Azt el tudom képzelni, hogy egy fajtát gyártanak csak, aztán igény szerint feliratozzák, ha kell kisebb névleges áramértéket írnak rá, mert még mindig olcsóbb így a gyártás, mint több fajtát gyártani és készletezni.
Azt is el tudom képzelni, hogy csak egyformának tűnnek, de a valóságban mégsem egyformák.
Meg azt is el tudom képzelni, hogy egy fajtát gyártanak, majd a gyártás végén meózzák őket (mondjuk pl. kontakt-ellenállást mérnek rajta), és amilyen szintet megüt a példány, arra feliratozzák a terméket.

Ezek a dolgok pl. a félvezetőgyártásban is így mennek: az ugyanabba a szériába tartozó különböző sebességű CPU-k pl. úgy készülnek, hogy amelyik nem bírja a maximumot, arra kisebb sebességet írnak; de ha túl jól sikerül a gyártás, és éppen nagyobb a kereslet a lassabbakra, akkor a többet tudó példányokat is simán eladják alacsonyabb sebességűnek.

Én azért nem bíznám az életemet ezekre a csavargatott kötésekre.Nem tartom helyén valónak,hogy egy nem szakembernek nem szabványos kötésformát ajánl egy szakember.

Én is jobban bízok brigi javaslatában. Nem vagyok villanyszerelő, de hosszú éveken át dolgoztam szakember(ek) mellett, teljesen átlátom és tisztában vagyok a szakmával. Ha az normálisan össze van sodorva fogóval, a megadott hosszon, és felénél visszahajtva, ennél jobb kötés nem kell. Persze, - a szabvány ezt nem ismeri. Sajnos.

brigi: Igen, köszönöm, nagyon sokan, nagyon sokat segítettetek. A házban idős szüleim laknak, akik nem tudják biztonságosan kezelni az elektromos készülékeket. Gyakorlatilag az előző lakó olyan kontár munkát végzett, hogy minden konnektor és kapcsoló kiszereléstől egyre idegesebb leszek, olyan drótozások (mert kötésnek nem lehet nevezni) vannak. Ezért szeretném, hogy legalább a hálózat legyen nagyon biztonságos. Persze az alkatrészekbe így is bele kell tolnom kb. 100.000 Ft-ot, de a munkát magamnak kell megcsinálni java részben.
A földelés felülvizsgálatát, villanyóra és Fi relé környékét mindenképpen ismerős, érintésvédelmi felülvizsgáló szakemberrel csináltatom. Az óránál nem tudom milyen vezeték van, gyanítom hogy 1,5mm-esek indulnak el a lakásba szerteágazóan, 2-3 db. Én az EPH után egy 2,5-est szeretnék a pince (Kazán, Bojler), és egy másik 2,5-est (Mosógép, mikró) a lakásrész felé indítani.

Ma vettem egy pár szál 2,5mm-es merev vezetéket kísérletképpen, és egy WAGO összekötőt, WAGO 273 a száma. Hát bakker, Youtube-os tesztek alapján 100A-nél hamarabb olvad meg a drót, mint a WAGO, de akkor sem bízom benne, hogy kitart 30 évig biztonsággal. Ráadásul lazán elforog a kábelen. Hihetetlen gyors, praktikus, kis helyen elfér, és esztétikus. De nem nyerte el a bizalmam. Elforog, és ki tudom tekerni a foglaltból, hiába nyomtam be pattanásig.

Merev és Sodrott vezeték találkozását mivel kell összekötni szabványosan, tartósan, és biztonságosan? Sajnos van olyan kültéri fali lámpa, ami 8 méter magasan van, odáig nem megyek fel a vezetéket kicserélni. Viszont be kell kötnöm a merev drótos rendszerbe.

A földszonda gyanánt megvettem a szondavasat, 2 méterest, villanyszerelési boltból. Remélem elég lesz. Ha nem, lehet még leverni.

