Igy van, ezert is nem szoktam nagyon ramozdulni a tetok kozotti dolesszog kulonbsegegkre. Ha jo a tajolasa a tetonek en azt vettem eszre, hogy 1-3% kulonbseg sem adodik hosszu tavon 20fokos doles kulonbsegekbol sem. Csak egyik nyaron hatekonyabb, masik pedig tavasszal.

Ezt a grafikont is szoktam ajánlani, kicsit nagy ugrások vannak benne de a lényeget megmutatja.

Előre is elnézést ha ostoba a kérdésem, de a napelem vízszintessel bezárt szögéről vagy a függőleges tengellyel bezárt szögéről beszélünk.?

0° - vízszintes, pl. lapos tető
90° - Függőleges, pl. házfal

Értem köszönöm, és eközben azon gondolkoztam hogy mi lenne ha állíthatóra lenne megcsinálva a dolog, szóval a napelem dőlésszögét lehetne állítani és télen 20° lenne tavasszal 40° , nyáron pedig 60°. Elméleti síkon mennyivel javulna a teljesítménye.?

Pár hozzászólással ezelőtt adtam egy linket
http://re.jrc.ec.europa.eu/pvgis/apps4/pvest.php

Beadod hogy hol laksz, megadod a dőlésszöget (Slope [0;90])
Ott ki tudod számoltatni hónapokra lebontva. Aztán már csak a 3-at össze kell hasonlítani.

Anyagilag van csak jelentősége, ha rosszabb a fekvés, mint az ideális. Polikristályos rosszabb körülmények között is termel - csak kevesebbet. Ergo több kell maximum belőle. Mellesleg talajra is rakható.

Köszönöm mindenkinek a segítséget. Tetőre megy az elem, igaz hogy nem pont déli, de ez van.

Szerintem nem érdemes a dőlésszög állítgatásával foglalkozni, mert nem ad annyival több energiát, mint amennyivel macerásabb a tartószerkezet elkészítése.
Gondolj bele, hogy időnként fújnak 100 km/h feletti szelek. Sok négyzetméteres felület viharálló rögzítése még fix telepítés esetén sem gyerekjáték.
Véleményem szerint az optimális dőlésszöget a tavaszi és nyári napmagasság súlyozott átlaga szerint érdemes meghatározni. Télen sok éves megfigyelés alapján csak nagyon ritkán látni a napot, a szórt fényű, borult égbolt esetén meg majdnem mindegy a dőlésszög.

Hát lehet, hogy igazad van, de majd ha erre kerül a sor, akkor megfontolom és készítek összehasonlításokat is, hogy mennyivel jobb ha állítgatom.

Lenne még egy kérdésem, hogy olvastam valahol - az is lehet hogy itt - hogy arra is vigyázni kell napelemes rendszereknél amikor lekapcsolja az áramot a szolgáltató javítás céljából és ilyenkor a napelemet is le kell kapcsolni, nehogy az az áram rázza meg a "szerelőt". Na most a kérdés, hogy ez ellen hogyan védekeztek???
Üdv.!

Ha rendes elfogadott invertert valsztasz es nem valami kinai csodat akkor ez abban benne lesz. Fronius, Sunny Boy es tarsaik ezt mind tudjak. Alap elvaras europaban, hogy az inverter halozat kieses eseten old. Igazabol minden forgalmazott inverternek tudnia kell. Tapasztalatok szerint meg a kinai vackok sem indulnak vagy uzemelnek ugy, hogyha kiesik a halozat.

Értem, akkor ha az olcsóbbik fajtából veszek előtte bizonyosodjak meg róla.! Köszönöm a választ.!

Attol fugg mi a celod. Ha halozatra kapcsolod ugyis olyan invertert fogadnak csak el ami ennek megfelel. Ha nem kapcsolod a halozatra akkor meg mindegy. Feketen meg ne kapcsolj semmit oda mert annal tobbet er a szerelo elete. Szoval ezzel nem lesz gondod ha hivatalosan csinalod.

