Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Quad 405-ös erősítő tapasztalatok és hibák
Lapozás: OK   352 / 398
(#) Ge Lee válasza mek-elek hozzászólására (») Jan 21, 2018 / 4
 
Kedves Elek!

Csatolok néhány mérési ábrát annak igazolására, hogy nem feltétlenül kell elhinni mindent amit az ember a világhálón olvas. Annak a leírásnak már a szövege is sántít, ami ráadásul semmilyen mérési eredménnyel nincs alátámasztva. A képeken jól látható, hogy a két megoldás között (1db vagy 2db graetz híd) az égvilágon semmilyen különbség nincsen. Illetve annyi van, hogy a 2db graetz esetén kétszer annyi dióda van a körben, így azokon kétszer annyi feszültség is fog esni, tehát kétszer akkora vesztesége van.
Az ábrákon 30V amplitúdójú feszültségek vannak, 4000µF-os kondenzátorok és 10 ohm terhelés az ágakon, pontosabban csak az egyik-egyik ágon, ami a végfok ellenütemű áramfelvételét hivatott modellezni, mert ugye egyik oldal vesz csak fel áramot a félperiódusban, aztán a másik a másikban. Az összes vezeték ellenállását most egy 0,01 ohmos ellenállással modelleztem.
A graetz1_2 ábrán jól látható hogy a kondenzátoroktól a végfok felé menő vezetéken mindkét esetben ugyanaz, és apró eltéréssel ugyanakkora 100Hz-es lüktető feszültség van.
A másik két ábrán a kondenzátorokba a graetz hidak felől befolyó töltőáram mértéke és alakja látható, ami a leírtakkal ellentétben nagyon nem négyszögjel, hanem a kondenzátorokat töltő áramimpulzus. A két ábra nyilván megegyezik, mivel a töltőáram mértéke ugyanakkora, a pozitív és a negatív kábelben is.
Szóval csak azt szerettem volna szemléltetni ezzel, hogy az ott leírtakkal ellentétben a táplálandó végfok (terhelés) tekintetében semmilyen pozitív hatása nincs annak ha még egy graetz hidat beteszel, ugyanis az impulzusszerű töltőáramok mindkét esetben a kondenzátorokba folynak, és nem pedig azokból ki, a végfok felé.
(#) frissadam válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 21, 2018 /
 
Köszönjük. Hasznos.

Mi okozhatja, hogy 50 vagy 100Hz brumm kiülhet az erősítő kimenetére? Akár vég vagy előerősítő?
(#) Gafly válasza frissadam hozzászólására (») Jan 21, 2018 /
 
Idézet:
„Mi okozhatja, hogy 50 vagy 100Hz brumm kiülhet az erősítő kimenetére? Akár vég vagy előerősítő?”

Igen
(#) Payne09 válasza penszel hozzászólására (») Jan 21, 2018 /
 
A bekötés eddig is rendben volt. Megoldani még nem sikerült a problémám, de majd ezután kötöm rá a kondikat, hogy abból mennyi fesz jön ki. Vannak itthon diódáim ha más nem készítek egy másik hidat és kipróbálom azzal.
(#) mek-elek válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 21, 2018 / 1
 
Kedves Ge Lee,
nem okoskodni, vitaindítónak szántam amit közöltem Veletek.
A hifiben vannak olyan dolgok amit mérésekkel nem lehet alátámasztani, a múltban az egyik ilyen érdekesség a mágnesesség volt. Vannak olyan tények, amit tán nem lehet megmagyarázni, attól még működnek. Azt gondolom, a hitet templomba kell gyakorolni. Amit itt közöltem, mind kipróbálta és megtapasztaltam. Itt sokan szeretnek ellenkezni, holott nem látták, nem hallották, mégis az ellenkezőjét állítják. Én azt tudomásul veszem, hogy ilyen az egójuk.
Bajom azzal van, hogy mást ezzel eltérítenek a ráváró élményektől, és kicsit én ezt középkorinak tartom.
Engem a 100Hz nem érdekel, de a többi amit ez a megoldás ád, azt 2005-óta hasznosítom, Tibortól, és a hozzánk hasonlóktól függetlenül. Jelentősen hat a csillagpont jóságára, barátságosabbá teszi az erősítő beüzemelését, üzemét, és zavar védettebbé teszi, és ezzel kihathat még az üzemi hőmérsékletre is.
Mint írtam, ezt egy gyári lapban olvastam előszőr és eldobtam miatta a quad puffer mechanikámat, és az lm3875 erősítőmben már hallottam előnyeit. De Király Tibor is közölte.
Ez nem kizárólagos dolog, mindenki döntse el, hogy használja, vagy nem. Bajom azzal van, hogy ne más helyett. Elítélem az efféle erőszakosságot a kártékonysága miatt.
Elek
(#) mek-elek válasza mek-elek hozzászólására (») Jan 21, 2018 /
 