A meglévő, régi barna, mára törékennyé vált védőcsövektől félek a legjobban, méghozzá a kanyaroktól. Remélem nem törve, majd öngyújtózva lettek, mint régen volt szokás a barnánál. Vésni nem szeretnék.

Elektron kolléga által javasolt KF1 lesz szerintem a legjobb kötés, erősen összecsavart drótokra. Esetleg megfuttassam hangyányi gyantás cinnel? Az elektroncsöves erősítőimet is azzal építem, természetesen Weller pákával.

Eddig úgy gondoltam, hogy először haladok a visszaépítéssel, a lakás legtávolabbi részétől, vissza a villanyóráig, de tényleg hasznosabb inkább először a villanyóránál kezdeni.

Ismertek esetleg 10.000 Ft alatti vezetékkeresőt, ami kimutatja az ALU-t áram alatt, akár 3 cm-re a tufa falban?

Köszi mégegyszer srácok!

Én villanyszerelő vagyok és javítottam már ilyen kötéseket jó párat..Viszont Wago-s kötést még talán 1-2 alkalommal,de az a sokszor újrahasznosított kötőelemek miatt volt.Amúgy a sodrott kötést úgy el tudom fogadni,hogy jól meg van húzva és utána leforrasztva.Sőt a Kf1 ről is megvan a véleményem.Visszafelé megtekeredik egy kicsit és már le is esett.:S

Az ónozást felejtsd el.Semmi jó nem származik belőle.Sokak szerint a forrasztott kötés biztonságos,de az ónozás összeforrasztás nélkül a lehető legrosszabb amit el tudsz követni (szerintem).A Wagóban pedig azért forog el a vezeték,mert egy erős rugólemez nyomja neki egy réztömbnek ,így a vezeték tengelyirányba könnyen forog. (ha a bedugott vezetékvég nem teljesen egyenes ,akkor könnyebben szétszedhető (szerintem hibás) azonban ha egyenes akkor igencsak összekarmolja a vezeték véget mire szétszeded.

Igen, - többször alkalmaztunk forrasztást. Ezt általában én erőltettem, javasoltam, valamint a munka is az enyém volt. Így viszont 100%-os!

A sodrottra érvéghüvely, után mintha merev lenne (lemezes sorkapocs vagy ilyen rugós "wago").

A sodrott vezetéket csak a karos "Wago"-ba szabad kötni, oda viszont érvég hüvely nélkül, hacsak nem tudsz egy nagyon tömör préselést csinálni az érvéghüvelyre. Különben biztosan rossz lesz a kötés. Ruggós kötöelembe mindig érvég nélkül kell kötni, sorkapocsnál viszont helytálló a hüvely.

Akkor ha nem gond, még kérdeznék egy-kettőt, folyamatosan gyűlnek fel bennem kérdések, ígérem ez lesz az utolsó

- Az egyáramkörös villanykapcsoló fázist vagy nullát szakítson?
- Egyik szobában (szuterén) kábelcsatornáznom kell a plafonon, sajnos csak úgy tudom átvinni az áramot a kamrába. A kábelcsatornában csak kettős szigetelésű MTK kábel mehet, vagy mehet benne 2,5mm mcu is? A kettős szigetelt MTK létezik merev változatban is?
Azért lenne jobb a merev, mert érvéghüvelyezni nem szeretném a sodrott kábeleket, így mindenhol merevet alkalmazok.

Azt hiszem, akkor maradok a WAGO-nál, bár megkérdezek még 1-2 villanyos ismerőst a saját tapasztalataikról.

Egyébként elhiszem, hogy a WAGO elvisz egy asztali lámpát, vagy egy csillárt éveken át, azt nem tudom elfogadni, hogy a mosógép, fagyasztó általi felmelegedés-lehűlés nem jelent neki problémát éveken át....

Köszi!

