod tranzisztorokkal a panelt és programmal kapcsolgatod (vezérled) a tranzisztort (tranzisztor párt). Ami érdekesebb, hogy elvileg sokak azt mondják könnyű átalakítani egy hagyományos pl. rádiós órát, ami 7 szegmenses VFD-re. Csak a lényeget elfelejtik, hogy a óravezérlő IC inverzen működik,(általában) tehát invertálni kell, meg kell egy rakás tranzisztor. Ezért gondoltam, hogy kicsit bonyolultabb a VFD-s óra, és nem szabad felelőtlenül lazán tanácsot adni, mert lehet, hogy még nehezítjük a megoldást.
De van folyamatos fűtés. A rácsra adott feszültséggel lehet ki vagy bekapcsolni a digitet. Ezeket kell múltplexelni. A szegmensek közösítve vannak.
Üdv Mindenkinek!
Elkészült a VFD órám meghajtása, AVR-el. A másik topikban már leírtam, nem tenném ki ide is.
Érdekes meghajtás, érdekelne egy rajz róla, hogy miért ilyen bonyolult a dolog. Én szegmensenként egy tranyót használok csak.
A képen lerajzoltam. Jelenleg a "zombee v1" működik, később a "zombee v2"-t fogom megvalósítani. Mindkettőt magam találtam ki, a neten sehol sem találtam ilyet.
 Gondolom a tiéd az egytranzisztoros "egyszerűbb megoldás" ami a neten is kering. 12V-os szegmensfeszültségnél életképes lehet, csak akkor vagy speckó cső kell, vagy a fűtést kell feltekerni. Ezzel az a baj hogy a hatásfoka nagyon gyér, és a felhúzó ellenállás mindig melegszik amikor a szegmens inaktív. Ráadásul a szegmensre jutó feszültség ezen az ellenálláson elég nagyot is eshet. Rácsoknál talán célravezető lehet, mert ott nagyon pici áramok folynak. Az enyém is eléggé melegszik, az egész jelenleg kb. 8W, amit egy normális meghajtással 1W alá lehetne szorítani. Ezt a "zombee v2" remélhetőleg el is éri. Igaz, hogy egy pillanatra a két tranzisztor szembe fog kapcsolni, de ezek 200MHz-es gyors tranyák, és a lehúzó NPN ág az 1 megás ellenállás miatt 18mA-re korlátozza le a kb. 5 ns-ig tartó zárlati áramot(300-as béta mellett). Ez a "zárlat" pedig csak átkapcsoláskor jön létre, és nem folyamatosan. A melegedés miatt energiát pazarol, gondolj csak bele! Ez a nap 24 órájában menni fog! A konverter IC(LT-1172) is melegszik a túlzott áramfelvétel miatt, ami mellett ott van a két tápkondi, azok is kiszáradhatnak...
Igen az egyszerűbb megoldás van nekem is, de viszont nekem semmi nem meleg(max a cső). 1/4-ed W-os 10k-s ellenállások vannak berakva és hidegek. Igaz nekem csak 40V-ról megy a szerkezet. Kb 10V esik nekem az ellenálláson. Így is elég jó fénye van a csőnek.
Én még azon gondolkoztam ,hogy nem testre kellene lehúzni a rácsokat, hanem valamekkora negatív feszre, így tuti lekapcsolnának a szegmensek és nem lenne szellemkép.
Egy nagyobb csőnél ahol nagyobb feszültség és szegmensáram kell, ott ez a megoldás elfogadhatatlan.
Pl. az IV-6 - nak biztosan nem elég 30V. A nálam lévő videó-kijelző is beérné 30V-al, de 60V-nál még szebben ragyog, és szerintem az is cél hogy világos nappal is jól látható legyen, éjszaka pedig remek dekorációs elem. Lényegében a kijelzőre nálad 30V jut, és az inaktív állapotban lévő szegmensek ellenállásai 0.16W-ot esznek. Ha 60V-os feszültség lenne akkor 0.36W-ot. Egy óra esetében ha van 4 rács és 7 szegmens akkor átlagosan 1 rács és 4.6 szegmens aktív, azaz 3 rács és 2.4 szegmens inaktív. Ez utóbbiak eszik jobban az áramot, összsségében kb. 0.864W-ot. A kijelző kb. 0.138W-os((10V/10000ohm)*30V *4.6) teljesítményének ez több mint a 6-szorosa, ha úgy vesszük hogy a rács nem vesz fel áramot. (plusz a katód fűtése de ez most lényegtelen). Ezért olyan meghajtásra törekszem ami nem pazarol, és az áram nagyobb részét a kijelző veszi fel.
Azt vedd számításba, hogy ha magasabb feszről üzemelteted a csövet, akkor hamar tönkre megy. Hiába ragyog, ha nem fog menni csak 1-2 évet, mert utána rohamosan leromlik a fényereje és cserélheted. Főleg, hogy videó kijelző, ilyet találni meg nem biztos, hogy fogsz még egyet. Én ezért is óvom inkább a kijelzőmet, mert ment ez már eleget, látszik is a fényén. nekem még egy sötét plexi is van előtte, mert éjszaka nagyon zavaró a fénye, nagyon vakít. Visszább szerintem írtam, hogy milyen cső van nekem, ebből látszik hogy ez sem valami apró csövecske.
Sziasztok!
Bocs, hogy beleszólok, de próbáltatok már IV-6 csövet? Mert volt itt egy kijelentés, hogy nem elég neki 30 V. Szerintem 9v -ról is megy és szép a fénye és egy gyári orosz órákban egyik IV-6 másik IV-12 cső, trafóról stabilizálás nélkül 25V tal mennek. Hmm szerintem ők tudnak valamit, mert az órám 40 éves tök pontos és szép fényes. 
Épp ezért mondom, hogy nem feltétlenül kell magas anódfeszültség, mert az csak hátrányokkal jár. Úgy kell beállítani, hogy este ne legyen zavaró, de nappal még látható legyen.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