Rendben köszönöm.! Esetleg egy linket, hogy hol lehet ilyen inverterekről olvasni többet vagy venni, tudsz küldeni.?

EON területen ez a hivatalos dokumentum. Aztán, hogy mennyire aktuális azt tudja a fene. Link

EON Tájékoztatás a háztartási méretű kiserőművek létesítéséről és k...sáról.

Egy kérdéssel fordulnék hozzátok.

Egy olyan szünetmentes megoldásra lenne szükségem, ami egy fogyasztót tud ellátni, a fogyasztó mehet 12 vagy 24 V-ról is. A fogyasztása 50W körül van.
A napelemem 240W-os 30V feszültséget ad le, üresjáratban 37V, ebből 24V-ot nem nehéz készíteni, de és itt jön a problémám forrása, ha nincs nap, akkor hogyan oldjam meg azt, hogy amit napelem termel se vesszen kárba, de a fogyasztó se maradjon áram nélkül.

Ahogy nézegetem a mikroinverteres dc linkes megoldások pont ilyenek, ahol is több mikroinverter termel ugyanarra dc buszra, és esetleg még akku is társul ehhez.
Hogyan oldják meg, ezt? Nem dolgoznak egymásra az inverterek? Hogy nem teszik tönkre egymást? A mellékletben lévő megoldásra gondolok.

Ha a fogyasztód 12 vagy 24V-ról üzemel, akkor minek ide inverter, minek ide 230V AC? Fölösleges a sok konvertálgatás, sok fölösleges veszteség, és sok fölösleges pénzkidobás a cuccokért.
Vagy az ábrának csak a bal felére gondoltál?

Nem akarom feltranszformálni az áramot 230V-ra. Hanem a napelemről érkező feszültséget egyből 12 vagy 24V-ra akarom csökkenteni egy kapcsolóüzemű táppal. Csak hogy illesztem össze a tápokat(később több is lesz), hogy ne dolgozzanak egymásra. Mint a rajzon, csak nem 80-96V-ot akarok közös feszültségnek használni, hanem 12 vagy 24V-ot.
Átszerkesztettem a képet, így akarom megoldani.

Kozelitsd meg mashonnan. Leteznek olyan toltesvezerlok amikre rakapcsolod az akkut, aztan a modulodat es a fogyasztot. Es mar mehet is a dolog. Itt van peldaul egy toltesvezerlo kimondottan solarhoz. Link Csak akku es modul kell hozza.

Nekunk most egy ilyen van. Hulla egyszeru ketyere. Link

Ezen betudod allitani az osszes kivant feszultseget. Mennyire szeretned feltolteni, kisutni az akkut esatobbi. A beallitott minimum feszultseg eseten lekapcsolja a fogyasztot amire meg tehetsz egy relet (ha a fogyaszto nem erzekeny az ilyen megoldasra es feszultsg kieses eseten atbillented egy halozati feszultseg forrasra.

Napelem+akku esetén 1 db töltésvezérlő mindent megold. Teljesen mindegy, hogy 12 vagy 24 V (persze mindent ahhoz kell méretezni). A fogyasztót az akkura kötöd. A töltés során fellépő feszültség ingadozást illik elviselnie. A 14,4 (28,8)V-ot a töltésvezérlő korlátozza, mással nem kell foglalkoznod.
Ha nagyon biztos akarsz lenni a dolgodban, egy egyszerű figyelő áramkör az akku feszültségének túlságos esése esetén bekapcsol egy hálózati töltőt.

Nem jól írtam le a gondomat. Nekem az lenne a legjobb, ha egyelőre nem kellene akku hozzá. Ezért írtam, hogy hogyan van az megoldva, hogy a napelem tápegysége és egy hálózatról üzemelő kapcsolóüzemű táp hogy nem dolgozik egymásra? Az akku csak egy plusz dolog lenne a rendszeremben. Elhagyható, mint az ilyen rendszerekben is van.