Elfelejtettem OFF-ba tenni, bocsi
(#) Karesz 50 válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 21, 2018 /
 
A jelek szerint már a Gryphon-nál is elolvasták Király Tibor cikkét
(#) szendi001 válasza Karesz 50 hozzászólására (») Jan 21, 2018 /
 
Melyik cikkről van szó?
(#) Ge Lee válasza frissadam hozzászólására (») Jan 21, 2018 /
 
A kimenetre 50Hz az sehogyan sem kerülhet csak rossz huzalozás esetén, már ha feltételezzük a kétutas vagy graetz egyenirányítást. A 100Hz az pedig a folyó áramok függvényében kerülhet csak oda, ez függ az adott végfoktól is, nyilván ha elegendő a puffermennyiség és elenyésző a kimeneti áram, akkor nem lesz feszültséghullámosság.
Az ábra az extrém esetet mutatja de ilyen a gyakorlatban nincs. Vegyünk egy általánosnak mondható esetet, amikor megépíti valaki ezt a végfokot sztereóban, és puffernek 2db 10000µF-ot választ. A tápfeszültség most kb. +/-48V legyen, és vezéreljük ki teljesen a végfokokat. Mivel a végfokból 2db van, és a tuc tuc is mindkét oldalon szól, ezért egy egy pufferen 4 ohm terhelés jelenik meg, mert mindkét 8 ohmos hangszóró terhel. Tehát ebben a pillanatban a kondenzátorból 48V / 4 ohm = 12A áram folyik ki. Ha ez folyamatos terhelés lenne, akkor egy hálózati periódus alatt 15V-ot is esne a puffer feszültsége, mire a trafó felől újra töltőáramot kap. A gyakorlatban nyilván nem ennyire rossz a helyzet, mivel a zenei jel nem folyamatos hanem szinuszos jellegű, tehát eleve az is csak félperiódusokkal terhel, tehát a terhelőáram effektív értéke feleekkora sincs. Most csak a dobot vettem alapul, hogy mellette milyen hangszerek szólnak még éppen azt nem, mert azok általában jóval kisebb amplitúdóval vannak jelen a zenei anyagban.

ripple.jpg
    
(#) Payne09 hozzászólása Jan 21, 2018 / 1
 
Ha összeáll a dolog a gépemben akkor használhatom ezt a potit hangerő szabályzásra? Ez van itthon jelenleg sajnos. Természetesen sztereó.
(#) Ge Lee válasza mek-elek hozzászólására (») Jan 21, 2018 / 1
 
Az adott hangzást vagy hangképet azt valóban nem tudjuk még mérésekkel alátámasztani, ezen kívül minden mást azt igen. Így hát elég nehéz nekem olyan mesét beadni amit sem műszakilag, sem sehogy máshogyan nem lehet alátámasztani. Ezt a kis leírást én is kipróbáltam a gyakorlatban csak unaloműzés képpen, és az égvilágon semmilyen változást nem tapasztaltam sem műszakilag, sem a hangzás tekintetében, amin nem is lepődtem meg. Azzal nincs bajom ha valaki ezt otthon alkalmazza, a baj azzal van ha mint "szentírást" terjeszti, miközben hozzá elmélet sincs, ami aztán alátámasztva sincs.
Ez nem az "alkatrészek hangja" kategória, abba nagyon nem fér bele, persze lehet hogy csak számomra nem...
(#) Ge Lee válasza Payne09 hozzászólására (») Jan 21, 2018 /
 
Nekem úgy tűnik hogy ez lineáris poti, ha így van akkor hangerő szabályozásra nem lesz jó. Régebben az A volt a lineáris és a B a logaritmikus, de ez mára megfordult.
(#) Steven19 válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 21, 2018 /
 
