Fórum témák
» Több friss téma |
A moduláló jel alakja nálam igy alakul...max 2kHz
A topik kihalt, de remélem lesz aki benéz. Ahogy végigolvastam az itt leírtakat valamint a neten utánanéztem úgy tűnik, mint ha ezek az egységek decoder/encoder (pl. PT2262/PT2272) nélkül kommunikálnának egymással. Annak idején próbálkoztam decoder/encoder nélküli rádiós adatátvitellel, de akkora a háttérzaj, hogy még egy bájtot sem tudtam átjuttatni. Esetleg valami hatalmas redundanciával. De nem úgy tűnik, mint ha itt olyan nagy redundancia lenne a jelekben. Szedett szét már valaki ilyet? Valóban nincs ezekbe encoder?
Hali!
De mi a kérdés ?! Lassan 3 éves topicot olvasgatok de nem tudom mi a gondod. Alapfogalmak tiszták ? Adás- vétel , moduláció demoduláció ANALÓG . Szuperegeneratív vevő , Transzponáló tipusú vevő. 433MHz es adó vevő modulokban eligazodsz ? Ilyen rendszer Részeinek a működésével tisztában vagy ? PT2262/2272 adatlapja megvan? Szerintem letölthetőek, azokból megismerhető minden. Nem tudom miez a PTxyz amit emlegetsz . koder enkóder nélkül semmiféle átvitel nem lehetséges ... valamiféle megegyezésnek kell lennie a 2 eszköz között amiből megértik egymást hívjuk ezt protokollnak (logikairéteg), de az átviteli közegre jellemző fizikai réteg tulajdonságai is fontosak.(1-snek 0nak mi felelmeg freki/fázis/amplitudó impulzus szám változások ? stb stb ... ) Légyszi bővebben fejtsd ki a problémát ... Lehet bennem van a hiba nem fogom fel a problémát. Kösszi ! BÚÉK ! KeraWill
Akkor részletezem a kérdésemet. Kicsit szájbarágós lesz, hogy egyértelmű legyen hol vesztem el.
Abból indultam ki, hogy ezeknél az időjárásjelzőknél a külső egységek digitális formában továbbítják a belső egységhez a jeleket. Azaz a digitális adatot a szenzortól először megkapja egy encoder (pl. PT2262 IC). Ennek van 12 bemeneti lába. Ebből mondjuk 8 a csatornacímet definiálja, a maradék 4 pedig a hasznos adatot. Ebből a 12 bitből a encoder előállít egy soros jelet, amit átad a rádióadónak. Az adó a soros jelet modulálja azaz ráülteti a vivőfrekire, és kisugározza az éterbe. A jelet veszi minden az adott frekin működő vevő, demodulálja és soros jel formájába átadja az decodernek (pl. 2272 IC). Az visszaállítja a 12 bitet. Gondolom hibaellenőrzést végez (nem olvastam el) és megvizsgálja, hogy az első 8 bit által kódolt cím a saját címe-e. Ha igen, akkor a maradék 4 bitet kiadja a 4 kimeneti lábán, és egy másik lábon jelzi, hogy érvényes adat érkezett. 4 ilyen csomag átküldésével továbbítható 2 byte. Az első kérdésem, hogy valóban így zajlik-e a kommunikáció? Van-e ilyen speckó encoder/decoder IC beépítve (mert más rádiós vezérlésben igen). A választól függően jön a többi kérdés.
Használni nem használtam a fenti 2 ic-t ...
Rf átvitelt is más modemmel más frekiken más protokollal használok . Amit eddig is írtam ide az a fizikai réteg (433MHz) megfigyeléséről és ennek olcsó megvalósításáról szólt. Az adatlapban olyasmi van hogy redundánsan 2szer szeretne a vevő jó adatsort kapni (cím és adat) ezután engedélyezi , fogadja el jónak a kapott értéket ... ezt hw-ből tudja a dekóder ic .
Sziasztok!