A lenti képen az akku és annak dc/dc tápja nem lenne lenne a rendszerben mindig. Tehát csak a napelem és dc/dc konvertere és a 230V és annak konvertere dolgozna a közös sínre. Ekkor hogy nem bolondítják meg egymást a tápok?
Tehát az akarom elérni, hogy ha a napelem kevesebbet termel, akkor a 230-ról fedezze a fogyasztó áramát a rendszer, de a napelem által termelt kevesebb energia se vesszen kárba. Ez hogyan oldható meg?
Tegyek diódákat a tápok ágaiba, amik nem engedik visszafelé az áramot? De ez nem igazán jó megoldás szerintem.

Aruld el kerlek mi az a fogyaszto mert ugy jobban attudjuk elni a celodat

Ez egy kis számítógép, aminek a fogyasztása 30-35W plusz ehhez tartozik még egy router és egy modem is. Ez így összesen 50W körül fogyaszt, ezt szeretném napi 24 órában ellátni árammal.

Na ez igy akku nelkul bonyolult lesz. En inkabb tennek oda akkut, akkor megvan a szunetmentes megoldas, es osszehoznam ugy egy tappal, hogy ha az akku minimalis feszultsegesest (mondjuk a 12Voltos akku 12.5V-on van) mutat akkor atalljon halozati tapellatasra. A helyzet az, hogy en csinaltam ilyet de elegge "paraszt" megoldassal.

Napelem 25V 2A, Akku 14Ah zseles. Napelemek elektronikan keresztul toltik az akkut, fogyaszto az akkura kotve direktbe. 12.9Voltra allitott stabil tap szinten az akkura kotve direktbe de egy diodan keresztul, igy a feszultseg a dioda utan 12.3 volt korul van. Ez annyit tesz, hogy ejszaka amikor az akku elkezdi kozelitani a 12.3 voltot akkor szepen fokozatosan a tap veszi at a terhelest a fogyasztotol. Nem szep, de jo volt probalgatni.

Ugy erzem, hogy ilyen estben a 2xxW-os modul kicsit tulzas mert soha nem fogod tudni kihasznalni az altala nyerheto energiat.

Nem fogyaszt sokat az a celszamitogep?

Én is hasonló megoldásra gondoltam, csak épp a diódákat akarom elkerülni, vagyis a disszipációját. Persze ha nem találok más megoldást, akkor ez lesz a befutó.

Persze később ha lesz több napelemem, akkor majd másra akarom használni, de addig is erre jó lenne.

A gép egy atom procis gépecske(1Gb ram, 320Gb vinyó), linux fut rajta. Webszerver, adatbázisszerver megy rajta, és még pár program.

Kicseréled a vinyót SSD-re vagy pendrive-ra, és kb. 5x annyi disszipációt spórolsz meg a rendszeredben, mint amit a diódák elfűtenek (ugye 24V/20..50W-ról beszélünk, azaz max. 1-2A, ami egy 45V-os Schottkynál max. 0.3..1W).

Ez nem is hangzik rosszul.
Én meg túl akartam bonyolítani.
Azt hiszem ennél maradok.

Sziasztok!

Egy kis segítségre lenne szükségem. Egy szigetüzemű rendszert szeretnék házilag megépíteni. LED-es világítás vagy laptop vagy külső merevlemez, vagy kerti szivattyú menne róla napi 5órában. A megfelelő akku kiválasztásában kérném a segítségeteket. A napelemem 24V-os , 3A-es ill. van hozzá egy állítható kimenő feszültségű-áramú 5A -es step down konverter.

Üdv.: JoeCity

Hat a fogyasztok teljesitmenyevel mar tudnank is valamit hirtelen szamolni. De ha a napelemed kozelitoleg is csak 60-70W-os akkor azzal tul sokra ne szamits ha minden nap 5 orat szeretned a fogyasztokat jaratni. A problema a step-down-al pedig leginkabb az, hogy a napelem az inkabb aramgeneratoros uzemmodu. Ez meg nem is baj, de a munkapontja folyamatosan valtozik. A napelemnek ezek a pontos adatai? 24V 3A? Nem ismerem ezeket a szabvany feszultsegu paneleket kozelrol.