Mindig a fázist kell megszakítani, nullát csak akkor ha két pólusú kapcsolást csinálunk, azaz együtt bontjuk a fázissal.
Müanyag vezetékcsatornába lehet csak vezetéket is vezetni, nem kell kábelnek lennie, ekkor viszont folyamatosan csatorna vegye körül a vezetéket teljes hosszon.
Az MTK kábel az hajlékony eres, az MBCu a tömör erekkel rendelkező.
MTK-Müanyag(szigetelésü)TömlőKábel, MBCu-Müanyag(szigetelésü)Belsőszerelési(Cu)rézeres kábel.
Igen, mindenféleképpen praktikus az egyöntetüen tömör vezetős szerelés.

Szerinted ha egy 25 A-ra méretezett rugós szerkezet nem tudja ezeket az általad támasztott feltételeket kielégíteni, akkor a sima összetekerés, vagy a KF-1,esetleg a forrasztás megoldja? Nem kell hinni a Wagoban, használni kell!
András

Ez meggyőző volt. Leginkább nekem a földelésnél volt fura, hogy rábízzák egy mozgatható kötésre. Hiszen azon nem folyik áram, nincs rajta feszültség, így az időközben rárakódó oxidációt át sem tudja ütni időszakosan az áthaladó nagyfeszültség. Így elvileg a földelés hamarabb eloxidálódhat, hamarabb rosszabb vezetővé válhat, mint a folyamatosan vezető elemek.

Gondolom ahol oxigén van ott oxidálódik.Ahol össze van szorítva ott nem lenne szabad.Ettől kezdve csak a hegesztés lenne biztonságos.

Sziasztok.Érdeklődni szeretnék.Ha 1 dugaljat szeretnék Fi-relével beszerelni a villanyórától távolabb 1 olyan régi házban, ahol nincs védőföldelés külön,akkor az úgy megoldható ,hogy egy külön vezetéket(védelem gyanánt a konnektorból a Fi relé bekötése után a nulla vezetőre csatlakoztatom(tehát a nullázás nem a dugaljban lenne,hanem a Fi után? mert olvastam hogy a Fi-relé bekötés feltétele hogy a védőföldelés ki legyen építve.(azért nem lehet nullázni,mert esetlegesen fellépő rövidzár miatt a földeléssel ellátot pl.gép vázáról a fesz. rákerül a közös nulla-föld pontra és összeadódik újból az áram és nem hozza működésbe a fi-relét.---de akkor szerintem ebben az esetben is leold ha valaki a zárlatos eszközt megérinti, csak valahogy azért így nem hivatalos a védelem).
erre szeretnék választ kapni tőletek,hogy jó lenne -e a megoldás amit említettem.
Köszönettel.

Hello!
Ez helytelen! A FI úgy működik, hogy az elmenő és a visszatérő vezeték áram differenciáját figyeli. Ha a földelést is oda (utána) kötöd, és földzárlat van, a "földáram" ugyan úgy visszafolyik, tehát nem veszi észre. Vagy is a védővezető leágazása a PEN vezetékről, csak a FI relé és a mérő előtt lehet csak. Ennek kell a legbiztosabb kötéspontnak lenni.
üdv! proli007

Szia. itt 1 rajz ,ahogy értettem.a Fi relé csak ezt az 1 dugaljat védené. és a föld elvezetése már nem érinti a Fi relét,onnét gondolom már a"mínuszabb" felé folyna,ha lenne zárlat.
Válaszod különben nagyon köszönöm!

Szia!
Nullát nem kötünk védővezető helyére. Akkor már inkább a csupasz áramvédő kapcsoló egy helyi földelőszondával kiegészítve.

Heló. Köszi neked is válaszod.Ezen gondolkodtam én is. Csak azért érdekelne ez a megoldás is ami a képen van mert ez egy régi ház,ahol nincs külön védővezeték.-és régen is nulláztak Ez akkor veszélyes ,ha a PEN megszakad valahol.Na ezt a megszakadást akartam esetleg még bebiztosítani Fi relével.Tudom,hogy ma ez nem állja meg a helyét és csak erre az egy dugaljara tenném.
De látom jobb amit mondtál a vascső leverése.
Köszönöm még egyszer segítségetek.