Erre a lin log dologra én is rászaladtam. Potit cseréltem egy erősítőben leolvastam róla hogy 50KB a HQ-ból logaritmikust kértem, otthon derült ki a turpisság az új potin 50KA szerepelt. Kiegyeztem magammal hogy ott eszi meg a fene jó lesz ez is csak kicsit másképp szabályoz, egy apró hibáért nem fogok 300Km-t vonatozni..... Máskor jobban figyelek erre.
(#) Payne09 válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 21, 2018 /
 
Én is így tudtam, hogy a B a logaritmikus. Valahol olvastam, hogy hogy is lehet kideríteni, hogy melyik fajta, de már nem emlékszem. A 20K jó lenne, ha esetleg stimmelne a kivitel?
(#) mek-elek válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 21, 2018 / 2
 
Kedves Ge Lee,

nem tudtam, hogy a Denon megbízhatatlan hozzád képest, elnézést.
a terjesztéssel kapcsolatban, azt gondolom nem én játszom az istenit a fórumon, és itt mindenki "terjeszt" valamit, a megbélyegzést is néha, ami sajnálatos.
És itt zártam most.

Elek
(#) szendi001 válasza mek-elek hozzászólására (») Jan 21, 2018 /
 
"A hifiben vannak olyan dolgok amit mérésekkel nem lehet alátámasztani, a múltban az egyik ilyen érdekesség a mágnesesség volt. "

Minden mérhető, csak a mérés elvét és a mérési elrendezést kell tisztázni. Egyik a mágnesesség (alkarész lábak), a másik a félvezetők lapkájának hőmérséklet változásából adódó paraméter változások. Aztán a passzív alkatrészek feszültségtől függő névleges érték változása is izgalmas, ami mind modulálja torzítja a jelet. A lényege a mondandómnak, hogy a misztikumot el kellene hagyni...mert ezek mind mérhetőek...bár tény, régen nem voltak azok.
(#) Ge Lee válasza Payne09 hozzászólására (») Jan 21, 2018 /
 
Úgy tudod kideríteni hogy a potit betekered pontosan középállásba. Ha lineáris akkor az értékének kb. a felét kell mérned a műszerrel a csúszkán, azaz a csúszkához képest a két vége 10-10 kohm. Ha viszont logaritmikus akkor a "bal" oldalához vagyis a lecsavart hangerő oldalához képest 10-15%-át tehát valahol 2-3 kohm körül, a másik oldalon meg 17-18 kohm körül, lásd a képen. Elvileg lehet a lineárisból is logaritmikust fabrikálni némi trükkel az ábra szerint, de hogy az így kialakuló karakterisztika mennyire fogja követni a logaritmikust azt meg nem mondom. Plusz van vele probléma mert csökkenti a poti bemenő ellenállását, ráadásul a csúszka állásának függvényében. Teljesen feltekert poti esetén a forrás már nem 20 kohmot lát hanem csak 5 kohmot, ha egyébként az utána lévő végfok bemeneti impedanciája ehhez képest elhanyagolható.
(#) Ge Lee válasza szendi001 hozzászólására (») Jan 21, 2018 /
 
Adott rendszerek, erősítők, alkatrészek stb. hangzása, hangképe valóban nem mérhető, mindössze annyit tudunk füllel megállapítani hogy tényleg eltérő. Én a magam módján ezt a dolgot egész egyszerűen annak tulajdonítom be ami, az adott kapcsolás jellegzetességének, azaz az alkatrészek összességének, és még inkább magának a gyártástechnológiának. Műszakilag is teljesen elfogadható érvnek tartom azt, hogy attól hogy 3db kondenzátor értéke ugyanúgy 1uF, attól még lehet egy környezetbe beépítve teljesen "más hangjuk", ha mondjuk az egyik fólia, a másik elkó, a harmadik meg kerámia, ráadásul nem is az a gyártó, nem is pontosan ugyanazokból az anyagokból állította elő. Ugyanez igaz a félvezetőkre is. Pontosan ezért van az, hogy amikor belefog valaki valami méregdrága gyári készülék lemásolásába, hogy az esetek 99%-ában nem azt kapja amire számított, mert úgy gondolta (naivan), hogy az adott hangkép az adott kapcsolásban, vagy annak mérhető, műszaki tulajdonságaiban leledzik. Van a dologban némi misztikum is, de az nem a felhasznált alkatrészekben hanem inkább az emberi fejekben, ezzel együtt a hallás mechanizmusában keresendő.
(#) pjg válasza Karesz 50 hozzászólására (») Jan 21, 2018 /
 