Igaz nem Somogyi, de időjárás állomás, König. Ma a kutyám megtalálta a külső egységet, ami a hőmérsékletet és a páratartalmat küldi el a vevőnek. Kettétört a panel benne és 2 alkatrész is (egy tranzisztor és egy ellenállás). Van benne egy LCD kijelző, az is eltört, de az nem érdekelne, csak hogy továbbítsa a mérési eredményeit a vevőnek. Az adó panel sértetlen benne, 433Mhz-en működik. Szerintetek esélyes belőle működőképes szerkezetet csinálni? Vagy esélyes megépíteni valami áramkört, amit az adó egységére kapcsolhatnék? Köszönöm a válaszokat!
Talán fotózd le a romokat, úgy könnyebb tanácsokat adni.
Külső egységen ritkán van LCD kijelző.
Kutya ha megrágta az LCD kijelzős egységet... Barkács anyag
Az enyémen is van, a hőfokot mutatja. Ha nem működik, legfeljebb kint nem látni hány fok van, de attól még a beltérinek küldhet jelet.
Íme. Nem hiszem, hogy meg lehetne állapítani, hogy milyen IC van rajta.
És vajon a hiányzó tranzisztort mivel helyettesítsem? Mission Impossible szagú számomra, de reménykedek benne, hogy még életre lehet kelteni valahogy.
Most hogy így nézem a képet, nem reménytelen a dolog.
A két eltört alkatrésznek a darabjai megvannak (le lehet lesni a felíratot)? Ha nincs, akkor vissza kellene rajzolni az áramköri környezetet (tranyónál elég kevés variáció van), az ellenállásnál azért trükkösebb lehet... Kétoldalas nyák mindkét oldalán a törésvonal mellett levakarni a lötstop-ot. Utána NYÁK lemezt összeragasztani (esetleg plusz merevítéssel, oldalt). Száradás után a törött vezetőket forrasztóónnal (és esetleg pici huzaldarabokkal) összekötjük. Ha minden készen van, a kutyát oldalba rúgjuk
Azt a javítási módszert követném én is, amit Gafly kolléga is javasolt. így messziről nem tűnik lehetetlennek.
Nem egy ökör ára.Ez csak az első hasonló amit találtam, de az enyém a hatvani piacról van és csak a fele volt kb.
Most vettem az én kütyümet ennyiért, kb. 2 órát élt. Nincs pénzem másikat venni.
Átkötöttem szinte minden törési pontot, kivéve amik az LCD-hez mennek, hiszem az úgyis törött. Már odáig eljutottam, hogy amikor behelyezem az elemeket, felvillan a LED ami akkor jelezne amikor jelet ad a vevő felé (fél percenként egyet). De csak egyet villan, többször nem Bár lehet, hogy a tranzisztort nem jól helyettesítettem. Egyébként a panelra rá volt írva a tranzisztor tipusa: S8050 ami egy NPN, állítólag BD139-cel helyettesíthető. De mivel nem volt itthon ilyen, tettem bele egy BC akármilyen NPN-t, gondoltam ha nem is sokáig, de elmegy vele. Fene tudja.
Üdv. Egyáltalán nem biztos, hogy NPN tranzisztor. Az elterjedt jelölés szerint az S8050 PNP, az SS8050 pedig NPN. De természetesen van pár cég aki szemben megy ezzel és ott pont fordítva van. Egyértelműen meghatározni csak a kapcsolás visszakövetésével lehet. Ha az egyik lába közvetlenül tápra megy akkor PNP, ha viszont földre akkor NPN. Kivéve ha emitterkövető, mert akkor ez se érvényes.
Próbálj hozzá csak kültérit keresni. Az talán nem olyan drága.
Pontosan úgy van, ahogyan mondod:
Van ilyen is: Bővebben: Link meg olyan is: Bővebben: Link Viszont a BD139 szerintem semmiképpen nem jó helyette... Szerintem is meg kell nézni az áramköri környezetet.
A kollektora 330K ellenálláson keresztül megy a +tápra, az emittere közvetlenül a földre.
Egyébként róla van szó: S8050
Ennek a topicnak a fejlécében lévő kereső oldal ezeket az alternatívákat ajánlja.
