Szia!

Úgy tudom, hogy közvetlenül nem mérünk emissziót. Helyette munkapontba kell állítani a csövet. Nem írtad, milyen csöve(ke)t mértél, így nem tudok/tudunk adatokkal szolgálni. Fűtő- és anódfeszültségek (tetródánál meg pentódánál árnyékolórács feszültsége is) rendben legyenek. Mérni kell a munkaponti rács-katód feszültséghez tartozó anódáramot. Ez így meghatározza a meredekséget is(mA/V-ban kifejezve), ami utal az emisszióra. Ezen kívül lehet párba válogatni, meg négyesével válogatni a csöveket ugyanilyen mérési körülmények között. Eltart egy ideig, de megéri. A közvetlen mérésnél arra gondoltam, hogy felfűtjük a csövet, a rács és a katód közé egy műszert teszünk. Ez nálam érdekes dolgokat mutatott, holott a csöveket párba válogattam. Ez utóbbi "mérés" valamelyik régi könyvben volt benne. A mérete 3MB, így nem teszem fel.

Szia!
Azért a címét megadhatod, és/vagy ide fel is rakhatod, valamelyikünk email címét beleírva:
IDE, NI!!!

Szia!
Vagy, tedd legy szives oriasfileba, az E-Mail-emre, a fiam szetszedi kezelheto darabokra, es feltolti a forumra, a koz javara. Elnezest, nem a sajat gepemen vagyok.
Szia: Kalman

Rendben, máris elküldöm.

Szia.

EL34-es csöveket mértünk.
Nem volt gond a mérés. Ug vezérlőfesszel vezérelve a csővet. Ua=250V, ennek megfelelően szépen fel lehetett venni az ide vonatkozó anódáram/Ug jelleggörbét. ua. mint a katalógusban, tehát valszeg nincs gond vele, de az emissziómérés nem tudom, miként működik. valahol láttam, hogy anód és gate-k összefogva, katódra valami feszt adva, stb.... Nem egyértelmű számomra ezért is kérdeztem rá.....

Az anódhoz szokták a rácsokat kötni, mint dióda üzemmód.
Felfűtés után alacsony (30-50V) feszt kapcsolnak egy korlátozó ellenálláson keresztül az anód-katód közé, és mérik a folyó áramot. Ez csak relatív mérést tesz lehetővé, és nem dinamikus jellegű működést szimulál. Tehát inkább csak következtetni lehet egy cső elhasználtságára, ha azonos típusokat hasonlítunk ilymódon össze. Alant látható a bal oldali ábrán a mérési metodus.

Köszi a cikket, elolvasom. Èn is ugy gondolom,h csak viszonyítani lehet a mérésből.
Ezt a cikket említettem az előbbi hozzászólásomban.

Bővebben: Link

Helló mindenkinek. Egy olyan kérésem lenne, hogy valaki ki tudná-e számolni a menetszámokat a csatolt kapcsoláshoz 8K-4Ohm-ra, SM102a vasmagra? Előre is köszönöm a segítséget!

Pedig a dióda dinamikus vizsgálata nagyon egyszerű. Kétsugaras szkóp egyik eltérítését az anódfeszültség, a másikat pedig az anódáram adja. A mérőáramkör három sorba kötött alkatrészből: áramkorlátozó ellenállásból, a vizsgált diódából (vagy diódába kötött triódából, stb.) és egy kisohmos árammérő ellenállásból áll (hogy a rajta eső feszültség ne okozzon számottevő mérési hibát). Gyenge csövek kiszűrésére tökéletes, gyors, látványos...

Az emisszióra jellemző érték, ha a csövet diódának kapcsolod, és addig növeled a nyitóirányú feszültségét, amíg a dióda áram nem változik tovább. Ekkor biztosan elérted a katód max áramát. Ezzel csak az a baj, hogy ettől a katód is tönkremegy. Ezért ezt a paramétert impulzus üzemben mérik. A másik gond vele, hogy nemigen van mihez hasonlítani. kapsz egy értéket, hogy 100 mA, de nem lehet tudni, milyennek kéne lenni.
Átnéztem pár katalógust, és csal olyat találtam, azt is csak ipari csöveknél, hogy az élettartam végét három paraméterrel határozták meg, az anódáram, és a meredekség meghatározott értékre csökkenésével, és a vezérlő rácsáram maximális értékével. A mérési kapcsolás az üzemi paraméter értékek mérésére (munkapont) szolgáló kapcsolásban történik. (Szpisti csatolmánya)
Közönséges csövek adatai között nem találtam ilyen adatokat, úgyhogy nem hiszem, hogy beljebb lennénk.

6SL7 = 6n9sz (cirill betűvel 6H9C)

A másiknak nincs pontos ruszki megfelelője, csak hasonlók. Nem érdemes áttérned noválra, mert a 6n2p lényegesen rosszabb hangú és paramétereiben is távolabb van a 6SL7-től. Ha igazán jót szeretnél, akkor régi MELZ gyártmányt keress.

Látom, közben más is írta, hogy közvetlenül nem jó mérni, mert elfogy a katód. A munkapontos azért jó, mert lehet a gyári értékekhez viszonyítani. Ha azt mérted, ami az adatlapon van, jelentősen nem tér el attól, akkor a csövet jónak lehet tekinteni.