Biztos én vagyok a tudatlan, de ki ez a Király Tibor? Szerintem olyan megmondó embernek tűnik.
Azt szoktam kérdezni, hogy ha a villásdugót fordítva dugod a konnektorba, azt hallod?
(#) pjg válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 21, 2018 /
 
Maximálisan egyetértek veled.
Idézet:
„az egyik fólia, a másik elkó, a harmadik meg kerámia”

Ráadásul ezeknek a fizikai paraméterei mérhetők és jól dokumentáltak is.
Szerintem jó nagy adag marketinget ideologizálnak meg az abban hívők. Vagy akik jól átverik őket.
(#) Gafly válasza pjg hozzászólására (») Jan 21, 2018 /
 
Idézet:
„Biztos én vagyok a tudatlan, de ki ez a Király Tibor? Szerintem olyan megmondó embernek tűnik.”

Igen, két tippem is van:
Ez
Ez
(#) Payne09 válasza Payne09 hozzászólására (») Jan 21, 2018 /
 
Lemértem a kondikból kijövő feszt. Mind a két ágon 30,2Vdc van stabilan. Tehát nem itt van a hiba ezek szerint. Rákötöttem külön-külön a paneleket és semmilyen melegedést nem tapasztaltam. Ha mindkettő egyszerre van bekötve akkor viszont melegszik ugyanúgy. Sőt a baloldalin a 0,1Ohmos ellenállások is nagyon melegek, s ezen az oldalon az 510Ohmos ellenállásokon csak kb. a fele értéket mérem. A Jobbos panelon rendben vannak az értékek.
Külön-külön kötve a kimeneten 29,7Vdc van. Gondolom ez annyira nem jó. Ha mindkettő be van kötve akkor a balos 0,600, a jobb pedig 1,700 körüli. Ja és az egyenirányító is forró. Mindez néhány másodpercig volt tesztelve.
(#) Payne09 válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 21, 2018 /
 
Ki fogom mérni a potit, köszi szépen! Valami ilyesmi rémlett, de nem voltam biztos benne.

Szerk. Kimértem és sajnos lineáris a poti.
A hozzászólás módosítva: Jan 21, 2018
(#) pjg válasza Gafly hozzászólására (») Jan 21, 2018 /
 
Az első egy jogász, a második "Not Found" My Name Is Nobody
A hozzászólás módosítva: Jan 21, 2018
(#) kistee válasza Gafly hozzászólására (») Jan 21, 2018 / 1
 
A második link helyesen: Bővebben: Link
(#) mek-elek válasza Gafly hozzászólására (») Jan 21, 2018 1 /
 
Kedves Gafly,
tudod, hogy Te mit tudsz, az magánügy, de hogy megszólsz nyilvánosan, egy olyan embert akit nem is láttál,így nem is ismerheted, csak a sötét oldal lovagjaként belepampogsz az Ő jóindulatú ajánlataiba. Nem mondanám ezt etikusnak. Hát ilyen, amikor valaki magát látja másban megtestesülni.
A hozzászólás módosítva: Jan 21, 2018
(#) Tiggey válasza penszel hozzászólására (») Jan 21, 2018 /
 
Ha a tolerancia a fő probléma. _Akor vegyél belőle többet, mérd meg őket, és ami belefér az értékbe, rakd be,ennyi. Tökéletes!
(#) Karesz 50 hozzászólása Jan 21, 2018 / 1
 
Szerintem így nézhetnek ki az áramutak az egy, ill. két Graetz-es egyenirányításnál.
(#) Tiggey válasza Karesz 50 hozzászólására (») Jan 21, 2018 /
 
A negatív tápág meg csak dísznek van? Nullához képest egyenlő arányban van terhelve a +- tápág. 0 és negatív tápág között is van 10ohm jelen esetben, és ezek ellenütemben terhelnek.
(#) Karesz 50 válasza Tiggey hozzászólására (») Jan 21, 2018 /
 
Szerintem létezik pozitív és negatív félperiódus is. Ez most a pozitív félperiódusban az az időpillanat amikor a diódákon (és a terhelésen is) áram folyik.
Következő: »»   352 / 398
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem