Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Tekercs induktivitás kiszámítása
Altalaban a szamozott akarmiknel ugy van, hogy az elso ket szam az ertek es a harmadik szam meg annyi nulla.
nalad 33 es harom nulla = 33000uH. Ez egy nagy ertek. nem irtad, hogy mekkora az induktivitas. Bővebben: Itt egy Link
Hát e téren teljesen hiányos a tudásom
 , ezért fordultam ide, meg persze azért is mert a google nevű haverom sem nagyon tudott mit mondani. :no: Mint a csatolt kép is mutatja ez egy kis tekercske, 5Ft-os méretű. Én több adatot nem tudok róla...
Te igy nem lehet megmondani.
Lehet, hogy valamilyen halozati bemeneti szuro. Merd az induktivitast egy hangfrekvencias generatorral es egy szkoppal. Rezonanciaba hozod a tekercset. A tobbi meg egy egyszeru szamitas. Vagy a volt amper fele modszerrel hatarozod meg. Ez utobbi inkabb a folytotekercsek meresenel alkalmazzak. Ahogyan nezem a te teketcsed elegge nagy induktivitasu es menne a dolog. Kép: Hivatkozás Az erteket Henriben kapod!! Egy kicsit nezz korbe , hogy hogyan is merik az ismeretlen tekercs induktivitasat. ha nem is alkalmazod legalabb megtanulod elmeletben.
Köszi a választ, még utánnajárok a dolgoknak, legalább valamit vágok most már a témában.
Toroid magú tekercs induktivitásának számításához van valami infótok. Továbbá mennyit számít, ha mérem egy ilyen tekercs induktivitását műszerrel, hogy a műszer 1kHz-n dolgozik?
Helló
Egy hangváltóhoz kellenének 5.6mH; 0.68mH; 0.33mH tekercsek tudja valaki hogyan tudnám egyszerűen elkészíteni, kis anyag költséggel. 
Sziasztok!
Interneten találtam egy kapcsolást ahová kell egy tekercs ami 5 menet 8 mm-es átmérőre, 0,3-0,5 mm átmérőjű rézhuzalból készült, és azt szeretném megkérdezni, hogy ezt lehet-e helyettesíteni valami ilyennel? Link helyesbítve. -- kobold
Üdv.
Problémáim adódnak ezzel a légmatek nevű progival... 0,6 mH-is tekercseket szeretnék készíteni,de amikor megadom az adatokat hülyeséget dob ki. Csévetest átmérője mm: Csévetest hossza mm: ezt nem értem. Huzal átmérője mm: Kívánt induktivitás: Megadom az adatokat és ilyet ad ki hogy menetszám 1,huzal hossza 0.bla bla méter  Segítenétek hogy hogy is töltsem ki,én sorrend szerint ezeket pötyögtem be de ezek szerint én nem csinálok jól valamit:50 mm,a hosszára nem tudom mit ért,átmérője:1 mm,induktivitás:0,6 mH. Előre is köszönöm.
Van néhány tekercsem, olyan mint az alábbi képen.Szeretnék 100uH/ 3A-es tekercset készíteni.Nem venni.A képletet ismerem, de a relatív permeabilitás mennyi lehet?A tekercsszámító prg-t nem értem.Mi az AWG? Vezeték vastagság?Az nem számít "l"-nél hogy egyenes a csévetest, vagy gyűrű alakú?
hegusp
Szia Alkotó!
Megkérdezhetem, milyen könyvből/jegyzetből származik az oldal? Már keresek egy ideje valami elfogadható irodalmat tekercs induktivitás számítására. Köszönöm, p.
Köszöntem :kalap:
Nagyon sokat, ha pl. nem frekvenciafüggően változik az induktivitása.
Azért a végső értéket nem árt megmérni, és úgy pontosítani.
Sziasztok hangváltót akarok csinálni de nem tudom kiszámolni hogy 2.6mh tekercshez 1.00mm-res húzalbol
mennyit kellene feltekerni erre a csévére
Én meg nem látom a képen a csévetestet.
 A 2,6mH nagyon sok, légmagosból 1,0-ás huzallal igen magas lesz a DC ellenállása. Mire használod majd, és hogy jött a 2,6-os érték?
Most nem tudom sajnos a rajzot belinkelni bert dolgozom de ha ez nem jó akkor légyszi ajálj egy jobbat.250watos mélynyomom van.na most én olyan hangváltót akarok ami mély magas és közép
Helló megvan a rajz ezt akarom megcsinálni ha jó
Az a hangszóróktól és a doboztól függ, az ilyen tankönyvi képletekből számolt váltók legtöbbször nem működőképesek.
akkor kellene egy olyan ami biztos müködik
Képlet? Olyan képlet nincs. Vagyis a maga módján mindegyik működik, de amit kiszámolsz vele, valós hangszórókhoz nem lesz jó, pont azért, mert nem veszik figyelembe a hangszórók-doboz valós képességeit, tulajdonságait.
Üdv!
Csakhogy kicsit kötözködjek. Kifejtenéd bővebben, mik azok a valós tulajdonságok, melyek meghatározzák egy váltó szűrő paramétereit? A hangszóró elektromos paraméterei, impedanciája, terhelhetősége, rendben van. A hangfalnak ehhez mi köze? kifejtenéd részletesen? Te hogyan, milyen módszerrel tervezel (készítesz) hangváltó szűrőt? Mindezekkel együtt a váltószűrők alkalmazása mindíg ront valamennyit a helyzeten, (frekvencia és fázismenet) de még mindíg jobb, mintha egy szélessávú hangszórót használnánk.
Ha kifejtem, nagyon hosszú lesz.
 A hangszóró átvitele is számít váltókészítéskor, és itt lép be képbe a doboz, mert az átvitelt abba beépítve kell mérni, ugyanis az előlap és a hangszóróelhelyezés miatt keletkező diffrakciók, letörések nagyban befolyásolják a középtartományt, ezt pedig illik a váltóval kezelni, különben még rosszabb helyzetben leszünk mint egy szélessávúnál. Egyébként a szélessáv is szinte mindig többutas, csak ott mechanikai a váltás, a hangszóróba beépített, és mi kívülről nem tudunk változtatni rajta. Magyarul vagy azt hallgatjuk, amit a gyártó (jó esetben, ha volt ilyen, a tervező) kitalált, vagy szétszedjük a hszt. A váltók sztem nem rontanak a helyzeten, inkább javíthatnak, ha jól csinálod. Minden alkatrésznek vannak idézőjeles hibái, de ezek a hibák csak egy eszközt jelentenek a kezedben, mert felhasználhatók a saját céljaid érdekében, kompenzálhatod vele a hangszórók hibáit pl. És még sorolhatnám, mi mindenre jók, ha ésszel használod őket. Ugye Ez az, amit egy képlet sosem fog tudni helyetted. Hogy én hogyan csinálom, az változó. Általában az elejéről kezdem. Ha épp nem szélessávú hangszóró mechanikai váltását kell kitalálnom, akkor a foylamat a mélyközép T-S paramétereivel indul, foyltatódik a nekem megfelelő dobozmérettel-hangolásal, ehhez a térfogathoz keresek egy megfelelő oldalarányú dobozt, amit próbálok olyanra faragni, hogy a három dobozon belül kialakuló állóhullámsorozat sehol ne erősítse egymást. Ezután végigszámolom a hangszóróelhelyezést, és ha kész a doboz, jöhetnek a mérések, átvitel, és impedancia a dobozban, a hangolás végleges helyzetnének megtalálása, csillapítóanyag (rezonanciák kezelése), és végül a mért adatok (imp, dinamikus viselkedés, torzítás, átvitel) sokat segítenek egy kezdeti elsőlépés váltó összehozásában. Ezután viszonylag egyszerű a dolog, empirikus tervezésnek is hívhatjuk, mert a hallgatás-mérés-újraszámolás-tervezés-forrasztás váltja egymást kb. ebben a sorrendben, míg ki nem alakul valami olyan verziója a hangváltónak, ami megfelel nekem is, és a mérhető adatok ezt alátámasztják. Ui: Én mondtam, h. hosszú lesz.
Üdv!
Nem volt azért olyan hosszú, de azért hiányolom a lényeget. A kérdező, kopaszs valószínűleg kezdő, Te meg valószínűleg jó sok hagfalat, hangváltót csináltál már, van jó bő tapasztalatod. Igazán megadhatnád annak a hagváltónak a kapcsolását, paramétereit, ami nálad már "bevált" minden hókuszpókusz nélkül. Arra, majd ő is rájön, ha megfogja a téma. A rövidítésekkel is csínján kéne bánni, nem biztos hogy mindenki tudja , hogy a hangszórónak mi a T-S paramétere. Arra azért továbbra is kíváncsi lennék, hogy a váltószűrő melyik paramétere befolyásolja (akár leginkább) a hagfal difrakciós szórását, és hogyan, milyen paramétereivel kezeled a hangszóró, pláne a teljes hagsugárzó esetleges gyengeségeit.
Nem érted a lényeget, azárt hiányzik neked. pedig tökéletesen le van írva.
Idézet: „a hagváltónak a kapcsolását, paramétereit, ami nálad már "bevált" minden hókuszpókusz nélkül.” Ez butság, ilyen váltó nincs, nem volt, és soha nem is lesz. Volt egy marketingpróbálkozás egy bizonyos Babos Sound részéről ennek elhitetésére, de az a project azóta sem futotta ki magát (ha finoman akarok fogalmazni).A kérdezőnek (ha még nem lenne nyilvánvaló) hangszórók és doboz ismeretében tudok segíteni egyedül. Szóval előbb információk kellenek, aztán jöhet bármi más. Idézet: „A rövidítésekkel is csínján kéne bánni, nem biztos hogy mindenki tudja , hogy a hangszórónak mi a T-S paramétere.” Aki nem tudja, mi a T-S, miért akar váltót készíteni? Azt ajánlom, Ne tegye! Nagyon jó magyar nyelvű leírások vannak az alapokhoz, pl. subvoice lapja. Idézet: „Arra azért továbbra is kíváncsi lennék, hogy a váltószűrő melyik paramétere befolyásolja (akár leginkább) a hagfal difrakciós szórását” A váltók módosítják valamennyire az iránykaraktert, de nem ez a lényeg. Ahogy már fentebb írtam, letöréseket, az előlapi elhelyzeéssel, és a hszek süllyesztésével tudod kezelni-kézben tartani. Egyébként legtöbbször nem hangfal, inkább legyen hangugárzó, az mindegyikre jó, falra is, dobozra is. Idézet: „és hogyan, milyen paramétereivel kezeled a hangszóró, pláne a teljes hagsugárzó esetleges gyengeségeit.” Ez egy olyan széles ismeretanyag, hogy csak konkrét példára alkalmazva, tervezés közben lehetne megmutatni. De feltehetőleg nincs olyan állatorvosi ló, amin minden egyes létezhető és megoldható gond előjön.
Valóban, ha a kérdezőnek segíteni tudsz, és akarsz is mindenekelőtt azt kellett volna visszakérdezned, hogy milyenek a hangszórói. Ez ezidáig nem történt meg, csak most.
