Ja-ja igazad van.
Viszont ezt megoldották egy kapcsolóval és egy ellenállással, ami csökkenti a fűtést=fényerőt.

Poti is jó egyszerű és jó megoldás.

Szóval jó kis csövek ezek

Valahogy ez a fűtés-fényerő változtatás nem jön be nekem, persze igaz hogy nem TV de akkor is...
Akkor inkább az időszeletet kell csökkenteni, ehhez semmiben nem kell a hardvert módosítani.
De a legjobb mégiscsak az anódfesz beállítása...

Tulajdonképen könnyen megoldható az anódfesz változtatás is. Pl én most olyat szeretnék majd építeni, mait távirányítóval lehet halványítani és erősíteni.

Olvastam már itt mozgásérzékelős megoldásost is, abba is van ötlet, csak én éjszaka mozgolódom nem lenne értelme, viszont ha felébredek akkor meg homály van, esetleg távolabbról felerősíthetném a fényt.

Mondjuk ez már programozás, amiben még nem nagy jártasságom van.

Ezen már én is elgondolkodtam. Csak akkor kivitelezhető ha a nagyfeszt is az AVR szabályozza be.
Ez annyit tesz, hogy az AVR egyik PWM csatornáját felhasználjuk a step-up konverter kapcsolgatásához(min. 50kHz), majd egy ADC vonalat a visszacsatoláshoz, természetesen egy osztó után.
Ha a konverter szíve egy IC(pl. LT1172 vagy 34063), ott max potival lehet ilyennel próbálkozni.
AVR esetében én az impulzusidővel(égésidő/sötétidő) variálnék, de az egytranzisztoros kapcsolónál az anódfesz csökentése jelentős energiamegtakarítást jelenthet.

Sziasztok!

Órát csinálok PIC-kel és nixie csővel, azonban lenne néhány kérdésem a csövemmel kapcsolatban... Az anód és a katód vezérlést is a mikrovezérlőről kapja, BCD-nixie átalakító IC nélkül.
Birtokomban van egy 8 db szám kijelzésére alkalmas Philips Pandicon cső, egy ZM1206-s. Az adatlap:
ZM1200_philips.pdf

(az adatlap a 14 számosra vonatkozik, de a működési jellemzők azonosak) A kérdésem az lenne, hogy milyen fesz értékeket kellene használnom a 170-220V-s anód feszen kívül? Látok Screen voltage-t (Vs) meg Cathode selecting voltage-t (Vkk) és "Off" anode voltage-t (Vaoff), de nem tudom hogy mire valók, és be kell-e kötni/hogyan kell bekötni...

Választ is szívesen fogadok, de ha egy anód-katód kapcsolási rajzot (elég lenne annyi hogy mekkora feszültséget hogyan/hova) is kapnék azt nagyon megköszönném

Szia ! Ez egy nagyon különleges cső, gratulálok hozzá! A meghajtása az adatlap szerint abban különbözik a normál nixicsövekétől (egy csőben tulajdonképpen 8 db nixicső foglalhelyet) ,hogy a digitek (katódok és anódok) egymásra hatását kívánja az adatlapon lévő kapcsolás kiküszöbölni. A katódok és az anódok előfeszített állapotban vannak és a csőre is egy előfeszítő feszültséget kapcsol. Szerintem első körben ki kellene próbálni egy normál nixi meghajtásával ügyelve az anód ellenállások megfelelő mértékére (táblázat), amire példát itt is láthatsz . A Vaoff és Vkk (kb. 90v) valamint a Vs (kb. 80V) alkalmazásával a kijelzési képet javíthatod, ha szükséges.
Nem tudom van-e valakinek gyakorlati tapasztalata ilyen csővel, mert elég ritka lehet.

Szia! Részemről is gratula a csőhöz! A lényeget Sooty leírta, szerintem is meg lehet próbálni normál csövekként kapcsolni. Viszont a ritkaságára való tekintettel pár jó minőségű képpel megörvendeztethetnél bennünket!

Közben eszembe jutott, Tibi98-nak volt ilyen csöve, nem tudom azóta csinált-e belőle valamit.

Tehát jól értem, hogy anódfesznek nem 0V és 170V-t kellene kapcsolgatnom, hanem 85V és 170V-t, katódfesznek pedig 85V-t és 0-t?

A csövet pedig már kipróbáltam kapcs. üzemű táppal, Screen voltage nélkül is működik, simán adtam 170V-t az anódra a katódra pedig 0-t. Világított, de a jobbra-balra lévő számjegyek is világítottak (gondolom ezért írja az adatlap a többi feszt).

Holnap "lövök" néhány jó minőségű képet! (Ma az időjárás nem kedvez a fényviszonyoknak vakus fényképezőgép hiányában...)

A mintapéldából én nem azt látom, hogy az előfeszítést (bias) kapcsolni kellene, folyamatosan jelen van a feszültség megfelelő kis árammal (Ikk, utolsó táblázat) és azt csak a diódák választják le a nagyobb anódfeszültségről. Milyen anódellenállást használtál a 170 V-hoz? Nem lehet hogy túl nagy volt az áram, ezért világított több digit? Itt láttam egy képet ahol csupán 2 vezetékkel próbálja a csövet még sincs szellemkép.

