Nagyjából az összes kapcsolóüzemű táp primer köre, inverteres hegesztők, frekvenciaváltók, PLC-k. Szóval elég széles a paletta, tény hogy 200W-nál nagyobb leválasztó nagyon ritkán kell.

A kapcsitápok egy része, ami ugy az amatörök kezébe kerül aligha igényel szkopos mérescsgélést a másik részüket amugy sem lehet megbontani. Ráadásul azokon nem igen van mit mérni. Egyetlen alkatrész szokott meghalni az a kapcsolo MOSFET, azon nincs mit mérni szkoppal. Ráadásul, ha europai boltban veszed a tranyot ( ha kapsz) igen gyakran drágább, mint az uj táp..

Ez azért így nem igaz, sokféle kapcsolóüzemű táppal dolgoztam már, és bizony van amiben méregetni kell főleg kapcsolójeleket meg a visszacsatolókör jelalakjait. Az aktív PFC-s tápokban pláne. Persze a legtöbb kapcsolóüzemű táp kondenzátorhibával hal meg, ahhoz nem kell szkóp de még műszer sem nagyon, viszont ebben a témában nem ezekről a hibákról van szó, hanem azokról ahol KELL szkóppal mérni. Ennek tárgyaljuk a mikéntjeit.
Mellesleg egy MOSFET vagy IGBT 500-1000Ft körül van, a nagyobbak esetleg elérik a 3000Ft is, ennyiből ha kapsz kapcsolóüzemű tápot jó neked. Persze nem az 1500Ft telefontöltőkről meg hasonló vackokról van szó, de azért a "háztartásban" amikkel az amatőr elég gyakran találkozhat vannak nagyobb és drágább tápok amik pl. LED szalagokat táplálnak (15.000-30.000Ft kategória nagyjából és itt nem a kis design RGB-ről beszélek hanem oylan LED szalagos világításról aminél látni is lehet) vagy éppen elektromos bicikli/roller vagy egyéb guruló vacak töltője.

Na mesélj, a mult honapban kellett egy kapcsitápot javitani. Itt is kérdeztem, senki nem ismerte a tönkrement MOSFETet. Mint késöbb kiderült már nem gyártják. A tápot tavaly vette a fiam..
A kedvenc boltomban találtak egy megközelitö jellemzökkel rendelkezö hasonlo tipust, nem élte tul a bekapcsolást ( átszámitva több mint 4000Ft volt). Ekkor a boltos barátom végigzongorázta összes beszálitoját az egész kontinensen, senkinek nem volt még megközelitö tranyoja sem (600V, 30A). Az egyetlen pozitiv fejlemény, hogy sikerült egy hasonlo tipust találni, igaz az is elérhetetlen volt a kontinensen.
Igy nem maradt más hátra mint Kina meg 2 hét szállitás, de megjött igaz 10 darab 4000Ftért ( azaz akinábol 10-t kaptam egy itteni áráért). A fiamnak ez tul hosszu idö volt igy vett az Amazonon egy uj 12V/30A tápot átszámitva 4800Ft-ért. Közben a régi is megjavult igy van elég tartalék. ( és még kellett szerezni csigalassu 6,3 A biztit ami szintén nem volt egyszerü a bolti T6,3A nem birta ki a bekapcsolást, igy Németországbol kellett hozatni. A bizti nem volt drága, de €16 volt a postaköltség, ami vagy 6000Ft. Akkor miröl beszélünk?

Én meg múltkor javítottam egy inverteres klíma vezérlőjét mert az aktív PFC-s tápja meghalt, 4000Ft-ért megvettük bele az új PFC vezérlő IC-t meg 1500Ft-ért a 600V 20A-es MOSFEt-et és violá újra működik a félmillás klíma, de ehhez mérni kellett vastagon a szkóppal mire kiderült hogy nem működik a PFC kör. Szóval lehet dobálózni a számokkal meg a tapasztalatokkal csak nem érdemes mert ez a téma nem erről szól.
De az nem hiszem el hogy 600V 30A-es MOSFET-et nem találtatok ott vagy más spéci paraméter is volt vagy nem tudom, mert pl.a TME-nél 29 fajta van találatban sok raktáron is van 800Ft és 6000Ft között. Ennyi között tuti van belevaló.

Volt ott meg nehány jellemzö, most nem keresem elö, de amit találtam egyetlen jellemzöben tért el az eredetitöl a többi többel. Söt a tranyo háza is más volt ami extra gondot okozott, mert az eredeti teljesen szigetelt házu volt, az elsöt amit kaptam meg nem, igy azzal gond lett volna beépitéssel, mert a táp doboza volt a hütöfelület is.
Végig futottam, a TME kinálatát pontosan az amit Kinábol vettem nincs a listán 2-3 megközelitö tipus van ( hasonlo nevü) , de egyik sincs raktáron.
Sokszor már az a gyanum, hogy készakarva adnak ujabb meg ujabb neveket a tranzisztoroknak, hogy ne lehessen öket csak ugy kicserélni, ha tönkre megy.