A börzéken néhányszor látok olyat, hogy ráírja valaki a csőre, hogy 80% meg 60%, 110% stb. Egyszer már kérdeztem, hogy ez mire vonatkozik, de akkor nem igen értettem a dolgot. Ha jól emlékszem, biztos nem munkapontba állítva mérte meg. No meg tudjuk, hogy egy % érték önmagában nem mond semmit. Én úgy mérném, hogy a katalógusban megadott paramétereket beállítom a csőnek és megmérem, mi történik, majd még egy két helyen. Vásárlásnál sajnos amúgy is csak a fűtést lehet gyorsan megmérni, illetve ránézek a csőre és ha nagyon eltér egy új látványától, akkor nem veszem meg. A börzéken nem nagyon szokott senki emissziómérőkkel rohangálni (1-2 kivételtől eltekintve). Én bütyköltem egy varázsszem tesztert, mert azt ránézésre könnyen lehet felmérni, de hogy bemérjek egy EL84-et, hát maximum itthon a munkapadon.

Léteznek csővizsgálók, csőmérők. Nálunk is voltak anno a postán, de eszembe sem jutott szerezni egyet. Azok mutattak ilyen % -os értékeket. A rengeteg mérésből lehetett tudni, hogy milyennek kéne lenni, nomeg akkor még voltak tuti gyári vadi új csövek, amikhez lehetett viszonyítani.

Nézegettem már csővizsgálókat (szeretnék készíteni is egyet), de nem mobilt. Valójában a felépítésük nagyon egyszerű belül, de a megépítésük elég macerás. A legolcsóbb, amit megvehettem volna 25000Ft körül volt és már túl egyszerű volt, a jobbakat 60000 alatt nem adják. Nekem meg ennyit nem ér, mert legalább olyan jó pár forintból összehozni az alap kapcsolást az asztalon, ha nagyon kell. Ráadásul ezek azért mobilnak nehezen nevezhetők és többnyire igényelnek hálózati áramforrást, ami sokszor nehézkes. Láttam nagyon profit is, amit PC-hez lehetett kapcsolni, kapcsolóüzemű táppal, teljesen automata karakterisztika vizsgálattal, de több ezer dollárért. Sajnos mostanában nincs időm foglalkozni a csővizsgáló megvalósításával és a digitális technikában sem vagyok otthon.

Köszönöm a választ mindenkinek. A valós mérés jó eredménnyel zárult, a katalogus adattal megegyezőt mértem. A négy csőből egy teljesen rossz volt, a többi tökéletes, új állapotban volt. Tanulságos mérés sorozat volt. Ennek hatására lehet,h ősszedobok egy ilyen csőmérő kézi készüléket.

Mégegyszer köszi mindenkinek,

Bakosgabinak, olvastam a teszteredròl....

Gondolom nem akarsz napszámba, bérbe, csöveket méricskélni. Egyedileg meg meg tudod csinálni magad a mérést, ha szükséges.

Kérdés, milyen pontosságot kívánsz elérni, hányféle foglalatot, fűtőfeszültséget, mérő anódfeszültséget, ... szeretnél. Ha már egyszer műszert építünk, miért is ne legyen univerzálisan használható? 5%-onként kategóriába sorolni egyszerű oszcilloszkópos karakterisztika-rajzolóval is lehet, és ez nagy dolog a népszerű, ám hihetetlenül nagy szórású szovjet csövek esetében.

Régi csöveknél a rácsáram "szivárgást" is érdemes ellenőrizni - ezt minden rendes gyári csőteszter tudja.

Azért nem halad a munka, mert egy fokkal bonyolultabb megoldást szeretnék, amikor is a csőteszter tápként is tudna funkcionálni, megfelelő terhelhetőséggel. Egyszer talán kész lesz, de az idei év nem úgy alakult, hogy legyen rá elég időm eddig. A bérmérés érdekes kérdés, de nem hiszem, hogy itthon ez nagyon kifizetődő lenne (bár ki tudja). De ahhoz tényleg valami pöpec dolog kell. Nekem eddig megtette az is, hogy az erősítőben méregettük Gábor barátommal.

Mire gondolsz konkrétan?

Erre valami tényleg komolyabb kéne. Az sem lenne gond, ha a feszültségeket állítani lehetne, a negatív előfeszültségen kívül. Eddig én is az erősítőben méricskéltem, ennek alapján párosítottam a csöveket, nem hinném, hogy sikertelenül.

Mesterek, egy nagy kérdés. M-magos trafónál, ha SE-t csinálok, akkor a lemezeket egy oldalról vagy felváltva kell betolni? Kimenő trafóról van szó.

Ha SE -t csinálsz, egy oldalról, mert a nyelvénél van a légrés.

Köszönöm.

Igen egy oldalról kellene betenni a lemezeket ha van benne légrés. Nem tudom milyen vas, de a BEAG vasak nagyrészt nem légéréses, mert a nyelvet úgy kell bepattintani a helyére tehát a 2 fém ott összeér, persze van közte 0,00x mm légrés de egy SE-nek az biztos kevés lesz.
Ui.: Azt egyébként figyelni kell, hogy melyik oldalról pattan be könnyebben a nyelv a helyére mert úgy kell bevasalni a trafót.(PP. vagy hálózati)

BEAG, de valamennyi légrés azért van, 0,5-1mm kb.

Akkor nem szóltam. Az 1mm lehet hogy egy kicsit sok lesz, bár nem tudom mihez készül, meg hogy milyen menetszámmal, de eléggé lecsökkenhet a primer tekercs induktivitása. Majd mérd meg a primer tekercs induktivitását.

Arra emlékeztem foszlányokba, hogy kell légrés, de SE trafót még nem tekertem, csak PP-t, ezért biztos ami biztos alapon, inkább meginformáltam. Még egy kimenő hátra van, uhh, semmi kedvem hozzá, pár menet.....

Az a helyzet, hogy a légréses M vasnál, ha kicsit nagyobbnak is tűnik a légrés, gyakorlatilag egyetlen helyen, a középső oszlopnál van légrés, míg az E I lemezeknél a két járomnál is.
Ha ezeket elosztjuk, majd szorozzuk plusz 1-el, megkapjuk, pontosan hány éves a kapitány...