Már nem emlékszem hogy milyen ellenállás volt, de nálam úgy volt, hogy rákapcsoltam a kapcs. üzemű tápra mikor olyan 170-180V körül járt, DE az nem bírta a terhelést és folyamatosan csökkent a fesz és a végén már csak az adott szám világított. (kb. 140V-ig működött) Csináltam róla videót még akkor, ott látszik is ez az "effektus".

De nem is ezzel van (volt) a gondom hanem hogy a biztonságos, hosszú élettartamú működéshez melyik feszeket (Vkk meg ilyenek) hova tegyem, de most már értem a dolgot.

A videóból is úgy tűnik, hogy az elején túl nagy a feszültség, akkor bevillannak a szomszédos digitek, aztán ahogy esik a feszültség szépen kialszanak. Köszönöm szépen, legalább már ilyet is láttam működni... Ha elkészül az órád kíváncsi leszek rá

Nagyon szívesen kollega!
Hát az óra az halad, de lassan fog szerintem... még ma megrendelem a tranyókat, ellenállásokat az anód-katód meghajtáshoz, de meg meg kell tervezni a panelt, meg összerakni... na az a nagyobb meló (számomra) nem az hogy megírtam a programomat PIC-re!

Kicsit visszaverődik a fény a cső tetejéről, de ennyi tellett tőlem és a mobilomtól...

Valaki alakított már át "piaci" ébresztős órát VFD csövesre? Egy Texas TMS3450NL IC van benne, ez közvetlenül hajtja meg a 4 digit 7szegmenses LED kijelzőt. Arra gondoltam, hogy felsőoldali meghajtó IC-vel közvetlen tennék rá IV-6 csöveket, de az adatlapban egy kimenetre 2 szegmens van kötve, ez jelenthet problémát?

Ahogy látom ez a duplex kijelző két közös katódos kijelzőt tartalmaz és az ic multiplexben hajtja meg őket (kijelző belső bekötése az adatlapon L-43) Ha ezt vfd-re akarod átültetni, akkor minden szegmenshez kell egy nagyfesz tranyós kapcsolás és a közös katódok jelét valószínű invertálni kell,mert a vfd-nél ugyanazt a feszültséget kapja a rács és a szegmens is. Meg kell nézni, hogy az eredeti kapcsolásban az 1-29 és 2-26 lábak hova mennek a kijelzőtől. Tartok tőle, hogy nem azóra ic-hez, hanem a tápegységhez és ott van a hálózati 50Hz-vel multiplexelve hogy éppen melyik katód van a negatív potenciálon és ehhez szinkronizál az óra ic- a 25-ös lábán bejövő jelre. Nem tűnik egyszerűnek és lesz egy alapvetően 50Hz függő órád, még csak nem is kvarc vezérelt :no:

Közvetlenül erre az IC-re én nem tennék VFD-t a feszültség szintek mások, mint egy LED-nél, valamint a rácsot is be kéne vonni a vezérlésbe. Bár nem egészen értem, hogy milyen "felső oldali" IC-re gondolsz. Amúgy az egy kivezetésre két szegmens azért van kapcsolva, mert ha megnézed, a trafós táp megoldását, félperiódusonként multiplexelve mennek az egyes kivezetésekre kapcsolt szegmensek. Ötletes megoldás egyébként, viszont szépen vibrál...

Köszönöm a válaszokat, akkor elvetem a dolgot, kicsit egyszerűbbnek gondoltam. Azt hittem, elég ha a szegmensek meghajtását illesztem megfelelő IC-vel. De úgy látszik nem fogom tudni kikerülni a mikrovezérlőt, ha egy valamire való órát szeretnék

Sziasztok!
Ezt az órát építettem meg korábban, és végre jól és megbízhatóan működik is. Most szeretném ugyanezt megépíteni IN-4 csövekkel is, elméletileg 4db-al. Számításaim szerint 17.53 KOhm anódellenállások kellenek nekik. Nyugodtabb lennék, ha valaki, nálam okosabb megerősítene abban, hogy jól számoltam-e. Előre is köszönöm annak aki ezt megteszi!
Valamint a lábkiosztásnál is egy kicsit tanácstalan vagyok. Ahogy olvastam, két rács van, gyanítom a "first plate" és "second plate" lábak, de akkor a "screen" láb mi akar lenni??? A panelon egy anódvezérlés van, akkor gondolom a 10-es és 13-as lábat össze kell kötni... Egyáltalán mire jó az, hogy két anód van?

Üdv!

Nekem egy IVL1-7/5 típusú orosz órakijelzőm (VFD) van, hozzá keresek beültetési/bekötési rajzot.
Esetleg ha van akkor adatlapot.

Ez egy régi orosz gyártmányú órában találtam, most felújítanám.
Ezt a képet az interneten találtam hozzá.

Ha esetleg nem találnál, ki is mérheted:
katód+fűtés: alig pár Ohm
Erre köss egy minimum 1k ellenállást és 5V feszt. Addig csökkentsd az értékét amíg halvány derengést nem látsz.
Poti az nem jó mert túl nagy az áram, a huzalpotit pedig nem lehet finoman állítani.
Az összes többi lábat, aminél minimum 1MOhm(de inkább végtelen) ellenállást mérsz a többire, az vagy anód vagy rács.
Ezeket rákötöd a pozitív nagyfeszre(minimum +18V a katódhoz képest), majd egyenként lekötögetve-visszakötve láthatod hogy annak a lábnak mi a funkciója. Némely láb lekötésekor nem történik semmi, azok az "N.C." lábak.
Illetve még lehet olyan hogy egy láb anód vagy rács, de több láb is ugyanoda vezet. Bár inkább katódnál szoktak ilyet csinálni. Ezekkel óvatosan. Ha ilyen gyanú van akkor inkább 10k ellenálláson keresztül kösd a nagyfeszre, de inkább előtte zárd ki hogy az a katódra megy!
Ezeket a lépéseket követve minden láb funkcióját megkapod. Ezeket írd fel mert felejtős.

Valahol itt a fórumon már láttam a bekötését, mivel nekem is van ilyen kijelzőm és használom is. Tehát csak keresés kérdése és meglesz a bekötése. De talán a gugli is segíthetne...
Meg is van. guglival 10 másodperc alatt megtaláltam magamat. Bővebben: Link

Köszönöm mindenkinek.

Sziasztok!
Tavaly építettem egy nixie órát IN-4 csövekkel. Alapvetően a Tom_025-féle kapcsolást használtam, csak átszámoltam az anódellenállások és terveztem új kijelzőpanelt IN-4-hez. Pár hónap működés után viszont a csatolt képeken látható lecsapódások jelentek meg az üveg belső oldalán... ahol a foltok láthatóak ott az adott katódhoz vezető drót is világított. Ezen felül még olyan is előfordult, hogy két szomszédos katód (jellemzően 1 és 7) "összeakadt". Ez általában a cső finom ütögetésével elmúlt, de igen hamar vissza is tért. Érdeklődök, hogy más járt-e már így? Én ronthattam el valamit, vagy ezek a csövek ennyire gyér minőségűek, vagy esetleg megöregedtek?

Szia! Nagy valószínűséggel nem jól számoldad az ellenállásokat, vagy a feszültséged volt nagyobb a kelleténél. A bevezető drótoknak nem szabad világítani, úgy kell beállítani a feszültséget. Sajnos, ha túl sokáig van így működtetve, később már nem nagyon lehet visszacsinálni. Az összeakadás érdekes kérdés. Ha maguk a karakterek akadtak össze, lehet, hogy a túl nagy feszültség-áram hatására melegedett, és ettől deformálódva összeértek. Ha pihentetés után indítottad az órát, akkor is össze voltak már akadva, vagy csak bizonyos idő után?

"(táp fesz.-égési fesz.)/Anódáram" képlettel számoltam az ellenállást. Tápfesz ugye 325V, Égési fesz adatlap szerint 150V, anódáram szintén adatlap szerint 2,5mA. Erre nekem kijött 70KOhm, ezt 4-gyel osztottam, mert 4cső volt multiplexben, tehát 18KOhm-okat raktam be végül. Később rájöttem, hogy viszont a vezérlés 6csőre lett kitalálva, tehát 12KOhm-nak is jónak kellett volna lenni, de nem bántottam. Az első 1hónapban semmi jel nem utalt arra, hogy bármi gond lenne... Amúgy az óra gyakorlatilag heti 168órát ment, szinte sosem volt kikapcsolva, de a csövek és az ellenállások egyaránt hidegek voltak.

Ignition voltage 170V
Anode voltage nominal 170V
Anode voltage minimal 170V
Voltage drop 150V
Cathode current nominal mA 2.5

Újra megnéztem az adatlapot, ezek szerint még alá is lőttem azzal, hogy 150V-al számoltam. Az esetleg megölheti a csövet ha kevesebbet kap?

Ezek után nem egészen értem én sem, leginkább az összeakadást nem. Az első 1 hónapban a bevezető szálak sem világítottak? Amúgy elképzelhető, hogy némelyik gyártmány nem egészen jól "reagál" a multiplexes meghajtásra. Azt tudom legalábbis, hogy később gyártottak kifejezetten multiplex meghajtásra is csöveket. Az orosz csövek meg nem épp a legújabb konstrukciók, de eddig még nem láttam a Te problémádhoz hasonlót.

Első hónapban a bevezetők sem világítottak. Hemzseg a net IN-4 órákkal és nagy többség multiplex. Csak arra voltam kíváncsi, hogy esetleg én szúrtam-e el valamit, de ezek szerint nem. Sikerült kifognom néhány hibás darabot. Igazából azért vagyok ennyire kíváncsi most, mert ebből a konstrukcióból építettem egyet eladásra is és nem szeretném ha pár hónap múlva a fejemhez vágná a vevő. Mindenesetre gyanús, hogy mind a 4 csőben vannak ilyen kicsapódott foltok.