Lerajzoltam a táp részét, ahonnan kitört a tranzisztor. Ez alapján nem értem az áramkör lényegét, minek bele tranyó. Elvileg anélkül is kéne működjön, nem? Ugyan azt csinálja nélküle is mint ha beleteszek akármilyen tranzisztort. Beteszem az elemet, villan egyet egy LED és annyi.
Lehet, hogy ha meg van szakadva a szenzorok vezetéke, akkor nemcsak nem mér, hanem nem is ad ki rádiós jelet a beltéri egységnek, és azért villan csak bekapcsoláskor egyet a LED?
Az első tranzisztoros fokozat mintha valamilyen erősítő lenne. Nincs ott bemenő vezeték a 2.2 megás ellenállás és a dióda között? De hasonlóan néz ki egy külső hatáson alapuló ki/be kapcsoló fokozat is ha pl. a 2.2 megás ellenállás egy termisztor lenne. A második fokozat meg invertál, valószínűleg az IC jelszint igényei miatt.
Sziasztok!
Nem feltétlenül somogyi, de érdekelne, hogyan oldották meg a beltéri egységnél a kültéri jelének a vételét alacsony fogyasztás mellett? Mert ugye a vevőnek mindig mennie kell mert nem tudhatjuk mikor jön az adat. És akárhogy számolok nagyon kicsi fogyasztásúnak kell lennie, mert általában 3db ceruzaelemről megy.
Nem kell mindíg mennie a vevőnek sem. Sok vevőnek (olyat kell alkalmazni) van alvó üzemmódja. Ilyenkor nagyon alacsony, pár uA a fogyasztása. Ekkor csak egy számláló ketyeg, (Watchdog) ami időnként rövid időre felébreszti a vevőt. Ha ezalatt a vevő értelmezhető jelet vesz, akkor működik, ha nem visszaalszik. Ettől kezdve már csak az a feladat, hogy az adó, ha jelentenivalója van, kicsivel hosszabb ideig sugározzon, mint a vevő alvási ideje.
Persze nem árt ennél az üzemmódnál, ha kétirányú a kapcsolat. A hozzászólás módosítva: Jan 31, 2015
Hello, "nálam" úgy van (nem Somogyi), hogy amikor a kültéri jele várható, bekapcsol, fülel, s amikor megkapta az adatot kikapcsol, jellemzően 346 másodpercre. Az adó pedig háromszor adja le a hőmérsékletet percenként. Adhatná ritkábban is...
A hozzászólás módosítva: Jan 31, 2015
Köszi a hozzászólásokat. Kezd összeállni a kép. Tehát az első bekapcsoláskor nem csak azért fontos, hogy az adó összeismerkedjen a vevővel, mert valószínű van valami azonosító, ami alapján később is megismeri, hanem mert innentől kezdve adott időközönként fogja a vevő várni az adatokat. Kicsit előbb bekapcsol, mint várható az adat és így valószínű, hogy megtörténik a vétel. És ha az adó órája kicsit pontatlan is, az utolsó adástól számítva csak nem tér el annyit, hogy probléma legyen. Megpróbálom így leprogramozni a sajátomat is.
Pontosan igy gondolom én is!. Annyit még hozzátennék, hogy az adó az első bekapcsoláskor gyakrabban ad, amikor ismerkednek, majd egyre ritkulva (?) éri el az 1 perces időközöket. Amikor a vevő bekapcsolását írtam, azt lehet úgy teszi, hogy akkor sem folyamatosan, hanem olyan kb másodpercenként belefigyel az éterbe, kb 100-200 ms-ra, s ha kap jelet úgy marad, hogy egy egész adatcsomagot elkaphasson. Az vevő áramfelvételét kellene ilyenkor mérni, hogy a pontos módszere kiderüljön. A PMR rádióknál is hasonlóan van, amikor a zajzár kikapcsolja.
A hozzászólás módosítva: Jan 31, 2015
A zajzár csak a hangutat kapcsolja, a vevőt nem. Logikailag sem lehet, hogy saját magát kapcsolja, ahhoz külső időzítő kell.
Igen, van egy áramkör, ami ezt a kapcsolgatást intézi akkor amikor(!) a zajzár működik.
Ahhoz, hogy a zajzár működhessen, a vevőnek működni kell.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |