Fórum témák
» Több friss téma |
Szia!
Tehát a rajz jó, csak némi segítség kellene még. Milyen értékű elemeket hozassak a beszerzővel, mert gondolom ezek az értékek nem valósak
Sziasztok!
Van nekem egy nagy ipari ponthegesztő transzformátorom ami úgy lett házilag csinálva. Ha valakinek kell ingyen nekiadom és adok mellé alsó és felső elektródákat(pipákat).Ez Szombathelyen van,mert én szoktam a régi munkahelyemen a pontozókat javítani de már nem foglalkozom velük,belefáradtam,viszont sajnálom kidobni,hátha valaki akar építeni,csak mechanikát kell csinálnia hozzá. Üdv: Nagy József
Összedobtam én is egy ponthegesztőt. Igaz csak asztalon egyelőre. A tökéletesítés még várat magára.
Tettem elé egy triakos fázishasításos szabályzót. Egy akkun gyakoroltam.Tulajdonképpen én erre is szeretném csak használni. Az első próbálkozások képét mellékelem. A középső fül ami le van szakítva egy gyári hegesztés.
Ez nagyon jó! Milyen trafó kell ahhoz hogy ezt meg tudd csinálni?
Én egy 1000éves Bosch mikrohullámú sütő trafójából csináltam.A szekundert lebontottam. Tekertem rá 1 menet 16mm2-es vezetéket arra tettem a kihegyezett berillium bronz elektródát. Csak kell még egy időrelé, meg egy lábkapcsoló.
Sziasztok!
Elolvastam szinte az összes hozzászólást a témában, s a legutolsó hsz nél megcsillant a szemem! erobi82: épp ilyen hegesztőre van szükségem. Nagyon vékony lemezt ( szalag) szeretnék vele hegeszteni. Az elektronikához nem sokat értek ( gyakorlatilag semmit sem ), de egy könnyen értelmezhető rajz, egy jó leírás, s néhány fénykép segítségével szerintem elboldogulok. Ha nem nagy kérés, tennél fel pár képet, kapcsolási rajzot ( adatokkal ). Segítségedet előre is köszönöm!
Mint említettem a tökéletesítés még várat magára. Amint lesz egy összerakott példány csinálok képeket. Tegnap épp egy időrelét alakítottam át mert az időzítési tartománya nem a legjobb volt. Valamint egy lábkapcsoló lesz még az amin barkácsolni kell.
Lábkapcsolónak én egy régi varrógép pedált tervezek...
Sziasztok!
Olvasgattam a a hozzászólásokat , és énin rászántam magam egy ponthegesztő építésére , csak az két rézcsucsal vagyok bajba , mert nekem egy régi mozsárnak a törője van , csak azt nemtudom hogy az milyen rézből készült meg hogy az jólenne e hozzá , ha valaki tud némi információt adni , hogy ezeket a rézmozsarakat anakidelyén milyen rézből gyártották az nagyon jólenne , előrer is köszönöm.
A rézmozsarat átalában valamilyen rézötvözetből, leginkább sárgarézből öntik.
Vörösréz 78-80 százalék, horgany20-22 százalék. A horgany hatására önthetősége javul, hővezetősége csökken fajlagos ellenálása viszont nő. E két utolsó tulajdonsága miatt nem alkalmazzák ponthegesztő elektródának. A ph. elektródnál a nagy áramerősség és a kicsi érintkezési felület miatt nagy hő keletkezik, ami a rossz áram és hővezetési tulajdonsággal bíró sárgarézből kiégeti az ötvözőanyagként használt cinket. Persze hobbi célra, kis igénybevétel esetén lehet vele kísérletezni. Az eredményes alkotást nem annyira az elektróda anyaga, mint inkább a trafó és az elektróda közti vezeték elektromos tulajdonsága és geometriai helyzetete dönti el jeletősebb mértékben. Sok sikert a kísérletezéshez!
Köszönöm a kimeritő magyarázatot , de lenne még egy olyan kérdésem hogy a trafótól milyen hosszu vezetéken lehet elvinni az áramot a csucsig?
Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb keresztmetszet, és minél rövidebb hossz a kívánatos. A vezeték ellenállásán az áram hatására feszültség esik, és az így hővé alakuló teljesítmény veszteség! Miután egy ponthegesztőnél alapesetben is többszáz amper erősségű az áram, de ipari gépeknél ez kA nagyságrendű, így érthető, hogy vastag vörösrézrudakból áll a hozzávezetés. Hobbi célra a szekunder tekercs anyaga a kivezetés is.
Az a lényeg, hogy minél rövidebb és vastagabb vezetőt használj erre a célra, hogy minél kisebb ohmos ellenálása legyen az áramkörnek, tehát a trafót a lehető legközelebb kell elhelyezni az elekródákhoz.
Lényegesebb feladat az áramkör induktív ellenálásának csökkentése amit az oda és visszavezető kábelek, sín, stb. egymáshoz a legközelebbi vezetésével lehet elérni, hogy a vezetőnkénti szórt mágnestér a lehető leghatásosabban semlegesítse, kioltsa egymást.
Sziasztok
Egy spottert szeretnék építeni, bátyám karosszéria lakatos, nagy segítség lenne neki, de mint a linken is olvasható nem igazán baráti az ára... Csak a trafó részét kellene megcsinálnom, puska, munkakábel elvileg lesz megfizethető áron. Egy fázisról szeretném üzemeltetni, első körben a mikró trafó jutott eszembe, de a gyári készülék specifikációjából kiderül, hogy az valószínűleg gyenge lenne (1300A). Azon gondolkoztam, hogy vennék sima hegesztőtrafót, és arra megcsinálni a szekundert vörösréz szalagból, ráadásul ezzel a megoldással a teljesítmény is szabályozható. A gondom a kapcsolóval lenne, mert ha a primer oldalra teszem, akkor először felmágneseződik a mag, és már közben hegesztene is, így szerintem rögtön levágná a biztosítékot. Ha figyelném a nulla átmenetet, akkor is levágná szerintetek? Szekunder oldalra téve egy nagy relét megint nem tartom jó ötletnek, az csak plusz felesleges ellenállás => melegedés, nameg gondolom ilyen nagy áramú reléket sem aprópénzért osztogatják.
Ami a kapcsolót illeti én félvezetős megoldásban gondolkoznék a primer körben. Úgymint szilárdtest relé. Ami azt illeti több féle van belőle és egyáltalán nem mindegy hogy melyiket választod, még ha a feszültség és az áram megfelelőnek tűnik is. Neked olyan kellene ami induktív terheléshez való (Peak Switching SSR, erre keress).
Bővebben: Link ![]()
Mivel én is sok jót olvastam itt ezért válaszolok!Én ponthegesztővel is dolgozom és van 220V és 400V-os.Ezekben van egy 48V trafó és egy batár nagy kondenzátor.Nekem csináltak egy inter cemacot 220V-ra de hatalmas kölség volt!
![]()
Értem, köszi, de ezzel nem fogja leverni a hálózati biztosítékot, mert ennél is fel kell mágneseznie a magot, és közben a szekunder oldal már rövidzár, tehát elég nagy terhelést jelentene a hálózatra.
Szia! Úgy látom, hogy mindenképpen a gombhoz akarod beszerezni a kabátot. A hosszú kábeles odavezetéshez tipikusan más áttételű trafó kell mint a viszonylag rövid elektródakarral szerelt gépekhez, mivel a hosszú kábelnél eleve korlátozva van a vezető keresztmetszete már csak a mozgathatóság és a súlya miatt is. De nem csak az Ohm-os ellenálással kell számolni, hanem az odavezető kábelek induktív ellenálásával is, amely szintén növeli szekunder áramkör eredő ellenálását, így az azon eső feszültség is nagyobb lesz. Tehát a trafó méretezésénél ezt figyelembe kell venni és emelni kell a szekunder feszültséget, tehát csökken a trafó áttételi aránya, tehát a szükséges hegesztési áramerősség eléréséhez mindenképpen nagyobb primer áramerősségre lesz szükséged. Az a vasmag felmágneseződéses eszmefuttatásod nem igazán értelmezhető számomra, mint ahogy az sem, hogy majd figyelsz a nullátmenetes bekapcsolásra és közben a szekundert gondolod kapcsolni. Gaflynak igaza van a félvezetős primerkőr kapcsolása tekintetében, habár eddigi pályafutásom alatt ezidáig nem találkoztam a szilárdtest relé ilyen célú felhasználásával, annál többször volt alkalmam viszont antiparalel tirisztorral kivitelezett kapcsolást szerelni, javítani. De a lényeget tekintve mindenképpen a félvezetős megoldás a korrektebb mint az egyébb mechanikus kontaktorok. Azt azért ne várd el itt a fórumon valaki korrekt választ fog adni arra, hogy egy elméletileg sem szabatosan leírt készülék leveri-e a hálózati kismegszakítót. Amúgy kezdeti próbálkozásnak tökéletesen megfelel a sima mágneskapcsoló is. Sok sikert!
Köszi, csak érdeklődtem, hogy ki hogy oldaná meg, mert még erős áramban nincs semmiféle tapasztalatom. Az alapokkal tisztában vagyok, tudom, hogy hegesztés közben a kábel végén kisebb feszültség lesz, mint a trafón, ezért is lenne jobb egy hegesztőtrafó, mert abban maradna ilyenre tartalék. Az is tiszta, hogy ez a feszültség különbség melegíti a kábelt. Tehát mindenképpen a primer kör megszakítása a járható út, az érdekelne, hogy ki hogy oldotta meg a saját ponthegesztőjénél a ki-be kapcsolást. A trafó felmágnesezésén azt értem, hogy mikor egy nagy trafót bekapcsolunk, akkor sokkal nagyobb áramot vesz fel, mint üzem közben (ennek kiküszöbölésére való a lágyindító áramkör például nagy teljesítményű erősítőknél), de itt nem járható ez az út, mert közben már a szekunder oldalon ott a nagy terhelés. Bekapcsolás alatt azt értem, mikor hegesztenénk.
Azért nem annyira drámai a helyzet a szekunder kőr alapból, "nagy terhelését" illetően, mivel a hegesztőáram közel sem olyan gyorsan alakul ki mint azt szerintem feltételezni véled. Az elektródák és a hegesztendő anyag között úgyszintén mint az egyesíteni kívánt két anyag között nagy átmeneti ellenálás van amit a megjelenő szekunder feszültségnek előbb le kell győzni amihez tipikusan 0.5-1.5 periódusnak át kell folynia, mire kialakul a majdnem maximális áramerősség amely majd megfelelő ideig fenntartva megömleszti a munkadarabot, ez a hegesztőidő amely tipikusan 5-10 periódusnak felel meg. Akkorára kell választani a hegesztőáramot, hogy a hegesztőidő alatt akkora teljesítmény folyjon be az egyesítendő anyagokhoz, hogy az un. hegesztési lencse kialakításához szükséges fémmennyiség megolvasztásához elég legyen de ne legyen sokkal nagyobb, mivel akkor a hirtelen megolvadó fém kifröccsen és a hegesztés minősége romlik. Ha viszont a szükségesnél kisebb áramerősség miatt növeljük a hegesztési időt, hogy a teljesítmény bejusson, akkor is romlik a kötés minősége mert az elektrődák által elvezetődik a keletkezett hő és csak "kovácshegesztés" jellegű lesz a kötés az anyagok között.
Köszönöm, tehát akkor nem kell aggódnom a felmágnesedőzés miatt, szerzek trafót első körben, és lényegben kiderül minden, addig próbálkozok, míg jó nem lesz.
![]() Bár továbbra is zavar a gyári készülék magas ára, elég furcsának tartom, hogy egy ívhegesztő kb 16e Ft körül van, ami gyakorlatilag majdnem ugyanez, csak más a szekunder, munkakábel, vég, és ezért kb 6x-os árat kérnek. Vagy csak azért, mert ez nem annyira keresett eszköz?
Lehet, hogy hülyén hangzik a kérdésem, de sima boltban vásárolt ívhegesztőre szerelek két réz elektodát azzal megoldható a ponthegesztés?
Kb 1mm-es vaslemezeket szeretnék egymáshoz hegeszteni.
Nem nagyon oldható meg. Az ívhegesztőnek magas a feszültsége, és ponthegesztéshez kicsi az árama. A ponthegesztőnek többszáz A -t kel tudni leadni, a feszültség azonban csak pár V.
Ha lebontod a szekundert, és tekersz rá 1-2menetet valamilyen sodronyból, akkor már lehet.
Az alábbi hivatkozáson van egy régi leírás ponthegesztő készítéséhez. Az Ezermester 1957/4 136-137 oldalán, de a PDF, vagy DjVu állomány 28-29-ik oldalán található.
Ezermester 1957/4 Milyen elektronikát tennétek hozzá, hogy még jobb legyen ez a régi ponthegesztő?
Nem kell ide semmi más elektronika. Esetleg egy félvezetőrelé, és akkor mikrokapcsolóval is lehet kapcsolgatni. Elektronika inkább a kondenzátoros ponthegesztőkbe kell.
Idézet: „Nem kell ide semmi más elektronika. Esetleg egy félvezetőrelé, és akkor mikrokapcsolóval is lehet kapcsolgatni.” S ha beépítjük a félvezetőrelét, akkor hogy nézne ki a leírás 5. ábráján lerajzolt kapcsolási rajz?
Úgy, hogy lenne a primer oldalon egy félvezetőrelé.
De nekem jobban tetszenek a kondis ponthegesztők. Bővebben: Link Ez egyben szikraforgácsoló is. |
Bejelentkezés
Hirdetés |