Helló tomics76!

Kadarist kollégának teljesen igaza van! Nullát nem köthetsz a védővezető helyére.
Veszélyes! Igen azért, amit te is leírtál: mert ha megszakad a nulla, akkor a többi fogyasztón keresztül fázis kerülhet a dugalj védővezető csatlakozójába és így a bedugott készülék fém házára.

Még ha az áramvédő reléd ezt észrevenné és lekapcsolná a fázist ami rajta keresztül van bekötve a dugaljba, akkor sem kapcsolná le azt a fázist, amelyik a nulla vezetőn megy a csatlakoztatott készülék fémházába, mivel az megkerüli a FI relét!
Ilyet nem szabad csinálni!

Köszi Szirty neked is a választ. Nem fogom úgy csinálni ahogy mondtam,de amit válaszoltál szerintem ha megszakítja a fázist a relé,akkor nincs minek tovább menni a fogyasztóra és nem kerül semmi feszültség alá( 2 pólus van 1 fázis és 1 nulla,nem 3 fázisú---és 1 dugalj ami nem kettes vagy hármas)...ott nem értettem mit akartál azzal a másik fázissal.(csak 1 van amit megszakit a relé)
Csak tudatlanságom miatt írom ezeket, és szerintem logikusan "hangzik",próbálom magamnak megmagyarázni.

Szerinted mi történik, ha a Fi-reléddel nem védett valamelyik fogyasztódat bekapcsolod, miközben a bejövő PEN megszakadt?
Vagy inkább így teszem fel a kérdést: ki tudod-e számolni, hogy a fogyasztó teljesítménye (ellenállása) alapján mekkora feszültség fog megjelenni a védőföldeden (és ezáltal az arra kapcsolt fémházas készüléken)?

Helló tomics76!

Pedig nagyon egyszerű. _vl_ le is rajzolta neked.
Csak annyit fűznék hozzá, hogy az a bizonyos "másik fázis" ugyanaz is lehet mint amit a FI reléd lekapcsolt, csak épp a védőföldön támad...
Tudod.. más a fogása

Sziasztok,hát nem tudom azon a képen párhuzamosan van bekötve a fogyasztó ,én így gondoltam.Lehet jobban utána járok ennek a témának ill. ismereteknek. Tehát nem ilyen a sorrendje a bekötésnek ? ---fázis fi relé,majd onnan ki ,majd a fogyasztó és a fogyasztóból vissza a fi relé nullájába.

tehát nincs több dugalj 1 van csak, és nem tud az esetleges zárlati áram a többi dugalj földjére menni(ha lenne zárlat)

Az egész házadban egyetlen egy dugaljad lesz csak?
Vagy van másik is? Az a másik vajon hogyan máshogyan lesz bekötve, ha nem úgy, ahogy lerajzoltam?

Ez 1 régi ház. és a garázsába akarom ezt a"biztosított dugaljat" beszerelni.Csak ez elé az 1 dugaljhoz,ami az utolsó a körben. a képen látszik amit az imént küldtem

Helló tomics76!

1. Én kérek elnézést, hogy hozzászóltam. Nem fordul elő többet, ígérem!
2. Egy őszinte jó tanács: Így, ahogy te csinálod NE foglalkozz a gyakorlatban olyasmivel amit nem értesz, mert abból nagy baj is lehet! (és ahogy az ilyenkor lenni szokod nem te szívod meg, hanem mások)

Szia.Neked nem kell elnézést kérned,köszönöm válaszod,hogy segítettél!csak próbáltam ezzel a 2. lehetőséget is logikusan megmagyarázni.

A képedet kiegészítettem némi adattal és engem is érdekelne, hogy a felvázolt esetben mekkora feszültség lenne mérhető a védővezetőn?