Sajnos az elmúlt pár évben ez a "már nem kapható" dolog nagyon elhatalmasodott az elektronikai alkatrészpiacon. Melóban nem győzzük keresni a kiváltó alkatrészeket (már amihez lehet, mert egy tranyóval könnyű dolgunk van, de amikor QFN tokos cél IC-ket kell kiváltani az már viccesebb), volt úgy hogy lezárult a műszer fejlesztése elkészült az első prototípus majd fél évvel később elkezdődött a gyártás az első kisebb szériára és már nem lehetett kapni pár alkatrész mert a gyártónál kifutott tétel lett. Érdekes dolog hogy viszont a 30 éve fejlesztett műszerhez (mikroprocesszoros sugárzásmérő) meg a mai napig minden alkatrészt lehet kapni pedig az ember azt gondolná hogy a 30 éve használt uC-ket (amúgy OKI gyártmány) ma már nehéz beszerezni, de nem.

Jo 40 éve mi is majdnem igy jártunk. Ha jol emlékszem egy Motorola meg egy PIC uP között kellett választani. A Picet választotta a barátom pedig a másik többet tudott. Alig egy évre rá a Motorola beszüntette a uP gyártását, a PIC meg ma is van, igaz már nem az mint 40 éve volt.

Nem szólok hozzá érdemben a kapcsolós tápokhoz mert világ életemben h betű voltam hozzá. Viszont Mi akik itt a fórumon alkotunk tudnánk olyan típust alkotni ami eyszerű és mindenkinek megfelel? És persze az alkatrszek legyenek nagy mennyiségben beszerezhetőek a javításhoz. Akkor nem kellene száz meg 22 féléről vitatkozni.

Eppen ez a baj, Europában szinte már senki nem gyárt kapcsitápokat ezert nincs hozzájuk itt alkatrész sem, s ahogy irtam, a kész cucc Kinábol olcsobb mint bármelyik egyszerüen cserélhetö alkotoeleme, aminek a javitásához az amatör körülmények ma már nem is igen optimálisak hiszen több 100 Volt van a készülekben ráadásul galvanikusan csatlakozik a hálozathoz.
Örüljünk, hogy eddig még senkinek nem jutott az eszébe az ilyen munkát betiltani, söt büntetni, ha kiderül. Elvileg már egy mezei hálozati stekkert sem igen szabad cserélgetni mindenfele bizonyitványok, jogositványok nélkül igy a 5-600 Volt még ettöl is veszélyesebb kategoriába tartozik. Ráadásul magának a készüleknek is teljesitenie kell bizonyos szabványokat, elvégre több 100 Voltot kell igen magas frekvencián szaggatni, ami eleve rengeteg EMC zavarral jár. ( az meg ugye tiltva van) . Kinek van ehhez méröberendezése?

Kínai web-árúházakból sokféle akkus szkóp rendelhető, kb. 10 ezer Ft-tól kezdődően. A kisebbek kéziműszer méretűek, könnyen hordozhatók.

Igen, de ezek nem analóg szkópok, ennek előnyeivel, hátrányaival.

Valóban. Mert pl. egy motor indításánál azt az 1-2 másodpercet meg lehet állítani a képernyőn és össze lehet hasonlítani 2 akkumulátor indítási képességeit.

Honnan ollóztad ki ezt a képet, megadnád a linket? Vagy saját, privát?
Akku negatív és önindító ház között?

Szerintem lakatfogó adapter segítségével lehet ilyen diagrammokat készíteni…

Ha analog szkop kell irj privátban - van egy elado…

A Fájlkezelő ...Mentett képek\Akku könyvtárból. De a telefonomban is megvan a két eredeti.
Ha kicsit ügyesebb és gyorsabb vagyok, 200 msec-ba is belefért volna, de ahhoz gyakorlat és kapkodás kell. Először csináltam ilyent.
A képek és a leírásom alapján a szállító kicserélte a fűnyírótraktor új akkuját.

Köszi. Akkor még annyi, hogy mi volt a mérési megoldás a felmerültek közül?

[off]Van több is. Általában egy 20Mhz-s Gelkás miniscoppal dolgozok , de van egy 2x200-as LCD Fuba is.
Sőt! Azért köszönöm, bevásároltam.../off]

Söntön mértem.

Nem vagy túl szószátyár.
Kérdezhetek még?
Milyen sönt volt? 0,0015-0,002Ω?
Nem próbáltad sönt nélkül, pl.csak a testkábelen (mint sönt)?

Mint a Krokodil dandiban a Dorong.
1 db 600 A 60 mV, 2 db 400 A 60 mV. + a kötések átmeneti ellenállása. Zölddel keretezett mérési pontok.
Az a ~méteres nem túl vastag indítókábel melegedhet közben.
Javítottam fűnyíró traktort, ami nehezen akart indulni. 2 henger, 22 LE. Az eredeti kábelt kicseréltük 16-osra, fel akart szállni.

Köszi. Akkor ez így csak 0,0004Ω+az átmenetik, ha jól számolom.
Akkor az durva áramcsúcs egy fűnyíró traktornak...
Szerintem ennyi esett volna a testkábelen is.