Mester! Akkor tudod a szakmát igazán, ha az általad megszerzett ismeretanyagot át tudod adni egy kezdőnek, lépésről, lépésre. Miért ne akarjon valaki kezdőként hangváltót építeni? Kérlek írd le a T-S paraméter definícióját. Szerintem a hangváltók méretezéséhez, az akusztikus paramétereknek nem sok közük van, ezeket a gondokat a váltószűrő paramétereivel kezelni nem lehet. Készítettem már sok szűrőt életemben (utálom is rendesen) de arról nem hallottam, hogy valaki is tudott volna megadott impedanciák között megadott csillapítás, és fázismenetű szűrőt készíteni, legalább is az átviteli tartományában. Ott igyekeznek a legkisebb hullámosságot elérni, de úgy hogy a hangsugárzó egyenetlenségeit pontosan kompenzálja úgy nem. Egybként szeretném ha tudnád, az induktivitás nem frekvenciafüggő, az impedanciája viszont igen. Ez az igazi nagy gondja a váltószűrők méretezésének.
Ez csak egy idejétmúlt gondolathalmaz. Az eddig általad leírtakból kb. Semmi nem igaz.
Idézet: „mindenekelőtt azt kellett volna visszakérdezned, hogy milyenek a hangszórói.” Megtörtént, ugyanis ezt írtam válasznak: "Vagyis a maga módján mindegyik működik, de amit kiszámolsz vele, valós hangszórókhoz nem lesz jó, pont azért, mert nem veszik figyelembe a hangszórók-doboz valós képességeit, tulajdonságait." Ebből könnyen kikövetkeztethető, hogy a hangszórói-doboza tulajdonságaira vagyok kíváncsi, nem? Néha olvasni sem ártana.... Idézet: „Akkor tudod a szakmát igazán, ha az általad megszerzett ismeretanyagot át tudod adni egy kezdőnek, lépésről, lépésre.” Nem feladatom. nincs kedvem ált isk. fizika hetedik osztálytól elkezdni, ha nem haragszol, ami pedig máshol a neten megtalálható érthetően értelmezhetően, és hitelesen leírva, azt nem pötyögném be újra mégegyszer. A váltóépítés általam és még sokak által használt működő rendszerét pedig az előbb leírtam, ezt egy kezdő szerintem ne próbálja ki rögtön egy háromutas hangsugárzón, mert annak semmi jó vége nem lesz. Ha tudást akarok átadni, akkor azt rendszerben felépítve kell megtennem, egyébként semmit sem ér az egész, és egy háromutas váltó működését hangszórókkal együtt átlátni nem kis dolog, a doboz+hszek tulajdonságaihoz, saját elvárásaidhoz igazítani meg még nehezebb feladat. Nem kezdőnek való, továbbra sem. Egy kezdő építsen (ha építeni akar) kétutas hangsugárzót megbízható alapanyagból (olcsó-normális hangszórók) kész terv alapján. Így a legkisebb a csalódás esélye, és a legnyagobb a várható siekrélmény. Másrészt, ez az első hangsugárzó egy alapnak nagyon jó lesz, innen lehet majd kiidulni a későbbiekre nézve. Idézet: „Kérlek írd le a T-S paraméter definícióját.” Nem is tudtam, hogy van neki. De ha le is írom, azzal még semmire sem megy, hogy pl: a hangszóró helyettesítő képlete szerint meghatározható rezonanciafrekvencia illetve a rezonanciát jellemző jósági tényezők és a lengőrendszer térfogat egyenértéke. Helyette ilyenkor inkább mutatom meg ezt: http://subvoice.hu/hangdobozepites/elmelet/hangszoro1/[subvoice - hangszóró I.][/url] Ebből sokkal több információt tud leszűrni, és ugye fórumhozzászólásba ez a mennyiségű tartalom nem is illeszhető be.Idézet: „Szerintem a hangváltók méretezéséhez, az akusztikus paramétereknek nem sok közük van” Akkor Semmit sem tudsz a váltók méretezéséről. Idézet: „ezeket a gondokat a váltószűrő paramétereivel kezelni nem lehet” De. Pont ez a feladat hangváltó készítésekor. A hangszórók átvtieli, és dinamikus, időbeni problémáit, torzításait kezelni, és emellett megpróbálni megvalósítani egy optimális illesztést is a két, vagy több út között. Idézet: „Készítettem már sok szűrőt életemben” Az még önmagában semmire sem garancia. Idézet: „(utálom is rendesen)” Miért kéne utálni? Csak eszköz a kezedben. Nem utálni kell, hanem bánni tudni vele. Idézet: „de arról nem hallottam, hogy valaki is tudott volna megadott impedanciák között megadott csillapítás, és fázismenetű szűrőt készíteni, legalább is az átviteli tartományában. Ott igyekeznek a legkisebb hullámosságot elérni, de úgy hogy a hangsugárzó egyenetlenségeit pontosan kompenzálja úgy nem.” Akkor magyarul Te még csak olyat láttál, ahol tankönyvi képletek szerint számolgattak hangváltókat. Hmm, a Klinger könyvön azt hiszem végre túl kellene lépni, a kezdőnek első olvasmánynak jó, de annyi benne a túlhaladott, ma, és sajnos már a könyv megszületésekor is hibásnak-hiányosnak számító információ, hogy nem szabad minden sorát komolyan venni. A vátlóépítésben is végtelen lehetőségek vannak. Egyébként pl. mit lehetne kezdeni a SEAS alu-magnézium membrános hangszóróival? Esetleg a Dynaudiókkal? Ha nem vennéd figyelembe a középtartomány (statikus-dinamikus) viselkedését, rezonanciáit, torzítását, hát semmi jó nem lenne azokból a hangszórókból. Idézet: „Egybként szeretném ha tudnád, az induktivitás nem frekvenciafüggő, az impedanciája viszont igen. Ez az igazi nagy gondja a váltószűrők méretezésének.” Légyszíves próbálj kevésbé kioktató hangnemben fogalmazni, főleg a épp egy hülyeséget írsz le. Saját érdekedben... Mert ezzel kapcs. egyáltalán nincs igazad. A hangszórók induktivitása bizony frekvenciafüggő. Az impedanciájuk természetesen az, de az induktivitásuk is. Elég megnézni az újabb helyettesítő képleteket. Abból jól látszik, hogy az akusztikus oldalról áttranszformálódó impedancia kismértékben, és a vasanyagokban kialakuló örvényáramok nagy mértékben változtatják meg a középtartománytól induktív rész impedanciáját, tehát a régi képletben alkalmazott egy soros ellenállás egy induktivitás felállás szerint L és Re értéke folyamatosan, frekvenciafüggően változik, az Re nő, L értéke pedig csökken a magasabb frekvenciák felé. Egy impedanciamenetből, és annak fázisából tökéletesen látható-kiszámítható.
Üdv.megnéztem a régi VT.kisdoboz hangváltó rajzát,2utas 40/60W 8ohmos volt amit régen én is lemásoltam +építettem.Nos itt a mélyhangszóróval sorban levő tekercs 130menet 0,82mm. Cu huzalból 5000HZ ig vágja le a hangfrekit.Cséve 15mm.ferritmag belül,erős műanyag kerek csévetest mérete 5cm.külső 15mm.belső átm.tekercselési szélessége 16mm.peremen belül.A mélynyomóval párhuzamosan 10mikros sárga 250Voltos kondi volt gyárilag.Bipoláris jó minőségű.A nagy VT. Dc2550es 100W/8ohm 3utas doboznak tekercs adatai=mélyhangszóróval sorba 235menet 0,85Cu-ból+porvasmag,magas sugárzó dóm= tekercs párhuzamosan N=120menet/0,85mm.vasmag nincs,+kivezetésen sorba van 3,3mikro 250V.közép sugárzóval +kiv.4,7mikro sorba kötve,majd panel bemeneti pontjára forr.va.Remélem ez segít valamit.Itt a mély felső frekvenciája 2500Hz=2,5KHZ.úgy tudom a keresztezési freki is ennyi a rajz szerint.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
